A magyar kisvállalkozások többsége nem képes hatékonyan védekezni az informatikai környezet biztonságát fenyegető veszélyek ellen, amit mutat az is, hogy minden ötödiket veszteség éri védelmi hiba miatt.

Hirdetés

Az informatikai biztonsági szoftvereket gyártó Symantec kilenc országra, köztük Magyarországra kiterjedő, szerdán Budapesten sajtótájékoztatón bemutatott kutatásából kiderül az is, hogy a problémák a magyar válaszadók szerint nagyrészt az alkalmazottak hibájából adódnak. Mindez abból is következik, hogy a magyar kisvállalatok 89 százaléka nem alkalmaz informatikai vezetőt. Európában ugyanez az arány 67 százalék.

A Symantec európai kisvállalkozások védelmi magatartásáról szóló kutatása megállapította: azok a magyar cégek sem fordítanak kellő figyelmet a biztonságra, amelyek tisztában vannak azzal, hogy ez milyen fontos. A magyar válaszadóknak 16 százaléka ismerte el, hogy az elmúlt egy évben volt kézzelfogható üzleti veszteséget okozó védelmi problémája. Ezen belül mintegy 10 százalékukat anyagi veszteség is érte. A támadásokat főként vírusok, férgek és trójaiak okozták. A kutatás szerint az összes megkérdezett cég 22 százalékát érte támadás az elmúlt egy évben. A válaszadók közül a támadást elszenvedettek 41 százaléka a rendszer üzemzavarával és a védelem megsértésével, 34 százaléka pedig az alkalmazottak hibájával okolta azt.

Gombás László, a Symantec magyarországi képviseletének vezető rendszermérnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a nemzetközi adatok szerint egy személyes adat elvesztése 100-300 dollár kárt okoz. A felmérésben szereplő összesen 874 kisvállalat válaszaiból kiderült az is, hogy bár sokan odafigyeltek a mindennapos veszélyekre, így a vírusokra, a levélszemétre és a trójai programokra, az újabb veszélyforrások okozta védelmi problémákra, így például a kémprogramokra és a számítógépeket a tulajdonos tudta nélkül felhasználó szoftverekre (botnet) már kevésbé. A megkérdezett magyar válaszadók mintegy fele pedig azt sem tudta, mi az a bothálózat.

Az elemzés arra is rámutat: az európai kisvállalatok alkalmazottai még mindig nem látják be, hogy az informatikai környezet biztonságáért mindenki felelős. Igaz, míg az európaiaknak csak a 28 százaléka gondolja azt, hogy közös a felelősség, addig a magyaroknak az 51 százaléka. Az európaiak 40 százaléka kifejezetten az informatikai vezetőre hárítja a felelősséget, míg a magyaroknak csak 16 százaléka. Ennek hátterében az is meghúzódhat, hogy a magyar kisvállalatoknak csak a 11 százaléka alkalmaz rendszergazdát, szemben az európai 33 százalékkal. Arra a kérdésre, hogy a cég hogyan jutott informatikai védelmi megoldásokhoz, a magyaroknak csak a 24 százaléka válaszolta azt, hogy informatikai szakértő cég segítségével, 53 százaléka viszont egy áruházlánchoz tartozó üzletben, a polcról vásárolta a szoftvert.

Gombás László a cégek felkészültsége kapcsán kifejtette: a megkérdezett összes vállalat közül csak 39 százalékuk frissíti naponta az informatikai védelemét, 15-15 százalékuk pedig hetente, illetve csak havonta teszi ezt. További 2 százalékuk csak évente frissíti védelmét, 20 százalékuk pedig akkor, "amikor a frissítés elérhető". Újabb 2 százalékuk csak akkor frissít, amikor már támadják. A korszerű informatikai rendszerek és infrastruktúra veszélyeiről szóló kérdésre válaszolva kiderült: az informatikai vezetők 62 százalékának a vezeték nélküli hálózatok okozzák a legtöbb biztonsági problémát, míg a mobiltelefonokkal kapcsolatos gondokat 44 százalékuk említette.

A válaszadók 85 százaléka volt tisztában a vírusok, a levélszemét, a trójaiak, a kémszoftverek és a férgek jelentette veszélyekkel, ami megmutatkozik abban is, hogy a 97 százalékuknak van vírusirtója és 93 százalékának tűzfala is. Ugyanakkor majdnem minden harmadik cég soha nem végez biztonsági mentést, 65 százalékuk nem titkosít és 72 százalékuk nem használ sérülékenység-kezelő eszközt. A válaszadók 24 százaléka azt is közölte, hogy védelmi megoldásai nem fedik le az alkalmazottak teljes körét, s a száz főnél kevesebbet alkalmazó vállalkozások kétharmadánál nincs külön informatikai vezető.

A válaszadók mintegy fele érzi úgy, hogy biztonságos a vállalat informatikai környezete, 26 százaléka úgy véli, hogy ez nem számít, mert még sosem érte nagy támadás. A megkérdezettek 23 százaléka szerint nincs elég pénze arra, hogy teljesen biztonságos legyen az informatikai rendszere, 15 százaléka szerint pedig azért nem elég biztonságos a hálózata, mert a vállalat ezt nem tartja fontosnak.