A képviselők szélesebb hozzáférést biztosítanának a távközlési szolgáltatásokhoz, javítanák a fogyasztók tájékoztatását és védelmét. A szerdán elfogadott jelentés szerint az EP biztosítaná, hogy akár interneten is lehessen hívni a segélyhívó számokat, és egy nap alatt lehessen szolgáltatót váltani.

Hirdetés

Elfogadta az Európai Parlament az elektronikus hírközlő hálózatokkal és hírközlési szolgáltatásokkal, valamint a magánélet és a fogyasztók védelmével foglalkozó jogszabályt. Az erről szóló, Malcolm Harbor (néppárti, brit) által jegyzett parlamenti jelentést az EP szeptember 24-én, 548 igen, 88 nem, 14 tartózkodó vokssal fogadta el. A szöveg rögzíti a távközlési szolgáltatók kötelezettségét, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást tegyenek elérhetővé mindenki számára, megfizethető áron. Az uniós szabályok szerint ezen ún. egyetemes szolgáltatások körébe tartoznak az ingyenes vészhívó számok (az uniós 112, valamint a tagállamokban használatos számok), a tájékoztató szolgálatok, telefonkönyvek és - köztelefonokon vagy más hozzáférési pontokon keresztül - a megfelelő földrajzi lefedettség biztosítása. Az EP felszólította a Bizottságot, 2008 őszéig álljon elő olyan javaslattal, amely a mobiltelefont és a szélessávú internetet is bevonná az egyetemes szolgáltatások körébe.

Az új szabályok erősítik a fogyasztók védelmét. A szolgáltatónak például - a szerződéskötés előtt - egyértelmű tájékoztatást kell adnia a díjakról, az esetleges hozzáférés-korlátozásokról, a vásárlás utáni szolgáltatásokról és a szolgáltatóváltás költségeiről. A szolgáltatóknak átlátható, összehasonlítható módon kell közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket.

A 112-es, egységes európai vészhívó 2002 óta működik. A képviselők most szeretnék elérni, hogy a számot minél többen ismerjék, és hogy azt minden elektronikus kommunikációs eszközzel, mindenkor - katasztrófák esetén is - el lehessen érni. A tagállamoknak elérhetővé kell tenniük a 116-os segélyhívó számot is. Ezen gyermekek eltűnése esetén lehet segítséget kérni. Biztosítani kell, hogy az összes európai számot el lehessen érni vonalas és mobiltelefonról, valamint internetes hangátviteli eszközzel is. A képviselők támogatták azt a bizottsági javaslatot, amely szerint egy telefonszámot egy napon belül át lehessen vinni egy másik szolgáltatóhoz. Az EP szankciókkal büntetné az ezt be nem tartó szolgáltatókat. A képviselők 24 hónapban maximálnák a szerződések hosszát. Az előfizetők viszont 12 hónap után felmondhatnák szerződéseiket.

Az uniós jogszabályok szerint a tagállamok nem írhatnak elő a távközlési eszközöknél kötelező technikai követelményeket, ha ez korlátozná az ilyen készülékekkel való kereskedelmet a belső piacon. Bizonyos technikai korlátozások azonban továbbra is alkalmazhatók lennének. Így például a szolgáltató blokkolhatja a SIM-kártya bizonyos funkcióit, hogy korlátozza az ügyfél hozzáférését a konkurens hálózathoz. Ehhez viszont az kell, hogy az előfizető ehhez előre hozzájáruljon, például olcsó készülékért cserében. Minderről megfelelően, az előfizetés előtt kell tájékoztatni a fogyasztót.

A hatályos uniós irányelv már rendelkezik bizonyos tagállami adatvédelmi intézkedések összehangolásáról. A képviselők most egyértelműen rögzíteni akarják, hogy a jogszabály garantálja az adatok titkosságát, bizalmasságát és az információtechnológiai rendszerek biztonságát. Az adatvédelmi szabályok kiterjednének olyan közösségi oldalakra is, mint például az iwiw vagy a facebook.

Az EP előírná, hogy a szolgáltatónak kötelessége legyen értesíteni a szabályozó hatóságot a biztonsági rendszer elleni támadásokról, így például arról, ha illetéktelenek megszereznek egy ügyféllistát. A felhasználókat figyelmeztetni kell a személyes adataikat érintő minden támadásról, amennyiben azok olyan szintűek, hogy az az adott tagállamban jogellenesnek minősül. A képviselők által megszavazott további módosítások a szpemek, "sütik", vírusok, "trójai falovak" és kémszoftverek elleni hatékonyabb védelemmel foglalkoznak.

A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell előfizetőiket az illegálisnak minősülő tevékenységekről, például arról, hogy bizonyos tartalmak megosztása szerzői jogot sért. A fogyasztóknak segítséget kell nyújtani arról is, hogyan védhetik jobban személyes adataikat. Az unió nem határozza meg, mi minősül jogellenesnek, ez ugyanis a tagállamok hatásköre, ahogy a szankciók megállapítása is. A nemzeti szabályokról azonban kötelező lesz tájékoztatni a fogyasztókat.