LHC: Kezdődik!
2008. augusztus 18. 16:07, hétfő
Három évtizeddel a koncepció megszületését követően, 15 év konstrukciós munka és több éves csúszás után szeptember 10-én végre elfordítják az LHC, a Nagy Hadronütköztető, avagy a Large Hadron Collider főkapcsolóját.

Hirdetés

Amint működni kezd, a 10 milliárd dolláros szerkezet lesz a világ legerősebb részecskeütköztetője, hétszer nagyobb energiával zúzva össze a protonokat, mint az amerikai Tevatron gyorsító. A fizikusok egy rég áhított feltérképezetlen területre léphetnek, ami sokak szerint az ígéret földjét jelenti, mások szerint maga a pokol nyílhat meg, mindenesetre eddig még soha nem látott részecskék jelenhetnek meg, melyek akár a feje tetejére is állíthatják a természet legalapvetőbb törvényeit. Egyesek szerint az LHC kísérletei újraidézhetik az ősrobbanást, mindent elpusztító részecskéket teremthetnek, de talán még a jövő időutazóinak is támpontként szolgálhatnak, ha nagyon bele akarunk merülni a tudományos fantasztikumba.

Térjünk azonban vissza a tényekhez. Az LHC-t a CERN, magyarul az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet építette nem messze Genftől a svájci-francia határ alatt. A fejlesztésben 34 ország több mint 2000 fizikusa vett részt, valamint több száz egyetem és laboratórium működött közre.

A részecskegyorsító 50-175 méteres mélységben helyezkedik el a felszín alatt, négy helyen szelve át a határt. Az ütköztető alagút két különálló sugárcsövet tartalmaz, mindkettőben a hadron egy típusának, a proton részecskéiből álló sugár fut majd, egymással ellentétes irányban. 1232 hajlítómágnes tartja a sugarakat a körpályán, további 392 fókuszáló mágnes pedig - ahogy a nevükből is következik - a sugarak fókuszálásában segít, maximalizálva a részecskék közötti reakciók esélyeit a négy metszési ponton, ahol a két sugár keresztezi egymást. Hat hónap és több mint száz tonna folyékony hélium kellett a szupravezető mágnesek működési hőmérsékletre történő lehűtéséhez. A 27 kilométeres gyűrű 1600 feletti mágnesének -271 Celsius-fokot kellett elérnie, ezután 1400 elektromos tesztet hajtanak végre, hogy meggyőződjenek a rendszer tökéletes kábelezéséről.


Az egyik dipól mágnes ereszkedik le a mélybe

2007. március 27-én az egyik három kvadrupól mágnesből álló úgynevezett belső hármas tartószerkezete tönkrement egy nyomásteszt során. Sérülés nem történt. "Megdöbbentő az eset, egyszerűen elvétettünk néhány alapvető erőkiegyenlítést" - nyilatkozott akkor Pier Oddone, a mágneseket szállító Fermilab igazgatója. Ez a hiba - mint kiderült - az eredeti tervekben is benne volt, és az azóta lezajlott négy műszaki felülvizsgálat sem szűrte ki. A meghibásodás utáni elemzések szerint a szerkezeteket túl vékonyra tervezték, ami jobb szigetelést eredményezett, viszont nem bírták el azt a nyomást, amivel gyakorlatilag folyamatosan meg kell majd küzdeniük a működés során. Az elmúlt időszakban ezeket a szerkezeteket - szám szerint nyolcat - megerősítették és az augusztus 9-i hétvégén végrehajtott tesztsorozaton ezúttal nem történt fennakadás.

Az LHC operációs csoportja egy szinkronizációs tesztet hajtott végre az LHC nyolc szektorának egyikében, melynek során egy pulzáló mágnes protonnyalábokat küldött egy kisebb gyorsítón, az úgynevezett SPS-en (Super Proton Synchroton) egy "átadó vonalon" az LHC felé. Az SPS az utolsó lépcsőfoka az LHC energianövelő rendszernek. Első lépésben a Linac 2 lineáris gyorsító 50 MeV-os protonokat állít elő, ami a PSB-be (Proton Synchroton Booster) kerül. Itt a protonok 1,4 GeV-ra gyorsulnak, majd a Proton Syncrotonba (PS) kerülnek, elérve a 26 GeV-ot. Az SPS tovább fokozza energiájukat 450 GeV-ra, így kerülnek át a főgyűrűbe, ahol majdan elérik a 7 TeV csúcsenergiájukat mielőtt az ütköztetés bekövetkezne.

A beinjektálás az SPS-ből a főgyűrűbe elég kényes művelet, mivel az impulzusoknak és a protonnyaláboknak egyetlen milliszekundum töredékén belül kell esniük, a teszt azonban sikerrel zárult. Pénteken némi optimizáció után egy nyalábot beküldtek az átadó vonalon az órajárásával megfelelő irányba, ami rögtön az első próbálkozásra 3 kilométert tett meg az LHC belsejében. Szombaton több alkalommal is megismételték a műveletet az átadás optimalizálása érdekében. Az ellentétes irány első tesztje az augusztus 22-i hétvégén zajlik majd.

Szeptember 10-én, a rendszer ellenőrzése és lezárása után elindítják az első protonokat a fentebb leírt gyorsítóláncon, majd 0,45 TeV-on beinjektálják az LHC két szomszédos sugárcsövének egyikén. Ez lesz az első alkalom, hogy a teljes 27 kilométeres távot megteszi majd egy protonsugár. Mivel a protonok akár az első métereken is lesodródhatnak a pályájukról, ezért az operációs csapatnak be kell állítania a mágneseket, és egy új sugárral újra próbálkozni egészen addig, amíg a nyaláb végig nem fut a teljes körpályán. Ez néhány órától néhány napig terjedhet, a kezdeti 3 kilométeres eredmény mindenesetre biztatóan hangzik.

Ha sikerült az egyik irányba körülvezetni a protonokat, akkor ugyanezt a műveletet meg kell ismételni a másik irányba is. Ezt követően a sugarakat stabil pályára kell helyezni, ami akár több órán át is képes fennmaradni. Csak ezután fogja felpumpálni az energiát 5 TeV-ra a CERN, hogy végül a két ellentétesen forgó sugárnyalábokat frontálisan ütköztesse 10 TeV energián. A sugarakat közel fénysebességre gyorsítják, egy kör megtételéhez mindössze 90 mikroszekundumra lesz szüksége egy nyalábnak.

Ha minden terv szerint működik, akkor ez az esemény nagyjából egybe fog esni az LHC hivatalos avatásával, október 21-én. 2009 elején a protonok már teljes energiával 14 TeV-tal csapódhatnak egymáshoz. A felfedezésekre azonban ennél többet kell várnunk. Bár több új egzotikus részecske jelenlétére fény derülhet - amennyiben léteznek - már az idei ütközéskor, hozzávetőleg egy évet vesz majd igénybe a kutatóknak, hogy eléggé kiismerjék a katedrális méretű detektorokat ahhoz, hogy felfedezéseket tegyenek.

A fizikusok leginkább a Higgs bozon felbukkanását várják, ami megoldaná a tömeg rejtélyét, erre várhatóan két-három évet kell majd várnunk. Az Isten-részecskeként is emlegetett Higgs-bozon létezésének igazolása nagy lépés lenne a hőn áhított egységes elmélet felé, ami egyesítené a négy ismert alapvető erőből hármat, az elektromágnesességet, az erős és a gyenge nukleáris erőt, kihagyva a gravitációt. A Higgs bozon ez utóbbinál is fontos lehet, ugyanis segíthet megmagyarázni miért gyengébb a gravitáció a másik három erővel szemben. A Higgs bozon mellett több más lehetséges, eddig nem látott részecskéket is kereshetnek majd a kutatók, többek közt az egyesek által rendkívül veszélyesnek tartott strangleteket, mikroszkopikus fekete lyukakat, mágneses monopólust és szuperszimmetrikus részecskéket.


Hat detektort építettek az LHC-be, melyek az ütköztető keresztezési pontjainál, hatalmas barlangokban helyezkednek el. Ezek közül kettő, az ATLAS kísérlet és a CMS (Compact Muon Solenoid) nagy, általános célú részecske detektorok. Az ALICE (A Large Ion Collider Experiment) a nehéz ionok ütközéséből képződő kvark-gluon plazma tulajdonságait fogja tanulmányozni, míg a fennmaradó három, az LHCb, TOTEM és LHCf kisebb, specializáltabb detektorok. Az LHC fizika programja főként proton-proton ütközéseken alapul, azonban rövidebb időszakokra, évente egy-egy hónapra nehézion-ütköztetéseket is beiktatnak a programba.

A sugarak a négy keresztezési ponton másodpercenként 600 millió és 1 milliárd közötti ütközést produkálnak, melyek mindegyike nyomot hagy a detektorokon, hatalmas adatmennyiséget zúdítva az LHC számítógépes hálózatára. Éppen ezért a rendszer csak azokat az eseményeket rögzíti, amik megfelelnek egy előre definiált körülménysorozatnak, a többi megy a süllyesztőbe. Várhatóan az így fennmaradó adatokkal is meg lehetne tölteni évente 100 000 DVD-t, ezért a rendszer szétosztja az adatokat részben a CERN saját létesítményeibe, részben pedig a projektben részt vevő intézetek között. A kísérletekhez körülbelül 80 ország 7000 tudósának lesz hozzáférése.
Értékeld a cikket
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Zoliz  
2008. szept. 24. 21:43 | válasz | #266
Hogy hová süllyedtünk? Nembaj úgyis sokan vagyunk a földön 20 éve még csak 4 mostmár 6 milliárdan vagyunk. Valahová mennünk kell. Hát pusztuljunk!
2008. szept. 16. 00:12 | galéria | válasz | #265
"beszippantja a Földet" XDDD LOOOL!!!! Ekkora baromságot még életemben nem hallottam. xD
2008. szept. 15. 19:48 | galéria | válasz | #264
Szerintem is kár érte.A Superconducting Super Collider-ben 40 TeV-os ütközések lettek volna.A Large Hadron Collider-ben csak 14 TeV-os ütközések lesznek.Azt hiszem az adatok a protonokra vonatkoznak.
2008. szept. 10. 14:04 | galéria | válasz | #263
(A wiki úgy jön ide, hogy ott találtam a hivatkozást)
2008. szept. 10. 14:02 | galéria | válasz | #262
Szeretem a Wikit. Ha valaki pocskondiázni meri, lelövöm!

Íme egy érdekes anekdota:

1993-ban Nagy-Britannia tudományos ügyekért felelős minisztere, William Waldegrave, arra kérte a fizikusokat, hogy ne sokat fecsegjenek, hanem egy oldalon válaszoljanak a következő kérdésre: "Mi a Higgs boson, és miért kell nekünk megtalálni vagy felfedezni?"

Íme (David Miller Department of Physics and Astronomy, University College, London, UK) 1 oldalas válasza.
2008. szept. 10. 13:48 | galéria | válasz | #261
Különben hülyeség volt azt ebek harmincadjára hagyni. A megvalósítási időt szét kellett volna húzni 10-15 évre, és befejezni.
2008. szept. 10. 13:41 | galéria | válasz | #260
Amúgy beindult. Egy ürge nyilatkozott a déli híradóban.
Még élünk, de lehet, hogy idő kell, amíg összejön egy fekete lyuk.
2008. szept. 10. 12:12 | galéria | válasz | #259
Nem a Relativistic Heavy Ion Collider amire gondoltam de megvan.A Superconducting Super Collider amire gondoltam.87.1 km lett volna a kerülete ha megépül.Az LHC kerülete csak 27 km.
zeus89  
2008. szept. 10. 08:24 | válasz | #258
Bizony ma lesz 8 kor de már 8 óra van ... és még mindég ugyan az megy a weblapon ... mikor kapcsolnak élő képre?
2008. szept. 10. 07:20 | galéria | válasz | #257
ma lesz:)
Rotcsa  
2008. szept. 03. 23:10 | válasz | #256
Ezek szerint a Föld akkora a fekete lyukban mint egy libatoll egy jó nagy zsákban? :) Vagy jó sok libatoll...

Már lusta vagyok visszaolvasni,de talán itt volt az, h mini fekete lyuk jöhet létre... Mégis mekkora az a mini? :D Teljesen mindegy, mert a felszabaduló energiák miatt átpréselődhetünk egy pl 1mm átmérőjű lyukon is?
2008. szept. 02. 13:27 | galéria | válasz | #255
ha veszel egy naaagy zsákot, és tömöd bele a libatollat, meglepően sok bele fog férni.
2008. szept. 02. 02:09 | válasz | #254
há azér, mer a feketelyuk elnyeli, oszt valahun máshun meg kis**rja.
mellesleg szerintem meg az emberiség történelmének sorsában (amit nem én írtam meg) úgy áll, hogy még nem akkor cseszik ki magával valami ostoba kísérlettel, amikor még én is élek.
Rotcsa  
2008. aug. 31. 02:17 | válasz | #253
Valaki azt magyarázza már meg a parasztnak(nekem:D), h miként lehet az, h egy fekete lyukba csak megy meg megy befele minden, és sose telik meg?

Ilyen józan ésszel lehet?
2008. aug. 29. 17:32 | galéria | válasz | #252
csak be ne ragadj!
2008. aug. 29. 12:03 | válasz | #251
Na akkor még pont lesz időm végigtolni a Clear Skyt, mielőtt a fekete lyuk beszippantja a világegyetemet... :D
Jóvan na, csak hülyültem... :P

dez  
2008. aug. 29. 11:49 | válasz | #250
Én, amikor te titted, hogy ellened irányul? LOL.
2008. aug. 29. 10:04 | galéria | válasz | #249
OFF
Nem mondtam, hogy utállak, te paranoia.
dez  
2008. aug. 29. 01:54 | válasz | #248
(Segítek: ha megnézi a korodat is, láthatja, hogy nem ma kezdted a "szexuális tapasztalatgyűjtést", mint esetleg ő, ha egyátalán.
De úgy látom, nálad az utálat magasabb prioritáson üzemel, mint a gondolkodás. Stílszerűen: túl sok agyszövetbomlasztó szöveget olvastál mostanában.)
dez  
2008. aug. 29. 01:50 | válasz | #247
Most meg mi a bajod? Bomlik az agyszöveted?
2008. aug. 29. 00:11 | galéria | válasz | #246
Túl sok agyszövetes hozzászólást írtál.
dez  
2008. aug. 28. 23:30 | válasz | #245
Gondolom úgy 20-25 éve...
2008. aug. 28. 18:19 | válasz | #244
Neme:fiú : ) Mióta vagy te ennyire tisztába, a lyuk tágulásával?:))
2008. aug. 28. 00:32 | galéria | válasz | #243
Mondjuk ilyen kisgömböccel nem szívesen találkoznék egy sötét sikátorban.
2008. aug. 28. 00:26 | galéria | válasz | #242
Na, ez egyre cifrább, ahogy beleolvasok.
A wikis cikkben külön fejezet foglalkozik a közönség félelmeivel, de az RHIC-ben állítólag már létre is hoztak fekete lyukat, a létrehozó pedig .... na nem fogjátok kitalálni.... egy román fizikus volt. Már a fekete lyukakat is lopják a románok!
2008. aug. 28. 00:20 | galéria | válasz | #241
RHIC
2008. aug. 28. 00:16 | galéria | válasz | #240
Azért nem minden lyuk p..a.
A hasonlat nem müxik.
Különben is, amelyiket sokat...khm.. az ruganyosabb, mert fejlődnek az izmok.
sehogy sincs igazad.
2008. aug. 28. 00:13 | galéria | válasz | #239
Nem kell link, tele van vele a sajtó.
Aszem RHC a rövidítése, a svájci EU-s meg LHC.
2008. aug. 27. 21:14 | válasz | #238
> Én is kíváncsi vagyok az eredményekre nem tudom, hogy a hideg fúziót elő tudja-e segíteni valamelyik új részecske de remélem lesz valami jelentős felfedezés

Mit akarsz a hidegfuzion elosegiteni?
2008. aug. 27. 12:48 | válasz | #237
szerintem a fizika korlatos tudomany persze ha a vilagegyetemet nem tekintjuk vegtelennek.

inkabb szerintem a nagyobb problema az emberi elme befogadokepessege, mert lehet hogy az elemnk eler egy bizonyos megertest a fizika, matematika szintjen de lesz egy korlat majd amin tul mar nem tundjuk "felfogni" az esemenyeket.

ezaltal tlaan mi leszunk a tudomanyunk korlatjai es nem az hogy nem letezik egysegesebb torveny.
2008. aug. 27. 12:10 | válasz | #236
Egyébként.. az lenne a leg hatékonyabb ha ezeket a "felesleges adatokat" amik nem a beállított körülményből szárbaznak, hozzáférhetővé tennék a neten és nem egyszerűen kidobnák.. sőtt engedtesség meg merészségem fokozván: az egész adatbázist nyilvánossá kéne tenni.. had rágódjon rajta a sok hálófüggő sufnitudós.. kitudja, talán az új Einstein köztünk jár (fehér köpenyben egy eldugott suliszertár mélyén) és megnyitja az új egyetemes fizika kapuit ámen. v batman aki még nem látta usgyi
2008. aug. 27. 12:00 | válasz | #235
Na robbanunk vagy nem robbanunk, ki szurkol a robbanunknak? Én Én! Atommaghasadás.. hmm.. mégapróbb részecskéket szétbombázni.. hmm, kis meteór becsapódik földbe nagy sebességgel, nagy bumm hmm.. fénysebességgel(!) szétbombázni protonokat kiscsibéket hmm.. na lesz nagy bumm?
2008. aug. 26. 06:46 | galéria | válasz | #234
Van valami link róla?
Nonix  
2008. aug. 25. 16:30 | válasz | #233
Nekem erről az LHC-ról a pí cimű film jut eszembe.
2008. aug. 25. 14:00 | válasz | #232
Dehogy záródik!Peking az élő példa nem nézted az olimpiát?Olyan szennyezett a levegő, hogy megvan szabva melyik rendszámu kocsi egy héten hányszor közlekedhet...Figyelj ha egy pinát folyamatosan basznak az csak tágulni fog,ez a helyzet az ózonlyukkal is.Szóval a francba a kutatókkal.!!!
qdot  
2008. aug. 25. 07:44 | válasz | #231
Én a világ közepét szeretném megtalálni.

Nagyon sok kérdésre választ adna.
Scamp  
2008. aug. 24. 22:08 | galéria | válasz | #230
Én személy szerint várom a kísérleteket. Kíváncsi vagyok mi sül ki belőle.

Sokan piszkálják a tudósokat nem csak itt sg-n hanem úgy egyébként. De abba ezek közül senki nem gondol bele hogy reggelente beleül a kis autójába beindítja a robbanómotort, elgurul a gumiabroncsokon a boltba és ott megveszi az elektromos kemencében sült kenyeret, vesz egy nyomdagépen nyomtatott újságot, otthon leül a számítógép elé, interneten levelzik, mobilon hívja a barátnőjét vagy a sok kilóméterre lévő szüleit.

Lehet hogy sok dolgot elcsesztek már a tudósok (akár az ózon lyuk is legyen az) de nagyon sok mindent köszönhetünk nekik amiket legtöbben csak akkor értékelnénk ha nem lennének.

Szóval csak előre és lássuk az eredményeket.
2008. aug. 24. 20:07 | válasz | #229
Na akkor ezentúl menjél lóval munkába és kapcsold le a lámpádat és gyújts meg egy gyertyát. Pont az ózonlyuk a legjobb példa hogy a tudósoknak vagy a kormányoknak van-e nagyobb felelőssége mivel úgy tudom, hogy 2050 környékére bezáródik mert betiltották a CFC-k gyártását.
2008. aug. 23. 19:35 | válasz | #228
A te olvasatodba aki nem tudós az paraszt a szó elvont értelmébe. Ezek után te melyik csoportba tartózol talán tudós vagy? A gondolkodásod elég retaldált.
2008. aug. 23. 19:29 | válasz | #227
Nem tudom miért gondolod, hogy 2 milliárd év múlva lesz még ember, adigra kiöregszik a génálományunk és szépen kipusztulunk! És ettöl semilyen LHC kisérlet nem fog megmenteni bennüket.
physis  
2008. aug. 23. 19:26 | válasz | #226
Kedves Dez,

A természettudományok mellett még a természeti népek (főleg a vadász-gyűjtögetők) kultúrái érdekelnek (eszkimók, busmanok, pigmeusok, hadzapik, egyéb megmaradt zsákámnyolók). Hogyan lehet a furcsa mítoszokat megérteni számunkra, lehetőleg torzítás, ferdítés nélkül? A kulturális antropológiában hallottam fenomenológiai, interpretatív, hermenutikus, szemiotikai stb. megközelítésekről. Azt viszont nem tudom, mennyiben ortogonálisak ezek a köznapi értelemben tudományosnak neveztt gondolkodásra képest. Sőt azt sm tudom, hogy a köznapi értelemben tudományosnak nevezett megközelítás mennyire egységes, vagy mennyire diverz, sokarcú maga is.

Láttam pár művet, amely ezeknek a (kontinentális filozófiából, művészetből, kulturális antropológiaból eredő) megközelítéseknek a tudománnyal való kapcsolatát tárgyalja. A neurobiológus Jean-Pierre Changeux és a hermeneutikus filozófus Paul Ricouer beszélgetéséről szóló A természet és a szabályok. Vagy a felthetehőleg szándékosan provokatív című A természettudományok hermeneutikája válogatás. Olyan kevéssé jutatottam el még bennük, hogy semmit sem tudok róluk mondani.

Mérő László szerint, ha a természet megszólalhatna, ilyesvalamit mondana:
A racionalitás éppúgy a ti [különbejáratú, saját] fogalmatok, mint az erő vagy a sebesség. Nem az én fogalmam, bár elismerem, hogy jó fogalom: kiváló megismerő rendszereket tudtok felépíteni a segítségével. Én nem mondok neki ellent, de ugyanakkor nem aszerint működöm.


Innentől pedig olyasmit vettem ki a szavaiból, hogy más megélési módok is lehetségesek, viszont ezek meg ott deficitesek, ahol esetleg éppen a tudomány tesz jó szolgálatot. Vagyis egyetlen teljes megismerést nyújtó paradigma nincs.

(Nem tudom, az Új észjárások, vagy a Mindenki másképp egyforma című könyvében mondta-e ezeket, és az idézet is csak emlékezet, nem pedig szó szerinti.)

Visszatérve az eredeti kérdéskörre:
Ha a jövőben összeolvad (vagy legalábbis közelít) majd a biológia és a szaámítástechnika, akkor vajon
* képesek-leszünk-e magunknak úgy agyakat építeni (vagy hozzáadni a sajátunkhoz), hogy olyan új módokon is megismerhessük a természetet, ahogy most nem?
* elegendőek-e pusztán a racionális ismeretek, megfontolások, kísérletek stb. mindehhez? Mostani megimerő rendszereink képesek lehetnek-e fokozatosan valami lényegesen többet teremteni valamiféle behúzási (bootstrapping) folyamat révén?
* Agyunkat az evolúció teremtette, azonban az evolúció mégiscsak a ,,nagy valós
világban'', ,,nyálas''-tekegődző izgő-mozgó gubancolódó molekulák vad-dinamikus-életszagú világában van jelen, így nem biztos, hogy jól modellezhető-szimulálható szilíciumkristályokon. A kvantumszámítógépek a gyógyszerkutatást felgyorsíthatják, mert az éppen az izgő-mozgó-,,nyálas'' nagymolekulákat képesek jóval gyorsabban modellezni, de vajon utánozhatjuk-e rajtuk annyira az evolúciót (nyálas környezetével együtt, vagyis a VALÓSÁGgal), hogy csodálatos agyakat evolváljon nekünk (vagy legalábbis fejlesszen tovább)?

A természeti népekre visszatérve: a meséik, mítoszaik szépek, és ha eltűnnek, a meséiket nem lehet csak úgy újraírni. (Konrad Lorenz is írta, hogy kultúrát éppúgy nem lehet csak úgy előzmények nélkül megcsinálni, mint fajt). Szerintem műíró nem lenne képes olyanokat kitalálni, mint a vadász-gyűjtögetők vérbő, sokszor vaskos humorú, meglepően szép szimbolikájú, sajátos, néha kegyetlen, az érzéseket sokszor öszintén elaboráló folklórja. Nekem a nagy, szent történelmi vallások valahogy nem jöttek be, de a vadász gyűjtögetők kissé mechanisztikusabb-individualisztikusabb világa annál inkább: éppen jól kitölti a természettudományokkal való foglakozás órái közötti időszakot, márcsak az azzal való (felületes?) analógia miatt is.
dez  
2008. aug. 23. 13:50 | válasz | #225
Azt a lehetőséget kihagytad, hogy talán a világ nem is olyan, hogy pusztán materialista-pozitivista-deduktív megközelítéssel tökéletesen megismerhető legyen.

Bár ez sokak számára egyenértékű azzal, hogy ilyen módon tökéletesen megismerhető - csak éppen végtelenül bonyolult, ezért mégsem. De akkor ez sem más, mint hittétel.

És még könnyen kiderülhet az is, hogy bizonyos aspektusai éppen hogy más módszerrel megismerhetők.
physis  
2008. aug. 23. 09:15 | válasz | #224
Chaitin omega számához a Wikipédia linkjét adtam, de talán jobb lett volna az alábbi ismeretterjesztő linkeket adnom, mert ezek közérthetőbbek, összefoglalóbbak, a dolog elvi jelentőségét jobban kiemelik, ráadásul közvetlenül maga a szerző, Chaitin írta őket:
* Omega, és miért nincs a matematikában "Mindenség Elmélete"
* A következtetés korlátai. Az összetettség és a véletlenség Leibniz-től eredő megközelítéséből következik, hogy a matematika egészére nem lehetséges "Mindenség Elmélete"
physis  
2008. aug. 23. 00:31 | válasz | #223
Kedves Tetsuo,

Nem tudom a kérdésekre a választ, mert nem értettem Hawking cikkének részleteit (a hivatkozott elméletekhez szükséges előismereteim híján).

Az én sem értettem a cikk végén, hogy miért kellene minden pontban tudni valmit az univerzum ottani állapotáról, és miért kellene arra törekedni,hogy így megjósolható legyen a jövő. Nem értettem, miért fontos ez itt.

Én inkább valahogy úgy képzeltem, hogy egy "szupernagy" fizikai elmélet azt jelenti, hogy már a szabályait sem lehet hol eltárolni. Már csak az alapelveit sem. A matematikában vannak olyan számok, amelyek tömöríthetetlenek. A pi jól tömöríthető, mert egy egyszerű algoritmus teszőlegesen elősorolja a jegyeit, de Chaitin omega száma tömöríthetetlen. A matematikában el tudok képzeni tömöríthetetlen számot, és mivel a fizikára nincs rálátásom, ezért tudatlanságom miatt egyelőre ott is el tudok képzelni valamiféle óriás elméletet, amelynek elveit sem lehet tömören megadni (még akkor sem, ha csak az alavető elvek érdekelnek, nem pedig valamiféle teljes leírás).

Az az érvelés viszont tetszett, hogy az óriási elmélet valami drasztkus módon visszahat az éppen által kutatott univerzumra (pl fekete lyukká omlasztja össze magát, vagy kizárja magát az univerumból).

Ha Hawking jól írta le az önhivatkozást, akkor nem hiszem, hogy a Hawking által leírt helyzet kicselezhető lenne úgy, hogy a szupergondolkodó saját magát is modellezné. Térjünk vissza a király és a halálraítélt analógiájára. Ott sem képes a király a halálraítélt trükkjét úgy kivédeni, hogy előre modellezi az önellentmondó állítás hatását. A halálraítélt mondata egész egyszerűen olyan szellemesen lett megválasztva, hogy mindig éppen a fordítottja sül ki belőle, mint amiből kiindul az ember. Ezzel nem lehet mit kezdeni: a fogoly ügyes volt, és a király, ha korrekt, megkegyelmez neki. A matematika Gödel-típusú tételeit sem lehet kicselezni: ezek a tételek valóban valami mélyet árulnak el a matematikáról (pl az, hogy tényleg kimeríthetetlen). Hilbert az életét tette fel rá, hogy axiomatizálja a metamtikát, neki tehát "nagyon rosszul jött" a Gödel-tétel, de ő sem tudott vele mit kezdeni (azon kívül, gondolom, hogy nem nagyon nem örült neki).

Bár Hawking leírásában a "pontonként tudni az univerzum hullámfüggévényét" rész jelentősgét nem értettem, viszont magának a cikk üzenetének örültem, és kívánom, hogy igaz legyen. Bár talán csúsztatás tőlem, hogy a matematika eredményeit közvetlenül a fizikára vetítem rá, nem tehetek mást: nem nagyon tudom elképzeni, hogy a fizika véges és lezárható legyen.

Érzelmi okokból is remélem, hogy Hawkingnak legyen igaza. Az emberiséggel mi lenne, ha "vége lenne" a természettudománynak, fizikának, biológiának stb? Egyetlen végtelen dolog a matematika maradna, és, mint Neumann írta, a "külső", természettudományos inspiráció nélkül az is elbarokkosodnék. Formálisan lennének benne lehetőságek, de nem lenne ihlet, ami azokat kihozná belőle. Pár száz év múlva az egész embriséget tönkretenné a kutatás-felfedezés hiánya. Lehet bírálni, hog ma sem áll a kutatás-fejfedezés öröme rendelkezésre minen embernek. De ma legalábbaz elvi lehetőség megvan. Ha Hawkingnak nem lenne igaza, akkor a nagy elméletek lezárásával a puszta elvi lehetőség is örökre bezárulna az emberiség előtt.

Tehát remélem, Nagy Egyesített Elmélet a fizikában sem lesz. Helyette, kárpótlásul, inkább az örök életet kívánom az emberiségnek (mármint az egyén örök életét). Nem lehet természetes dolog az, hogy egész életében "az Öreg titká"-t (Einstein szavaival) kutatja az ember, és épp akkor, amikor végre éppen a legérdekesebb részhez ér, rendre le kell adni a kulcsot. Csak hát természetesnek szoktuk meg, mint ahogy -- gondolom -- a középkorban a csecsemőhalandóság volt megszokott, természetes istencsapása. Az sem ártana, ha az egyén elméje képes lenne legalább a saját kora összes természettudományát átfogni.

Nagy Egyesített Elméletet viszont nem kívánok, szerintem a természet megismeréséért folytatott feszítő közdelem mindörökre fennmarad, sőt egyre és egyre jobban elmélyül, bármikori lezárás nélkül.
2008. aug. 22. 22:57 | válasz | #222
Szerintem minket a kutatók meg a tudósok visznek a sírba..Bármit amit eddig feltaláltak a bolygó kárára volt.Nemhogy inkább kimennének és szednék a szemetet akkor talán nem lenne akkora ózonlyuk,amit szintén nekik köszönhetünk, hogy déltájt alig lehet kimenni mert éget megfele a nap..!
Tetsuo  
2008. aug. 22. 22:55 | válasz | #221
Hm erdekes..
A te velemenyed micsoda? En ugy gondolom, h Hawking gondolatai nem tukrozik a valot, sot! :)
Azert ez nagykepuseg nem? De mivelhogy ez filozofia ahol nincs nagyon bizonyitva semmi, viszont az elvont de logikus gondolkodas a legfontosabb, nem pedig kepletek v bonyolult szamitasok serege mint ahogy eppen a gyakorlati kozmologiaban, igy nem biztos h akkora baromsag amit velek Hawking elleneben. Persze azert lehet h az.
Szal meine meinung nach, Hawking kicsit akar tul is becsulhette a befogado (es valoszinuleg ertekelo) intelligencia fizikai meretet. Gondoljunk csak bele..
Na es ha nagy befolyasu (kornyezetere, az Univerzumra) az elobb emlitett objektum akkor mi van? Sajat magat nem tudja modellezni? Kizarjuk az egyszerusitest (ez minden modell sajatja) es a tomoritest? SzVSz, hasonlo az identitashoz.
A GUT (Nagy Egyesitett Elmelet) pedig nem kell h leirja adott pillanatban az osszes pl szubatomi reszecske poziciojat es egyeb jellemzoit, hiszen ez a vilag szimulakruma lenne es azt senki nem varja az elmelettol. Ha igen, akkor folyamatosan ott kellett volna lebegnie S. W. Hawking mai gondolatanak az Elmelet keresese felett, mint Damoklesz kardja. Vagyis szinte lehetett tudni folyamatosan (a nagy valoszinuseget)..
Ha jol emlexem, Istvan batyank hisz egy istenben, tehat aki mindezt a tudast -es mast is- birtokolja. Ami viszont igy paradoxon. :)

physis  
2008. aug. 22. 15:29 | válasz | #220
#103:
De mi van akkor, ha rájönnek, hogy az ember tudata is hatással van a körülötte található mikrokozmoszra?


Pár hónapja engem is hirtelen érdekelni kezdett, hogy vajon lehet-e a fizikában is az önhivatkozásnak olyasféle megnyilvánulása, amely jelentőségében összemérhető a matematika "önhivatkozó" tételeivel. Nem annyira a mikrokozmoz, mint inkább a kozmológia terén. Nem az antropikus elvvel kapcsolatos kérdésekre gondoltam, hanem egy másik kérdés kapcsán: "Vajon kimeríthetetlen a a fizika, mindig is új felfedezni, meglepődni valót kínálva a fizikusoknak, vagy pedig egyszer le lesz zárva valami Nagy Egyesített Elmélettel."

A matematika kimeríthetetlen, sohasem lehet biztossággal lezárni?

A király maga elé vezetteti a halálraítéltet.
--- Kegyelmet nem kapsz, mindössze megválaszthatod a halálod módját.
Mondj egy mondatot! Ha igaz: golyó, ha hamis: kötél!
Trükkökket ne is próbálkozz: én mindent tudok, tehát tetszőleges mondatodat meg tudom ítélni.
Most mondd, milyen mondatot választottál?
--- "Kötelet kapok".

Lehet, hogy a király a külvilágról mindent tu ,
de a fogoly mondata nemcsak a külvilágról szólt,
hanem olyasvalamiről is, amelyre éppen maga a mondat elhangzása is hat.
Tehát a mondat részben saját magáról is szól,
sőt ezt épp oly módon teszi, hogy mindenképpen elelntmondásra jutunk.

A matematika kimeríthetetlen-e, és sohasem fogy-e el a matematikusok felfedeznivalója?
Ezt erősen valószínísítik azok a tételek,
melyek éppen a fentiek analógiájára, önmagukra hivatkozó állitásokról szólnak.

A matematika azonban az új dolgok iránt ösztönzést mégiscsak gyakran a külvilágból, főleg a természettudományból veszi.
Neumann szerint enélkül megszűnnék az inspiráció, a matematika "elbarokkosodnék"


Vajon maga a fizika kimeríthetetlen-e?
A "Nagy Egyesített Elmélet" meglesz-e,
vagy mindig is lesz lényegesen új és új felfedezni való a fizikusoknak?

Többet sejthetnénk erről a kérdésről, ha a fizikában is találnánk a matematika "önhivatkozó" állításaihoz hasonló jelentőségű mély elveket.
Nem feltétlenül arra gondolok, hogy a Gödel-tételt szó szerinti "beemeljük" a fizikába.
Elvégre matematikai tételek fizikai megjelenése sokszor eléggé érdektelen:
A "2 + 3 = 5" képlet érdektelen módon fizikai tényként is felfogható:
"Két fadarab meg három fadarab együtt öt fadarabot tesz ki"

Persze lehet, hogy a Gödel-tétel fizikai megfelelője nem lenne érdektelen,
de engem talán olyan fizikai elv érdekelt,
amely inkább jelentősőgében mérhető össze a Gödel-tétellel, nem feltétlenül szó szerint.

Erre rákeresve találtam néhány cikket, de legtöbbjükből szinte semmit nem értettem.

Viszont Hawking is írt éppen erről a kérdésről egy cikket egy ünnepi beszéd kapcsán,
így e cikk közérthetőbb.

"Gödel és a fizika vége"

Hawking korábban bizakodott benne, hogy nem is olyan soká Nagy Egyesített Elméletre lelünk. Később már óvatosabban fogalmazott, majd még később megírta a fenti cikkét. E szerint
* nem lesz Nagy Egyesített Elmélet,
* a fizika alapvetően és szükségszerűen kimeríthetetlen, éppúgy, mint a matematika,
* és ez nem triviális vagy érdektelen módon igaz, hanem mély fizikai elvek alapján.

Nem tudtam még kellően elmélyedni a hozzávezető előismeretekben, így csak próbáltam valamit kivenni a cikkből. Ha jól értem:

A fizika mindenképpen olyan hatalmas és bonyolult,
hogy egy megértésére törekvő elmének óriési sok szabályt kellene befogadnia.
Ekkora információ tárolása, feldolgozása mindenképpen valamiféle agyat, információfeldolgozó harvert igényel.
Ez maga is valami fizikai dolog: mindenképpen valami anyagi természetű dolog,
márcsak azért is, mert az információfeldogozásnak energetikai, ermondinamikai vonatkozásai, kihatásai is vannak.
Vagyis óriási energia jelenlétét kell feltételeznünk.

Ekkora mennyiségű anyag, energia a szó szoros értelmében puszta tömege miatt fekete lyukká roppanna össze. Mondhatjuk: a megismerő elme azonnal közvetlenül kihatna éppen arra a kozmoszra, amelyet éppen megismerni igyekszik.

Eddig a fizikai elméletek "ingyen lakoztak" abban a fizikai világban, amit leírtak.
Legyen szó bármilyen bonyolult elméletről, egyiknek sem volt hatása az általuk leírt fizikai világra,
hiszen az eddigi legbonyolultabb elméletek sem voltak olyan nagyok, hogy el ne fértek volna egy könyvtárban vagy pár CD-n.
Azonban ilyen nagy tétel esetén vége az ingyensörnek:
a szóban forgó elképzelt óriási fizikai elmélet esetén már tekintettel kell lennünk arra,
hogy maga az elmélet, a model, és az azt használó szupergondolkodó is része a kozmosznak.
Nem tekinthetjük többé úgy, hogy a szupergondolkodó kívülről szemlélgethet az univezumot,
mint kisgyerek az akváriumát.
Maga a fizikai szuperelmélet tehát szükségszerűen önhivatkozó, és ezért nem is lehet teljes.

Mondott még valami mást is közvetlenül e kérdésben, de azt még ennyire sem értettem.
Maga az egész kérdés azért kezdett érdekelni,
mert úgy érzem, a fizikában mintha közvetlenebbül jellennék meg a bizonyítás és igazság viszonyának kérdésköre, mint a matematikában, és nekem szükségem volt a kontrasztra.

Hawking közölte, hogy csalódás érzése helyett megondolta magát, és inkább örül.
Legalább sosem kell a jövőben sem unatkozniuk a fizikusoknak, sosem lesz stagnálás a szakmában.
2008. aug. 22. 13:13 | galéria | válasz | #219
A tudósok között is vannak józan parasztok, sőt, csak azok az igazi tudósok!
L3zl13  
2008. aug. 22. 11:59 | válasz | #218
"Úgyhogy egyenlőre hiu remény, hogy benépesíthetünk egy lakható bolygót!"

Jujj, akkor álljon le minden kutatás! Ha most nem tudjuk megcsinálni, akkor ne is kutassunk ebbe az irányba. Hátha egyszer majd magától megoldódik.
Vagy megkérdezzük a parsztbácsit, hogy mi volt az a rejtélyes hiányzó dolog, ők úgyis mindent jobban tudnak.
L3zl13  
2008. aug. 22. 11:53 | válasz | #217
Előbb voltak paraszt emberek mint tudósok.
Hidd el, hogy természetesnek vették, és nem kérdőjelezték meg a dolgot.
A teremtésmítoszt meg a 4 elefánt egy teknős hátán stb elméletek már valóban egyházi tudósoktól származik.

Parasztok voltak már a vitorlások előtt is... :D
2008. aug. 22. 11:44 | galéria | válasz | #216
"azt nem értem, hogy jön ide az elköltözés?"

idejön az magától, kb. 2 milliárd év múlva. hosszú időnek tűnik, de néha olyan gyorsan tud telni az idő...
2008. aug. 22. 11:01 | válasz | #215
Nem a paraszt bácsi mondta, hogy lapos a föld hanem az akkori tudomány képviselői az egyházi tudósok! A hajósok már nagyon régen tudták hogy a fold gömb formájú olyan apró megfigyelésekből mint, hogy a horizonton feltűnő hajónak először az árbocát látták és minél közelebb ért annál többet láttak belőle! Úgyhogy gondolkodj mielőtt embereket vádolsz meg tudatlansággal!
2008. aug. 22. 11:00 | válasz | #214
Tulajdonképpen mindenkinek igaza van egy kicsit csak azt nem értem, hogy jön ide az elköltözés? Talán a tudósok szétcseszik a bolygót? Annak idején olyan kísérleteket végeztek, hogy egy a világtól hermetikusan elzárt területet benépesítetek állat és növényfajokkal, hogy teljesen önálok legyenek. De sajnos mindig kudarcba fulladtak a dolgok mert a növények és az állatok valami rejtélyes oknál fogva egy idő után el kezdtek kipusztulni! Valami titokzatos alkotóelem amit a tudománynak nem sikerült felfedeznie hiányzott. Úgyhogy egyenlőre hiu remény, hogy benépesíthetünk egy lakható bolygót! Esetleg arra gondolsz, hogy majd az LHC-ben megoldják az űrutazás legnagyobb problémáját az idő tényezőt és így eljuthatunk egy másik bolygóra ahol van élet és benépesíthetjük! Csak azt nem tudom mit kezdünk majd a helyi vírusokkal hiszen még sajátjainkkal sem bírunk
L3zl13  
2008. aug. 22. 09:58 | válasz | #213
Ugyanez a paraszt bácsi azt is tudta, hogy a Föld az lapos, mert hát ugye csak körül kell nézni!
És az is egyértelmű, hogy a Nap kering a Föld körül.
Aztán jöttek a hülye tudósok, akik megkérdőjelezték a nyilvánvalót...
2008. aug. 22. 00:07 | galéria | válasz | #212
A gondolatmeneted hibádzik, de nagyon.
Amit biztosan tudunk: itt, ezen a bolygón a végtelenségig nem maradhatunk. Elköltözni meg nem lehet varázsigékkel vagy jópofasággal, hanem csakis technikával. Ezért, a túlélésért, kell a műszaki fejlődés. A JPÉ is ezt mondja, mert az élet fontosabb, mint a nemlét. A problémát már csak optimalizálni kell, vagyis elkerülni a mellékes károkat.
Tetsuo  
2008. aug. 21. 21:57 | válasz | #211
LOL
Tetsuo  
2008. aug. 21. 21:56 | válasz | #210
En soha nem talalgattam. ;) Mindig valoszinusegrol beszeltem.
Erdekes elmelet, h a tudomanyos fejlodesnek ugyanakkora haszna van, mint sara.
Hat ezt igy nemtom kiszamolni.. de talan. Ma (pillanatnyilag) magasabb az atlageletkor, nagyobb az (emberi) populacio es a kenyelmi faktorok maskent oszlanak meg (talan atlagosan jobbak), mint "anno"; vagyis a nagyobb tenyezoket figyelve (megha ily primitiven is) cafolhato a fenti allitas. Viszont kihagytuk azt, h a tarsadalmunkban nyilvanvalo minden pozitiv valtozast a technikai fejlodesen kivul vmi mas idezte elo, ill a ma tapasztalt pozitivumoknak nem lesz-e kesobb "bojtje". :)
Tetsuo  
2008. aug. 21. 21:40 | válasz | #209
LOL
2008. aug. 21. 21:39 | válasz | #208
Erre már futottunk egy kört! Szerintem hadlyuk a találgatásokat és várjuk ki a végét, és ha sikerül akkor tovább vitázhatunk a témáról, ha nem hát akkor...!
A másik dolog aki leparasztozza az embereket a beollózót nem létező részecske elméletekkel, hogy menyire okos és érti az egész tudományos kísérlettet annak azt üzenem, hogy néha a józan paraszti ész többet ér mint 100 tudós! A paraszt bácsi szembe széllel nem pisil mert tudja hogy pisis lesz, a tudós pedig kipróbálja a hátszeles meg a szembeszeles verziót is! De a tényen nem változtat hogy tiszta húgy lesz és a parasztbácsi meg jót kiröhögi a marhát. A tudomány ép annyi problémát okoz amennyit megold ( atomerőmű = atombomba, robbanómotor = üvegházhatás, stb.)
Tetsuo  
2008. aug. 21. 21:32 | válasz | #207
Igy van. :)
Aggodni amugy is felesleges, mert mikor mar tudjuk h telleg kene, akkor mar nem tudunk. :)

Tetsuo  
2008. aug. 21. 21:28 | válasz | #206
Nalunk tavoktatason a sokak altal szidott Gabor Denes Fosulin, ami telleg nem nagy szam, de volt modern fizika. Ugyanis ez a temakor nem kemia.. hanem fizikabol a quantummechanika. Emellett a tema elegge trendi es sok ember olvasgat rola. Meghat maga az LHC lassan a konyokomon jon ki, a csapbol is ez folyik.
Amcir  
2008. aug. 21. 16:37 | válasz | #205
én meg odamegyek a borgokkal meg a Q-kal
2008. aug. 21. 16:04 | galéria | válasz | #204
Azt akarod mondani, hogy "Még belegondolni is szörnyű mi lesz ha ez terroristák kezébe kerül?"
GG  
2008. aug. 21. 15:59 | válasz | #203
apokalipszis, mi az? Ssak csináljanak egy kis miliméternyi fekete lyukat az elég ahogy, hogy kinyúljunk vagy egy gramnyi antianyagot, és indulhat újraí a fegyverkezési háború, CSAK az a baj hogy most már a harmadik fél nem fél használni azt(itt a harmadiknak a terroristákat nevezem)
2008. aug. 21. 15:06 | galéria | válasz | #202
Az amcsi rü megépült, köszöni szépen, működik.
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2008. aug. 21. 15:02 | válasz | #201
nemnem, a Mars köré az űrbe építettek egyet.
karcsi  
2008. aug. 21. 14:24 | galéria | válasz | #200
enma a keszdetegtol elenesztem eszta dolkot enek nemlez joveke en mekmontam aszer mostszolok elore hadha kesob ma sengi nemlez it hoty ikaszat atjon negem
2008. aug. 21. 11:38 | válasz | #199
Azért lehet 0,5% veszély hogy történik valami komoly gond, de én is a kétkedők táborában vagyok a tudósok is gondolják hogy nem a világ végét akarják elő idézni!!De azért lássátok be hogy a tudósok is ismeretlen területre léptek ez a lényege a tudománynak.
2008. aug. 21. 09:12 | galéria | válasz | #198
:D Végre valaki, aki nem anyázik- és sértődik meg egyből, akinek van önkritikája, humorérzéke és saját magán is tud élcelődni! Ritka az ilyen - főleg a fórumokon. Minden tiszteletem!
L3zl13  
2008. aug. 21. 08:59 | válasz | #197
Vicces, hogy mindenki azt hiszi, hogy ha létrejön egy fekete lyuk akkor az azonnal mindent beszippant.

A fekete lyukaknak a világűrben nem azért nagy a gravitációjuk, mert fekete lyukak, hanem azért mert több csillagnyi a tömegük.

Az itt létrejött fekete lyukaknak értelem szerűen nem lesz ilyen tömegük.
A jelenlegi elmélet szerint töredékmásodperc alatt elpárolognak. Ha meg nem, akkor se igen fognak beszippantani semmit, csak ami véletlenül beléjük ütközik.
2008. aug. 21. 08:08 | galéria | válasz | #196
VAGY csak nekünk mondták azt hogy félbehagyták és valójában Irakig ér már, ezér kellett őket elfoglalni, hogy elvegyék Szaditól a már majdnem kész gyorsító távirányítóját. Azóta meg tovább fúrtak Kamcsatka felé és előbb utóbb meg lesz a földkörüli gyorsítójuk, ami közel 40eKm lesz! Ha bekapcsolják, azzal gyorsítani tudják (esetleg lassítani) a Föld forgását, így zavarva meg a tőzsdét és BUMM!
2008. aug. 21. 07:45 | galéria | válasz | #195
Azt hiszem az USA-ban lett volna valami hasonló méretü ütköztető de annak az építését félbehagyták.Az amerikai mekkorának lett tervezve?Nagyobb lett volna mint a CERN-é?
2008. aug. 21. 00:16 | galéria | válasz | #194
"nade demokrácia van, mindenkinek lehet véleménye"

Tudományban nincs demokrácia, ez már itt bebizonyosodott.
2008. aug. 20. 23:47 | galéria | válasz | #193
Szerintem csokifagyi...
Akuma  
2008. aug. 20. 23:23 | galéria | válasz | #192
Egy biztos. Fekete lyuk nem fog keletkezni, mert annak épp az az elve, hogy tömegvonzás van. Tömeg pedig anyag által van csak, még akkor is ha levegőről vagy gázról van szó. És ugyebár van egy olyan törvényünk is, hogy energia nem vész el, csak átalakul. Maximum egy szimpla atomrobbanásra lehet számítani, ami eléggé megnyugtató :-D Amúgy ennek az esélyét is kizárnám, valószínüleg nem tud annyi energia felszabadulni, hogy nagyobb robbanást idézzen elő. Nem uránról és nem nehéz fém ütköztetésről van szó, ha jól tudom, márpedig ezeknek van elég esélyük nagy energia kibocsájtásra. Sőt energia kibácsájtás helyett inkább nagyobb esélyt adok az energia elnyelés lehetőségének, mivel új anyag keletkezésére lehet számítani. Kiváncsian várom a fejleményeket, szerintem nincs ok a pánikra.

Bocs ha tudálékosan hangzott, nade demokrácia van, mindenkinek lehet véleménye :)

2008. aug. 20. 22:56 | galéria | válasz | #191
Én is ismerem ezt. A probléma az, hogy vallást és a tudományos haladást összemosni elég veszélyes dolog szerint.
2008. aug. 20. 22:42 | válasz | #190
Ehhez csak annyit fűznék hozzá: "Isten halott. Nietsche. Nietsche halott. Isten"
Na erről ennyit.
2008. aug. 20. 21:57 | válasz | #189
de egy biztos minden energia és illuzió egyben
2008. aug. 20. 21:56 | válasz | #188
dehogyis annyit értek hozzá mint nő az autóhoz, bevallom :D
2008. aug. 20. 21:49 | válasz | #187
Én úgy emlékszem, hogy a legutóbbi LHC cikkben az volt, hogy ezek a folyamatok a Napban is lejátszódnak és hát azt még nem nyelték el a fekete lyukak. Én is kíváncsi vagyok az eredményekre nem tudom, hogy a hideg fúziót elő tudja-e segíteni valamelyik új részecske de remélem lesz valami jelentős felfedezés világvége meg nem lesz az csak azért van általában, hogy több Blikk stb. fogyjon

Aki azt a ST-s dialógust írta annak gratulálok nagyon jó meg a sok baromságnak amin jót lehetett röhögni

De azért Dr Freeman készülhet mert: XD