A Jud Süss című náci propagandafilmet Joseph Goebbels propagandaminiszter felügyelete mellett 1940-ben forgatta Veit Harlan az antiszemitizmus "igazolására". Bemutatása nem közösség elleni izgatás.

A Fővárosi Főügyészség nem szüntette meg a Jud Süss című film vetítése ügyében közösség elleni izgatás miatt indult eljárást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) továbbra is nyomoz az ügyben - közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája. A Népszava számolt be arról, hogy információja szerint az ügyészség megszüntette az eljárást. A Fővárosi Főügyészség nem szüntette meg az eljárást, a nyomozást továbbra is folyamatban van a BRFK-n, a nyomozati határidőt a Fővárosi Főügyészség november 17-ig meghosszabbította - közölte a főügyészség.

A nyomozó hatóság július 23-án közösség elleni izgatás miatt gyanúsítottként hallgatta ki G. Sándort és G. Tibort, akik megpanaszolták a gyanúsításukat. A gyanúsítás ellen benyújtott panasznak a kerületi ügyészség helyt adott, mert a beszerzett adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a két férfi magatartásával gyűlöletre uszított volna.

"A gyűlöletre uszítás a kialakult joggyakorlat szerint olyan feszültséget gerjesztő, lázongó magatartás, mely alkalmas a szenvedélyek felszítására, a társadalmi rend és béke megsértésére, és amelynek következtében a felhevített gyűlölet akár szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekmények tanúsításába is torkollhat" - írta a főügyészség. Hozzátette: azzal, hogy helyt adott az ügyészség a gyanúsítás ellen benyújtott panasznak, megszűnt a két férfi gyanúsítotti jogállása, de a nyomozás ettől függetlenül továbbra is folyamatban van.

Az ügyről a BRFK kedden azt közölte: az ügyészség "megszüntette a két férfi gyanúsítotti jogállását, tekintettel arra, hogy az ügyészség álláspontja szerint a film bemutatása nem valósította meg a közösség elleni izgatás bűncselekményét". Kitért ugyanakkor arra, hogy a nyomozás tovább folyik szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértésének gyanúja miatt. Ennek során a nyomozók megkeresték a Fridrich Wilhelm Murnau Alapítványt annak tisztázása érdekében, ki rendelkezik a Jud Süss című film szerzői jogaival és adtak-e bármiféle engedélyt a nyilvános vetítésre.

A német alapítvány arról tájékoztatta a magyar hatóságokat, hogy a filmhez köthető szerzői jogokkal ők rendelkeznek, a német szabályozás szerint a film jelenleg jogvédelem alatt áll, továbbá arról is tájékoztatást adtak, hogy nem járultak hozzá a magyarországi vetítéshez és forgalmazáshoz - tudatta a rendőrség. A BRFK július 18-án indított eljárást közösség elleni izgatás megalapozott gyanúja miatt a Jud Süss című film vetítésével kapcsolatban. A rendőrség több tanút is meghallgatott, majd házkutatást tartott egy Hollán Ernő utcai lakásban és egy XII. kerületi könyváruházban, ahol DVD-n és videokazettán a Jud Süss több tucat kópiáját találták meg és foglalták le. Az eljárásban a rendőrség azt is vizsgálja, hogy sérültek-e a filmmel kapcsolatban a szerzői joghoz fűződő érdekek - tájékoztatott az eljárás indulásakor a BRFK.

A propagandafilm vetítésével kapcsolatban az SZDSZ XIII. kerületi frakciója tett feljelentést július elején közösség elleni izgatás miatt, mivel Angyalföldön többször is lejátszották a filmet. Szabadai Viktor, a párt angyalföldi frakciójának vezetője akkor sajtótájékoztatón közölte: a film csak a jogokat birtokló német alapítvány engedélyével játszható le Európában, márpedig a film vetítéséhez - ha jól tudja - a szervezőknek nem volt engedélyük.

A Népszabadságban egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd - aki magánszemélyként nyújtotta be a beadványt - kifejtette: jogilag lehetséges, hogy a hatóságok megszüntessék a Jud Süsst levetítő Gede testvérek által működtetett cégek, alapítványok tevékenységét. Le kell foglalni a náci propagandafilm kópiáit és el kell járni a vetítést szervezők ellen, mert a párizsi békeszerződés egyik passzusa - a szerződést 1947-ben Magyarország is aláírta - tiltja a fasiszta szervezetek működését és az ilyen ideológiák propagálását - mondta az ügyvéd a lapnak.

A wiesbadeni Friedrich Wilhelm Murnau Alapítvány augusztus elején büntetőjogi eljárást kezdeményezett a Jud Süss budapesti vetítése miatt, mert a filmmel kapcsolatos valamennyi jogot birtokló német alapítvány semmifajta engedélyt nem adott Veit Harlan antiszemita filmjének budapesti vetítéséhez. A Népszava a múlt héten arról írt, hogy a német külügyminisztérium az ország budapesti nagykövetségén keresztül tudatta a magyar kormánnyal: sérelmezik, hogy a filmet többször is hagyták levetíteni a jogokat birtokló német alapítvány engedélye nélkül.