Gordon, az agyszövettel irányított robot
2008. augusztus 15. 15:50, péntek
A brit Reading Egyetem tudósai egy élő agyszövettel irányított roboton dolgoznak. A kerekeken gördülő szerkezet szürkeállományát patkány agysejtekből rakták össze.

Hirdetés

Az úttörő kísérlet a természetes és a mesterséges intelligencia közötti határmezsgyét igyekszik felderíteni, valamint felfedheti a memória és a tanulás alapvető építőelemeit. "A célunk az, hogy kiderítsük hogyan tárolódnak el valójában az emlékek egy biológiai agyban" - nyilatkozott szerdán Kevin Warwick professzor a kutatás egyik vezetője az AFP hírügynökségnek.

Az agysejtek egy hálózatba tömörülésének és az ott kibocsátott elektromos impulzusaik megfigyelése segíthet több neurodegeneratív betegséggel felvenni a harcot, mint például az Alzheimer és a Parkinson kór. "Ha sikerül megismernünk az általunk létrehozott apró modell-agyban végbemenő folyamatok lényegét, annak hatalmas gyógyászati eredményei lehetnek" - tette hozzá Warwick professzor.


A robot és az agy. A két egység Bluetooth-on keresztül kommunikál egymással

Gordon agya közel 300.000 aktív neuronból áll, melyeket patkány magzatok cerebrális kérgéből nyertek ki, egy enzim fürdőben választva szét egymástól. A különálló agysejteket végül egy tápanyagban gazdag közegbe helyezték egy 60 elektródát tartalmazó 8x8 centiméteres tömbben. Ez a "multi-elektróda tömb" (MET) interfészként szolgál az élő szövet és a gép között, továbbítja az agy által küldött elektromos impulzusokat a robot mozgató mechanizmusa felé, illetve fogadja a gépen elhelyezett környezetre reagáló szenzoroktól érkező jeleket.

Mivel az agy élő szövet, ezért egy speciális hőmérséklet-szabályzott egységben tárolják, ami testhőmérsékleten tartja a neuronokat. Az "agy" a "testtel" Bluetooth rádiókapcsolattal kommunikál, sem ember, sem számítógép nem avatkozik be a működésébe.

A neuronok a kezdetektől fogva igen aktívak voltak. "Körülbelül 24 órán belül megkezdik az érzékelő jelek kiküldését egymás felé, majd a kapcsolatok létesítését" - mondta Warwick. "Egy hét leforgása alatt már spontán tüzeléseket és agyszerű tevékenységet észleltünk, hasonlót a normális patkány - vagy emberi - agyban végbemenőhöz".

Külső stimuláció nélkül azonban az agy elsorvad és néhány hónapon belül elpusztul, ezért is fontosak a szenzorok és a tőlük érkező jelek. "Most azt kutatjuk, hogyan taníthatnánk a leghatékonyabban bizonyos viselkedésekre" - tette hozzá Warwick.


Bizonyos mértékig Gordon magától is tanul. Amikor például nekimegy a falnak, egy elektromos stimulációt kap szenzorjaitól, ami idővel rögzül az agyában és ha szenzorja falat észlel, akkor az agy más irányba vezeti tovább a robotot. Jelenleg 80 százalékos hatékonysággal kerüli el a fallal való ütközéseket. A tanulási folyamat elősegítése érdekében a kutatók különböző kémiai anyagokkal is kísérleteznek az adott tevékenységek során felvillanó természetes útvonalak megerősítésében vagy kioltásában. Gordon valójában több személyiséggel, azaz több MET "aggyal" rendelkezik, ami közül válogathatnak a tudósok. "Elég mókás felfedezni az agyak közötti különbségeket. Az egyik egy kicsit heves és aktív, míg a másikról már tudjuk, hogy úgysem azt fogja csinálni, amit mi szeretnénk" - mosolygott a tudós.

Főként etikai okokból nem valószínű, hogy a readingi kutatók emberi neuronokkal is kísérletezni fognak a közeli jövőben. A patkány agysejtek azonban kitűnően megfelelnek céljainak, Warwick szerint a rágcsáló és az emberi intelligencia közötti különbségek inkább mennyiségiek, mint minőségiek. A patkány agya jellemzően 1 millió neuronból épül fel, az embereknek 100 milliárd áll a rendelkezésükre. Ez alapvetően a kutatóknak kedvez, mivel egy leegyszerűsített közegként tekinthetnek a rágcsáló agyára, amiben könnyebb áttekinteni a folyamatokat, mint a tekervényes emberi agyban.

A brit kutatók azt remélik , sikerül valamilyen szinten választ kapni a jelenlegi egyik legnagyobb és legalapvetőbb kérdésre, hogyan kapcsolódik egy neuron tevékenysége egy teljes organizmus összetett viselkedéséhez.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2008. szept. 07. 14:33 | válasz | #278
2008. szept. 07. 14:19 | galéria | válasz | #277
"klasszikus fizikai fogalmakkal megfoghatatlan a tudatos átélés szubjektív élménye"

Közhelyek.
Nyilván a tudatot nem a fizika vizsgálja, hanem a pszichológia.
A fizika, kémia stb. legfeljebb egyes elemi folyamatok magyarázatában segíthet.
2008. szept. 07. 14:18 | galéria | válasz | #276
Tudom. Ezért adtam neki ezt a címet.
dez  
2008. szept. 07. 14:05 | válasz | #275
Tudod, hányszor ígérték ezt már az elmúlt 50 évben?
De egyébként ez az alacsonyabb feldolgozási szinteket érinti, a magasabb szinteken (az önszervező folyamatoktól a tudatos döntésekig) még nincs semmi (legfeljebb előre megírt egyszerű scriptek).
2008. szept. 07. 09:43 | galéria | válasz | #274
Spanyolviasz
dez  
2008. szept. 06. 21:50 | válasz | #273
Ha már említed, belinkelnéd Tegmark válaszát?

Mindegy, itt két elmélet hadakozik. Mindkettő lehet hibás, így a pillanatnyi állást végérvényesnek venni nem okos dolog.
dez  
2008. szept. 06. 21:46 | válasz | #272
Jó szórakozás az állandó csúsztatás? Én azt mondtam, klasszikus fizikai fogalmakkal megfoghatatlan a tudatos átélés szubjektív élménye.

A te értelmezésed semmit sem magyaráz meg, így csak okoskodás. Te vádolsz azzal, hogy nem nézek a dolgok mögé, miközben te megelégedsz egy igencsak felületes "magyarázattal". Hát éppenhogy én mögé nézek ennek. Példát vehetnél a kutatókról, akik nem félnek bevallani, hogy igenis különleges dolog a tudatos átélés, és csak sejtés jellegű felvetéseket tesznek.
dez  
2008. szept. 06. 21:38 | válasz | #271
Oké, lehet, hogy DcsabaS-sel keverlek, aki hozzád igencsak hasonló eszmerendszerrel rendelkezik.
dez  
2008. szept. 06. 21:37 | válasz | #270
Kár, hogy azt a fajta kapcsolatot, amiről korábban szó volt, és amiről itt szó van, össze akarod mosni...
2008. szept. 05. 18:07 | válasz | #269
Table II, legjobb becslésük 10^-4, míg a szükséges időskála 0.1-0.001 kellene legyen (ami a neurális működés skálája). A számításokat simán elnézték, olvasd el Tegelmark válaszát a kritikára. A legjobb becslést is csak úgy tudták behozni, hogy extra feltételeket tettek különböző "szigetelő" mechanizmusokra a mikrotubulusokban, de ezidáig ilyet senki sem tudott kimutatni. Ja persze, ha azt akarom kihozni, hogy az agy kvantumszámítógép, akkor csak elég sok feltevést kell tenni... :) A kvantumagy hipotézis a filozófusoknak sem tetszik, még azoknak sem, akik egyébként qualophilek:

http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_brain#Philosophy
2008. szept. 05. 17:26 | válasz | #268
A conscious awareness csak egy hosszabb változata a consciousnessnek, a kettőt szabadon cserélgetik. Tudományos dolgozatokról beszélek, nem filozófusokról, az utóbbiaknak nincs mindig szüksége közös nyelvre.

Deklarálni, hogy egy fogalom leírhatatlan, aztán emiatt elutasítani a magyarázatait, ez már inkább vallás. De leginkább lustaság: a QM felfedezői semmire se mentek volna, ha mind ragaszkodott volna a jól bevált, egyszerű, természetes világszemléletéhez. Amikor ragaszkodsz a tudatos átélés valóságához, pont te teszed azt, amivel engem vádolsz: megragadsz a dualista, naiv pszichológiával átitatott genetikai örökségednél, ahelyett, hogy megpróbálnál a dolgok valódi mélyébe látni és értelmezni, mi is valójában a tudat és mi benne a különleges.
2008. szept. 05. 17:00 | válasz | #267
Abban a vitában sem, és sehol máshol nem akartam a QM-et klasszikus fizikával magyarázni, vagy a QM-et statisztikus módszerek gyűjteményének tekinteni. Biztos vagyok benne, hogy nem keveredtem ilyen vitába senkivel. Szimpatikus a multiverzumos elképzelés is. Mondom, valakivel csúnyán összekeversz.
2008. szept. 05. 16:54 | válasz | #266
Tehát végre elismered, hogy a fizikai kapcsolat megléte előfeltétele az összefüggő tudatosságnak?
dez  
2008. szept. 05. 02:57 | válasz | #265
"De még vitatható feltevéseket téve sem sikerült nekik két-három nagyságrend közelébe hozni a szükséges időket, és az eredeti számításokba sem tudtak belekötni."

Elolvasva a szöveget ez nem felel meg a valóságnak, így egy újabb füllentés a részedről. Nem tudom, kit akarsz félrevezetni, bár talán neked éppen elég, ha magadat, akkor már konfortosan érzed magad a materialista világodban.
dez  
2008. szept. 05. 01:51 | válasz | #264
(Amúgy én nem írnám le ilyen könnyen ezt a mikrotubulusos dolgot sem, hiszen a dekoherenciára vonatkozó számítások is elméletiek.)
dez  
2008. szept. 05. 01:41 | válasz | #263
"Szóval még obskurus mechanizmusokat feltételezve sem sikerült eddig a QM-et behozni."

Lehet, hogy konkrétan még nem sikerült, de az sem teljesen igaz, hogy semmi gond a jelenlegi klasszikus hozzáállással.

"Az objektív redukció elvével elég sok egyéb gond is van"

Érdekes, hogy épp te mondod ezt, hiszen ez szemben áll az általad nem kedvelt multiverzumos elképzelésekkel.
dez  
2008. szept. 05. 01:07 | válasz | #262
Csakhogy ezt a mechanizmust eddig nem sikerült megtalálni. Nem igazán tudják az okát, mitől változik meg egyik pillanatról a másikra akár drasztikusan az agyi aktivitás.
dez  
2008. szept. 05. 01:05 | válasz | #261
Basszus, neked nincs tudatos átélésed? Lehet, hogy tényleg valami agysérült vagy, aki ezáltal olyanná vált, mint egy gondolkodó zombi?

Egyébként többek között ez az angol megfelelő: conscious awareness. (Lásd magad idézte szöveg.) De más fogalmak is vannak erre. Ebből is látszik, hogy csak próbálják körülírni, ami amúgy megfoghatatlan.
dez  
2008. szept. 05. 01:01 | válasz | #260
LOLLER, hiszen éppen most linkelted be a mi ilyen tárgyú vitánkat is...

Persze ilyen füllentések után, miszerint én nem írtam semmit a split-brain felvetésedre, csak anyázni kezdtem (holott a kettőnek semmi köze sem volt egymáshoz, sokkal inkább a provokációdhoz)...

Nos, biztos vagy benne, hogy nem keveredtél pl. vitába azzal kapcsolatban valakivel (aki láthatóan jobban otthon volt a QM-ben), hogy a kvantummechanikát egyszerűen statiszikai módszerek gyűjteményének bélyegezted? (Holott jóval több van emögött.)
dez  
2008. szept. 05. 00:44 | válasz | #259
A következtetésed csak látszatra helyes... Azt tudjuk, hogy az agy egyfajta élménybeszámolót állít össze a tudat számára. Azt meg éppen a kedvedért újraismételt mondatban írom, hogy ez persze zavart szenvedhet. Nos a híd átvágása elég drasztikus beavatkozás. Nem túl meglepő, hogy két teljesen eltérő élménybeszámolóval nem tud azonosulni tovább egy egységes tudat.

Azonban, ez mit sem változtat azon, hogy 1-1 agyféltekében továbbra is több, egymással csak közvetett kapcsolatban álló helyről "szedi össze" úgymond a tudat a neki szánt információt.

Azt is írtam már magam is, talán nem is egyszer, hogy a két félteke elválasztás nélkül is eléggé elkülönült, önálló egység, és ílyen minőségben kommunikálnak egymással.
2008. szept. 03. 12:58 | válasz | #258
Pfff... minden létező anyag produkál QM jelenségeket. Épp ellenkezőleg, azt tudjuk, hogy valószínűleg *nincs* QM hatásuk az idegrendszer működésére. A mikrotubulusok a Penrose-Hameroff modell, amivel Max Tegmark eléggé csúnyán elbánt:

http://www.arxiv.org/abs/quant-ph/9907009

A számításai szerint a szükséges időskálák között 18 nagyságrend különbség van. Vért izzadtak Hameroffék, hogy a feltételek tuningjával leszorítsák az időskálát:

http://www.quantumconsciousness.org/pdfs/decoherence.pdf

De még vitatható feltevéseket téve sem sikerült nekik két-három nagyságrend közelébe hozni a szükséges időket, és az eredeti számításokba sem tudtak belekötni.

Szóval még obskurus mechanizmusokat feltételezve sem sikerült eddig a QM-et behozni.

Az objektív redukció elvével elég sok egyéb gond is van, lásd

http://en.wikipedia.org/wiki/Objective_reduction
2008. szept. 03. 12:45 | válasz | #257
Akkor újra: létezik központi mechanizmus, a figyelem. Ezek a dolgok kerülhetnek a figyelem fókuszába, jelenhetnek meg a belső beszédben (gondolatokban), és kerülhetnek be a memóriába. Ami nem ilyen, az nem tudatosul.
2008. szept. 03. 12:26 | válasz | #256
Ha nem a qualia, akkor ugyan végre áruld már el, mi az a "tudatos átélés"? Használod ezerrel, de eddig se linket nem adtál, sem az angol megfelelőjét nem árultad el. Kitaláltál egy fogalmat, amit senki sem ismer rajtad kívül, és egész elméletgyárad van hozzá.
2008. szept. 03. 12:20 | válasz | #255
Valakivel összekeversz, én ilyen vitába soha nem bocsátkoztam senkivel. De talán linkeld ide.
2008. szept. 03. 12:17 | válasz | #254
Ennek a mondatnak semmi köze ahhoz a problémához, hogy a tudat darabkái szétszórva jelennének meg az agyban, és valami "rejtélyes módon" mégis együtt vannak a tudatban. Ha fizikai kapcsolat nélkül nem tudja összekötni őket, akkor ez pláne ezt igazolja, hogy a fizikai kapcsolat köti össze a tudatot.

"Nem keletlezik két tudat"
"a tudatos átélés nem szakad ketté, és a személyiség sem"

Idézet Roger Wolcott Sperrytől, aki Nobel-díjat kapott a split-brain kutatásokért, és túlzás nélkül a téma legnagyobb szakértőjének lehet nevezni:

"One of the most general and also more interesting and striking features ... may be summarized as an apparent doubling in most of the realms of conscious awareness. Instead of the normally unified single stream of consciousness, these patients behave in many ways as if they have two independent streams of conscious awareness, one in each hemisphere, each of which is cut off from and out of contact with the mental experiences of the other. In other words, each hemisphere seems to have its own separate and private sensations; its own perceptions; its own concepts; and its own impulses to act, with related volitional, cognitive, and learning experiences. Following the surgery, each hemisphere also has thereafter its own separate chain of memories that are rendered inaccessible to the recall processes of the other."

Tökéletesen egyértelmű... de gyerünk, magyarázd el, hogy mégsem, és ő is hülye ;)
dez  
2008. szept. 02. 21:00 | válasz | #253
Egyébként, még ha lenne is ilyen "tudatközpont", az nem tenné kevésbé különlegessé a tudatos átélés jelenségét. Attól, hogy valahol kavarognak az adatok, nem lesz tudatos átélés.
dez  
2008. szept. 02. 19:55 | válasz | #252
"miután most mint előzetesen adott válasz hivatkozol rá"

LOL. Az egy mellékes megjegyzés volt, mint jeleztem is.
dez  
2008. szept. 02. 19:51 | válasz | #251
"Semmi sem támasztja alá, hogy a kvantumjelenségek szerepet játszanának a tudat kialakulásában"

Negatív. Jópár éve ismertek bizonyos mikrotubulusok a sejtekben, amik a szén nanocsövekre emlékeztetnek, amikről tudjuk, hogy QM jelenségeket produkálnak.

"vagy hogy a tudat kellene a hullámfüggvény redukciójához - ez csak egy érdekes feltevés a néhány száz hasonló között, ami ellentmond az ismert tényeknek és megvannak a maga súlyos problémái. A tudat létezhet kvantumjelenségek nélkül is."

Szerintem meg nem kellene így lefikáznod nálad sokkal komolyabb kutatók elképzeléseit.
dez  
2008. szept. 02. 19:46 | válasz | #250
"de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal nem lehetnek egy központi információ-feldolgozóegységben is jelen"

Negatív. Ez az, ami nincs.

Akkor még1x, utoljára: a tudatos átélésben együtt megjelenő dolgok, érzetek, stb. alapjául szolgáló információk az agyban helyileg több, egymással csak közvetett kapcsolatban lévő ponton vannak jelen. A kérdés: miközben számos más információ is jelen van, illetve feldolgozás alatt van, miért pont és csak az említett információk kerülnek bele a tudatos átélésbe?
dez  
2008. szept. 02. 19:41 | válasz | #249
"Oké, akkor nálad tudatos átélés = qualia."

Negatív. A qualia a dolgok szubjektív megjelenése a tudatban.
dez  
2008. szept. 02. 19:36 | válasz | #248
Ha már a múltat hánytorgatjuk: nem egyszer tanúja voltam már itt, amint hozzád hasonlóan képzett, de veled ellentétben nyitott elméjű fórumtárs próbálta megvilágítani a számodra, hogy bizonyos - klasszikus fizikára hajazó - értelmezéseid miért hibásak, de nem igazán sikerült. Hasonlóképpen nem tudod megérteni azt sem, mi a különleges a tudatos átélésben.

Még élettelen testek mozgása sem jelezhető előre tökéletes pontossággal, nem hogy élőké.

Igen, a relativitáselméletet én hoztam fel, de nem a tudattal kapcsolatban. Mellesleg még itt is van kapcsolat: a relativitásemélet megmutatta, hogy valójában sem a tér, sem az idő nem abszolút.
dez  
2008. szept. 02. 19:28 | válasz | #247
Ez a mondat nyilván a vakfoltodra esett a #185-ben: "Azt viszont tényleg megbeszéltük, hogy az agy összeállít egy "élménybeszámolót" a tudat számára. Erre viszont képtelen a megszokott módon, ha alapvetően fontos vonalak át vannak vágva."

"Ez és a cikk tartalma egyezik azzal, amit én mondok (ha az agyat kettévágjuk, két tudat keletkezik, tudatból többféle van és jellege a rendszer struktúrájától függ), és teljesen ellentmond neked."

Aham, olvastál valamit, amit az alulinformáltságod miatt félreértelmezel. Nem keletlezik két tudat, mert eleve van élkülönültség a két agyfélteke között, csak a fő összekötő híd megléte esetén úgymond "megbeszélik egymással" a dolgokat.

De mint számos más helyen le van írva, a tudatos átélés nem szakad ketté, és a személyiség sem.

"Szóval továbbra is rejtve marad, hogy mi lenne az a nagyon különleges a tudat lokalizációjában..."

Igen, előtted rejtve marad...
2008. szept. 02. 17:50 | válasz | #246
Oké, akkor nálad tudatos átélés = qualia. Ajánlom Dennett: Consciousness explained c. könyvét, ahol szépen bemutatja, hogy miért rosszul definiált, önellentmondásokkal terhelt fogalom ez.

A tudat egy jelenségcsoport, egy fogalom, ami mögött nem áll fizikai létező. Tökéletlen észlelésünk rákényszerül, hogy a belső narratívában megjelenő fogalmakat leegyszerűsítse, mert nem tud különbséget tenni variációi között, tömörít. Amikor vihart látunk, tudjuk, hogy a vihar nem létező tárgy, hanem kategória, amivel fizikai létezők lehetséges mintázatainak egy csoportját illetjük: valójában esőcseppek milliárdjai kavarognak össze-vissza.

Ugyanez a fekete szín is és a tudat is. A tudattal agyunk egy-egy (tökéletlenül reprezentált) fizikai állapotát nevezzük el, amiben benne van a figyelmi fókusz aktuális tárgya, a memória állapota, álmossági szint és még sok minden más. A tudat állapota analóg ezekkel a fizikai állapotokkal.

Marvin Minsky:

"Now, a philosophical dualist might then complain: "You've described how hurting affects your mind — but you still can't express how hurting feels." This, I maintain, is a huge mistake — that attempt to reify 'feeling' as an independent entity, with an essence that's indescribable. As I see it, feelings are not strange alien things. It is precisely those cognitive changes themselves that constitute what 'hurting' is — and this also includes all those clumsy attempts to represent and summarize those changes. The big mistake comes from looking for some single, simple, 'essence' of hurting, rather than recognizing that this is the word we use for complex rearrangement of our disposition of resources."
2008. szept. 02. 17:27 | válasz | #245
Hol akarom én a QM elveit klasszikus fizika keretébe szorítani??? Akarja a halál. Az csak a te tévképzeteidben él, hogy a tudat és a QM egy és ugyanaz.

Hagyd már ezt a "modern fizika" vonalat, ok? Van egy fizikus diplomám, évekig tanultam QM-et, számoltam vele, sokat olvastam róla, N-szer többet tudok a QM-ről, mint te, ahol N nagy pozitív egész szám. Nevetséges, hogy nekem magyarázol QM-ről, amikor az alapvető elveit sem érted. Semmi sem támasztja alá, hogy a kvantumjelenségek szerepet játszanának a tudat kialakulásában vagy hogy a tudat kellene a hullámfüggvény redukciójához - ez csak egy érdekes feltevés a néhány száz hasonló között, ami ellentmond az ismert tényeknek és megvannak a maga súlyos problémái. A tudat létezhet kvantumjelenségek nélkül is.

Relativitást te hoztad be #218-ban.
2008. szept. 02. 17:12 | válasz | #244
#185-ben egyszerűen megismétled, hogy az agyban különálló információk vannak. A rejtélyt azt nekem kellene hozzáképzelni.

#158-ban egy kiragadott mondat volt egy nem linkelt ismeretlen publikációból, amivel - de erre csak most következtetek, miután most mint előzetesen adott válasz hivatkozol rá - azt kívántad alátámasztani, hogy a tudat funkciói az agyban nem lokalizáltak, térben szétszórtak. Ez nem is kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal nem lehetnek egy központi információ-feldolgozóegységben is jelen, akár egy jóval lassabb időskálán, elvégre a neurális működés sebessége jóval nagyobb, mint a tudatos folyamatoké.

Kitoltam veled, és megkerestem az eredeti cikket - érdekes mondattal fejeződik be:

"After many years of fascinating research on the split brain, it appears that the inventive and interpreting left hemisphere has a conscious experience very different from that of the truthful, literal right brain. Although both hemispheres can be viewed as conscious, the left brain’s consciousness far surpasses that of the right."

Ez és a cikk tartalma egyezik azzal, amit én mondok (ha az agyat kettévágjuk, két tudat keletkezik, tudatból többféle van és jellege a rendszer struktúrájától függ), és teljesen ellentmond neked. Egyes tudatok rendkívül szelektívnek tűnnek a befogadott információk tekintetében... ;)

Szóval továbbra is rejtve marad, hogy mi lenne az a nagyon különleges a tudat lokalizációjában...
dez  
2008. szept. 02. 14:19 | válasz | #243
Az első a tudattal kapcsolatos információkezelési folyamatok, a második meg maga a tudatos átélés élménye. Tehát az első egy fizikai történés, a második meg egy fogalom. Hogy pontosan hogy viszonyulnak egymáshoz, az nagy kérdés.
2008. szept. 02. 13:12 | galéria | válasz | #242
Mi a különbség?
dez  
2008. szept. 02. 13:05 | válasz | #241
Igen, csak különbséget teszünk a tudat, mint agyi tudati folyamatok, és tudat, mint tudatos átélés között.
2008. szept. 02. 01:35 | galéria | válasz | #240
Amúgy, teljesen tisztában vagyok azzal, hogy semmilyen választ nem adtam a tudat megjelenésére.
2008. szept. 02. 01:30 | galéria | válasz | #239
"A tudat térbeli lokalizációjának nincs értelme."

Ezzel vitatkoznék, mert a tudat az agyhoz kötött, legalábbis egyelőre. Sőt, ha valaki egy virágos mezőre gondol, akkor a tudomány azt is meg tudja határozni, hogy az agy mely területei vannak jobban gerjesztve ilyenkor.

Az érdekesebb a kollektív tudat esete, de ezzel sincs gond, mert több agyhoz kötődik, megint megvan az anyagi szubsztrátum.

Az én megközelítésem szerint a tudat a valóság leképezése elvont fogalmak, elvek, modellek, eszmék stb. segítségével. Képes a külvilág változásait időben is követni, és az őt felépítő elemek kombinálásával olyan szerkezeteket is létrehozni, amelyek a valóságban nem léteznek, megőrizve azt a képességét, hogy különbséget tegyen eme virtuális létezők és a való világ között.
A tudat fontos jellemzője, hogy elemezni tudja az eseményeket, és ok-okozati összefüggéseket tud felállítani. Ez érvényes a múltbeli tapasztalatokra, de felruház a jövőben bekövetkező események előrelátásának képességével is. A tudat tisztában van azzal, hogy létezéséhez anyagi szubsztrátum szükséges, ezért gondoskodik eme anyagi hordozó létéről, és a működéséhez szükséges optimális körülményekről. A (emberi) tudat azzal is tisztában van, hogy csak kis része a Nagy Tudatnak, amely itt pusztán csak matematikai segédfogalom (legalábbis egyelőre, ugyanis semmit nem tudunk arról, hogy esetleg a kis tudatokat megelőzte volna egy nagy, ősi tudat, sem arról, hogy a világegyetem más részein hogyan működik a tudat, ha van egyáltalán), és keresi a kapcsolatot a többi kis tudattal, ugyanis ez a saját fejlődését is szolgálja, persze nem minden kis tudat hatása pozitív, ezért ki kell alakítania a jó és rossz megkülönböztetésének képességét. Hogy mi a jó és mi a rossz, úgy egyénileg, mint társadalmi (Nagy Tudat) szinten, az egy másik téma.
dez  
2008. szept. 02. 00:58 | válasz | #238
'két különböző dolog' -> mint arra már magam is próbáltam korábban is felhívni a figyelmedet (#200), külön említve, amiről a linkeden szó van. De nem baj, ne zavarjon.
dez  
2008. szept. 02. 00:52 | válasz | #237
vágni = inkább gyúrni, magad előtt az asztalon kézzel
dez  
2008. szept. 02. 00:48 | válasz | #236
A CPU-ban nincs semmi, ami hasonlóan megkülönbözetetté tenne bármilyen módon "tudatosulásra szánt" adatokat, mint pl. az agyban. Egy sejtben nyugodtan lehet ilyen mechanizmus.

Aha, ja, azt válaszoltad, hogy nehéz megmondani. Kimerítő válasz...

Kár, hogy az a szint, és amiről te beszéltél, két különböző dolog.

Ehh, na jól van, erre nekem kurvára nincs időm. Többet nem állok veled szóba.
dez  
2008. szept. 02. 00:39 | válasz | #235
Ez már no comment.
dez  
2008. szept. 02. 00:38 | válasz | #234
Aha, csakhogy te kínodban röhögsz, én meg csak fejcsóválva mosolygok azon, milyen reménytelenül próbálod a kvantummechanika elveit klasszikus fizikai fogalmak közé szorítani (nyitottabb elméjű fizikusok v. fizikus-hallgatók ellenjavallatára és megértetési próbálkozásaira fittyet hányva). Kb. mintha kocka alakúra akarnád vágni a szobahőmérsékletű vizet.

A relativitás-elmélet és a tudat kapcsolatáról itt konkrétan szó sem volt.
dez  
2008. szept. 02. 00:17 | válasz | #233
Veled ellentétben én nem állok neki elmagyarázni valamit, amit ma jószerivel senki sem tud. Álmagyarázatokat főleg nem gyártok.

Consciousness alatt sokmidnent találhatsz, mindenféle értelemben.

Igen, pl. a színek adott élménye csak a tudatunkban jeleik meg. Anélkül csak egy adat.
dez  
2008. szept. 02. 00:12 | válasz | #232
2008. szept. 01. 18:04 | válasz | #231
Jaaa, nem zárod ki! Érdekes... Én meg - ahogy írtam - feltételeztem az eddigi hozzászólásaid alapján, hogy ha a CPU tudata baromság, a petesejté is. Kiindulópontnak tettem fel, nem állítottam. De ha nem, hát nem :) Szóval a baktériumoknak is van tudata? Meg a vírusoknak is? Mennyire komplexnek? A prionnak van?

Az eredeti kérdésedre (mi a feltétele) #180-ban válaszoltam. Ez az új kérdés, miszerint helyileg hol van, csacsiság: a saját tudatunkat is azért helyezzük a fejünkbe, mert ott a szemünk. Nekem speciel a kislábujjamban van. A tudat térbeli lokalizációjának nincs értelme.

De ha a kérdés szerinted értelmes, akkor a petesejtben hol is jelenik meg a tudat? A sejtmagban? A mikrotubulusokban? :)

Egyébként a tudomány nagyon is jól ismeri a tudatosság szintjeit, csak te nem:

http://en.wikipedia.org/wiki/Level_of_consciousness
2008. szept. 01. 17:48 | válasz | #230
Oké, tegyük hozzá: más emberek számára megkülönböztethető formából van véges. Ugye nem azt akarod mondani, hogy a tudat titka abban rejlik, hogy 35 centire emelem fel a kezem vagy 36 centire?
2008. szept. 01. 17:45 | válasz | #229
Elmagyaráznád, mi az a tudatos átélés, és hogyan különbözik ez a tudattól? Vagy csak áruld el, mi az angol megfelelője, vagy linkelj. Ha a tudat szubjektív tapasztalatára gondolsz, akkor nagyjából azt állítod, hogy a látás eredménye a szín, amit látunk. Pl. a fekete.

Tudom, hogy szerelmes vagy a modern fizikába, és marhára misztikusnak tartod, ezen én továbbra is csak röhögök - múltkor még a Schrödinger-egyenletet sem voltál képes felírni. A relatnak meg aztán marhára sok köze van a tudathoz... ;D
2008. szept. 01. 17:22 | válasz | #228
Beírnád akkor azokat a számokat, ahol a válaszaid találhatók? Én nem találom.
dez  
2008. szept. 01. 16:53 | válasz | #227
"evidens, hogy a petesejtnek aligha van tudata, az valamikor később alakul ki" (#209)

EZT ITT NEM ÉN ÁLLÍTOTTAM, HANEM TE! Én nem zárom ki.

Arra persze nem válaszoltál, hogy a CPU-ban hol jelenne meg a tudat? Melyik regészterben a sok közül? Vagy a L1 cache-ben? Vagy épp a L2-ben? Ugyan már.

Továbbra is csak hadovász össze-vissza, a kérdésekre bezzeg nem felelsz.
dez  
2008. szept. 01. 16:43 | válasz | #226
dez  
2008. szept. 01. 16:42 | válasz | #225
Huh, ez a mélypont... Ébresztő, réges-régen nem véges a dolog. Még ez sem.
dez  
2008. szept. 01. 16:40 | válasz | #224
Össze ne törd magad a szánalmas kiforgatási hadonászásodban...

"az "agyi tudati folyamatok" (bármit is jelentsen ez)"

Látod, ez szépen mutatja, valójában milyen messziről ugatod ezt a témát.

A tudat "produktuma" a tudatos átélés. Ezt nem tudod belegyömöszölni a klasszikus fizikába, de ez nem azt jelenti, hogy ilyen nincs is, hanem azt, hogy a klasszikus fizika ehhez nagyon kevés. Mint ahogy sokminden máshoz is.
dez  
2008. szept. 01. 16:36 | válasz | #223
1. Látom, az állandó lay mans argument (mint ez a #219-es is) mellé most már bejön a hazudozás is. Nagyon is válaszoltam rá, talán próbáld meg felfogni. Az "anyázás" meg teljesen jogos volt, mert befogod a füled-szemed, aztán azt állítod, a másik nem is mondott semmit. No ez az óvodás színvonal.

Az agyban meg nincs minden nindennel összekötve, mert akkor működésképtelen lenne. Az információs utakat már nagyjából ismerjük, és azt is tudjuk, amikor egy út a végéhez ér.
2008. szept. 01. 16:29 | válasz | #222
Hát ez igen: a saját álláspontodat nekem tulajdonítod, aztán rámsütöd, hogy ellentmondok magamnak... :D

SZERINTEM a "tudatosság" jelensége folytonosan skálázódik egy rendszer komplexitásával és lehet "tudatos" egy petesejt épp úgy, mint egy CPU, de leginkább hülyeség különbséget tenni tudatos és nem tudatos között. SZERINTED nem. A te kiindulópontodat használva próbálom bemutatni, hogy mi következik ebből. Az egyedfejlődés során egy (szerinted) nem tudatos objektum (a petesejt) fejlődésével végül tudatos objektumhoz jutunk. Ha egy komplex adatcsomag a feltétele a tudatosságnak, azt is el kell fogadnod, hogy az - főleg az egyetfejlődés kezdetén - lehet hiányos, lehet változó egyedek között, tehát a tudat minőségének szintjei vannak. Nem értem, miért fáj neked ezt elismerni, ráadásul te is arról beszélsz, hogy változó tudatállapotok léteznek. Amit én állítok, hogy a CPU "tudata" is felfogható egy - rendkívül beszűkült - tudatállapotnak.
2008. szept. 01. 15:53 | válasz | #221
Nyolcvan évig élünk, véges számú mozdulatot tudunk tenni és véges számú szó hagyhatja el a szánkat véges különböző környezeti helyzetben. Mi akadályozza meg, hogy lehetséges legyen egy ember összes lehetséges kimenetét egy véges adatbázisban tárolni?
2008. szept. 01. 15:35 | válasz | #220
dez #185: "A tudatunkat érzékeljük, tehát nem mondhatjuk, hogy nincs. Azaz valahol van valamilyen kimenet."

Erre kérdésem #192-ben ez volt: "mi a [tudat] kimenete?"

Válaszaid:

#198: "a kimenet az a bizonyos adatcsomag, ami azt az "élménybeszámolót" tartalmazza, amit az agy kimondottan a tudatnak állít össze"

Ezt aztán tovább csúsztattad:

#213: "Nem a tudat kimenete az adatcsomag, hanem az agyi tudati folyamatoké."

Szóval akkor az "agyi tudati folyamatok" (bármit is jelentsen ez) kimenete egy adatcsomag, amit a tudatnak állítanak össze. Talán úgy tudom értelmezni, hogy a neurális működés magasan feldolgozott adatokat állít elő, amelyek megjelennek a tudatban. Ezzel egyet is értünk.

De mint fenti idézetekből látszik, ez a szál NEM innen indult. A kérdés arra vonatkozott, hogy maga a tudat jelenléte milyen változást okoz a fizikai világban? Mi a tudat produktuma, azon kívül, hogy (te legalábbis biztos vagy benne, hogy) "van"?
2008. szept. 01. 15:20 | válasz | #219
Akkor összefoglalnám, hogy az óvodások is értsék: annyit írtál eddig a témában, hogy a tudat fizikailag elkülönült dolgokat jelenít meg együtt, és ez szerinted érthetetlen. Erre én írtam, hogy egyrészt az agyban minden mindennel fizikailag összefügg, tehát nincsenek elkülönült dolgok, kettő, ha valamiért (pl. split-brain) biztosan el vannak különülve, nem is szerepelnek közös tudatban, három, a tudat sem kell egy lokalizált valami legyen. Erre semmit sem írtál, csak most anyázni kezdtél.
dez  
2008. aug. 31. 17:36 | válasz | #218
Mindössze azért avult el, mert az utóbbi 100 évben a relativitás-elmélet és a kvantumelmélet révén kiderült, hogy erősen korlátos az alkalmazhatósága az alapjául szolgáló klasszikus fizikának.
dez  
2008. aug. 31. 17:34 | válasz | #217
Ha szerinted egy CPU is képes a tudatosság alacsony szintjére, akkor egy annál sokkal összetettebb sejt miért ne lenne képes? A kettős mérce mióta tudományos módszer?

De ha abból indulunk ki, hogy a tudat megjelenéséhez egy bizonyos agyi fejlettség kell (amikor már elindulnak azok a fogyamatok, amik összeállítják azt a bizonyos élménybeszámoló-adatcsomagot), attól még maga a tudatos átélés új elem lehet.

Lásd pl. ezt a két esetet:
- Pár összegubancolt vezeték, egy vasrúd, egy elem, néhány tranzisztor és passzív alkatrész szétszórva a fiókban.
- Mindezeket megfelelően összekötve kész a rádió, amivel - addig figyelmen kívül hagyott elektromágnesesség révén - kommunikálhatunk valamilyen külső forrással.

Ez az elkülönülő, kizárólag tudatosuló adatcsomag dolog éppen valami ilyesmire vall.
dez  
2008. aug. 31. 17:21 | válasz | #216
"Viszont azt is tudjuk, hogy elméletileg az emberi viselkedés outputja számítógéppel tökéletesen reprodukálható, mivel véges lények vagyunk és véges térben és időben mozgunk."

Micsoda körmönfont megfogalmazás. Valójában ez csak egy üres feltételezés.
dez  
2008. aug. 31. 17:18 | válasz | #215
" "tudatos átélésre képes" kifejezésnek nem tudok értelmet adni."

Na ja, a materialista eszeddel, főleg hogy a klasszikus fizikába akarod az egészet belegyömöszölni, nem is fog menni.
dez  
2008. aug. 31. 17:17 | válasz | #214
Mi lenne, ha nem mindig csak azt az egy elemet ragadnád ki a másik mondandójából, ami neked tetszik, a többit lekakálva?

Azt mondtam, hogy szerintem az a tudat nélküli zomni nem is fog úgy viselkedni, mint egy tudattal rendelkező ember.
dez  
2008. aug. 31. 17:13 | válasz | #213
NAgylevegő, és legalább addig gondolkozz, a szövegelés helyett.
Nem a tudat kimenete az adatcsomag, hanem az agyi tudati folyamatoké.

"Erre válaszoltam lentebb: mert ez az adatcsomag van elég magasan feldolgozva ahhoz, hogy képes legyen a belső narratívában résztvenni és így memórianyomokat formálni."

No, meg is fejtetted a tudat rejtélyét, mehetsz átvenni a Nobel-díjat... Már ahogy azt te elképzeled. Nos, ezzel semmit sem magyaráztál meg.
dez  
2008. aug. 31. 17:10 | válasz | #212
+#205
Te most viccelsz, megint játszod a hülyét, vagy valóban hülye vagy? Nem zavar, hogy eddig azt taglaltam? Lassan azt kell mondanom, a pöcsöddel szórakozz...
2008. aug. 31. 03:58 | válasz | #211
Akkor lehetséges volna, hogy öt perce nem voltam tudatos? Hoppá, most már világosan érzem, hogy nekem kétmásodpercenként kihagy... most épp elment... visszajött... jajnekem. Kellene valami minimális időintervallum is, nem? :)

Szamárság. Szójáték az egész.
2008. aug. 31. 03:46 | válasz | #210
Dielektrikusról már hallottam, de hogy annak mi köze az itt elhangzókhoz...? Az, hogy elavult, ez valami párthatározatban volt leírva? Mert azt értem, hogy ha a nagykönyvben az van, akkor meg kell hajolni, de ha te ide most kijelented, hogy valami elavult és nem idézed a nagykönyvből a megfelelő passzust, akkor akár azt is gondolhatnám, hogy halvány lila gőzöd sincs, miről beszélsz.
2008. aug. 31. 03:38 | válasz | #209
Az ufológiai témádba nem akarok belemenni, a mondanivaló szempontjából lényegtelen: evidens, hogy a petesejtnek aligha van tudata, az valamikor később alakul ki. Tagadod, hogy ez a tudat folytonos kialakulását igazolja? Magyarán a tudat nem bináris van/nincs, hanem folytonos kicsit/nagyon.
2008. aug. 31. 03:25 | válasz | #208
Nem viselkedéskontrollról van szó, hanem hogy rendelkezik-e a tudat élményével avagy sem. Azt a kérdést értem, hogy egy tárgy, lény vagy akármi rendelkezik-e tudattal, ezért próbálom ebből az irányból közelíteni a témát. Valami - ezzel ortogonális? - "tudatos átélésre képes" kifejezésnek nem tudok értelmet adni.
2008. aug. 31. 03:19 | válasz | #207
Szóval a zombi *fizikailag* megvalósíthatatlan? Ebből az következik, hogy minden, ami fizikailag úgy viselkedik, mint egy ember, tudatos kell legyen.

Viszont azt is tudjuk, hogy elméletileg az emberi viselkedés outputja számítógéppel tökéletesen reprodukálható, mivel véges lények vagyunk és véges térben és időben mozgunk. Lehetséges egy primitív számítógépbe az összes lehetséges chatelést rögzíteni, és simán előhívni, így a gép hatalmas munkával ugyan, de átmegy a Turing-teszten. Az emberi környezetre adott összes lehetséges emberi válasz ugyanúgy véges és felsorolható, tehát elméletben a teljes emberi viselkedés az összes lehetséges válaszával letárolható egyetlen gigantikus függvényben.

Akkor az állításod szerint az ezt megvalósító számítógép tudatossá válik? Ha ezt (gondolom) nem fogadod el, akkor kell valamilyen elsődleges minőségi különbséget tulajdonítanod az emberi tudatnak a primitív számítógépes adatbázissal szemben, tehát a filozófiai zombi logikailag lehetséges kell legyen. Válassz.
2008. aug. 31. 02:56 | válasz | #206
Önmagával magyarázod ugyanazt a fogalmat. A tudat kimenete egy adatcsomag, amit a tudatnak állítanak össze? Nagylevegő, nézd meg messziről: ugye, hogy zöldség?

"miért csak ez az adatcsomag tudatosul"

Erre válaszoltam lentebb: mert ez az adatcsomag van elég magasan feldolgozva ahhoz, hogy képes legyen a belső narratívában résztvenni és így memórianyomokat formálni.
2008. aug. 31. 02:49 | válasz | #205
Talán egyszer megpróbálnád a "bizonyos" szócska helyett leírni azokat a tényeket, amelyek a tudat lokalizációját különlegessé teszik?
2008. aug. 31. 02:46 | válasz | #204
De hogy mi mögött, azt nem vagy képes ideírni, mostanra már egyértelműen kiderült, hogy mert magad sem tudod... :)
dez  
2008. aug. 30. 16:36 | válasz | #203
Az, hogy a tudatunknál vagyuk-e, vagy sem, csak jelen időben eldönthető.

Apropó, "tudat illúziója": te kicsit éppen olyan vagy, mint az a bizonyos átélő tudattal nem rendelkező robot, amelyik a belé programozott klasszikus fizikán edzett materialista elvekből próbálja összerakni, amit egy embertől a tudatról hallott, de persze nem sikerül, így elkezdi győzködni, hogy az csak illúzió.
dez  
2008. aug. 30. 15:45 | válasz | #202
Ajjaj.

"Senkinek sincsenek emlékei a saját qualia-járól újszülött korából vagy az anyaméhből."

Ehh, inkább nézzél kicsit utána, mielőtt vaskos tévedéseket írkálsz.

"Vajon van-e tudata egy újszülöttnek? Kb. annyi, mint egy CPU-nak..."

Ez a levegőbe beszélés szép példája. Nagyon is fejlett tudata van az újszülöttnek. (Persze főleg annak, amelyik nem volt oxigénhiányos percekig.)

"Aztán ahogy fokozódik az agy komplexitása fejlődése során, úgy kezdünk emlékezni fontos dolgokra, először rövid távon, majd hosszú távon, és megjelenik a tudat illúziója."

Ugh, ez a "tudat illúziója" már egy réges rég elavult dialektrikus-materialista bullshit.
dez  
2008. aug. 30. 15:40 | válasz | #201
Én is ezt mondom, de te azért csak legyél ellenem mindenáron.
dez  
2008. aug. 30. 15:37 | válasz | #200
Jaj, ne próbáld itt most összemostni a fogalmakat. Itt a tudatról, tudatos mivoltról mint tudatos átélésre képes mivoltról volt szó.

Az, hogy valaki mennyire tudatos, úgy mint mennyire kontrollálja tudatosan a viselkedését, kissé más téma.
dez  
2008. aug. 30. 15:32 | válasz | #199
Ja, a zombiban nem hiszek, mert szerintem a tudatosság nem passzív dolog, hanem "interaktív", azaz ez a valami nem csak passzív átélésre képes, hanem visszahatásra is. Azaz egy zombi nem lenne képes mindenre, amire egy tudatos ember.