A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) bevezette magyar nemzeti szabványként a szoftvergazdálkodás nemzetközi szabványát, az ISO/IEC 19770-1-et.

Hirdetés

Az IPR-Insights Kft. 2007-ben kezdeményezte a Magyar Szabványügyi Testületnél a két éve megjelent nemzetközi szabvány magyar szabványként történő alkalmazását. A munka anyagi támogatását a BSA Magyarország vállalta, míg az IPR-Insights a fordítás szakmai lektorálását végezte, valamint a szakmai egyeztetést támogatta külső szakértőként a Magyar Szabványügyi Testület MSZT/MB 819 bizottságával. Az új magyar szabvány (MSZ ISO/IEC 19770-1) 2008 szeptemberében jelent meg, amelynek alkalmazása - hasonlóan a többi, jogszabály által kötelezővé nem tett magyar szabványhoz - önkéntes.

Mindenesetre a szabvány alkalmazásával átláthatóbbá és pontosabbá válhat a szoftvertelepítések, licencek nyilvántartása, valamint egyéb kapcsolódó dokumentumok kezelése. A szabványnak való megfelelés így egyrészt lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mind a cégen belül, mind azon kívül bizonyítani tudják a szoftvereszköz-gazdálkodási tevékenység törvényi előírások szerinti végzését, másrészt azt, hogy a szoftverek racionálisabb kezelésén keresztül jelentős megtakarításokat érjenek el.

A vállalkozások eszközállománya egyre növekvő mértékben tartalmaz szoftvereket, ezért ma már nem meglepő, ha a hardverre telepített szoftverállomány értéke akár a háromszorosát is eléri a futtató hardver értékének. Ennek a tendenciának a magyarországi terjedését jól mutatja, hogy az IDC piackutató adatai szerint a magyarországi vállalatok 2007-ben a teljes it-költésük kétharmadát szoftverekre és it-szolgáltatásokra (hárommilliárd dollárból összesen 2,1-et) fordították. Ez az évente elköltött összeg vállalati szinten is jelentős, amellyel már megéri felelősen gazdálkodni.

Az IPR-Insights mérései szerint egy átlagos magyar középvállalat 2-2,5 ezer különböző alkalmazást használ, amelyek mögött nagyságrendileg 35-40 ezer különféle futtatható állomány található. Az évek során beszerzett szoftverlicencek darabszáma eléri a több százat, a hozzájuk tartozó számlatételek darabszáma viszont az ezres nagyságrendet is. Ezek közül már csak az aktuálisan használt termékek gyártóinak/fejlesztőinek száma is 20-30, vagyis az elvárás szerint ennyi szoftvergyártó/fejlesztő licencelési lehetőségeit és korlátait kellene ismernie egy átlagos it-vezetőnek.

Zsoldos Sándor, az IPR-Insights ügyvezető igazgatója szerint a magyar it-vezetőket is érinti az a tendencia, hogy az informatikai beruházások közül egyre előkelőbb helyet képvisel a szoftvergazdálkodás támogatására szolgáló eszközök és folyamatok bevezetése. A szoftverek gazdálkodási szempontból úgynevezett immateriális javaknak tekintendők, amelyek kezelése során a korábban a tárgyi eszközök esetén bevált módszerek nem alkalmazhatók. Ezen eszközállomány kezelése a vállalatvezetésnek manapság már nem pusztán jogi kockázatokat jelent, hanem egyre komolyabb gazdasági kockázatokat hordoz magában.