Új kozmikus rejtély, itt a sötét áramlás
2008. szeptember 28. 15:16, vasárnap
Ha valakinek még nem lenne elegendő a sötét anyag és a sötét energia, akkor most íme egy újabb kozmikus fejtörő. Az univerzumban egyes anyag foltok látszólag rendkívül nagy sebességgel egy egységes irányba mozognak, amit lehetetlen megmagyarázni az ismert gravitációs erőkkel.

Hirdetés

A csillagászok a jelenségnek a sötét áramlás nevet adták. A kutatók szerint annak a valaminek, ami maga felé húzza ezt az anyagot, kívül kell esnie a látható világegyetemen. A látható világegyetem alatt nem csupán az értendő, ameddig a szem vagy akár a legnagyobb teljesítményű teleszkópok ellátnak, valójában van egy alapvető korlátja az általunk észlelhető univerzumnak, függetlenül műszereink fejlettségétől. Az elméletek szerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtt jött létre, tehát ha a fény rögtön az ősrobbanás után elindult felénk, a legnagyobb távolság, amit megtehetett, 13,7 milliárd fényév. Az univerzumnak azonban lehetnek olyan részei is, amik ennél távolabbra esnek, mi viszont nem látunk tovább annál, mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt.

A tudósok a kozmosz legnagyobb szerkezetei, a hatalmas galaxishalmazok tanulmányozásakor fedezték fel az áramlást. Ezek a halmazok megközelítőleg ezer galaxis összességei, melyek közt számos egészen forró, röntgensugarakat kibocsátó galaxis is akad. A röntgensugarak és az ősrobbanásból visszamaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) kölcsönhatásának tanulmányozásával a tudósok nyomon tudják követni a halmazok mozgását.

A röntgensugarak nagy léptékű mozgásukkal szétszórják a fotonokat a KMH-ban, eltolva hőmérsékletét az úgynevezett kinematikus Szunyajev-Zeldovics (SZ) effektus hatására. Ezt a hatást eddig még nem sikerült galaxishalmazok esetében kimutatni, szemben az SZ-effektus termális válfajával, ami azonban körülbelül egy egész nagyságrenddel erősebb. Alexander Kashlinsky a NASA Goddard Űrrepülő Központjának asztrofizikusa azonban úgy vélte, ha nagy számú halmazzal próbálnák keresni a gyengébb SZ-effektust, akkor sikerrel járhatnának. Kutatócsoportjával 700 halmazból álló katalógust kezdett tanulmányozni, ami kiterjedését tekintve eléri a 6 milliárd fényévet, megközelítőleg a látható univerzum felét. A halmazkatalógus adatait összevetették a NASA WMAP műholdja által készített KMH-térképpel, ami meglepő eredményeket hozott.

Az elemzés szerint a halmazok közel 3,2 millió kilométert tesznek meg óránként a Centaurus és a Vela csillagkép közötti terület felé. Ez a mozgás különbözik az univerzum kifelé történő terjeszkedésétől - amit elméletileg a sötét energia gyorsít. "Egy rendkívül jelentős sebességre bukkantunk, ami ezen felül nem csökken a távolsággal, legalábbis amíg mérni tudjuk" - nyilatkozott Kashlinsky a SPACE.comnak. "A látható univerzumban az anyag nem tanúsíthat ilyen mérvű áramlást."



A mozgó galaxishalmazok forró gáza (fehérrel) eltolja a KMH hőmérsékletét. Több száz távoli halmaz mozog az égbolt egy foltja (lilával jelölve) felé

A kutatók ebből arra következtetnek, hogy bármi okozza is a halmazok mozgását, annak az ismert univerzumon kívül kell elhelyezkednie. A felfúvódás elmélete szerint az általunk látott világegyetem csak egy kis téridő-buborék, ami gyors tágulásnak indult az ősrobbanást követően. A kozmosznak azonban más részei is lehetnek ezen a buborékon túl, amiket mi nem láthatunk. Ezekben a régiókban a tér-idő egészen más lehet, valószínűleg nem tartalmaz csillagokat és galaxisokat, amik csak a mi buborékunk adott tömegsűrűségének következtében alakultak ki. Rendelkezhet azonban hatalmas, nagy tömegű szerkezetekkel, sokkal nagyobbakkal, mint amik a látható univerzumban találhatók, ezek vonzhatják magukhoz a galaxishalamzokat, előidézve a sötét áramlást.

"A mozgásért felelős szerkezeteket olyan távolságba tolta ki a felfúvódás, hogy becslésem szerint több százmilliárd fényévnyire lehetnek, amit a legmodernebb távcsövekkel sem láthatunk, mert az általuk kibocsátott fény nem képes elérni minket" - taglalta Kashlinsky. "Egy ilyen koherens folyam létrehozásához valamilyen egészen különleges szerkezetre lenne szükség, talán egy meggörbült téridőre, ez azonban pusztán csak spekuláció."

Bár a felfúvódás elmélet számos fura arculatot jövendöl a távoli univerzumnak, nem sokan számoltak a sötét áramlással. "Nagy meglepetés volt ez nekünk, és feltételezem mindenki másnak is" - mondta Kashlinsky. "A felfúvódás bizonyos modelljeiből lehet ugyan következtetni ilyen szerkezetekre, és az irodalomban van is néhány utalás, ezt azonban nem igazán vettük komolyan, mostanáig."

A kutatás részleteiről az Astophysical Journal Letters október 20-i száma számol be.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. okt. 26. 07:48 | galéria | válasz | #475
az a kicsi eltérés nem számít.
toto66  
2008. okt. 25. 23:32 | válasz | #474
Bocs Bvalek2 ezt írta:
"Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév."
ez nem 42! C:
toto66  
2008. okt. 25. 23:28 | válasz | #473
Bár az is igaz baromi érdekesen állapítják meg a csillagok távolságát. A relatív fényességük és az abszolút fényesség eltéréséből. Az abszolút fényességet meg a távolság és a relatív fényességből... C: (persze azért azt lehet tudni hogy milyen nagyságú életkorú tipusú égitestnek milyen nagyából az
abszolút fényessége)
A távolodás és a közeledés már könnyebb mert azoknak a fránya gázoknak állandó a színképük és ha egy kissé eltolódnak valamely irányba már pontosan kiszámítható az égitest sebessége hozzánk képest...
Minden esetre a távolság kiszámítása egy bizonyos határon túl már elég nehéz lehet (vagy inkább pontatlan), de ekkorát nem tévednek hogy 13,7 milliárd vagy 42....
toto66  
2008. okt. 25. 23:13 | válasz | #472
42 fényév és 5000 éves, valamint hetedik nap pihent C:
A legközelebbi csillag valamivel több mint 4 fényévre van... Akkor hogy fér el benne (mást ne mondjak) a Tejútrendszer? Ja persze görbül a tér és fel hajtódik mint a beigli. C:
toto66  
2008. okt. 25. 23:06 | válasz | #471
Jha, nem mindegy ki vonja vissza korábbi elméletét, teszem azt én akkor arra senki rá se bagózik (ez így van jól)...C:
Én inkább arra lennék kiváncsi, lesz olyan aki ebben a cikkben leírtakat visszavonja (meg a többi sötét anyag elméletet)...C:
2008. okt. 25. 22:07 | galéria | válasz | #470
"Nem mndenki vonta volna vissza..."

Én is visszavontam volna. Akkor most nagy vagyok? :-)
A mérettel kapcsolatban: nem olvastad el bvalek2 korábbi hsz-eit. Ő elmagyarázta, hogy valójában 42 fényév lehet a VE sugara, az átm. meg ennek duplája, de én sem értem most, hogy miért, bár akkor azt hittem, hogy valamennyire értem.:-)
toto66  
2008. okt. 25. 12:39 | válasz | #469
" A látható világegyetem alatt nem csupán az értendő, ameddig a szem vagy akár a legnagyobb teljesítményű teleszkópok ellátnak, valójában van egy alapvető korlátja az általunk észlelhető univerzumnak, függetlenül műszereink fejlettségétől. Az elméletek szerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtt jött létre, tehát ha a fény rögtön az ősrobbanás után elindult felénk, a legnagyobb távolság, amit megtehetett, 13,7 milliárd fényév."
Akkor most mi a helyzet?
Arról tudjuk, hogy 13,7 milliárd éve volt az ősrobbanás, hogy ilyen távolságra látunk el, vagy ilyen távolságra láthatunk el, mert 13,7 milliárd éve volt az ősrobbanás.
Ez látszólag ugyanaz, csak hogy nem mindegy mit mivel bizonyítunk! Ha az okot okozattal és fordítva is, akkor bizony lehet tévedni (nem azt írtam hogy biztos, csak a lehetőségét).
Ebben az esetben akkor bizony nincs bizonyítva, hogy az univerzum 13,7 milliárd éves, csak annyi hogy legalább 13,7 milliárd...
toto66  
2008. okt. 25. 12:16 | válasz | #468
"A tudós egy másik téren is lelohasztotta a kedélyeket, amikor 2005-ben visszavonta elméletét a fekete lyukakról (a fűtőanyagukat teljesen elégető és ezért összeomló csillagokról) és leszögezte: az ezekben eltűnő anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba"
Ez azért a nagyság jele. Nem mndenki vonta volna vissza...
toto66  
2008. okt. 25. 11:30 | válasz | #467

Tehát ez az!
Az egyes pontot cáfolná az Olbers-paradoxon, de az marhaság (mint lentebb kifejtettem)...
A többi meg evidens...
Így nem vonhatom kétségbe egyiket sem!
Csak még annyit, hogy a fiatalság és a szépség relatív (mint a fényesség)C:
2008. okt. 25. 11:22 | galéria | válasz | #466
No, de beszéljünk a lényegről!
Nyugdíjba ment Stephen Hawking.
Csak pár alaptétel tőle:
1. mind a tér, mind az idő véges, de semmilyen határuk vagy szélük nincs,
2. az időutazás nem lehetséges,
3. a fekete lyukakban eltűnő anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba,
4. az emberi faj nem éli túl a következő ezer évet, ha nem terjeszkedik a világűrben.

Nem sok, meg lehet jegyezni.
2008. okt. 25. 11:18 | galéria | válasz | #465
Ha csinos vagy és fiatal, akkor a gazdagság még megszerezhető. :-)
qetuol  
2008. okt. 24. 11:46 | galéria | válasz | #464
jé, én is. bár annyira nem vok dúsgazdag :DDDDD
2008. okt. 22. 23:39 | galéria | válasz | #463
Én is 20 éves, dúsgazdag és nagyon csinos pasas vagyok, de azok a buta liba csajok ezt nem látják.
toto66  
2008. okt. 22. 21:09 | válasz | #462
Még egy apróság, amiért "megköveznek": az univerzum "fényes" csak nem látod!
toto66  
2008. okt. 22. 21:00 | válasz | #461
Viszont ha helyesnek vesszük az Olbers-paradoxont akkor pont annak a lehetőségét cáfolná, hogy a tér véges és nincs határa.
Mert mindkét feltétel együttes teljesülésekor a fény nem tudna "elszökni" az univerzumból és valóban fényesnek kellene látnunk azt...
Na ezt nagyon leegyszerűsítettem... de gondold csak végig... ha valami véges csak akkor nincs határa, ha összes összetevője önmagába vissza tér...
tehát valamiféle hurkot alkot... egyébként a végesnek lenne határa...
Ezért legalább egyik feltevés hamis a háromból (Olbers-paradoxon biztosan)...
toto66  
2008. okt. 22. 20:46 | válasz | #460
"valóban, csak pontosítottam a fogalmazását"
Persze apróság, csak hogy ezen bukik a dolog.
Mert az "égbolt fényességét" a látásunk számára a csillagok relativ "fényessége" határozza meg...
az "abszolút magnitúdó" kiszámítható a látszólagosból és a távolságból (nem azt látod).
De ez nem jelenti, hogy a világegyetem végtelen, csak hogy nem jó a bizonyítása az ellenkezőjének.
2008. okt. 22. 16:35 | galéria | válasz | #459
valóban, csak pontosítottam a fogalmazását, de aki veszi magának a fáradtságot és elolvassa a wikis magyar cikket, ott meg van magyarázva (általam is (szerény pislogás)).
2008. okt. 22. 15:28 | galéria | válasz | #458
Tele van a padlás paradoxonokkal, magyarul képtelenségekkel.
2008. okt. 22. 15:27 | galéria | válasz | #457
"Az éternek nem az a definíciója"

Hanem ha beszívod, elalszol.
qetuol  
2008. okt. 22. 15:26 | galéria | válasz | #456
szerintem epi nem az olberst magyarázza 429-ben. epi?
toto66  
2008. okt. 22. 15:17 | válasz | #455
Ja egy új paradoxon:
Ha a tér véges, és nincs határa és az Olbers-paradoxon első megoldása az igaz akkor a világűrnek olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillagnak (gondolj bele miért) Tehát az Olbers-paradoxon valóban paradoxon ebben az esetben! (a másik esetben pedig, csak egy téves megállapítás)
toto66  
2008. okt. 22. 15:03 | válasz | #454
Az én véleményem: nem bizonyítható, hogy a világegyetem végtelen! (sőt az ellenkezője sem)
toto66  
2008. okt. 22. 15:00 | válasz | #453
"semmilyen paradoxon nem dőlt meg...ugyanis a paradox nem egy elmélet vagy modell ami megdőlhet, hanem egy látszólagos ellentmondás. egy paradoxonnak vagy van megoldása vagy nincs.az olbers-paradoxonnak a megoldása az, hogy a világegyetem véges (bár nincs határa) és a kozmikus vöröeltolódás. "
Ez az egyik lehetséges megoldás. A másik nem véletlen az amit a #429-hozzászólásban írt Epikurosz?
Ha egy dolognak két megoldása is lehet, akkor nem bizonyító erejű (abban az esetben ha az egyik megoldás megengedi az állítás ellenkezőjét)...
Remélem érthető?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 22. 14:06 | válasz | #452
Ha nem is ismered a keltő operátort és eltüntető operátort, hogyan tudsz nyilatkozni a Feynman-gráfokról, vagy a részecske kvantum-elektrodinamikai értelmezéséről?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 22. 14:03 | válasz | #451
Amikor már nem tud konkrétumot kinyögni, akkor jön a mellébeszélés. Köszönjük hogy megpróbálta, nem hatódtunk meg
2008. okt. 22. 14:02 | válasz | #450
Nem adok olyannak a véleményére, aki azt sem tudja, hogy egy vonal mit reprezentál egy adott ábrázolási módban.

2008. okt. 22. 13:56 | válasz | #449
Az, hogy újra leírta a téveszméit, engem nem zavar.
2008. okt. 22. 13:35 | galéria | válasz | #448
14½!

Most aztán megkaptad. :-)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 22. 11:22 | válasz | #447
Új nick? Nocsak, kidobattad magad az előzővel? :)

- Ha nem beszéltél a Planck-hosszról, akkor a hozzászólásod offtopik. Kijelentetted hogy léteznek fekete macskák, köszönjük, ezt mindenki tudta. Az összes többi dolog amit írtál, tele volt hibákkal, tárgyi tévedésekkel, de már részleteztem őket.

- A hozzászólásod folyamatosan az Univerzum méretéről szólt, és nem a koráról, egyértelmű hogy nem azt írtad el. Ilyen alapon bár nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem mercédeszeket hanem zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, azért a hír lényegében igaz, nemigaz? :D

- Próbálkozott vele Nordström és sokan mások, hogy téridőgörbület helyett sík térbeli mezőt vezettek be, még az általános relativitáselmélet előtt, és lényegében fénytöréssel magyarázták a fényelhajlást. Az elméletük rossz értéked ad a Merkúr pályájának precessziójára, és sokminden másra. Egyedül Einstein elmélete képes egyetlen egyenletből minden ismert gravitációs jelenséget megmagyarázni, ebben a vákuum üres, és a téridő görbült.

- Nem gondolatmenetet írtam le, hanem tényeket. Az Einstein-egyenletnek az energia-impulzus tenzor nem a geometriai hanem a fizikai része, és vákuum esetén minden komponense nulla, tehát a tény továbbra is tény marad.

- Te pedig bizonyíték vagy rá, hogy az ignorancia kortalan. Az Internetet nem csak a pornó kedvéért találták ki, művelődni is lehet vele. Ott a Wikipédia, tessék olvasgatni: a részecske fogalma, kvantum elektrodinamika. Mondok két varázsszót: keltő operátor és eltüntető operátor, ha nem tudod mik ezek, ne is szólj bele.

- Az éternek nem az a definíciója, hogy "bármely izé ami kitölti a teret", hanem az, hogy "elektromágneses hullámok abszolút közvetítő közege". Az éter szóról ez utóbbi jut az olvasott ember eszébe (vagy a dietil-éter), és megcáfolták a létét. Juss már túl rajta, 100 éve senkit sem érdekel.

- Ráadásul az egyik elektron visszafele halad az időben. Ugye micsoda botrány? A tájékozatlanság nem mentség. Tessék olvasgatni, ez laikusoknak készült:


- Az hogy melyik értelmezés logikus, és melyik nem, azt szerencsére nem te döntöd el a minimális ismereteid alapján, hanem majd a kísérletek.

- Nem csak az általános relativitáselmélet nem teljes, hanem egyik sem az. Akit ez zavar, az nem érti a tudományos elmélet fogalmát. Továbbá nem ok nélkül nem foglalkozik senki a Lorentz-elmélettel, a megfigyelésekkel ellentétes eredményeket ad. Miért kapaszkodnak egyesek ennyire többszáz éve megcáfolt elméletekbe?

Új Galaxis science-fiction antológia... elhiszem hogy élvezetesebb ezt olvasni mint egy egyetemi tankönyvet ami tele van kriksz-kraksz képletekkel, de sajnos az igazság az utóbbiban van...
2008. okt. 22. 10:38 | válasz | #446
kifejlesztett
2008. okt. 22. 10:36 | válasz | #445
" Az a tény, hogy Einstein általános relativitáselméletéből következik a szingularitások létezése, válsághelyzetet hozott létre a fizikában. Az általános relativitáselmélet egyenletei, amelyek a téridő görbületének összefüggését írják le a tömeg és energia eloszlásával, a szingularitásokban nem értelmezhetők. Ez azt jelenti, hogy az általános relativitáselmélet nem tudja előre jelezni, mi történik a szingularitással. Vagyis semmiféle előrejelzést nem tud adni arról, hogy az ősrobbanással hogyan keletkezett a világegyetem. Tehát az általános relativitáselmélet nem teljes elmélet. Kiegészítésre szorul ahhoz, hogy meg tudja határozni, hogyan keletkezett a világegyetem és mi történik akkor, ha az anyag saját gravitációs vonzásának hatására összeroppan. "


_nem teljes elmélet_, nem én mondom, Stephen Hawking

http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/einstein/nter1113.htm

Ugyhogy legközelebb lehet mellőzni az olyan érveket a speciális relativitás mellett, hogy az abból kinfejlesztett általános relativitás leírja a gravitációt, amíg a Lorentz-elméletnél ilyen nincs.
Van ott is gravitációs modell, csak senki nem foglalkozik vele.
2008. okt. 22. 09:27 | válasz | #444
univerzum
2008. okt. 22. 09:25 | válasz | #443
A logikus hullámokat elvetjük, a teljesen értelmetlen multiunuverzumokat meg nem?
Valaki nagyon vicces kedvében van.
2008. okt. 22. 09:24 | válasz | #442
A válasz a pozitivizmus. Nem kimutatható az 'anyaghullám' emiatt nem vesszük reálisnak. Ez a modern fizika nézete. Ugyan ez történt az éterrel. Nem kimutatható, tehát nincs.
De azért a QM-ben is szemrebbenés nélkül lehet használni a Schrüdinger-egyenletet, ha valakinek nem áll kézre a mátrixokkal való számolás.
Ez ám a fizika.-
2008. okt. 22. 09:19 | válasz | #441
Ráadásul az egyik elektron visszafele halad az időben. Ugyan már, ébresztő. Mennyi ennek a valóságtartalma?

A QED az egyik legpontosabb jóslatokat adó modellje a modern fizikának. Rendben. De nem ez az egy rajz a lényege, hanem az, hogy úgy számolunk ki valamely valószínűséget, hogy az összes lehetséges ilyen elágazást belevesszük.
Emiatt alakult ki a multiuniverzum értelmezése a kvantummechanikának.
Érdekes, hogy ezt az első hallásra crackpot elméletnek tünő valamit elfogadják, ameddig Schrödinger hullámmechanikáját, ami teljesen ekvivalens a mátrixmechanikával, azt nem. Pedig Schrödinger hullámai sokkal érthetőbbek, mint az időben oda-vissza kóborló elektron.
2008. okt. 22. 08:42 | válasz | #440
"Technikai malőr"

Na ja, még a t időkoordináta is fel van tüntetve.
Csak nem két pont mozgása van a rajzon?
Asszem ez már általános iskolai tananyag.
2008. okt. 22. 08:39 | válasz | #439
Én nem beszéltem a Planck-hosszról, emiatt nem is keverek semmit.

Amit kiszámoltam az helyes, csak elírtam, ez az univerzum életkora.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20031030felfedeztek.html
Csak ennyit is képtelen vagy észrevenni, mint a válaszoló robotok általában.

A gravitációs lencsék sokkal inkább a gravitáció fénytöréssel közeli rokonságát bizonyítják, mint valami nemlétező geometriai modell görbületét.

Teljesen hibás gondolatmenet. Az einsteini gravitációs modellben nincs vákum, az egy geometriai modell. Hiányosak az ismereteid,

A QED részecskékkel dolgozik, a gráf az téridő grafikon, ami annyit jelent, hogy egy pontszerű részecske világvonalát mutatja. Látszik hogy még fiatal vagy, nagyon kevered a dolgokat.

Éter nincs, de a vákum nem üres. Oké adjunk másik nevet a gyereknek.
Csak attól kinek lesz jobb, hogyha hazudunk-?
qetuol  
2008. okt. 20. 22:29 | galéria | válasz | #438
"Na elszálltam "
na most énis
2008. okt. 18. 23:14 | válasz | #437
E ho ö ie a vöös eoóás? És nem emléxem hogy bárki bármiféle számítással vagy egyéb módon bebizonyította volna (a két végtelen) a csillagok és a köztük elterülő tér közötti relációt mely valami létjogosultságot adhatna az olbinak. Epi pedig pihenjen, ráfér! :) Hátha újult erővel képes lesz valamit ide csipogni nem csak károgni, azt hívén ő itt a fórum baglya :) Na elszálltam
qetuol  
2008. okt. 18. 12:50 | galéria | válasz | #436
semmilyen paradoxon nem dőlt meg...ugyanis a paradox nem egy elmélet vagy modell ami megdőlhet, hanem egy látszólagos ellentmondás. egy paradoxonnak vagy van megoldása vagy nincs.az olbers-paradoxonnak a megoldása az, hogy a világegyetem véges (bár nincs határa) és a kozmikus vöröeltolódás.
2008. okt. 18. 11:32 | galéria | válasz | #435
Fifike!

Nagyon hallgatunk, de nem azért mert megdőlt volna bármiféle paradoxon, egyszerűen nem volt időm rád. Amúgy most sincs, mert élni is kellene.
2008. okt. 18. 01:04 | válasz | #434
Valahogy nagyon hallgattok :) Ennyi? Csak a személyeskedés? Ezexerint megdöbbentett benneteket hőn szeretett Olbers paradoxonotok megdőlése :)
Nekem nincs szükségem Nóbel díjas pszichológusra, hogy idézetet találjak rátok. A kényszeredetten vakaródzó kamasz képe tárul elénk epi és bé vali személyében. :)
2008. okt. 17. 18:13 | galéria | válasz | #433
fifike!
Hiányoztál.
:-)
2008. okt. 17. 14:43 | válasz | #432
Érdekes hogy érdemben nem tudsz vitázni és még te küldözgetsz ilyeneket :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 15. 11:10 | válasz | #431
Ez pont rólad szól: Dunning-Kruger hatás
2008. okt. 14. 17:12 | galéria | válasz | #430
Szerintem könnyebbet kérdezz, de ha az én véleményemre vagy kíváncsi, igen, a megfigyelhető VE gömbszimmetrikus. Legalábbis a WMAP térképről, ahol az ellipszis alakot - mint bvalek2-től megtudtam a térképészeti projekció adja - ez tűnik ki.
2008. okt. 14. 17:05 | galéria | válasz | #429
Teljesen jogos az észrevételed, a wikipédiás szócikk nem pontos. Régóta tervezem kijavítani akár magam is, de nem volt időm utánajárni ennek.

Valójában az abszolút magnitúdó az a paraméter, amely független a távolságtól, de a csillag általunk észlelt fényessége, a látszólagos magnitúdó a távolsággal egyenesen arányosan csökken (elhalványulás).
Sajnos nem találtam magyarul ezzel kapcsolatos kifejtést, de íme az angol Wikipédia szócikke:
"Extinction is a term used in astronomy to describe the absorption and scattering of electromagnetic radiation emitted by astronomical objects by matter (dust and gas) between the emitting object and the observer. The concept for interstellar extinction is attributed to Robert Julius Trumpler[1]. For Earth-bound observers, extinction arises both from the interstellar medium (ISM) and the Earth's atmosphere; it may also arise from circumstellar dust around an observed object. The strong atmospheric extinction in some wavelength regions (for example X-ray, ultraviolet, and infrared) requires the use of Space-based observatories. Since blue light is much more strongly attenuated than red light in the optical wavelength regions, resulting in an object which is redder than expected, interstellar extinction is often termed reddening."
toto66  
2008. okt. 14. 16:50 | válasz | #428
Kérdés: a világegyetem gömbszimetrikus?
toto66  
2008. okt. 14. 16:45 | válasz | #427
Bocs! "Napunknál" (a gépeléskor mindig vétek hibákat, kár, hogy nem lehet javítani)
Csak azért mert mindig belekötnek... C:
toto66  
2008. okt. 14. 16:40 | válasz | #426
Tulajdonképpen benne van a hiba:
"A fényesség független a távolságtól,"
Ez nem igaz! Hiszen egy távoli galaxis legfényesebb csillagát fényesebbnek kellene látnunk a napunknál, mutass egyet!C:
2008. okt. 14. 15:36 | válasz | #425
Idézet a wikipédiából amit nem töröltem ki, csak hozzá írtam és azt mások törölték ki akik szintén annyit tudnak gondolkodni amennyi elég a mai modern középkorhoz :) :

Ha
1. a Világegyetem végtelen,
2. végtelen számú <b>egyenletesen</b> elhelyezkedő csillagot tartalmaz,
akkor bármely irányba is nézünk, csillagra kellene rálátnunk. A fényesség független a távolságtól, emiatt az éjszakai égboltnak olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillag felszíne.

Tanulj meg olvasni, avagy nem nagy bűn a dislexia csak ne dicsekedj vele

-Olvasd el az én hozzászólásomat is mégegyszer hátha észreveszed hogy semmiféle szinonímát nem írtam, a vesszők a felsorolás elemeit választják el te szegény ember.

-Mivel Epikurosszal egyetemben semmiféle ellenérvet nem tudtatok felhozni a világ végtelenségét illetően, csak ezt az egy szegény olbersparát, amit sikeresen megcáfoltam, további kötekedéseid is a semmivel egyenlők, vagyis a fény igenis tud ütközni és az abszolút vákuum se létezik. Köszönöm.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 14. 07:28 | válasz | #424
- Az Olbers-paradoxon nem követeli meg hogy a csillagok egyenletesen oszoljanak el a térben. Amikor a Wikipédiában kontárkodtál, valószínűleg ezt a részt is olvasás nélkül törölted ki... ekkora vehemenciával támadsz valamit, amiről fogalmad sincs?

- A csillagok fénye nem tud "ütközni" egymással

- A sötét anyag és az antianyag(egybe kell írni) nem szinonimák. Nézz picit utána, hogy melyik mit jelent, mielőtt hivatkozol rájuk

- Abszolút vákuum: általános relativitáselméletben van, kvantummechanikában nincs, és mindkettő elfogadott tudományos modell. Ez hogy lehetséges? Ez csak annak paradoxon, aki nem érti a tudományos elmélet fogalmát
2008. okt. 13. 22:50 | válasz | #423
Ne haragudj de én nem fogok neked érdemlegeset írni, túl sokáig éltél sötétségben ahhoz hogy meglásd a fényt. Aki nem tudja magát túl tenni az Olbers paradoxonon az nem a valósághoz, hanem dogmákhoz ragaszkodik amiket készséggel meg is fog kapni élete végéig. Talán még Olbers is elgondolkodott amikor belevette azt a kitétet elméletébe, hogy a csillagok egyenletessen elhelyezkedve töltik ki a végtelen teret. Jó hogy ekkor nem lennének galaxisok, de sebaj :) És mégegyszer a gyenge tanulóknak nincs abszolút vákum, de ha lenne is az nem az űr lenne ahol a csillagok fényei minimum ütköznek egymással. Bár ez az elméletre nem cáfolat, azonban a sötét anyag, anti anyag, stb gondolatok mind arra utalnak, hogy olyan sűrű közegben élünk ami csakis a végtelennel magyarázható.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 13. 13:27 | válasz | #422
Technikai malőr, íme a Feynman-gráf:
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 13. 13:19 | válasz | #421
Cáfolni nem fogok, mert nincs mit, csak javítani:

- kevered a Planck-hosszt és a Planck-állandót. Az utóbbi csak SI mértékrendszerben létezik, viszont a Planck-hossz egy invariáns létező hosszúság, erről volt szó eddig a hozzászólásokban.

- Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév. A Wikipédia cikk részletezi a téves értékek eredetét (köztük a tiedet) is.

- Nem Doppler-eltolódás miatt nem látunk a kozmikus horizonton túl, hanem a kozmikus vöröseltolódás miatt, ami az Univerzum tágulásának a következménye (ez is egy tipikus félreértés), a horizont távolodási sebessége jelenleg 3,2-szerese a fénysebességnek.

- Az igaz, hogy a tenzorok nem látszanak, de a gravitációs lencsék már sokkal inkább, a téridő görbülete történetesen tényleg "látszik", ezen kívül a testek mozgásában, forgásában is kimutatható. Ez sokkal kézzelfoghatóbb jelenség, mint sokan hiszik.

- Más dolgok éternek nevezéséről írtam, nem az éter átnevezéséről.

- A tenzormező 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor.
Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.

Teljesen hibás következtetés, az általános relativitáselmélet klasszikus modell abban az értelemben, hogy a benne értelmezett vákuum teljesen üres, ezt az jelzi, hogy az energia-impulzus tenzora nulla. Tehát fény terjedéséhez sincs szükség közvetítő közegre.

- A kvantum elektrodinamika NEM részecskeszemléletű. Íme egy Feynman gráf:

Hol látsz te rajta pontszerű részecskéket? Természetesen mindent hullámként kezelnek benne. A hétköznapi kvantummechanikáról is elég pongyolán írtál, de mindegy.

- A 19. századi definíció szerinti éter márpedig nincs. Én nem vagyok minden jónak ellensége, ha valaki mindenáron ki akarja tölteni valami közeggel a vákuumot, hát tegye, de ne nevezze éternek, mert az a szó mást jelent. Ez nem fizikai hanem magyar nyelvi probléma. Ha meg akarja értetni magát, úgy kell használnia a szavakat, ahogy abban 14 millió ember megállapodott.

Ha komolyan érdekel a fizika, sajnos a nehezével, a számolásokkal is foglalkozni kell, nem lehet ellustálkodni...
2008. okt. 12. 17:47 | galéria | válasz | #420
Fogadjunk, hogy már fel vagy készülve a cáfolatok megcáfolására!
2008. okt. 12. 17:17 | válasz | #419
Várom a cáfolatokat..
2008. okt. 12. 17:11 | galéria | válasz | #418
Szép volt, de jobb szerettem volna egy hozzászólásban látni. Amúgy bátran lehet használni az aláírásomban lévő szimbólumokat. Most még ingyen adom őket. :-)
(Lehet, hogy az SG is egyszer, a távoli jövőben frissíti a hozzászólás-szerkesztő ablakát, és ad ilyen fícsöröket, de az odébb van, sztem.)
2008. okt. 12. 17:10 | válasz | #417
"Éternek tényleg az elektromágneses hullám terjedési közegét hívták a 19. században, ennek bárhol utánanézhetsz, ez tudománytörténeti tény. Einstein relativitáselmélete megcáfolta a létezését, tehát ilyen éter nincs."

Megcáfolta?

"Larmor, Lorentz, Poincaré és Einstein azonban megmutatta, hogy
az elmélet egyenleteiben a tér koordináták és az idő olyan módon válthatók át különböző
vontkoztatási rendszerek között, mely szerint az abszolút mozgásnak az elektrodinamikában
sincs értelme. Következésképpen az éter előbbi felfogásában az "abszolút" jelleg nem
tartható, sőt, Einstein szerint maga az éter egyáltalán nem is létezik."


"éter .... az "abszolút" JELLEG nem tartható"
"Einstein SZERINT maga az éter egyáltalán nem is létezik."
http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf
2008. okt. 12. 16:50 | válasz | #416
A kvantummechanika megjelenésekor volt olyan elképzelés, hogy az elektron amikor elnyel vagy kisugároz egy fotont, akkor 'kvantumugrás' történik.
A foton kisugárzásához idő kell, már ez gyanussá teszi a kvantumugrást. Vannak egyatomos interferencia kisérletek, ahol nagyszögű interferencia jön létre, itt a koherenviahossz 1 méter is lehet, ami azt jelzi, hogy a kisugárzás legalább annyi ideig tart, ameddig a fény megtesz ekkora távolságot.

A hullámcsomagot csakis folyamatos frekvenciaátmenettel lehet létrehozni. Például v1 és v2 frekvenciájú pályák közt az elektron egyszerre minden energiaszinten jelen van, akkor hullámcsomag jön létre, ami dv=v2-v1 frekvenciával vibrál.
innen a hullámhossz l=c/dv.
Tehát nem diszkrét energiaszinteken van az elektron. A Schrödinger- egyenlet is több különböző impulzusú hullámból építi fel az elektront. A kvantummechanika részecske szemléletü megközelítése,mint a QED hibás olyan szempontból, hogy nem megfelelő irányba viszi tovább az intuiciót. Mint matematikai modell természetesen teljesen korrekt, hiszen az egyik legpontosabb eredményt adta a fizika történetében.


2008. okt. 12. 16:25 | válasz | #415
http://www.kislexikon.hu/ekvivalens.html
ekvivalens = AZONOS
2008. okt. 12. 16:22 | válasz | #414
A tenzormező 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor.
Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.

A foton nem ballisztikusan terjed, ami egy közegben terjedő rezgés sajátossága. Lehet próbálni tagadni, de ez egy ráutaló jel, hogy korai volt kidobni az étert.
2008. okt. 12. 16:17 | válasz | #413
"Az éteren az nem fog segíteni, ha valami egész mást nevezel ezentúl annak"

hmmm Higgs-tér?
xd
2008. okt. 12. 16:14 | válasz | #412
"A "téridő" mely vektorai görbülnek?"

A téridő ha görbült, akkor egy tenzormező. Ha felnézel az égre, nem valószínű, hogy látni fogod a tenzorokat.
Ez egy matematikai modell.
2008. okt. 12. 15:52 | válasz | #411
Visszatérve a Planck-állandóra, a Heisenberg határozatlansági reláció az
dx dp >= h vonás/2


A hullámcsomag szélessége mindig dx=2c/dv
(a hullámhossza l=c/dv és ennek a kétszerese,)
és adott a E=hv egyenlőség, ahol v a frekvencia

Ebből össerakható, hogy dx=2c/ (dE/h) a hullámcsomag szélessége energiakülömbséggel kifejezve.
Átrendezés után a
dxdE = h2c kapjuk.
Ha az elemi hullám fázissebessége c, akkor E=mc2 p=mc alapján kapjuk a
(dx/c) dp = 2h
Amint látható a Heisenberg határozatlanság ténylegesen a hullámcsomag sajátossága, nem valami fizikai törvény, mert a hullámcsomag leírható egyszerű matematikával.
2008. okt. 12. 15:35 | válasz | #410
Ha már kozmológia, hogy lehet kiszámolni a megismerhető univerzum méretét?
Ugye adva van a Hubble állandó.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble's_law
72km/s/Mpc = 72000 m/s/Mpc
Az Mpc az 30.857e15 *1e6 méter,mert ugye M=mega
A fényév, mint távolság pedig 3e8*3600*24*365 méter.

Ekkor az a távolság ahol már a tér fénysebességgel tágul hozzánk képest, az

fényév=3e8*3600*24*365
x=3e8/72000 * 30.857e15 *1e6 / fényév
ami 1.358e10 fényév, vagyis 13.6 milliárd fényév.
Ennél tovább nem fogunk sohasem látni(jelenlegi tudásunk szerint), mert a Doppler miatt az érkező fotonok energiája extrém kicsi.
2008. okt. 12. 15:22 | válasz | #409
A Planck állandó is ilyen szám, valójában lehet hogy 1, ahogy 1-nek szokás a fénysebességet is a geometrikus modellekben választani.
2008. okt. 12. 15:15 | válasz | #408
A Planck konstans csak egy korrekció két mérhető érték közt.
Mint ismert a tömeg ekvivalens az energiával. Ez tömören az E=mc2 képlet írja le. Itt a c2 ahogy az egyik professzor az egyik előadásában említette csak egy korrekciós érték, mert rosszul választottuk meg a mértékegységeket. Ha c=1 akkor E=m képletet kapjuk.
2008. okt. 09. 20:53 | galéria | válasz | #407
Ennyi?
Ha vmi még eszedbe jut, nyugodtan írd be, én nem sürgetlek. Kivárom, ráérek. Hátha, összejön vmi érdemleges. :-)
2008. okt. 09. 18:51 | válasz | #406
"Ok. Játszunk.
Légy szíves definiáld nekem az időt, amely ugye szerinted nem függ semmitől.
No, kíváncsi vagyok." - mitől függne te főokos!? :) Ha lenézhetnél a mikro világba ott a polgártárs órája lehet hogy milliószor gyorsabban ketyeg mint
a tiéd de ez nem változtat azon hogy te is ugyan azt az időt méred, csak
jóval nagyobb egységekben. Fölfele a makrovilágba meg vica versa, neked van
jóval érzékenyebb órád az óriásokhoz képest. Ami ennél meghökkentőbb lehet
az az a predikátum hogy ha végtelen a világ, akkor kell lennie benne
végtelen sebességnek, de ez is egyszerű. Van benne végtelen sebesség,csak
épp ez is relatív. Amint mész lefelé a mikrovilágba egyre nagyobb
sebességeket találhatsz, aképp viszonyítva a dolgokat, hogy mi minden
megtörténik egy minutum alatt, galaxisok keletkeznek és omlanak össze,
civilizációk háborúznak és békülnek ki, elméletek születnek és bizonyulnak
hamisnak, stb. Azonban mindez ha a sebesség szigorú meghatározását veszed
egyáltalán nem gyors, mert kérdem én, hát mekkora utat tett meg ez az
aprócska mindenség a mi világunkban? Nem sokat. Ebből is látszik mennyire
egyszerű az egész csak olyan okos emberek állhatnak a legtávolabb
megértésétől mint bvalek-6 :) De hogy őt is vigasztaljam valamivel elárulom,
hogy mostantól már csak offline fórumozok, pihentetem egy kicsit a netezést,
szóval aki gyors válaszokat vár tőlem, ne várja, hanem örüljön hogy nem kapja meg :)
"(reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele)" - reméljed hogy
belevandálkodok, mert ökörsütés a köbön :)
Kedves bvalek-7 "Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel
matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent
leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a
teljességi tételek szerint nem lehetséges." -Ha sokat olvasol ilyeneket még a
végén megtanulsz gondolkodni. No nem azért mert teljes mértékben egyetértek
az idézettel, hanem mert végre olyat idézel amit ha valamelyest föl is
fogsz, talán elkezdesz gondolkodni, de erre nem mernék megesküdni :)
" Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb
ember..." -de gondoltam. Sőt én arra is gondoltam hogy pár butább is. De ez
nem függ össze avval amit most mondok. A gondolkodás folyamatában van egy
olyan tényező amit úgy hívnak szelekció, meg van egy olyan is hogy rálátás.
Ha majd elkezdesz foglalkozni a gondolkodással rájössz milyen hasznos dolgok
ezek. Ami a pszichémet illeti azt leginkább a tükör effektussal tudnám
leírni, nézz bele nyugodtan, remélem tanulsz belőle. Olvasási és helyesírási
készségem pedig hidd el jóval magasabb szintű mint a te humorérzéked. Nem
tetszik a szóhasználatom? Írj precízebben mint én, s ha helyes dolgokat is
írsz, hidd el lesz értelme vitáznunk. De mondom mégegyszer a
személyeskedéseket nyugodtan kihagyhatod mondadódból, ha nem akarod
visszaolvasni magadra. Ja nehogy kihagyjak bármit is még a végén azt hiszed
igazad van bármibe is :) (csak ne lenne ilyen fárasztó)
Elmagyarázom mégegyszer annak a sületlen fejednek mi száraz tökként lóg alá
nyakadról, hogy miket írtam, amiket megpróbálsz hülyeségeknek beállítani.
Vegyük a megszámlálható és megszámlálhatatlan számok közötti
különbségtételt. Azt mondod alkotható két ilyen számhalmaz, mindkét
számhalmaz végtelen. Na már most vegyük a megszámlálhatatlant elébb. Mondjuk
azt hogy szeretnénk alkotni még egy számhalmazt. Miért ne, hamár a hülyeség
is végtelen. Álljon ez a számhalmaz a megszámlálhatatlan végtelen, osztópár
elemeiből, vagyis osztogassunk a végtelenségig az elemeiből ha van értelme
(nincs). Mit mondhatunk ekkor? Lett három halmazunk amelyek úgy viszonyulnak
egymáshoz, hogy van a megszámlálható, a megszámlálhatatlan, meg a
mégmegszámlálhatatlanabb. Tudom hogy innen már többen rájönnek miért is
hülyeség, és miért is mondtam helyesen hogy nincs értelme külön foglalkozni
evvel, de adjunk bvaleknek pár nap gondolkodási időt, hátha megindul az
indexe pozitív irányba. Remélem a jóindulatot is ellesed tőlem :)
A másik a pi, na ott meg az az érdekes, hogy szintén elmagyaráztam miről van
szó, de vagy nem olvastad, vagy ami még valószínűbb többszöri olvasás után
se értetted meg, ezért igyexem mindenféle matematikai kifejezés nélkül
megismételni. Van 10 darab számjegyed, ezeket különféle sorrendben rakod le
egymás mellé és folytatod ezt a végtelenségig. Kérdés: Vajon hány ismétlődő
szakasz lesz benne? Bevallom én nem tudom, de ha te megmondod akkor
megköszönöm. Ehhez képest viszont hogy régen valakitől félreinformálódtam
szerintem nem akkora bűn, de legyél te szigorú bírám, máshoz úgy se értesz.
A relativitás elmélet tényleg örök abban az értelmében, hogy minden relatív,
de ezt nem kell szerintem elméletnek nevezni, elég nemes egyszerűséggel
tételnek mondani.
toto66  
2008. okt. 09. 15:31 | válasz | #405
Én mindig is csak annyit szerettem volna elérni, hogy ne "kinyilatkozatásként" kezeljük az elméleteket, hiszen azok csak részben írják le a valóságot, és van mikor ellentmodásokba is ütköznek... De ezt már Te leírtad...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 09. 13:22 | válasz | #404
Szegény fifike el lesz keseredve hogy te is csatlakoztál a Sötét Oldalhoz
toto66  
2008. okt. 09. 11:50 | válasz | #403
Teljes az egyetértés!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 09. 09:05 | válasz | #402
A fizikai elméletek gyártása olyan mint a modellezés. Ha mondjuk a valóságban a gravitációnak az óceánjáró hajó felel meg, akkor a newtoni gravitációs erő elmélete egy gyufaszálakból összerakott hajómodellnek felel meg. Olyan alakja van mint a nagynak, épphogy fennmarad a vízen, de a vitorlái nem jók semmire, a tőkesúly nincs kiegyensúlyozva, stb. (például megmagyarázza a bolygók ellipszispályáit, de a pályák precesszióját már nem tudja, túl pontatlan hozzá).

Az einsteini görbült téridő elmélete egy műanyag távirányítható hajómodellnek felel meg. Annyival pontosabb modell mint az előző, hogy még kis motorja is van, ki van egyensúlyozva hogy ne bukjon fel a hullámzásban, de az utasai kis műanyag bábuk, és 10 perc után lemerül az eleme (például megmagyarázza a pályák precesszióját, sőt a gravitációs hullámokat is, de nem tud mit kezdeni a fekete-lyukak hőmérsékletével, párolgásával, stb.)

Ez van más fizikai elméletekkel is, egyre pontosabb gondolati modelljei a valóságnak, pl. kinetikus gázelmélet -> kvantummechanika -> kvantumtérelmélet. És ezért nem lehet a relativitáselméletet megcáfolni, hiszen attól hogy végül megépítjük az óceánjárót, letagadhatatlan, hogy a kis modellhajó tudott úszni a vízen. Lesz egy jobb modellünk, a régit pedig múzeumba tesszük, de attól még arra mindig is jó lesz, amire kitalálták. És ne felejtsük el, hogy az új hajómodellnek mindent tudnia kell mint a régieknek!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 09. 08:45 | válasz | #401
Vannak azért megbízható fizikai modellek, amik már régóta segítik az eligazodásunkat a világban, mint a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Nem véletlenül tanítják őket az iskolákban, az emberiség egyetemes tudásának értékes kincsei. Megcáfolni sosem fogják őket, mert a saját területükön a gyakorlat igazolta őket, más területekre pedig egyszerűen nem vonatkoznak. Szóval ha észreveszünk valami radikálisan új gravitációs jelenséget, a relativitáselmélet attól még megmarad, legföljebb megtudtuk hogy meddig terjed az érvényessége.

A modelleknek érvényességi határai vannak, ezt be kell látni. Itt inkább olyan elméletekről szedtem le a keresztvizet, amik megpróbálnak mindenre egy csapásra választ adni. Ha valaki nem látja az ötlete határait, az nem is érti hogy miről beszél. Az ilyeneknek nem szabad vakon hinni, akkor sem ha akadémiai berkekből jönnek, még kevésbé ha zakkant fórumozók terjesztik... Minden bölcselkedés próbái a kísérlet és a megfigyelés. Ha ezeken elbukik az elmélet, akkor nincs mit tenni, el kell vetni, ez nem filozófia vagy hit kérdése.

Továbbá minden új elméletnek először is magyarázatot kell adnia a már megismert kísérleti eredményekre. Ha ez nem megy, kár a gőzért... Lehet itt hülyézni, meg pocskondiázni a tudósokat, ha a műszer 42-őt mutat, meg kell tudni mondani, hogy miért. Nem lehet letagadni, meg összeesküvés-elméleteket gyártani, mert a műszert bárki a kezébe veheti, a kísérletet elvégezheti, az eredmény 42 lesz. Ez a szép a tudományban, olyan mint a bűnügyi nyomozás, csak bizonyítékok alapján lehet elítélni a bűnöst, nem "hiszem" meg "gondolom", meg "biztos úgy van" alapon.
toto66  
2008. okt. 09. 08:01 | válasz | #400

Csak ennyit akartam!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 09. 07:36 | válasz | #399
A mindenség elméleteiből Dunát lehet rekeszteni, ezen kívül van skálarelativitás elmélete (scale relativity), Heim-elmélet (Heim theory), Húrelméletek (string-theory), brán-elméletek, stb. A gravitációnak is van egy csomó változata, Brans–Dicke elmélet, Einstein-Cartan elmélet, Loop quantum gravity, Skalár-vektor-tenzor elmélet, stb. És ezek mind helyesen írják le az ismert természeti jelenségeket!

Ezért szerintem csak akkor lesz továbblépés, ha több kísérleti adatunk lesz, illetve további megfigyeléseket végzünk. Az LHC-nál jövöre indul be a nagyüzem, 2013-ban lövik fel a James Webb űrteleszkópot, 2018-ban juttatják fel az űrbe a LISA-t (Laser Interferometer Space Antenna) ami egy gravitációs hullámdetektor lesz. Az új adatok nyilván ellent fognak mondani a helytelen elméleteknek, és kiválasztják azt, amelyik helyesen tudta megjósolni az eredményeket. Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a teljességi tételek szerint nem lehetséges.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. okt. 09. 07:14 | válasz | #398
Jaj, már megint az a csúnya rossz lexikális tudás. Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb ember, aki rájöhetett erre-arra, talán érdemes megismerni az eredményeiket, nemdebár? És akkor nekünk nem kell mindent nulláról kezdeni.

Következő fázis, amikor már minden harmatgyenge érvedet lelőtték, az összeesküvés! Nyilván 5-6 álnéven vagyok fent, egy sötét szervezet megbízásából, csak azért, hogy az emberiséget megfosszam a bölcsességedtől... fifike, bevette ma már a gyógyszerét?

A Plank-hosszra pedig neked van szükséged nem nekem, hogy hogy ezt nem tudtad? Még azokat az elméleteket sem vagy képes felfogni, amiket védelmezel! Én legalább utánaolvastam annak is, amivel nem értek egyet, de te azt sem olvastad el rendesen, amit itt majmolsz.

Ami a pszichét illeti, ömlik a hozzászólásaidból a nagyzolási mánia, és az önteltség. Beállítasz ide, kijelented, hogy neked kell tanítanod minket, minden tudós hülye vagy szélhámos rajtad kívül, aztán bejelented hogy a pi hirtelen racionális szám lett attól, mert más számrendszerben ábrázoljuk? Osztod az észt a végtelenről, amikor azt sem tudod hogy a megszámlálható végtelen azt jelenti, hogy léteznek végesen közeli elemek, el lehet számolni az egyiktől a másikig, pl 3-tól 8-ig (a megszámlálhatatlanul végtelen sorokban minden elem között végtelen sok másik helyezkedik el, 3 és 8 között végtelen sok racionális szám van)? Filozófiai magasságokban szeretnél repkedni anélkül hogy értenéd a határtalanság és a végtelenség közötti különbséget? Nem találod a fraktál szót egy fraktál szerkezetű univerzumról szóló Wikipédia cikkben? Nem vagy képes írásban kifejezni magad, még a magyar helyesírás is gondot okoz? Soroljam még amivel eddig égetted itt magad, vagy ennyi elég volt példának?

Relativitáselmélet fifikei leírása: "Az idő egységét mindenféle torzulásoknak kitenni" haha ez jó :D kb egy 8 éves szintjén vagy szellemileg, nekik vannak hasonló beszólásaik a világról (de a helyesírásod, és az olvasási készséged is hasonló szintű). Ami a "szöveg bemásolást" illeti, eddig csak te próbáltál idegen tollakkal ékeskedni ezen a fórumon. Direkt félreértelmezni pedig csak azután lehet, ha megtanultál olvasni...
2008. okt. 09. 00:08 | galéria | válasz | #397
(reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele)
2008. okt. 08. 22:33 | galéria | válasz | #396
Légy szíves olvasd el az Olbers-paradoxon szócikket a magyar Wikipédián. Utána beszélünk.