Elutasította a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon az úgynevezett Microsoft-perben a felperes keresetét, s megállapította, hogy a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) által kiírt közbeszerzés során jogszerűen alkalmazták "a Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftverek közbeszerzése, cseréje, vétele és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatások" kitételt.

Hirdetés

A per lényegében arról szólt, hogy helyesen járt-e el a kiíró akkor, amikor a tenderben nevesítette a Microsoftot, s ezzel vajon megsértette-e a verseny tisztaságát, illetve közvetetten korlátozta-e a lehetséges, nem Microsoft-szoftvereket fejlesztő és forgalmazó ajánlattevőket. A bíróság szerint a kiírás megfelelt a KSZF irányadó rendelkezéseinek, illetve a szoftvergyártó nevesítése szükséges volt ahhoz, hogy pontosan meghatározzák, milyen, azzal egyenértékű programok beszerzéséről van szó. A meghatározás nem sérti a versenyt, mert más, azzal egyenértékű szoftver is versenyezhetett a közbeszerzés során. Az első fokú ítélet ellen, annak írásos kézhezvétele után, 8 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál.

A bíróság a felperest kötelezte, hogy az alperesnek 60 ezer forintot, illetve az alperesi beavatkozó részére 40 ezer forint perköltséget fizessen. Korábban három magyar cég megtámadta a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ám kifogásukat a döntőbizottság elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja, Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal által delegált tag támadta meg felperesként a bíróságon. A felperes a hétfői bírósági döntést követően úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel fellebbeznek az első fokú ítélet ellen.

A felperes a hétfői tárgyaláson ismét kifejtette, hogy a kiírás sértette a versenyt. Hozzátette: ha a KSZF beszerzési politikája nem változik, akkor a különböző szoftverek között soha nem alakul ki verseny. Így a nyílt forráskódú programok sem lesznek képesek versenyezni a domináns Microsoft szoftverekkel. A szóban forgó tendert egy 4 éves időszakra írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság: ez idő alatt a központi közbeszerzésben érintettek - mintegy 3.000 intézmény - elviekben 25 milliárd forintért szerezhetnek be szoftvereket. Ám mivel keretösszegről van szó, elképzelhető, hogy ennél kevesebbet fordítanak programok vásárlására a szervezetek. Az idén januárban kiírt központi közbeszerzési pályázatot 4 olyan konzorcium nyerte el, amelyeknek a tagjai a Microsoft partnerei és dealerei is.

A konzorciumokat, a szoftverbeszerzési feltételektől függően különböző összeállításban, az Aquis, a HP, az Atigris, az Albacomp, az M&S, a Humansoft, a WSH, az EuroOne, a Delta, a VTSOFT, a KFKI, a Getronics, a Rufusz Kft., a Rufusz Computer Informatikai Zrt., a Synergon, a Systrend, az Aloha, a Nádor, a Noreg, a Racionet, a Trendex, a Grepton és a Montana hozta létre. A közbeszerzési döntést három magyar vállalkozás, az Open SKM, az ULX és a Multiráció támadta meg azért, mert a kiírt pályázatban az állt, hogy a nyertesnek Microsoft, illetve vele egyenértékű szoftverterméket kell szállítania. Azaz a kiírás megnevezett egy céget, s ezzel az versenyelőnyhöz jutott.

A korábbi tárgyaláson a felperes, illetve képviselője kifejtette: a döntőbizottság helytelenül járt el akkor, amikor elutasította a 3 cég kifogását. A verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérült ugyanis a kiírásban foglaltak miatt. A alperes döntőbizottság képviselője a tárgyaláson elmondta: alaposan, minden szempontból megvizsgálták a tenderkiírást, amit jogszerűnek tartottak, s ezért utasították el a 3 cég beadványát. Az alperesi beavatkozó, a KSZF képviselője kifejtette: a Microsoft nevét, illetve a szoftverrel egyenértékű meghatározást azért kellett leírniuk, hogy a pályázóknak egyértelmű legyen, milyen terméket várnak el tőlük. A meghatározás ilyen leírása pedig azért elkerülhetetlen, mert a szoftverekre nincsenek nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások.

A Microsoft a perben és a pályázatban csak áttételesen érintett, hiszen nem a magyar leányvállalata indult a tenderen, hanem a partnerei által létrehozott konzorciumok. Ráadásul a per nem a konzorciumok, hanem a közbeszerzési döntés ellen indult. A pályázatot pedig a Központi Szolgáltató Főigazgatóság írta ki. A Microsoft Magyarországon közvetlenül nem értékesíti termékeit sem a kormányzatnak, sem az üzleti szférának, sem pedig a lakosságnak. A három cég így olyan magyar kis- és közepes vállalkozásokat támadott meg, amelyek az Open SKM-hez, az ULX-hez és a Multirációhoz hasonlóan szintén multinacionális szoftvercégek termékeit értékesítik a piacon.

A Microsoft korábban közölte: általános gyakorlat, hogy a közbeszerzési kiírásokban a közérthetőség kedvéért nevesítik a nagy számban felhasznált, benchmark-ként működő termék vagy vállalat nevét. Így konkrétan megjelölték például egy párhuzamosan indított közbeszerzésben a Novell, vagy korábbi eljárásokban az Oracle, az IBM és a Symantec, nevét is. A szóban forgó eljárásban tehát több, nemcsak Microsoft termék nyerhetett volna: a kiírás szerint bármelyik olyan magyar cég lehetett volna ajánlattevő, amelyiknek a terméke megfelel a tenderkiírás kritériumainak.