A keresőóriás az összes eddig megjelent fontosabb újság minden egyes lapszámát szeretné digitalizálni és ezáltal elérhetővé tenni a felhasználók számára. A cégnek már több éves tapasztalata van ebben.

Hirdetés

"Stratégiánk része, hogy offline tartalmakat jelentessünk meg az interneten" - nyilatkozta Marisa Mayer, a Google alelnöke. "Világszerte több milliárd olyan oldal van, amelyek az eddig megjelentetett híreket, történeteket tartalmazzák. Az a célunk, hogy az olvasóknak segítsünk ezeknek az oldalaknak a megtalálásában, mindegy, hogy egy kis helyi újságról vagy egy országos napilapról van szó" - írta Punit Soni, a cég termékmenedzsere. A Google mindenben együttműködik a jogtulajdonosokkal, eddig száz lap kiadójával állapodtak meg, az azonban nem derült ki, hogy mely cégek támogatják a kezdeményezést.

Mayer a Techcrunch 50 keretében be is mutatta az első beszkennelt újságok, a St. Petersburg Times és a Pittsburgh Post-Gazette egy-egy kiadását. Az olvasók nemcsak a cikkek tartalmát láthatják majd, hanem a teljes oldalak képét is, a főcímekkel, cikkekkel, fotókkal együtt pontosan úgy, ahogy annak idején kinyomtatták, egészen az apróhirdetésekig. A figyelem felkeltésére szánt példaként a Google fejlesztési alelnöke a Rome News Tribune egyik címlapját mutatta be, azt a példányt, amely Neil Armstrong Holdra lépéséről adott hírt. A keresőn elérhető lapok közt lesz a 244 év óta folyamatosan megjelenő Quebec Chronicle-Telegraph összes példánya.


A rendezvényen megjelent 1700 szakértő nagy örömmel fogadta a bemutatót. Az alelnök elmondta, hogy a jövőben minden egyes digitalizált újságoldalt a kereséseknél a Google News Archive megjegyzéssel fognak jelölni. Aki ezekre a hivatkozásokra kattint, az nagy felbontásban olvashatja a tartalmakat és a keresett kifejezéseket külön jelölni fogják. A felhasználóknak lehetőségük lesz a teljes lapszám átlapozására, és megnézhetik még a hirdetéseket is.

A vállalat ezenkívül lehetőséget kínál reklámok elhelyezésére a digitalizált újságoldalak mellett, az így befolyó bevételekből pedig a kiadók is részesednek. Kérdés azonban, hogy miként fogadják mindezt a kiadók, amelyek kétségkívül komoly hátrányba kerülhetnek. "Sok napilap vezetői, kiadói fogják feltenni maguknak a kérdést, hogy ezt miért nem mi találtuk ki?" - reagált hírre Heiko Hebig, a Burda digitális médiákért felelős vezetője. A fejlesztés két év erőfeszítés eredménye, de amint ígérik, csak a kezdet, hiszen a világ összes tájáról több milliárd újságot szeretnének kereshetővé tenni. Elsőként az egyesült államokbeli és kanadai lapok kerülnek be a rendszerbe. A Google egyébként már 2006 óta részt vesz a The New York Times és a The Washington Post archívumának digitalizálásában.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »