2010-re megkerülhetetlen! - ezzel a mottóval zajlik az idei Internet Hungary konferencia Tihanyban politikusok és ágazati szakemberek részvételével. Az első napon volt szó a szólásszabadságot korlátozó rendszerekről, a közepes méretű internetes cégek hiányáról, az információbőség kezeléséről és a politikusok internetes kampánystratégiájáról is.

Hirdetés

"Ez a konferencia más rendezvényekkel ellentétben nem azzal foglalkozik, hogy mi lesz 10-20 vagy száz év múlva, hanem azzal, hogy mi lesz itt maholnap, alig egy-két éven belül, s ennek kapcsán megállapítja, hogy az internet már ma is, de holnapra mindenképp megkerülhetetlen" - magyarázza a választást a kétnapos tanácskozás internetes oldalán Csermely Ákos, a konferencia elnök-főszerkesztője. Két év múlva nagykorúvá és választópolgárrá válik a másfél milliós "netgeneráció" minden tagja, s akkor már "nem lehet választást nyerni aktív internetes jelenlét nélkül" - írta, s utalt arra, hogy a gazdaságban is nélkülözhetetlen lesz az aktív netes jelenlét, online marketing nélkül nem lehet versenyben maradni.

Csak emberiség-szinten gondolkodva biztosítható a jövő - hangoztatta Bojár Gábor, a Graphisoft elnök-vezérigazgatója a tihanyi Internet Hungary konferencia keddi megnyitóján. "Ennél kisebb csoportban nem fogunk tudni túlélni" - mondta, azt hangsúlyozva: a technikai forradalmakat mindig a verseny szülte, de csak a társadalom tudta kontrollálni eredményeinek sorsát. Példaként azt említette: néhány évtizede még az atomháború rémétől féltek az emberek, mára ez elmúlt; most az a kérdés, hasonló sorsra jut-e a globalizáció.

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, informatikáért felelős kormánybiztos az eseményen arról beszélt, a 21. században radikálisan átalakultak, átalakul az elektronikus közszolgáltatások jellege és az állami szolgáltatások intézményrendszere. Szavai szerint "kikényszerítik" az állampolgárok - mint felhasználók - hogy "róluk legyen szó"; egyben a szakma képviselőinek partnerségét kérte ahhoz, hogy legyen Magyarországon érdemi társadalmi modernizációs platform. Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke egyebek mellett arról szólt: a jövő egyik kérdése, mi legyen a digitális átállással felszabaduló frekvenciák sorsa: szélessávú szolgáltatásra vagy műsorszolgáltatásra hasznosítsák azokat. "A jelenlegi piaci helyzetben akár versenyélénkítésre is tudnánk használni ezeket" - fogalmazott.

A közepes méretű, az Index, az origo és a Sanoma online csoportja mellett nagy céggé válni képes szolgáltatókat hiányolta az Internet Hungary egyik keddi kerekasztal-beszélgetésének több résztvevője is. Magyar sajátosság, hogy szakadék tátong a kis és a nagy társaságok között - mondta a Blogter.hu portált elindító Miskolczy Csaba, az Egyesült Államok példáját állítva ezzel szemben. Szavai szerint a kicsik egyetlen esélye, ha külföldi terjeszkedésbe kezdenek vagy önmaguk szerveződnek portfolióba. A magyar médiapiacot - a rádiók kivételével - 85 százalékban portfoliók alkotják - mondta Fischer András, az Origo Zrt. vezérigazgatója, aki szerint "a piac fejlődésének ez egy természetes vonala".

Kardos Gábor, az Index.hu Zrt. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet: az online piaci megjelenéshez minimális összegre van szükség, az egyes esetekben a cég lehetőségein túlmutató "irdatlan befektetést" a versenyben maradás, az előnyszerzés igényli. Gerentsér Imre, a Sanoma újmédia divíziójának igazgatója arról beszélt: a befektetők számára nem a kicsi, hanem a közepes cégek az igazán érdekesek; mint hangoztatta, a kicsiket nem megeszik, hanem megveszik a nagyobb cégek, hiszen ezek az új beszerzések is hozzájárulnak a portfolió fejlődéséhez.

"Az internet felhasználói közül sokan azért nem találják meg, amit keresnek, mert nem tudják, mi a fontos a rájuk zúduló információk közül - mondta Hankiss Elemér szociológus. Az egyik - meg nem nevezett - keresőprogram által az igazság és a szabadság szavakra kiadott találatok közül szemezgetve demonstrálta: ezek a rendszerek korántsem fontossági sorrendben adják ki az eredményeket, márpedig "aki belevész az internetbe, az bizony nem tud tájékozódni".

"El lehet-e viselni annyi információt, amennyi ránk zúdul mindennap az internetből" - tette fel a kérdést, arról beszélve, hogy a felhasználóknak meg kell találniuk a megfelelő gyűjtőhelyeket, ha viszont rábukkannak, hol kapják meg az őket érdeklő információkat, "hozzászoknak" 3-4-5 csatornához, ennél többet viszont már nem keresnek - árnyalta a képet a szakember. Szólt arról is: a világháló "kicsit zajos" a benne terjedő rengeteg információtól, így könnyen megeshet, hogy az embernek ideje sincs alaposan végiggondolni az ott látottakat-hallottakat; márpedig - mondta - "nincs emberélet csend nélkül".

Az új módszerek fordíthatják a politika és a közéleti részvétel felé az elbizonytalanodott, elfásult polgárokat - hangoztatta két amerikai médiaszakember is. "A hitelvesztés miatt generációkat veszítünk el a politika számára" - mondta Lance Bennet, a University of Washington oktatója. Megjegyezte: noha az érzelmekre alapozó televíziós hirdetések sokkal személyesebb kapcsolatba kerülnek a nézőkkel, a most zajló amerikai elnökválasztási kampány tapasztalatai szerint a YouTube videóportál jelentős konkurenciát jelenthet a tévéknek.

Nyárig Barack Obama reklámfilmjeit 10-18 millióan nézték meg az interneten, míg riválisa John McCain anyagait pár százezren; a fordulatot (és a 9-10 millió letöltést) az a - független klipként bemutatott - filmecske hozta, amelyben egy lábát Irakban elvesztő obsitos veszi védelmébe az ottani amerikai beavatkozást. Tracey Russo, a Demokrata Párt online stratégája szerint Obama azzal alapozta meg eredményeit, hogy mindenkinél korábban épített a világhálós jelenlétre, "az internetet tette a középpontba".

Nem csupán hirdetései jelentek meg a neten, de hír-sms éppúgy elérhető volt honlapján, mint a csengőhang vagy a szerepléseiről készült anyag, sőt kalapozott itt kampánypénzeket is, mégpedig szép eredménnyel - jegyezte meg. Ezek után nem csoda, ha 454 millió dolláros kampánykerete majdnem kétszerese ellenfeléének, s miközben a két és félmillió ember által összeadott összeg 90 százaléka 200 dollárnál kisebb tételekben érkezett; riválisának eközben csak 850 ezer amerikai pénztárcáját sikerült megnyitnia.

Könnyen kijátszhatóak a szólásszabadságot korlátozó rendszerek, a hatalom pedig néha több kárt okoz magának a korlátozásokkal, mint amennyi a haszna ezen - magyarázta számos példát felhozó előadásában Ethan Zuckerman, az amerikai Global Voices online hírfolyam képviselője. A kilencvenes évek Malajziájának egyik, a hivatalos médiából külföldön működtetett honlapokra szorult ellenzéki vezetőjét később államfővé választották, a helyi parlament egyik tagja pedig bloggerként szerzett - később mandátumra váltott - országos ismertséget, Bahreinben a kormány azért gátolta meg egy internetes térképprogram elérését, mert azzal könnyűszerrel kideríthető volt: a kevés megművelhető föld nagyján palotakertek, nem pedig ültetvények vannak - sorolta,

"Demokratizáltuk mára az internetet: nem a tudósoké már, hanem mindenkié, akinek van közölnivalója" - jegyezte meg, azt vizionálva, hogy a nemsokára már nem a mobiltelefonokon, hanem online tárolt saját felvételekkel "mindannyian kiadókká válunk". A kormányzat számára nem kívánatos tartalmakat kiszűrő "Kínai Nagy Tűzfal" példáját említve arról beszélt: mivel a világ legnépesebb államában nem gátolják a privát témák netes kitárgyalását, így sok ottani fiataltól azt hallani, Kínában szabadabb a világháló-használat, mint például az Egyesült Államokban. Előadása végén Ethan Zuckerman megjegyezte: "a szólásszabadság nem garancia arra, hogy meg is hallgatnak bennünket".

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »