Várakozáson felül kezdett az LHC
2008. szeptember 10. 16:53, szerda
A protonok megtették első teljes köreiket a világ legerősebb részecskegyorsítójában az összesereglett fizikusok nagy örömére.

Hirdetés

A kísérletek 9 óra 30 perckor vették kezdetüket, amikor a Large Hadron Collider (LHC) projektvezetője, Lyn Evans és csapata megkezdte a protonok belövését a körgyűrűbe. A fény sebességének 99,9998%-ával száguldó sugarak fokozatosan egyre több és több kilométert tettek meg, miközben a fizikusok folyamatosan irányították a sugarakat. Az LHC gyűrűt néhány kilométerenként úgynevezett kollimátorokkal látták el, melyek a sugarak útját egyengetik. Evans és munkatársai egyenként távolították el ezeket az eszközöket, miután meggyőződtek, hogy pontosan tudják irányítani a protonokat az adott szakaszon.

Az első teljes kört 10 óra 25 perckor sikerült megtenniük a 27 kilométeres alagútban, az óra járásának megfelelő irányban. A két nagy vizsgáló állomáson, az CMS-en, illetve az ATLAS-on dolgozó fizikusok detektoraikon részecskezáporokat láttak, amikor a protonok a kollimátoroknak csapódtak.


Az egyik kollimátornak történő ütközés pillanata a CERN felvételén

A rendszer jobban működött a vártnál; csupán 55 percet vett igénybe a sugár körbevezetése a teljes szakaszon, emellett az LHC-t is sikerült első nekifutásra üzembe helyezni, amiben nem sokan reménykedtek. Korábban Evans úgy nyilatkozott, nem tudja meddig fog tartani a sugár körbevezetése. "A Large Electron Positron (LEP) részecskegyorsító esetében 12 órát vett igénybe egy sugár körbevezetése" - mondta Evans. A LEP volt az LHC előfutára, ami 2000-ben fejezte be működését.

Vesztergombi György, a CERN-ben működő magyar kutatócsoport vezetője az Apolló-programhoz hasonlította az LHC-projektet. "Körülbelül ott tartunk, amikor az űrhajót a kilövőállványra helyezték, s most kezdik feltölteni a tankjait. Esetünkben ez a nyaláb feljavítása. Amikor protonnyalábot elkezdik gyorsítani, az a kilövés pillanata, s akkor kerülünk a Föld-körüli pályára, amikor elérjük az 5 teraelektronvolt (TeV) energiát. A program akkor kezdődik, amikor stabilan tudjuk ezt az 5 TeV energiájú két nyalábot egymással szemben körbevinni. "Az Apolló-űrhajónál a Holdra-szállás volt a kritikus pont, ennél a projektnél pedig az, hogy képesek legyünk úgy összerakni az összes rendszert, hogy együtt tudjon működni. Azt mondhatjuk, hogy az első protonnyaláb indítása kis lépés az LHC életében, de nagy lépés a tudományban" - mondta.

A nap nem volt mentes a drámáktól sem, éjszaka a gyűrűt valamivel az abszolút nulla fok feletti 1,9 Kelvin fokon tartó kriogén rendszer meghibásodott, a rendkívül alacsony hőmérséklet viszont elengedhetetlen a szupravezető mágnesek működéséhez. A problémát szerencsére még az éjszaka folyamán sikerült orvosolni, így a napi menetrend nem szenvedett semmilyen fennakadást. A tervek szerint a délelőtti műveletet fogják a nap további részében is megismételni, ezúttal az óra járásával ellentétes irányába keringetve a sugarat. Evans tájékoztatása szerint az első ütköztetésre még heteket kell várnunk, az egymással ellentétes irányba haladó protonsugarak 7 TeV energiával csapnak majd össze.

A projekt megvalósításában a CERN 20 tagországa vett részt, illetve néhány megfigyelői státusban lévő állam, egyebek közt az USA és Japán. Magyar részről 50-60 kutató, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének és a Debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársai, valamint a Debreceni Egyetem szakemberei csatlakoztak e kísérletekhez. A debreceni fizikusok a hadrongyűrű legnagyobb detektorának, a CMS-nek (Compact Muon Solenoid) a megalkotásában vettek részt.

Az LHC-t bemutató nagycikkünk
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
nearo  
2008. dec. 14. 20:07 | galéria | válasz | #227

lassan itt az idő...?
2008. szept. 24. 14:46 | galéria | válasz | #226
Na az 1. utkoztetest elhalasztottak 2009-tavaszara...
Tetsuo  
2008. szept. 24. 03:24 | válasz | #225
En sem gondolom azt, h vagom a temat, ezert nem is irok a sajat "hipoteziseimrol", inkabb olvasom tudosoket..
A #221 es a #222-nel a csavoka nagyon nincs kepben, de azert nyomja a "felteveset", hm.. tipikus sg forumos :)
2008. szept. 23. 17:35 | galéria | válasz | #224
Én elolvastam azt is, meg mást is, és még mindig tök hülyének érzem magam a témában.
Boldogok a lelki szegények!
Tetsuo  
2008. szept. 23. 15:03 | válasz | #223
Olvasd el 'Az ido rovid tortenete' cimu konyvet, vagy hasonlot es tobbe nem lamaskodsz ennyire a temaban. :P
Amig nem olvastal 1db kozmologiaval, relativitassal v kvantummechanikaval foglalkozo konyvet sem, nem vagy tisztaban meg az alapfogalmakkal sem, addig a felteveseid a temaban elegge viccesek, nem gondolod?
toto66  
2008. szept. 21. 11:06 | válasz | #222
Tehát az én felvetésem: vizsgálni kellene a részecskék viselkedését ütköztetéskor, úgy hogy az egyik irányból érkező részecskék sebességét mindig növelvelve addig amig eléri az ütközés sebessége a fénysebességet, és ennél a határnál tovább növelve történik-e változás, amennyiben nem akkor igaz a feltevés, ha igen hamis... (persze sok ütköztetés kell, mert egyébb okok miatt is lehet változás)
toto66  
2008. szept. 21. 10:50 | válasz | #221
Nálam okosabbtól kérdezném:
Az a feltevés hogy két a fénysebeséggel, de egymással szembe haladó részecske egymáshoz viszonyítva csak maximum fénysebességgel halad (nem én mondtam!), akkor miért gyorsítják majd mindkét irányból a részecskéket, hiszen közel azt az eredményt kapnák amit az egyik irányból gyorsított részecskénél (már mint ütköztetéskor)? Vagy éppen ennek a feltevésnek az igazságtartalmát is vizsgálják?
2008. szept. 21. 02:32 | galéria | válasz | #220
Ja, a "rabota" az az valami "dolgozas", "munka" dologgal kapcsolatos... gondolom ragozva.

raboti (roboti?, robity?) = dolgozni
2008. szept. 21. 02:16 | galéria | válasz | #219
Nem tudom mit jelent. Csak olvasni tudom a ciril betüket, de ertelmezni nem. Igaz en meg oroszt tanultam iskolaban, de az ABC utan megakadtam :-P

Na meg 25 evvel ezelött volt.
2008. szept. 16. 01:40 | galéria | válasz | #218
és mit jelent?
a kollájder az nyilván ütköztető.
2008. szept. 16. 00:29 | galéria | válasz | #217
Adroidnogo
2008. szept. 15. 11:49 | galéria | válasz | #216
Szeretném elolvasni:
Rabotá Adroidovo Kollájderá??
2008. szept. 14. 18:03 | galéria | válasz | #215
basszus, a Gordon Freeman-eset akartam bevágni, sikerült is valami másik képet benyomni, amikor észrevettem, hogy már valaki berakta előttem. :))) bocs

(rohadt jó:))
2008. szept. 14. 18:02 | galéria | válasz | #214


ajjjaaajjjj xDDDDDDD
nearo  
2008. szept. 13. 22:37 | galéria | válasz | #213
számolgattam egy kicsit... nekem "csak" 500szoros tömegnövekedés jött ki
de javítsatok ki, ha tévedek
Tetsuo  
2008. szept. 13. 15:43 | válasz | #212
Van olyan elmelet miszerint a kvantum energiaja nem allando v a fenysebesseg (vakuumban) sem az; hosszu ido alatt csokken.
Igy kicsit maskent festene a Vilag keletkezese..
2008. szept. 13. 12:54 | válasz | #211
Van egy ilyen hatás -amire az ellentábor hivatkozni szokott, mondván hogy nem veszik figyelembe, pedig de- az intersztelláris vörösödés, a csillagközi anyagon eső szóródás, csakhogy ez nem azonos a vöröseltolódással.
És az erre alapozott elméletek buknak az Andromeda-köd kékeltolódásán. (az ugyanis közeledik felénk)
Illetve fontos megkülönböztetni a doppler-effektust (ami egyszerű hullámterjedésre vonatkozik) a kozmológiai doppler effektustól, ami csak annyira rokon az elöbbivel mint a vízhullámok a fénnyel.
2008. szept. 13. 12:22 | válasz | #210
Locotus a link amit küldtél...ááááá xDD.

Nem néztem utána,szal könyen lehet h hülyeséget írok!A tágulós univerzum elmélet alapját az képezi h a fény messziről vöröseltolódik,ha jól tudom.de vizsgálták azt,hogy ezt esetleg okozhatja-e más is,mint a doppler-effektus?tesztelni elég nehéz lenne gondolom(nemigazán van rá 13mrd évünk),de mi van ha a fény menet közben csak kis mértékben,de energiát veszít,sugároz ki vagy nemtom és ezért tolódik el a hullámhossza? üdv,
egyén  
2008. szept. 13. 00:15 | válasz | #209
a végtelen Euklides-i tér.
2008. szept. 12. 22:45 | válasz | #208
hát ez eredményekre már nagyon kíváncsi vagyok.

Kösz az oldalt betettem a könyvjelzők közé.

Egyre érdekesebb dolgokat csinálnak ezek a mérnökök

És akik nem biztosak abban hogy van e még világegyetem

http://hasthelargehadroncolliderdestroyedtheworldyet.com/
szivar  
2008. szept. 12. 21:04 | válasz | #207
Így igaz. Értelmezted a hozzászólásokat az elejétől? Izé... Megérteted őket?
2008. szept. 12. 18:34 | válasz | #206
Esetleg lehetnek még a Nagy Öregek, mint Nyarlathotep, Shoggoth, Shub-Niggurath, vagy Cthulhu. Mondjuk utóbbi pont a Földön tartózkodik, de ez most nem érdekes.
2008. szept. 12. 18:27 | válasz | #205
úgy hívják, szingularitás. nincs mód rá, hogy megtudjuk, mi van az "univerzumon kívül". Mivel önmagába görbül, záródik, mindenestől -idő, tér, energia, anyag, fizika matematika, filozófia, számok, betűk, Pi, e, gyökkettő :)- ezért csak belül vagyunk képesek megfigyeléseket, méréseket végezni, előrejelzéseket adni. Kívül? Emlékszel a Men in Black zárójelenetére?
2008. szept. 12. 17:26 | galéria | válasz | #204
és akkor vajon mi van, a magába vissza görbülő univerzum körül?
nearo  
2008. szept. 12. 17:24 | galéria | válasz | #203
jó, és akkor a vöröseltolódást mivel magyarázod?
2008. szept. 12. 17:19 | válasz | #202
A saját véleményem, hogy az univerzum nem tágul, így Einstein nem tévedett ebben a kérdésben. Ha ez bebizonyosodik, az is be fog, hogy a problémára megoldást nyujtó sötétenergia egy zsákutca. Az egész jelenséget ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a geocentrikus világkép ideje alatt kegyetlen bonyolult számítások mentén számolták ki a bolygók és a Nap "Föld körüli" mozgását. Nyilván lehet ilyen viszonyítási rendszerben is, de ésszerűtlenül bonyolult. A sötétenergia elmélete semmit sem egyszerűsít le, hanem a végtelenségig elbonyolít mindent. Hogy ezt egyesek miért gondolják helyesnek, sosem fogom megérteni.
Nem akarok önjelölt tudós lenni, de azt gondolom, hogy itt valami mérési anomália van, amit a téridő eddig nem ismert (vagy ismert, de figyelmen kívül hagyott) viselkedése okoz, nem pedig egy felettébb rejtéjes (szerintem egyszerűen csak nem létező) energia.

Így utólag annyit tennék még hozzá, hogy ha tágul is, nem a ma elfogadott(?) mértékben, hanem sokkal lassabban, de valószínűleg ennek sem a kamuenergia az oka.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. szept. 12. 15:42 | válasz | #201
Teljesen igazad van, te most sokkal de sokkal többet tettél hozzá a témához ezzel a hozzászólással.
szivar  
2008. szept. 12. 14:18 | válasz | #200
Gratulálok a sok hozzáértő kiigazítónak, akik szerint senkinek sincs semmi hozzálövése a dolgokról. Ámde a fénysebesség és a foton közötti leírásban lévő szarvashubákat le sem szarják, me' csak nékijük van igazuk. Me' le vala írva. Gondolkozás rulez. Me' tchack. Bye.
2008. szept. 12. 13:13 | válasz | #199
"(ezen a határon túl is) vannak csillagok, de a fényük még nem ért ide."
ez gyakori hiba, azok a csillagok nem vannak hanem voltak, merthogy -ugye- a tágulást a négydimenziós téridő "szenvedi el" mégpedig a relativitás egyenleteivel összhangban, és azokból következően. Másrészt az univerzum korát nem a "legtávolabbi látható objektumok" téridőbeli távolságából származtatjuk. ajánlott irodalom lentebb.

bvalek2, áááááá
2008. szept. 12. 13:06 | válasz | #198
Igen, félre, egyébként sem határt írtam, hanem sugarat, s ez ugyebár fénysebességgel növekedik..

Igen, többek között ilyen könyvekben is lehet olvasni az univerzum koráról, másokban pedig az univerzumok korairól. A méretével kapcsolatban pedig igen tág határok közötti becsléseket hallottam, talán legszerencsésebb azt mondani, hogy ez a modell vagy elmélet ezt a jóslatot adja, a másik pedig amazt, aztán majd kiderül, melyik volt legkevésbé téves..
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 12. 12:46 | válasz | #197
Élő webkamerás felvétel a működő LHC-ről
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 12. 12:32 | válasz | #196

2008. szept. 12. 12:22 | válasz | #195
Félreérted a "határ" szót. Az univerzum kb 12-13 milliárd éves, tehát legfeljebb addig láthatunk el távcsővel, ahonnan 12-13 milliárd éve utazik a fény. Vagyis valószínűleg távolabb is (ezen a határon túl is) vannak csillagok, de a fényük még nem ért ide. Nem tudhatjuk meg amíg a fény a leggyorsabb.
(amúgy ez "A látható univerzum határa")
kvp  
2008. szept. 12. 11:41 | válasz | #194
"nehezen tudom elképzelni hogy nem lehet a fénysebességnél gyorsabban menni"

Jelenleg ugy nez ki, hogy nem lehet, viszont lehet rovidebb uton menni (tergorbulet). Ennek eredmenyekeppen relative gyorsabban haladunk a fenynel, de csak egy kulso koordinatarendszerbol nezve.

"Szép is lenne, ha látnánk a 13.7mrd fényéves határát"

A helyzet az, hogy elvileg nincs hatara. Ez Bolyai geometriaval kifejezve kb. azt jelenti, hogy van egy onmagaba visszahajtogatott terunk, ami egyre novekszik. Egyszeru hasonlat egy felfujas alatt levo labda felulete, ami igaz, hogy 2 dimenzios, de valojaban 3D-ben folyamatosan no a merete es ezert a 2D-s felulete is. Tovabba minden a feluleten tartozkodo 2D-s 'eloleny' vegtelennek latja, mivel ha elindul egy iranyba, akkor ugyanoda jut vissza, viszont egyre hosszabb tavot kell megtennie. Ez az eloleny akkor nem tud korbemenni, ha maximalis sebessege kisebb mint a gomb feluletenek a novekedesi uteme. Ilyenkor csak ket dolgot tehet, meghozza azt, hogy vagy begyuri maga korul a feluletet vagy fereglyukat fur a labdan keresztul. A mi esetunkben a kerdes az, hogy van-e eleg energiank ahhoz, hogy ezt megtegyuk.

ps: Felteve, hogy a cern-es tudosoknak nem sikerul mikroszingularitast letrehozniuk, mielott legalabb meg egy bolygora atkoltozne az emberiseg.
2008. szept. 12. 10:55 | válasz | #193
Deus Ex, az univerzum koráról ebben a könyvben. Szép is lenne, ha látnánk a 13.7mrd fényéves határát.
A relativitást meg Ede bácsi el is magyarázza annak, aki esetleg lusta olvasni. ITT.
2008. szept. 12. 10:05 | válasz | #192
szerintem is fog lenni majd egyszer, hogy gyorsabbna haladjunk mint ahogy a feny terjed, DE azt valoszinu mar nem a sebesseg fogja kifejezni, es nem a feny sebessegehez fogjuk merni.
assdf  
2008. szept. 12. 09:10 | válasz | #191
"azert elmondjak oszerintuk a relaivitas elmelete az marhasag, sokkal jobbat talaltak ki.. na ezen akadtam ki. "

Ok de ilyet én nem mondtam, csak hogy nehezen tudom elképzelni hogy nem lehet a fénysebességnél gyorsabban menni, csak ma még nem ismerünk rá módszert.
Na mindegy, elnézést ha egy kicsit elvetettem a sulykot, csak nálam meg pont nálad borult ki a bili amikor egy kalap alá vettek az úfó hivőkkel miközben meg semmi közöm hozzá
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 12. 00:55 | válasz | #190
Akit a relativitáselmélet érdekel, az aláírásomban szereplő honlapon legálisan, a szerzőkkel egyeztetett feltételek mellett letölthető fizika/infó/matek/stb. könyvek találhatóak, csupa kiváló magyar egyetemi tanár munkája.

Jómagam készítek egy általános relativitáselmélet példatárat, most töltöttem fel az újabb verziót:
http://magyarjegyzet.quotaless.com/konyvek/valek/determ.zip

A tanár urak munkáinak a színvonalát nem éri el, és még kész sincs, de talán van aki hasznát veszi. Abban különbözik a többi könyvtől, hogy igyekszem minden levezetést elvégezni, és részletezni. Ezeket a tankönyvek inkább kihagyják, vagy feladják házi feladatnak, én viszont a szövegen spóroltam, és a számolások részletes kifejtésének szántam több időt.

A szerzői jogi nyilatkozat minden könyv esetén engedélyezi a magáncélú letöltést és a nonprofit terjesztést, tehát árulni nem szabad, de ismerősnek ingyen odaadni igen (ahogy én is teszem).
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 12. 00:53 | válasz | #189
Üdv! :)

Ami az általános relativitáselmélet pontosságát illeti, minden tisztázott hátterű kísérlet és megfigyelés alátámasztja a helyességét. Azonban vannak érdekes jelenségek, amiknek az eredete még nem tisztázott, és könnyen lehet, hogy újra kell gondolni miattuk Einstein elméletét. Például:

- Pioneer-anomália: a távolodó Pioneer űrszondák nagyobb mértékben lassulnak, mint amire a tudósok számítottak.
- Flyby-anomália: A Föld és más belső bolygók mellett elrepülő, hintamanővert végző űrszondák nagyobb lendületet kaptak, mint amire a tudósok számítottak.
- Személy szerint ide sorolnám a galaxisok forgásgörbéjének a rendellenességét, amit sötét anyaggal szoktak magyarázni, mert létezik tisztán relativitáselméleti eredetű magyarázat is, de egyelőre nem teljesen elfogadott.

Még nem zárható ki a napszél, bolygóközi mágneses tér, szondák gázkibocsátása, stb. tehát nem biztos hogy az elmélettel van baj, de nagyon izgalmas lenne, ha mégis :)
2008. szept. 12. 00:21 | galéria | válasz | #188
off
Bocs, hogy megzavarom a diskurzust, de az előbb elfelejtettem említeni, hogy végül nem sikerült agyoncsapnom a szúnyogot, vegyifegyvert kellett bevetnem.
Tetsuo  
2008. szept. 12. 00:19 | válasz | #187
a nagy G az gyorsulastol van, nem sebessegtol, vagyis nehany ev alatt egy ember is elerhetne kozel fenysebesseget, nincs biofizikai akadaja.
a fejlodes iranyat a jobol mindig jobban latjuk, konnyen lehet h rossz iranyba megyunk mostansag.. szvsz.
Tetsuo  
2008. szept. 12. 00:10 | válasz | #186
feketelyukak valszeg lesznek, az 1ik kiserletnek pont az a celja..
Tetsuo  
2008. szept. 12. 00:09 | válasz | #185
sry, te voltal az utolso csepp, felqrta az agyam a sok fszsag amit irt nehany emberke.. de en nem hasznaltam semmilyen alpari v okoskodo stilust (ha ertelmezned a hozzaszolasomat rajonnel h magamrol nem irtam v a sajat "elmeleteimrol").. csak reagaltam a kommentedre.
mondjuk azt nem vagom h mi a fszert irnak ide olyanok (most nem feltetlenul rad gondolok) akik 1 db konyvet nem olvastak el a temaban.. azert elmondjak oszerintuk a relaivitas elmelete az marhasag, sokkal jobbat talaltak ki.. na ezen akadtam ki.
2008. szept. 11. 23:50 | galéria | válasz | #184
Hát keveset tudok de azt biztosan hogy kis protont rúgnak seggbe megközelítőleg fénysebességgel és nem Űrhajót emberel együtt (gondolom azért nem lehet mert a vadászrepülőkben meg jelenik az a nagy G és csak a hangsebesség 3X megy). Továbbá ha ember(ek) nem lenne kíváncsi akkor az Őskorosakban élnénk még. Vagy azért gyúrnak hogy oda jussunk???
2008. szept. 11. 23:49 | galéria | válasz | #183
Nagyon is lehetséges, de a nagy sebességet általában nem így szokták kifejezni, hogy mi vezet orrhosszal a másik előtt, hanem a fénysebesség százalékában.

Ezzel kapcsolatban szeretném közzétenni fantasztikus gondolatom, amely a tegnap jutott eszembe egy szúnyog üldözése közben.

Amikor az LHC veszélytelenségéről beszélnek, akkor a tudósok (a brit tudósok is) általában arra hivatkoznak, hogy az európai részecskegyorsítóban elért energiaszintek eltörpülnek azoknak a kozmikus részecskéknek az energiája mellett, amelyek Földünket érik.

Igen ám, de azok a mélyűrből érkező nagy energiájú részecskék - mellesleg szupernóva robbanások után kapunk ilyen sorozatlövéseket - nem is részecskék, hanem gamma sugarak (mint ilyenek, persze fotonok is a becsapódáskor, tehát részecskék), de azért ne keverjük össze a szezont a fazonnal!
Egy majdnem fénysebességgel száguldó proton (LHC) szerintem veszélyesebb, mint a nagy energiájú kozmikus sugárzás, mert a protonnak jó nagy nyugalmi tömege is van, és ahol becsapódik, ott nagyot tud szólni, a robbanás után meg sok különös elemi részecskére tud bomlani.

A gammasugarak nem hoznak létre fekete lyukakat (fly), de két nagy energiával egymásnak ütköző proton már inkább.
2008. szept. 11. 23:01 | válasz | #182
Valahol azt hallottam - javítsatok ki, ha tévedek - hogy ha egymás mellett párhuzamosan eleresztünk a vákumban egy fotont és egy ilyen mesterségesen felgyorsított részecskét, akkor egy évi repülést követően, azaz egy fényév távolságon a mesterségesen felgyorsított részecske kilenc centiméterrel lesz lemaradva a fotontól.
Szóval amikor azt mondják, közel fénysebességgel haladnak a nyalábok, az azt jelenti, hogy a nyalábok közel_fénysebességgel_haladnak.
assdf  
2008. szept. 11. 22:34 | válasz | #181
sry de felhúzta az agyam a hülye kioktató stilusával meg beszólásaival.
Főleg úgy hogy én nem szóltam be senkinek sem és nem oktattam ki senkit sem, csak ő mégis kényszerét érezte... Szeretem az ilyen önjelölt mindig mindent jobban tudó sg tudos palántákat.
2008. szept. 11. 22:16 | válasz | #180
"A debreceni fizikusok a hadrongyűrű legnagyobb detektorának, a CMS-nek (Compact Muon Solenoid) a megalkotásában vettek részt."

ennyi, nem csak a fociban vagyunk a legjobbak, de még detektort is építünk xD

félretéve a viccet, remélem hogy nem lesz semmi fekete lyuk, vagy egyéb világvégét okozó ovjjektum. xd
Tetsuo  
2008. szept. 11. 22:08 | válasz | #179
en is el akarom mar.. tud vki e-konyvet?
2008. szept. 11. 22:05 | válasz | #178
hat szerintem sem

ez nem a mirc vagy mit tudom en melyik chat
az ember beszijjen szipen....
Tetsuo  
2008. szept. 11. 22:04 | válasz | #177
Te nem vagy 100as. LOáL! :DD
2008. szept. 11. 21:44 | válasz | #176
:)) a 42-ot a Galaxis Utikalauz Stoposoknak cimu konyvbol vette.
Ha nem olvastad meg, akkor ajanlom figyelmedbe, nem fogsz benne csalodni!!!

A nagy egyetems kerdesre a valasz a 42re redukalodik mindig, hogy miert elunk mi az elet celja vagy mivel is magyarazzunk ezt az Egesz Nagy Vilagegyetmunket.

A koznyelvben a 42 az a "buvos" szam amit mindere ra lehet mondani, mert ha az az egyetemes allando akkor minde abbol redukalodik.
Vagy ha nem ertunk egy kerdest nyugodtan mondjuk ra hogy 42 mert biztos nem vagyunk messze a tematol...:)

Ja es persze a torolkozot sose felejtsuk otthon, de ehhez mar kell olvasni a konyvet.....;)
2008. szept. 11. 21:43 | válasz | #175
Mekkora baromságokat mondott be róla a tv híradó.
"fénysebességre gyorsítottak fel részecskéket"
wow
tv2 új fizikát ír :)))
aaztán azt mondja a híradó
nem lett világvége és nem lett fekete lyuk...
De miért lett volna csak bekapcsolták :)
Hol van ez még a teljes erejétől.
2008. szept. 11. 21:37 | válasz | #174
Lehet negyvenkét milliárd, és lehet annál lényegesen nagyobb is az inflációnak köszönhetően, ugye senki sem mondta, hogy a tér nem tágulhat a fénynél gyorsabban. A 13.7 milliárd fényév a látható univerzum sugara.
2008. szept. 11. 21:35 | válasz | #173
Üdv Bvalek, rég láttalak.:-)

Szóval. A mai általánosan elfogadott kozmológiai elmélet, a standard kozmológiai modell az alábbi alapfeltevéseken nyugszik:

1. A Földön bizonyított fizikai törvények az egész megfigyelhető világegyetemre érvényesek.

2. A világegyetem tágul.

3. A világegyetem homogén és izotróp.

4. Az általános relativitáselmélet pontosan írja le a gravitáció viselkedését napjaink világegyetemében.

5. A korai világegyetem nagy sűrűségű és energiájú állapotban volt.

6. A világegyetem fejlődik.

A fenti felsorolásból a 4. ponttal kapcsolatban hallottam, hogy bizonyos precíziós mérések eredménye eltérést hoz majd a rel jóslatához képest, de erről Bvalek kollega tud többet mondani.
2008. szept. 11. 21:31 | galéria | válasz | #172
Azért engem megzavartál azzal a 42-essel, mert ha a Világegyetem kb. 13,7 mrd éve keletkezett, a mérete nem lehet 42 mrd fényév.

A másik: egy cikk a galaxismagi fekete lyukakról.
Kérdés: nem lehet az, hogy a világegyetem hiányzó anyaga ezekben az fly-kban van elrejtve, és nincs szükség sötét energia fogalmára?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 11. 19:52 | válasz | #171
A több milliárd fényév távolságból érkező csillagfényben lévő spektrumvonalak is ugyanott vannak, mint amit itt a Földön mérünk (legföljebb eltolódtak a vörösbe, mert távolodnak tőlünk), tehát a természeti állandók, és az egész fizika ugyanúgy működik az Andromédában, de a legtávolabbi kvazárban is, mint itt a Földön. Mivel pontosan így mérünk a Földön is, ez egyenértékű azzal, mintha odamentek volna mérni.

A fénysebesség állandóságában pedig annyira biztosan a tudósok, hogy a méter definíciójánál használják, egy magyar tudós, Bay Zoltán javaslatára. Egy méter az a távolság, amit a fény a másodperc 1/299792458-ad része alatt fut be. Tehát a fénysebesség nem közelítőleg, hanem pontosan, definíció szerint 299792458 m/s.

A kozmológiai állandó értékét különböző mértékegységekben a Wikipédiában találjátok: http://en.wikipedia.org/wiki/Cosmological_constant
A dimenziótlan állandó értéke 0,7
2008. szept. 11. 19:35 | válasz | #170
’’A kvantumfizikának nincs itt semmihez sem köze, Ia típusú szupernóvák megfigyelésével bizonyosodott be, hogy a kozmológiai állandó létezik.’’

-Ha a fénysebesség tényleg annyi, amennyinek tippelték, akkor rendben…

Nem vagyok csillagász (stb.), de azt hallottam, hogy a valóban elfogulatlan tudomány állítólag az alapos mérési eredményekre épül… Tehát ha valaki azt állítja, hogy a fény sebessége az Androméda-ködben is ugyanannyi, mint amit itt a Földön mértünk, én azt addig nem vagyok köteles elhinni, amíg valaki el nem ment oda és lokálisan el nem végezte ugyanazokat a kísérleteket!…

Rotaboy:
’’-Mivel az ősrobbanás óta folyamatosan gyorsulva tágul a világunk’’

-Nem mindenki fogadja el az ősrobbanást, ezt sem kell teljesen készpénznek venni…
2008. szept. 11. 17:47 | válasz | #169
De ha már a részleteknél tartunk. Én és csak "Én" úgy gondolom, hogy a miáltalunk ismert univerzumban nem létezik nyugalmi tömeg, mert a tömeg függ a sebességtől és az időtől. Mivel az ősrobbanás óta folyamatosan gyorsulva tágul a világunk, ezért folyamatosan nő a tömege is, mert a benne lévő anyag sebessége gyorsul.
2008. szept. 11. 17:37 | válasz | #168
Viszont ha ilyen jó lektori munkát végzel, megmondhatnád a számszerű értékét a kozmológiai állandónak.
Lentebb említettem, hogy én nem találtam, és tény, hogy ez csak az én "igénytelenségemet" bizonyítja meg a lustaságom.
Másrészt soha sehol nem állítottam hogy nincs kozmológiai állandó.
2008. szept. 11. 17:28 | válasz | #167
"A helyesírásod borzasztó, attól mert az SG "csak" egy fórum, még nem indokolt az igénytelenség"
Nem baj, lehetsz a lektorom az SG-n
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 11. 17:20 | válasz | #166
- Miféle Eisenstein? Hát a nevét, azt pontatlanul idézted.
- A kvantumfizikának nincs itt semmihez sem köze, Ia típusú szupernóvák megfigyelésével bizonyosodott be, hogy a kozmológiai állandó létezik.
- Nincs itt semmilyen összeadásokat tartalmazó matematikai egyenlet, nagyon el vagy te tévedve. A gravitáció egyébként is nemlineáris jelenség.
- Senki sem hív semmit fekete energiának.
- Született elmélet taszító gravitációra, pl. fehér-lyuk.

A helyesírásod borzasztó, attól mert az SG "csak" egy fórum, még nem indokolt az igénytelenség
2008. szept. 11. 16:51 | válasz | #165
Én nem állítottam sem azt hogy a vákuumenergiával egyezik meg a sötét energia sem labda értékét nem hoztam szóba. Nem véletlenül nem kevertem bele a sötét anyagot meg energiát. Csak nem találtam sémijén számszerű értéket a kozmológiái állandóra, amiről Eisenstein úgy nyilatkozott, hogy "életem legnagyobb baklövése volt, hogy bevezettem", (bocsánat ha esetleg pontatlanul idéztem) de mind több bizonyíték van a helységére és ezt pont a kvantum fizika bizonyította be, amit megint nem véletlenül nem kevertem bele.
Azt viszont nem nehéz belátni ha ismert egy matematikai egyenletben minden érték, és az csak összeadást tartalmaz, annak csak egy egységes, és nem változó végeredménye lehet.
Ha ismernénk a negatív gravitációs erőt, nem lenne szükség a fekete energiára, de erre még elmélet sem született, nem véletlenül.

bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 11. 16:31 | válasz | #164
A kozmológiai állandó matematikailag a vákuumenergiával egyezik meg. A sötét energiára tehát a vákuumenergia lenne egy alkalmas jelölt. Azonban ennek értéke az eddig ismert és megértett fizikaalapján 55 nagyságrenddel nagyobb, mint a kívánt Lambda-érték, ami természetesen lehetetlen. A jelenlegi magyarázat csak az lehet, hogy a vákuum nem ad járulékot az Einstein-egyenletekhez, és a sötét energiára a megoldást máshol kell keresni.

Ezt az általad belinkelt cikkben találtam. Tovább kellett volna olvasni... és egyébként sem a gravitáció egységes végösszegéről van szó, ami sületlenség, ilyen nincs.
2008. szept. 11. 16:30 | válasz | #163
Bocsánatot kérek mindenkitől akit félre vezettem azzal hogy a gravitációnak nincs terjedési sebessége. Tényleg igaz néhány modell szerint, hogy fénysebességek terjed hullámszerűen.

2008. szept. 11. 16:23 | válasz | #162
"A kozmológiai állandó matematikailag a vákuumenergiával egyezik meg"
Forrás: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0401/nemetj0401.html
assdf  
2008. szept. 11. 16:15 | válasz | #161
na akkor egy kis off csak neked csak most:
LOal bazzmeg, téged meg ki a f@szom kérdezett???
Leirtam hogy én mit gondolok erről.
Nem irtam azt hogy másnak mit kéne gondolnia erről, azt sem irtam hogy bármit is tudok bizonyitani, azt sem irtam hogy ami a relativitáselméletben van nem igaz, senkit sem ohajtottam meggyőzni az én igazamról és nem cáfoltam meg semmit sem, mindösszesen leirtam amit én gondolok.
Ha ez ennyire zavar akkor húzzál vissza anyádba, de legalábbis tanulj meg tisztességesen beszélni (vagy legalább szöveget értelmezni fröcsögés helyett) és akkor majd én is ugy reagálok a te hozzászólásodra.
/off/

/on/
egyébként akkor oszhatod az észt, ha majd bemutatsz 5 diplomát az adott területről meg 30 év szakmai ismeretet, mert addig te is csak ugyanolyan "szakértő" vagy a témában mint bárki más ezen a fórumon. Persze a fenntieket visszavonom ha most épp a cernből irsz nekünk az egyik detektor mellől, de gyanitom erre kevés az esély, igy hát nyugodtan csatlakozhatsz te is az sg mindent jobban tudo tudos társaságához.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 11. 15:53 | válasz | #160
És mennyi az az egységes végösszeg szerinted? Csak nem 42?
2008. szept. 11. 15:52 | galéria | válasz | #159
Addig sorakoznak míg fekete lyuk fog létrejönni aztán jönnek az idegenek azon keresztül!
2008. szept. 11. 15:42 | válasz | #158
Ha jól emlékszem az elektromos vonzásnak van ellentéte az elektromos taszítás, ugyan ez igaz a mágneses vonzásra is, viszont a gravitációs taszításról még nem hallottam, ezért a világegyetemben minden gravitációs erő őszadódig, és egy egységes végösszeget ad ki. Ezért nem tudott Einstein mit kezdeni táguló világegyetemmel, és ezért vezette be a kozmológiai állandót.
Tetsuo  
2008. szept. 11. 15:41 | válasz | #157
az az egy stimmel h fogalmunk sincs, mitol van a dolgoknak tomege es h ez miert csak vonzo..
LOL a tobbi telleg marhsag, a legdurvabb a "juk"! :DD
2008. szept. 11. 15:39 | válasz | #156
Hát vicces is meg fáj is amiket írsz, de teljesen helyén van hisz mit várjon el az ember egy fórumon.Na meg főleg ezen, és most nem az sg-t szidom hanem tudományos cikkek utáni értelmetlen commentelést.Itt mindig van.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. szept. 11. 15:38 | válasz | #155
A gravitáció jelenleg ismert legpontosabb modellje, az általános relativitáselmélet híresen kevés tapasztalati értéket használ, a fizika legsikeresebb modelljeinek egyike. Hogy mitől van konkrétan az egyes részecskéknek tömege, és az miért annyi, az kvantummechanikai anyagszerkezeti probléma, a relativitáselmélet nem foglalkozik vele. A gravitáció kérdésköre a vonzóhatás mikéntjével foglalkozik, newtoni közelítésben szintén a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Pont az a jó Einstein elméletében, hogy az anyag szerkezetének ismerete nélkül is tudjuk vizsgálni a gravitációját.

A gravitációnak közvetetten bizonyították már hogy van terjedési sebessége, még Nobel-díjat is adtak érte 1993-ban. Egy kettős pulzár tagjainak egymás körüli keringésének a vizsgálatakor bizonyították be hogy gravitációs hullámok keltése miatt energiát veszít a kettős rendszer. A hullámoknak is van terjedési sebessége, nem kell hozzá részecske. A fényt sokáig csak hullámnak tekintették, mégis ismerték a sebességét.

A gravitációnak is van terjedési sebessége, mivel a gravitáció valójában a téridő görbülete, és a téridőbeli deformációk fénysebességgel terjednek. Ha a Napot kivennénk helyéről, a Föld még 8 percig keringene a helye körül, mire kisimulna körülöttünk a téridő, és ez miatt egyenes pályán mozognánk tovább.

Az utolsó mondatod teljesen értelmetlen. És mi az a Feketetójuk(sic!), és a gravitációs mikrórendszer(sic!)?
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. szept. 11. 15:30 | galéria | válasz | #154
Azt látjuk, hogy keveset tudsz
A tudomány jelenlegi állása szerint majdnem minden amit leírtál marhaság.
2008. szept. 11. 15:18 | válasz | #153
Mint lentebb említettem nagyon keveset tudunk a gravitációról, vagy tömegvonzásról. Simán behelyettesít , tapasztalataink alapján számolunk vele. Fogalmunk sincs mitől van a dolgoknak tömege, pláne hogy a tömegnek mitől van vonzó ereje. Az összes általunk ismert erő a távolsággal arányosan vagy négyzetesen, vagy exponenciálisan, de csökken. Ez alól a tömegvonzás kivétel, te pont ugyanannyira vonzol egy távoli galaxist, vagy Feketetójukat mint ő téged csak mivel te a föld gravitációs rendszeréhez tartozol annak gravitációs vonzását növeled, és a földel együtt kellene elnyelnie a Feketetójuknak téged.
A gravitációról senki nem bizonyította be hogy van terjedési sebessége, mert az nem olyan mint egy sugár vagy részecske, a fénynek is legjobb tudomásom szerint csak a részecske tulajdonsága miatt ismerjük a terjedési tulajdonságait. Legjobb tudomásom szerint a gravitációs változások a világegyetem bármely részén azonnal érzékelhetőek, ha egyszer közvetlenül képesek leszünk azt mérni. Ebből következik, ha a napot kivennék a naprendszer közepéből, a föld már rég nem a nap körül keringene mire mi észrevennénk és nem egyenes vonalba haladna tovább, hanem mivel az egész gravitációs mikrórendszer összeomlana, valamelyik közeli mikrógravitációs rendszerbe rohanna hirtelen felgyorsulva. De mivel arra is hatással van a nap tömegvonzása, az is felgyorsulna és egy másik rendszer felé áramlana.

uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. szept. 11. 15:06 | galéria | válasz | #152
Miközben kerestem az ürgét több helyen is találkoztam a változó fénysebesség elméletével, általában kozmológusoknál jön elő ez a téma.
Azt viszont nem sikerült kiderítenem, miben járulna ez hozzá, hogy összeegyeztethető legyen a kvantummechanikával, az a gyanúm, ez csak az ősrobbanás elmélet egy-két problémáját oldaná meg.
Lehet, hogy a másik oldalról közelítve találnak valami megoldást, ezzel a részecskegyorsítóval.
2008. szept. 11. 14:58 | galéria | válasz | #151
Nagy lesz a villanyszámlájuk. :o
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. szept. 11. 14:57 | galéria | válasz | #150
A fene se gondolta volna, hogy már nem vagy ovodás.
2008. szept. 11. 14:49 | válasz | #149
"Azért nehéz nekünk elképzelni az abszolút vonatkoztatási rendszer nélküli általános határsebességet, amiért az ovodásoknak nehéz elképzelni, hogy az ausztrálok fejjel lefelé vannak, és mégsem esnek le."
He , he, he ez tetszik , de nincsenek fejjek lefelé , csak hozzánk képest...!!!!!!!
2008. szept. 11. 14:25 | galéria | válasz | #148