Átlátszó napcellák üvegfelületekre
2008. október 13. 00:14, hétfő
Sikerült megtalálni egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól.

Hirdetés

A hagyományos napcellák vaskosak és merevek, könnyűvé és hajlékonnyá tételük mindeddig a hatékonyság rovására ment. Úgy tűnik egy amerikai kutatócsoportnak sikerült megtalálnia egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól. Külön érdekessége, hogy épületek vagy gépjárművek ablakaira szánják, új tereket nyitva meg a napenergia befogadása előtt. A Nature Materials szaklapban közzétett újítás lényege egy új eljárás, ami a hagyományos, törékeny szilícium ostyát ultravékony lapokra szeleteli, majd a kapott hártyavékony rétegeket gondosan egy rugalmas felületre helyezi.

"Olyan vékonyság elérését teszi lehetővé, amivel egy feltekerhető rendszer készíthető" - utalt a módszerre a kutatást vezető John Rogers professzor, az Illinois Egyetem Anyagkutatási Laboratóriumának igazgatója. A végeredmény egy majdnem teljesen átlátszó film, ami egy üvegre felvíve csupán némi színezést ad neki, a kilátást egyáltalán nem zavarja, tette hozzá Rogers.

A növekvő olajárak és az éghajlatváltozás réme miatt egyre nagyobb a kereslet a napcellák iránt. Számos cég készít hártyavékony napcellákat, azonban ezek, mint a bevezetőben említettük, jóval kisebb hatékonysággal alakítják a napenergiát elektromossággá, mint a hagyományos merev napcellák.

A Rogers laboratóriuma által kidolgozott technológia azonban hagyományos egykristályos szilíciumot alkalmaz, ami rendkívül stabil és hatékony, hagyományos formájában azonban merev és törékeny, taglalta Rogers, aki csapatával egy speciális metszési módszert vetett be célja eléréséhez. Ezzel a módszerrel egy szilíciumostya felszínéről az ostya eredeti vastagságának mindössze tized-, századrésznyi vékonyságú szeletekhez jutottak.

A szilíciumszeleteket egy puha polimerből készült bélyegzőhöz hasonló eszköz szedi össze, mint a tintát a tintapárnáról, majd egy új felületi anyagra viszi fel, magyarázta Rogers. A módszer nagy előnye, hogy jóval kevesebb szilícium alkalmazásával szinte ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a merev napcelláknál, hajlékonyságát tekintve pedig a kapott hártya akár egy ceruza köré is könnyedén feltekerhető. Az utolsó lépés a cellák elektronikus összekapcsolása.

Jelenleg Rogers hajlékony napcellája 12 százalékos hatékonysággal alakítja át a napenergiát elektromossággá, a kereskedelemben kapható hagyományos társai hasonló hatásfokkal dolgoznak, bár a beszerezhető legjobb napcellák ma már a rájuk eső napfény valamivel több mint 20 százalékát képesek átalakítani.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. okt. 17. 23:30 | válasz | #64
2008. okt. 17. 23:22 | galéria | válasz | #63
A kisfülű bagoly.
2008. okt. 17. 22:37 | válasz | #62
Na de Elukaliptusz.Nem kezdted nagybetűvel a mondatot?Akkor most ki is a pesti?:)
jeec  
2008. okt. 17. 11:04 | válasz | #61
Savas esőbe inkább a kén játszott be, ha jól emlékszem.

Azért a mai megoldásokban lényegesen kevesebb jut ki a szennyező anyagokból. Ugyanakkor a CO2 capture és storage még nem általános egyáltalán.
Zodd  
2008. okt. 16. 19:01 | válasz | #60
Nitrogén oxidok nem egyenlő savas esővel.
Olyan technológia még nincs ami teljesen kivonná a szennyezőket a füstgázból, se SO2 se NOx-esetén.
jeec  
2008. okt. 16. 18:36 | válasz | #59
Azért a CCS még nem elterjedt technológia egyáltalán.
Az rendben van, hogy a nitrogén oxidokat, és a többi szennyező anyagot kiszedik a füstgázból, ez egy elég alapvető követelmény is (lásd savas esők).

Egyetértek azzal, hogy gázerőművet lehetőleg ne építsünk már (politikai okokból sem). Ám szeneset se. Akkor már inkább atomot. És közben fokozatosan kiépíteni a megújuló energiatermelést.
2008. okt. 16. 11:11 | válasz | #58
Jelenleg, hogy a mátrai széntüzelésű erőmű termeli a 2. legolcsóbb áramot az országban. Itt lecserélnek 2 blokkot közel 2x hatékonyabbra mint a jelenlegiek. Ezeknél az energia ára negyede lesz mint a mai gázos erőművek által előállítotté (most kb fele), a CO2 terhelés pedig kb duplája. A CO2 kivonására van technológiájuk, attól függ hogy megépítik-e, hogy olcsóbb lesz-e kvótát venni. Jelenleg gázosra se építenek ilyen CO2 mosót, pedig arra is lehetne. Minden más (nitrogénoxidok, kénoxidok, stb) már ki van vonva a Mátrai Erőmű füstgázából jelenleg is.
Szóval ezzel árban egy gázos soha az életben nem fog versenyezni, mert míg a gáz egyre kevesebb és drágább, addig a szén még ma is nagy mennyiségben hozzáférhető (akár Magyarország területén belül is). Nem véletlen, hogy Ausztriában gázos erőműveket állítanak át faipari hulladékkal történő üzemeltetésre, mivel a gáz erőművek kora lejárt. Egyszerűen nincs már beléjük üzemanyag.
jeec  
2008. okt. 15. 14:18 | válasz | #57
"Az erőmű az új technológiának köszönhetően 58 százalékos hatékonysággal nagyon versenyképesen működik majd. A magyarországi erőművek átlagos hatásfoka 37-38 százalék - mondta Góczi István. Az Emfesz-erőmű termelői ára 0,6-0,7 euró lesz kilowattóránként, ami ugyan kicsit több a paksi termelői árnál, de hasonló a második legalacsonyabb költséggel termelő Mátrai Erőműéhez. Az az erőmű viszont nem szabályozható a magyar villamosenergia-rendszerben, míg az Emfeszé az lesz - jegyezte meg az ügyvezető"
http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070531paksnal.html

ez még nincs kész:
"Az észak-alföldi régióban épülő erőmű hat darab 400 megawattos blokkjából az első két blokk már 2011-ben üzemelhet, míg a másik kétszer 800 megawatt kapacitás két éven belül megvalósítható lesz."

Egyébként elgondolkodtató az, hogy mennyire okos dolog ilyen nagy kapacitású gázerőművet építeni akkor, amikor a gáz ára tudjuk, hogy hogyan alakul.
Persze mivelez egy jól szabályozható erőmű, így végül lehetséges, hogy a megújuló energiatermelést is tudja majd segíteni (ha megéri nekik...).
jeec  
2008. okt. 15. 14:13 | válasz | #56
Ez a doksi terveket tartalmaz
Jelenleg a valéóban használt cuccok ilyenek:
"A typical large simple cycle gas turbine may produce 100 to 300 megawatts of power and have 35–40% thermal efficiency. The most efficient turbines have reached 46% efficiency"
persze kombinált ciklusú erőműben ez ennél valóban lehet jobb:
"they[industrial gas turbines] can be particularly efficient——up to 60%——when waste heat from the gas turbine is recovered by a heat recovery steam generator to power a conventional steam turbine in a combined cycle configuration. "

Egyébként áramtermelésről volt szó, szóvala hasznos hőteljesítményt ne számoljuk bele.

melyik hazai gázerőmű tud elektromosan 50% felett? (valóban érdekel)
Zodd  
2008. okt. 15. 12:59 | válasz | #55
Ebben nagyon le vagy maradva. Már magyarországon is van nagyobb hatásfogú mint 50%.
De nézzél körül ebben a dokumentumban és higgyél a szemednek. 2015-re már 75%-ot is terveznek gázturbinában:
Power Plant plans
2008. okt. 15. 11:07 | válasz | #54
jaigen, ezekhez a 12 és 24 v rendszerekhez 4mm2 kábeleket szerelnek.
2008. okt. 15. 11:07 | válasz | #53
a napelemek még mindig brutális drágák, legalább fél milla egy minimum rendszer, ami mondjuk 100-200 wattot képes meghajtani máramikor. a nagy gond az akksik élettartama, az újabb kénes cuccok is csak valami 2000 ciklusig bírják 50%+ teljesítménnyel.

most kértem épp ajánlatot egy olyan rendszerre, ami nem priorizálja az akksit, hanem csak akkor kapcsol rá, ha már hálózat sincs. így az akksi megmarad bcp-nek. nemtom mit kapok vissza...

napelem márpedig mindenképpen kell, stratégiai szempontból elengedhetetlen egy autonóm áramforrás. valamin nézni kell a pornót világvége ide vagy oda.

jeec  
2008. okt. 14. 20:16 | válasz | #52
Földgáz 70%? Elektromos áramra?

Linket! Vagy készülhetsz a Nobel díjra. :)

Jelenleg a földgáz erőművek hatásfoka 50% alatt van. Sőt inkább 40%.
Üzemanyagcellák közül van, amelyik tud jobbat, de azokat nem használunk jelenleg energiatermelésre nagyipari méretben.

megjegyzem, hogy napelemből is van 40%-os hatásfokú, de olyat nem kapsz az üzletekben egyelőre.
2008. okt. 14. 19:49 | galéria | válasz | #51
aki az egyelőrét ilyen rosszul használja, az már tökrészeg, vagy csak pesti.
2008. okt. 14. 19:46 | válasz | #50
Egyenlőre tetemes italmennyiséget fogyasztok ugyan de a májam még bírja,ha majd tönkre megy akkor a zöld összes árnyalatában fogok pompázni:)
loky  
2008. okt. 14. 19:30 | válasz | #49
Vagyis:
"Ejnyeeee...te minden vagy, csak nem zőőőd "
loky  
2008. okt. 14. 19:29 | válasz | #48
Ejnyeeee...te minden vagy nam zőőőd
2008. okt. 14. 17:05 | válasz | #47
De megintcsak hülyeséget mondassz,attól hogy rinyálnak mi változik meg?Csapból is az folyik,itt a világvége...kapcsold le az áromot oszt lessz világbéke....Volt rá precendens hogy a németek leraktak egy halom szélerőművet,a zöldeknek csak annyi dolguk volt hogy rábökjenek a térképre.Az északi partot találták jónak és bammm ledarálták a madarakat a turisták se mennek oda ráadásul az állatok is arréb mentek...ennyit a zöldekről.Minimális szakértelem nélkül énis tudom osztani az igét hogy Peace éljenek a búvalbaszott nádiposzáták.(40-50 éve?Ugyan kit érdekelt ez?ugyanúgy voltak atomkisérletek úgyanúgy szennyezük a környezetet.Ha arra gondolsz hogy miért nem löttük szét egymást atommal akkor arról nem a zöldek tehetnek.Ha odakötözték volna magukat a bombákhoz akkor maximum röhögve oldja ki a pilóta....
2008. okt. 14. 14:34 | galéria | válasz | #46
tudtommal vannak -80...90 fokon nyomuló szupravezetők (vagy ultravezetők?) is. legalábbis elméletben.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. okt. 14. 14:05 | válasz | #45
"Mi az akadálya a szupravezetők bevezetésének?"

Talán hogy (időarányosan) olcsóbb a világ összes hálózatán elvesztegetett áramot bebukni, mint 1km szupravezetőt fenntartani a maga kis -270 Celsius-án?
2008. okt. 14. 12:47 | galéria | válasz | #44
Kösz, hogy válaszoltál. Nekem ez a 120 kV-os vezeték 40 km-en elszenvedett 60%-os vesztesége soknak tűnik, de gondolom tárgyi ismeretek birtokában írsz. bocs, ha még zaklatlak ezzel: meddig lehet elmenni a magas feszültségű normál légvezetékeknél? Akár milliós nagyságrendig?
Mi az akadálya a szupravezetők bevezetésének? Esetleg föld alatti, szigetelt csöves megoldás kell ehhez?
Tök hülye vagyok ezekhez.
Zodd  
2008. okt. 14. 12:42 | válasz | #43
A cikkel talán az a problémám, hogy nem hangsúlyozza eléggé ki mi ebben a módszerben az újdonság. Ilyen vékony panelek már régóta léteznek, az egykristály felhasználása ilyenben viszont sokkal érdekesebb.
Zodd  
2008. okt. 14. 12:40 | válasz | #42
Azért a felkonvertálás 12v/ 230V 50Hz nem ad 50%-os veszteséget, furcsa is lenne.
2008. okt. 14. 02:12 | válasz | #41
Azok csak csökkentik a veszteséget.
Nem 20m /1KW/ 50%veszteség, hanem 40Km / 120KV/ xKW= 60% veszteség
12v egyenáramon 10Km-re 100KW szállítására Kb. 1m átmérőjű tömör rézkábel kellene. De lehet hogy keveset mondtam vele.
Egy szupravezető kábellel, meg egy negyed centis is bőven elég lenne, és ebben az esetben a veszteségi 0,5% alatt maradna.

2008. okt. 13. 22:52 | galéria | válasz | #40
Nem erre nyújtanak megoldást a magasfeszkós vezetékek?
2008. okt. 13. 22:44 | válasz | #39
Ez egy hozávetéleges veszteségi szám az európai távezetékek általános veszteségi mutatója.
Természetesen ez nagyban függ a hálózat hosszától a környezeti hőmérséklettől, a felhasznált technológiától, a feszültségtől, a kihasználtságtól, a rendszerirányítástól és még nagyon sok mindentől.
Ha egy napelemet a tetőre teszel és felhasználsz a földszinten 1 KW energiát egy vízmelegítővel, akkor ha a kábeled 20 méteres akkor a megtermelt energiád kb. fele a kábelen veszteségként jelentkezik, a kábel ellenállásától függően 12v egyen feszültségen. És ezen az sem segít túl sokat, ha a napelem mellett közvetlenül felkonvertálod 220v 50Hz re mert akkor a konvertálás rosz hatásfoka miatt lesz kb. ugyanekkora veszteséged.
Most ez nagyban több száz kilométeres távolságban picit nagyobb problémát jelent.
2008. okt. 13. 22:29 | válasz | #38
Rá tapintottál a lényegre.
Ez elektromos energiát igen változatos módon tudunk létrehozni, termelni. Viszonylag olcsó az előállítási költsége is. A hatásfokon viszont igen sokat tudnánk még mit javítani, ami megint sokat jelentene az előállítási költségben. Jelenlegi előállítási hatásfok: Atomenergia kb.:10%, Szén, olaj Kb:50%, földgáz kb.: 70%, víz: kb.: 60%, szél kb.: 40%, nap kb.: 20%, geotermikus kb.: 20%.
És ezen a téren jelentős kutatásokat folytatnak (mesze nem eleget).
Elemben az elektromos áram szállítása és tárolása terén mesze nem ilyen jó a helyzet, és nem is folynak jelentős kutatások ezen a téren (pl.: a szoba-hőmérsékletű szupravezetőkről mostanában nem nagyon lehet hallani.)
duke  
2008. okt. 13. 22:01 | válasz | #37
"Ha a zöldek nem rinyálnának hanem hasznosabb dolgokat,"
Idiota,ha zoldek nem "rinyalnanak mar ugy 40-50 eve akkor mar kb 10 eve nem elne ember a foldon.Legfejebb nehany ezren akik patkanyokra vadasznanak a romok kozott.
2008. okt. 13. 21:59 | galéria | válasz | #36
Különben van olyan, hogy egységes európai villamoshálózat. pedig nem kis távolságok vannak.
2008. okt. 13. 21:58 | galéria | válasz | #35
"A tápvezetékeken a megtermelt elektromos áram 60-70% veszteséggel halad át. "

Bumm, és mosogatórongy.
Hány kilométeren?
2008. okt. 13. 21:55 | válasz | #34
Nagyon jó ötlet lenne, ha egy két apróságot nem veszünk figyelembe.

1. Azok a területek amiket mindenki kerül, általában azok a területek, amik még "érintetlenek" és ezért fokozottan védettek.
2. Azért kerülik ezeket a területeket az emberek, mert igen nehéz ezeken a területeken élni, ebből adódóan még nehezebb ipari tevékenységet folytatni (főleg csúcs technikás különösen veszélyes ipari tevékenységet). Én például nem merném az atomerőművemet egy aktív vulkán közelébe (pl.: Yellowstone) rakni.
3. És ez a legfontosabb figyelmen kívül hagyott tényező. Az elektromos hálózatok legnagyobb költségét és veszteségét az áram szállítása teszi ki. A tápvezetékeken a megtermelt elektromos áram 60-70% veszteséggel halad át. Ez a szállítási távolsággal arányosan nő, tehát nem lenne praktikus a déli sarkról áramot szállítani, mert mire a célállomáshoz (háztartások és ipari létesítmények) érne nem sok maradna belőle. Arról nem is beszélve hogy az sem lenne egy olcsó mulatság, hogy oda szállítsák az erőmű összes alkotórészét, a hasadó anyagokat és a munkaerőt.
2008. okt. 13. 21:27 | válasz | #33
Általában ott zavarja az embereket, ahol laknak. Ami messze van, az kevésbé zavarja őket. De lehetne akár az óceánra is tenni az erőműveket, mint ahogy olajkutak is vannak a tengereken. Ahogy onnan is el tudjuk vinni az olajat, úgy óceáni atomerőművekből is el lehetne hozni az áramot. (pl. tankhajók helyett akkumulátorhajók szállítanák az energiát, azokat töltené fel az erőmű)
Icegod  
2008. okt. 13. 20:49 | válasz | #32
háth ugye egyrészt óriási energia elveszik, amíg eljut az áram onnnan messsziről... másrészről meg, ha valami nemzetközi gáz van, elég 1 ember aki hajlandó elmenni afrikába egy hatttalmas ollóval, és energiaellátás nuku :) ... illetve ehhez nemzetközi gáz se kell.
2008. okt. 13. 19:25 | válasz | #31
Szóval aztmondod építsük ide magyarba?:D
2008. okt. 13. 19:18 | válasz | #30
De ha csak ez a gond az atommal, akkor miért nem jelölnek ki másra nem jó területek a Földön, pl. sivatagok, sarkvidék, stb. aztán oda leteszik a többszáz erőművet és onnan vezetik el az elektromosságot. (tudom több kontinens van, meg miegymás, de azért általában minden nagyobb összefüggő kontinensre jut legalább egy országnyi olyan terület, amit mindenki csak kerül)
2008. okt. 13. 18:04 | válasz | #29
Ha a sok rinya tisztítaná az eget már felhők sem lennének.Persze hogy itt nincs olyan levegő..hisz nem itt gyártyák az olcsó cipőket meg elektronikai eszközöket.Amint itt lenne olcsó egyböl átjönne az összes gyár aztán Ittis olyan lenne a levegő...Ha a zöldek nem rinyálnának hanem hasznosabb dolgokat,esetleg kis pénzt félretenni és elküldeni kutatásokra,vagy önkezűleg végezni valamit akkor még énis beszálnék.De a rinyának nem látom értelmét...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. okt. 13. 17:50 | válasz | #28
Nagy büdös globalizációban azé' ne felejtsünk már el magyarul! Peking, baszod, nem Beijing.
Pares  
2008. okt. 13. 17:06 | válasz | #27
Pontosan, egyébként szerintem pár éven belül jelentősen meg fog nőni ezeknek a napcelláknak az energiatermelése és a praktikussága is.
Vorpal  
2008. okt. 13. 16:39 | válasz | #26
Kíváncsi vagyok akkor is ezt mondanád e amikor krákognál a kátránytól - mondjuk lehet, hogy a zöldek szar alakok - de itt még sincs olyan levegő mint Bejingben,D

Megy a rinya - csak arra nem gondolsz, hogy ha ennyit sem tennénk meg mint a zöldek pofázása, akkor már rég fekete lenne az égbolt.
2008. okt. 13. 16:28 | válasz | #25
Hát ahoz hogy valami komolyabb energiforrást varázsoljunk a napcellákból rengeteget kellene építeni,nagy területet kellene lefedni,ráadásul drágán.Ehez képest az atomenergia kis területen kevés "üzemanyaggal" hatalmas mennyiségű energiát termel.Szerintem nem kérdés melyik a jobb:)
2008. okt. 13. 16:24 | válasz | #24
A zöldek egy balek degenerál állatok.A helyett hogy tüntetnek,lehet menni futni a hörcsögkerékben,és akkor környezetbarát lesz az a kibaszott energia.Vagy esetleg menni aztán 2 szép kis kezükkel csinálni másfelé autópályát.Ha xy helyen nem lehet mert van ott egy fűszál ami óriási dolog....Sőt majd szépen lelehet dobálni a ruszki vadászgépeket,mer ugye a radar állomást sem engedték megépíteni.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 13. 16:21 | válasz | #23
Az urán hosszútávon is rendkívül olcsó és stabil energiaforrás. Bár az uránérc világpiaci ára vadul változott az utóbbi időben, a kitermelés ütemétől, és a szállítási gondoktól függően, az atomerőművekben termelt áram ára ezt nem érezte meg. Ugyanis olyan kevés urán kell rengeteg elektromossághoz, hogy kevés tárolt urán is jelentős uránkészletet jelent, a piac itt a legfüggetlenebb a termelés bizonytalanságaitól.

Hasonlítsd csak össze a helyzetet az olajtermeléssel, ha náthás lesz egy olajsejk, már az is azonnal befolyásolja a magyar benzinárat. Az urán miatt háborúk sem lesznek, sokkal "igazságosabban" vannak elosztva a Földön a lelőhelyek, meg azért sem lenne értelme, mert nevetségesen kevésből el lehet látni milliókat árammal évtizedekig.

Tehát amikor jól megy a szekér, picit fölvásárolunk, és 20 évig nincs gond energiahordozóra. Erre egyik másik alternatíva sem képes...
2008. okt. 13. 16:12 | válasz | #22
ez nem érdekes... 1*űen csak olcsóbb (rövidtávon)
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. okt. 13. 16:00 | válasz | #21
"Érdekes, hogy az űberzöld germánok is az atomból nyert francia áramot veszik..."

Nem olyan meglepő ez. A zöldek is szeretik az áramot, csak ne az orruk alatt termelődjön. Rühellem is ezt a hozzáállást.
2008. okt. 13. 14:43 | galéria | válasz | #20
És fajlagosan bazi olcsó is. Épeszű államok fossák az atomerőműveket frutti gyanánt. Érdekes, hogy az űberzöld germánok is az atomból nyert francia áramot veszik... LOÁL!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 13. 14:28 | válasz | #19
Viszont az urán több ezer évig kitart, a bomlástermékeit pedig 100%-ban semlegesíteni lehet reprocesszálással (míg az olaj néhány évtizedig tart, és iszonyú mennyiségű szén-dioxiddal szennyezi a Földet). Az uránnál és a tóriumnál nincs jobb energiaforrás, csak ésszel kell használni őket.
2008. okt. 13. 14:15 | válasz | #18
Az uránium is elfogy egyszer, mint minden nyersanyag.

2008. okt. 13. 13:47 | válasz | #17
Minek?Olyan már mindenkinek van,most a napenergia a menő......:D
2008. okt. 13. 12:55 | galéria | válasz | #16
Napelem... MINEK?! Atomerőművet minden háztartásba!!!
Vorpal  
2008. okt. 13. 11:59 | válasz | #15
Jóóóó meveszem, csakmosmá halaggyunk...
NEXUS6  
2008. okt. 13. 11:10 | galéria | válasz | #14
Egy ismerősöm is a Dunasolarnál dolgozott, de jól tönkrement, meg kivitték a gyárat Tájföldre.;(

Pedig ők is elég jó szinten voltak technológiailag.
2008. okt. 13. 11:06 | galéria | válasz | #13
Lehet, hogy összetévesztelek, mert egyre romlik a látásom. A közröhelyek meg jöhetnek. :-)
NEXUS6  
2008. okt. 13. 11:02 | galéria | válasz | #12
Te valakivel összetévesztesz, szerintem.;D

De ha már itt tartunk, mint azt bizonyára tudod a tudásnak különböző szintjei vannak. Amit ezekből a nagyon elvont dolgokból (amire célozgatsz) megtudhatunk az az irány, amerre a szellem fejlődik, nem pedig a módszer maga.

A szellem bizonyára eljut a tudás kristálypalotájába, de oda nem léphet be sáros csizmával. Márpedig mi egyelőre "büdös parasztok" vagyunk a lét eme aspektusában értelmezve. Ez a technológia megkönnyíti, hogy szép lassan továbblépjünk, pl. végre megtanuljunk a környezetünkkel harmonikusabb viszonyban élni. Ez egy kis lépés, ha úgy tetszik, de ez is fontos, mert az utat senki nem fogja helyettünk megtenni.

Ha gondolod, szívesen írok még néhány közhelyet!;DDD
jeec  
2008. okt. 13. 10:41 | válasz | #11
Környezetkímélés:
ugye a szilícium ostya előállításának a módszere adott. Ha ezt az ostyát fel tudják jó sok darabra szeletelni (ugye erről szól ez a módszer), akkor egységnyi sz.ostya felhasználásával szelet darabszám szoros méretű napelem készíthető. Tehát - ha a darabolás nem környezetszennyező - sokad annyi lesz az egységnyi termékre jutó környezetszennyezés. tehát ez jobb módszer, mint a korábbi.

További előnyt jelent, hogy a felhasználás lehetséges módjai lényegesen kibővülnek (egyrészt a hajlékonyság miatt, másrészt az átlátszóság miatt). Ez pedig maga után vonhatja a nagyobb volumenű termelést, ami az egységár csökkenését. És az így termelt energia környezetbarátabb, mint pl. a fosszilis energiatermelésé, szóval kisülhet ebből valami jó dolog is. Én szurkolok a technológiának.

Volt már eddig is ultra-thin napelemes technológia (magyar gyártási vonzattal!) - arra lennék kíváncsi, hogy ezzel összehasonlítva hogyan alakulnak a számok.
2008. okt. 13. 10:03 | galéria | válasz | #10
Te csak ne örülj ennek!
Várd meg az ufókat, meg az atlantisziakat, és amit tőlük kapsz, annak örülj. Oksi, buksi?
NEXUS6  
2008. okt. 13. 09:52 | galéria | válasz | #9
Ez tök jó ötlet, ha elég olcsón és viszonylag környezetbarát módon lehet előállítani, akkor az se gond, hogy ugye pár évente le kell cserélni a napelemeket, mert jelentősen csökken a hatásfokuk. Amúgy ilyen fóliákkal még a tetőt/falakat is be lehetne vonni. Nem kell hozzá tartószerkezet, és a vízállóságot/szigetelést is növelné.
2008. okt. 13. 09:43 | galéria | válasz | #8
+1 hordozható tekercs turistáskodni (mobilt feltölteni :-)
2008. okt. 13. 09:42 | galéria | válasz | #7
Kéne ilyen a kocsimra és a lakásom ablakaira.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 13. 07:29 | válasz | #6
Az olcsóság azon múlik, hogy elterjed-e a technológia, a környezetkímélő gyártási eljárások is ettől függnek. Persze ha a gyártó cég nagy ügyesen keresztül-kasul levédette a találmányát abban az elmés amerikai szabadalmi rendszerben, csinálnak ugyan egy kis profitot, aztán néhány év után el fog felejtődni az egész...
2008. okt. 13. 07:19 | válasz | #5
Azt, hogy müködik-e majd meglátjuk hosszabb távon, de hogy olcsó és/vagy környezetkímélö lenne, azt sajnos kétlem...
2008. okt. 13. 06:36 | válasz | #4
"A végeredmény egy majdnem teljesen átlátszó film, ami egy üvegre felvíve csupán némi színezést ad neki, a kilátást egyáltalán nem zavarja, tette hozzá Rogers."

"Tehát mondjuk ha fele fényerőt levesz..."

remélem érzed a két állítás között a különbséget!

Ez egyébként óriási dolog ha 1, működik 2, olcsó és környezetkímélő az előállítása.
Ahoy  
2008. okt. 13. 02:41 | válasz | #3
Véleményem szerint, ahogy a képen látszik: csak távolról látszik elszínezettnek az üveg, valójában miniatűr csíkok vannak rajta, és csak távolról tűnik egybefüggő szürkének.

Tehát mondjuk ha fele fényerőt levesz, akkor nagyjából a fele van beborítva cuccal. Ezért alárakva mégegy réteget, totál átlátszatlan lesz másrészt csak 2X-re növeltük a teljesítményt.

Ha csak bizonyos hullámhosszokat nyelne el, akkor pl kéket vöröset stb kapnánk... Itt viszont csíkok látszanak csak.

persze ha kamukép akkor neked lehet igazad :)
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. okt. 13. 00:51 | válasz | #2
Nem vagyok nagyon otthon napcella témában, de van egy olyan tippem, hogy bizonyos hullámhosszú fényt nyel el a cucc("némi színezést ad neki"). Azt meg ha már a felső réteg elnyelte, akkor a második rétegnek pont 0% lesz a hatásfoka...
2008. okt. 13. 00:34 | válasz | #1
És nem lehetne drámaian megtuningolni a hatékonyságot több ilyet tennénk egymásra?
Elvileg így pl a konkurenciával azonos anyagköltségen már lehetne sokkkal jobb is ha nem tévedek.

De nyugodtan javítson ki valaki aki okosabb.