A keresőcég szupergyors új böngészőjének megjelenése alaposan felkavarta a lanyhának amúgy sem nevezhető böngészőpiacot - az első vélemények pozitívak, a jóslatokban azonban ennél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a programnak.

Hirdetés

A megjelenésről - néhány órával annak bekövetkezte előtt - mi is hírt adtunk, majd pedig a letöltések megindulásával kivettük a részünket a tesztelésből. Ez utóbbi igen pozitívra sikeredett, amit az is mutat, hogy jelen sorok is többek között a Chrome segítségével íródnak. Nagyobb problémába nem ütköztünk az első néhány óra alatt, legalább ilyen fontos azonban, hogy a Google betartotta ígéretét és minden eddiginél gyorsabb böngészővel rukkolt elő.

A már-már fanatizmusba átcsapó izgatottságot látva felvetődhet a kérdés, hogy mire is ez a nagy felhajtás? Nos, a Google eddig mindenből képes volt valami nagyot alkotni - bármihez nyúltak, abból rossz nem sült ki, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a keresőpiacon élvezett óriási előnyük ellenére meglehetősen ritka a Microsoft esetében már megszokott gyűlöletáradat megjelenése. Ezúttal a böngészők piacát szeretnék megbolygatni és az elemzők egyetértenek abban, hogy valami nagy változás van készülőben: egyesek pusztán egy gyors, versenyképes és a többieket kellemetlen helyzetbe hozó böngészőt látnak, mások azonban akár az operációs rendszerek szintjén is erős hatással bíró folyamat kezdetét vízionálják.


Klikk a képre a nagyobb változathoz
Jellemző John Lilly, a Mozilla vezérizgatójának blogbejegyzése, amelyben a vezető örömét fejezi ki a megjelenés kapcsán. Szerinte arról van szó, hogy a Google igyekszik felgyorsítani mindazt, ami számukra - és szerintük a felhasználók számára - igazán fontos és az alapítvány örömmel vállalja a versenyt. A Google listájában nyilván első helyen szerepelnek saját szolgáltatásaik, amelyek nagyon is felgyorsulnak a böngésző alatt, elég csak a Gmail vagy az AdSense oldalaira gondolni. A nagyobb sebesség persze dollárra is lefordítható, és ez a Mozillának is jól jön, tekintettel arra, hogy ők bebiztosították magukat a következő évekre a Google keresőmotorjának további használatával. 2011-ig tehát folytatódik az együttműködés, ami 2006-ban 56 millió dollárt hozott az alapítványnak - ennek súlyát jól jelzi, hogy abban az évben teljes bevételük 66 millió dollár volt.

A felhasználók a maguk részéről a letisztult kezelőfelületnek örülnek, a jelek szerint tehát jó ötlet volt a fejléc összeszorítása, a keresődoboz integrálása az URL-sorba, valamint a gombok lekicsinyítése és az alsó "status bar" dezintegrálása. A letöltőablakot is hiába keressük, az egyes fájlok jelenlétére mindössze a böngésző alsó részében megjelenő fülecske hívja fel figyelmünket. A címsor ezzel szemben jól kiemelt, akárcsak az IE8 esetében, már-már a gyengén látók számára kihegyezve - az oldalak tartalma viszont néhol aprócska betűmérettel jelenik meg, de ezen gyorsan segíthetünk a beállítások variálásával, avagy a Ctrl és a numerikus "+" és "-" billentyűk kombinálásával.


A sebesség valóban lenyűgöző, ez leginkább a Javascriptet erősen használó oldalak esetében szembetűnő - a kompatibilitási teszteken nem szerepel kitűnően a böngésző, ez viszont a 0.2-es verzió miatt nem igazán róható fel a fejlesztőknek. A Google szerint az egyszerűségen van a hangsúly, és mivel a jövőben még inkább a web körül forog majd a világ, ennek valószínűleg a nagy többség is örülni fog. Jó hír a Firefox használóinak, hogy számos funkció, illetve billentyűkombináció ismerős lesz az új nyílt forráskódú böngészőben is, amire az a magyarázat, hogy előbbi programkódjának bizonyos részeit is felhasználták a fejlesztés során, ezt pedig az Apple Webkit egészítette ki a másik oldalról.

Az első tesztek után érdemes elolvasni a Cnet elemzését, amely a böngésző megjelenésének hosszú távú (valószínű) következményeit boncolgatja, elsősorban a Microsoftra nézve. Mindenképpen érdekes belegondolni abba, hogy vajon mennyi alapja van a Google azon állításának, miszerint a webböngészők egy napon az operációs rendszereknél is fontosabbak lesznek. Nem vitás, hogy a keresőcég saját fejlesztéseivel már megkezdte a hagyományos offline alkalmazások uralmának aláásását (lásd Google Docs ), amit persze a Microsoft sem hagyhatott válasz nélkül és a Live portállal megalkotta saját megoldását.


A Chrome egy lépéssel továbbmegy ezen az úton, így például lehetővé teszi az egyes oldalak, webalkalmazások külön ikonról való indítását, a böngészőablakon kívül. És bár egyelőre arról nincs szó, hogy a Google saját operációs rendszert fejleszt (bár ki tudja, néhány nappal ezelőttig a több mint két éve készülő Chrome érkezéséről sem tudtunk), előfordulhat, hogy a Chrome és egy alternatív platform (például a Linux) kettőse kikezdheti Redmond egyeduralmát - valami hasonlóra a mobil szegmensben az Android érkezésével mutatkozik lehetőség, bár itt a piac azért jóval heterogénebb.

A Google böngészője...

Még nem töltöttem le, de le fogom (31%)

Letöltöttem, szuper! (25%)

Letöltöttem, de maradok a mostaninál (21%)

Nem érdekel (12%)

Letöltöttem, hibái ellenére használom (11%)

Összesen 1488 válaszadó.

A hírek eközben folyamatosan érkeznek, egyesek például azon nevetgélnek, hogy a böngésző újdonságait és filozófiáját taglaló képregényben Németország határait kitolták, mások pedig arról számoltak be, hogy a Safari 3.1.2 verziójában kijavított carpetbomb sebezhetőség a Chrome esetében még mindig jelen van - ez azért fordulhatott elő, mert a Google az Apple Webkit egy régebbi verzióját használta fel a fejlesztés során.

Továbbra is kérdés persze, hogy pontosan mi is a Google elsődleges célja - ha pusztán egy jó böngészőre vágytak volna, arra ott lenne a Mozilla partnersége. Az alapítvány egyes fejlesztőinek "lenyúlása", valamint a saját megoldás elkészítése után azonban valószínűleg többet akarnak ennél és a keresőcéget ismerve biztosak lehetünk abban, hogy nem ez volt utolsó meglepetés a részükről. Egyelőre a böngésző további fejlesztését kísérhetjük majd figyelemmel - részünkről ezzel nem lesz gond, jelen sorok írója gyorsan megtért és valószínűleg hű követője lesz az új hitnek.

A böngésző letöltése

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »