Összesen négy európai parlamenti frakció nyolc tagja dolgozta ki azt a csomagot, amelyet most hoztak nyilvánosságra.

Hirdetés

Jules Maaten holland, Christofer Fjellner svéd, Edward McMillan-Scott brit, Paulo Casaca portugál, Karin Riis Jorgensen dán, Henrik Lax finn, Eva Lichtenberger osztrák és Frithjof Schmidt német európai parlamenti képviselők azt szeretnék elérni, hogy egyszer és mindenkorra lekerüljenek az Európai Parlament napirendjéről az online cenzúra bevezetésére vonatkozó elképzelések. A nyolc politikus által kidolgozott javaslatcsomag éppen ezért stílusosan az EU Global Online Freedom Act címet kapta és a célja egy olyan, évente frissítendő feketelista létrehozása, amelyen az internetet cenzúrázó országokat tüntetnék fel.

Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy ha az Európai Unió és a világ többi országa jelentősen korlátoznák az érintett államokkal folytatott kereskedelmüket, gazdasági kapcsolataikat. Ezenkívül évente 20 millió eurót fordítanának a cenzúraellenes programok és megoldások kifejlesztésére, illetve terjesztésére. Emellett támogatnák az olyan alkalmazások létrehozását és használatát, amelyek lehetővé teszik a világhálót cenzúrázó országok lakói számára a szabad internetezést.

A javaslatcsomag összesen 19 paragrafust tartalmaz. Ezek egyike szerint a jövőben az Európai Unió éves jelentésében kitérnének a globális emberi jogi helyzetre, különös tekintettel az online cenzúrára. Részleteznék az egyes országok cenzúraelképzeléseit, tartalomszűrők bevezetésére tett erőfeszítéseit, felsorolnák és dokumentálnák a más politikai vagy vallási véleményen lévő internetezők elleni hatósági fellépéseket. Az előterjesztésben szerepel egy globális internetszabadságot felügyelő iroda létrehozása, amely részt venne a cenzúra elleni harcban és segíteni az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a már említett feketelista összeállításában.

A listán szinte biztosan helyet kapna Egyiptom, Burma, Kína, Irán, Kuba, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, Üzbegisztán és Vietnam. Az érintett államok ellen akár gazdasági szankciókat is be lehetne vezetni, amíg nem változtatnak a helyzeten. A nyolc politikus kitért arra is, hogy az EU tagországainak fejlesztői nem szállíthatnának a cenzúrát támogató országokba hardvereket, az európai hatóságok ezeknek az államoknak nem adhatnák ki az internetezők adatait.

Korábban mielőbbi nemzetközi összefogást sürgettek a civil szervezetek, mivel szerintük a médiavállalatok és az ő érdekeiket védő európai parlamenti képviselők még az idén nyáron el akarják fogadtatni a tartalomszűrők bevezetését. Ezáltal pedig egész Európára kiterjesztenék a HADOPI-rendszert. Szintén aggodalmakat váltott ki, amikor nemrég Luc Chatel, a francia kormány gazdasági és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős államtitkára bejelentette: az egész kontinensre, sőt az egész világra kiterjesztenék az Anti Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egyezményt.