 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
> Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg. > Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.
Mihez képest éri meg? Persze ha úgy nézed, hogy 1.0-nál képest magasabb, akkor igazad van. Viszont: a szélerőművek energiamérlege 100 fölött van. Atomerőműről ne is beszéljük. Mindig a többi lehetőséghez kell viszonyítani. Ugyan úgy mint amikor be akarsz fektetni egy üzletbe: ott sem azt nézed hogy mennyi profitod lesz 1 év múlva, hanem hogy ez hogy viszonyul ahhoz ha államkötvényt veszel vagy ugyanezt a pénzt lekötöd a bankban.(Mivel ezen is van haszon de a kovkázat szinte nulla, és még dolgozni se kell érte.
Ráadásul környezetvédelmi szempontból a rossz energiamérleg extra környezetszennyezést jelent, mivel a termék előállításához szükséges energia nagy részét szénerőműben fogják megtermelni. Ha így nézzük akkor a napelem már nem is annyira környezetbarát... És akkor arról még nem is beszéltünk hogy a napelem legyártása során környezetre veszélyes anyagokat használnak bőven.
Egy szélerőmű ilyen szempontból pl. sokszor jobb mint egy napelem. De jobb még a geotermikus, a koncentrátoros naperőmű, a vízerőmű sőt még az atomerőmű is sokkal környezetbarátabb! 
|
"De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az előállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas."
Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg. (Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Jaj látom már mire adtad a mínusz pontot. Kösz hogy elsőre bennem kerested a hibát. :-) Természetesen a "legritkább"-at nem úgy kell érteni hogy a "legkevesebb mennyiségben előforduló" hanem úgy hogy "a legkisebb sűrűségű". Tudod a "ritkának" van egy ilyen jelentése is. :-)
Az igaz hogy a hidrogén nagyon gyakori anyag, de szinte mindennel reakcióba lép. A földön nincsen önmagában előforduló hidrogén. Helyette van víz, szénhidrogén stb. Vízből leválasztani nem hatékony (ezen akar most segíteni a MIT új project-je). De ez csak a megoldandó problémák egy kis része, és a cikk címében található "forradalmasítás"-tól nagyon nagyon messzire vagyunk.
Ez ismét egy tipikus álszenzációs hír. :-p
A hozzászólásom lényege burkolt formában az lett volna, hogy ha forradalom lesz akkor az nem itt kezdődik. :-)
|
1. A hidrogén tényleg a leggyakoribb elem az univerzumban. De a mínusz pontot mire kaptam?
2. Szilícium... hát igen az van bőven. De tiszta szilícium? Szennyezett szilíciumból nem lehet félvezetőket gyártani. A természetben előforduló tiszta szilícium pedig ritka. Tisztítani kell és lehet is, de ez nagyon drága és rengeteg energia kell hozzá. Annyira sok energia kell hozzá, hogy elsődlegesen ez az oka annak, hogy nem homokból gyártják a mikroprocesszorokat. Hanem olyan szilíciumból, ami természetes formájában is elég tiszta. Pl. a szilícium völgyben található ilyen. Ez ritka dolog, és éppen ezért drága. De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az előállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas. Ezen a vékonyréteg napelemek tudnának javítani, de azok még gyerekcipőben járnak. A két legnagyobb problémájuk a rövid élettartam, és az alacsony hatásfok. 
|
1. A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban! Kaptál mínusz egy pontot. 2. "és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum" A Földön annyi a szilícium, mint égen a csillag. A homok egyik alkotóeleme a Si. Si, senor?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ja egyébként, a hidrogén előállítása most is megoldott, ha nem is ilyen hatékonyan. A tárolással van a baj, és erre még nincs megoldás. Jelenlegi lehetőségek a tárolásra:
1. üzemanyagcella. Proton membrán kell hozzá meg egyéb nyalánkságok, nagyon drága. Jelenleg csak speciális felhasználásra éri meg gyártani.
2. hidrogéngázt tároló palack. Az a fránya hidrogén mindennel reakcióba lép, ezért nehéz stabilan egy helyen tartani. Ráadásul ez a legritkább anyag az univerzumban. 200-300 bar nyomáson kell legalább tartani hogy emberi léptékű tartályban lehessen tárolni. Ez meg ugye mondanom sem kell hogy mennyire veszélyes....
Akkor már inkább megint csak power tower, mert ott hőben tárolják az energiát. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb.
|
Napelemekre több fény koncentrálni - ez nem új dolog. Sok éve kitalálták már. A következő problémák vannak vele:
1. hőmérséklet emelkedésével csökken a napelemek hatásfoka, egy bizonyos szinten túl értelmetlen tovább koncentrálni 2. a koncentráláshoz koncentrátorok kellene. Ahhoz pedig a nap útját követő mechanikus berendezések, ezek minden hátrányával (sok mozgó alkatrész, könnyen meghibásodik, szórt fényben semmit sem ér stb.)
A napenergia jövőjét a napelemek akkor jelenthetik ha
1. hatékony és hosszú élettartalmú vékonyréteg napelemeket fejlesztenek ki (a jelenlegiek nagyon sok szilíciumot tartalmaznak, rengeteg energia kell az előállításukhoz, és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum...) 2. nem szilícium alapú, organikus vagy más elven működő napcellákat fejlesztenek. Hát ettől is elég távol állunk még.
Van viszont elérhető megoldás ami ipari méretekben működik, és sokkal olcsóbb mint a napelem. Ezek a napfényt koncentráló, annak hőjét hasznosító erőművek mint pl. a solar tower. Nem kell hozzá tiszta szilícium, csak tükrök, és ezeket nagy mennyiségben és egyszerűen lehet előállítani. Jelenleg azonban ez is még többször annyiba kerül mint pl, a szénerőművel előállított energia. De ahogy nő a fosszilis energiahordozók ára, úgy egyre jobban megéri majd ezekbe befektetni. 
|
Egyrészt ez semmit nem ír arról, hogy mennyire hatékony (még erősen kutatási fázisban van), másrészt meg szén-monoxid kell hozzá? Hol van itt az "ingyen" hidrogén előállítás, ha energiabefektetéssel szén-monoxidot kell hozzá előállítani?
|
Bemásolom ide ától cettig, mert tom, hogy egyesek arra is lusták, hogy egy linkre rábökjenek:
"SciTech Send to friend | Print version Hydrogen bacteria to fill gas tanks? July 21, 2008, 11:25 Hydrogen bacteria to fill gas tanks? A Russian-born scientist living in the U.S. state of Tennessee believes he may have found a solution to rising petrol costs – a cheap way to produce hydrogen.
Biology Professor Sergey Markov from Austin Peay State University has discovered a way to produce hydrogen fuel for vehicles by using photosynthetic bacteria.
“This is very attractive for industrial application because photosynthetic bacteria can produce hydrogen using solar light and water and we have plenty of solar light and water around,” he said.
The specific purple bacteria Dr. Markov is referring to, grows in mud, ponds and lakes. The prototype bioreactor he built mixes the bacteria with carbon monoxide and water - and makes hydrogen.
Hydrogen is an attractive alternative fuel for the future. It’s is reusable, efficient and eco-friendly since when it burns it produces ordinary water and no greenhouse gases. However it’s explosive and requires special engines – problems yet to be solved.
Dr. Markov is now building a pilot scale bio-reactor – the prototype he has now is just too small for mass hydrogen production.
He's received a grant from the U.S. Department of Energy - but says more finance and support is needed." (http://www.russiatoday.ru/scitech/news/27769)
Kara kánként folytatom tanításom.

|
A metán vagy hidrogén előállítása baktériumokkal elég rossz hatásfokú. Marha nagy tartály kellene ahhoz, hogy folyamatosan elegendő gázt biztosítson a háztartás számára. Szénbányák: Vannak kőszén bontó baktériumok? Én még nem hallottam ilyenekről.
|
Kedves 41. Emberi Ember!
Neked megjött a józan eszed!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ezt akartam én is mondani, van ezen az otthoni "hidrogénbombán" kívül annyi más biztonságosabb és jobb módszer, miért nem azokkal foglalkoznak? Miért nem azokat fejlesztik? Biodiesel... akkor miért nem biogáz? Nem kell ezért külön növényeket termeszteni, elég csak egy nagy tartályba összegyűjteni a szart. A többit ingyen elvégzik a metántermelő egysejtűek. Azokban a szénbányákban, ahol keskeny a szénréteg, szintén bacilusokkal lehetne fejtés nélkül metánt termelni. A metánnal aztán nemcsak hőerőműveket lehet fűteni, hanem gépkocsikat is..:D
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Az energiatarolasnak egesz hasznalhato modja a hidrogen, viszont fontos lenne, hogy ugyanaz az uzemanyagcella vegezze az oda- es a visszaalakitast is. A nagy nyomasu tarolas jelen esetben veszteseget okoz, bar ennek a vesztesegnek egy resze hokulonbozet formajaban visszanyerheto (suritesnel meleg, tagulasnal hideg formajaban), ami akar felhasznalhato energiatermelesre is. Viszont mindez csak nagyobb meretekben eri meg, tehat nem hazi rendszerekrol beszelve.
Vizbontashoz a legjobb a plazma allapot. Ekkor a vizet addig melegitjuk, amig szet nem szakad atomjaira. Ezutan a plazma elektromagnesekkel szetvalaszthato, majd hutes hatasara visszaalakul gazza. Ilyen rendszereket terveztek a 60-as evekben is, de mivel az engergiaforras egy atomreaktor lett volna, ezert az igy keletkezo gazok is radioaktivak lettek volna, ami nem elfogadhato. Alternativakeppen valoszinuleg a telitett gozallapotbol lehetne kiindulni, majd a keletkezett durranogazt centrifugalisan szetvalasztani. Ez tovabbra is ipari meretu megoldas.
ps: Olcso energiaforrasnak egyszerubb egy hoerogepet epiteni. Egy hokulonbozettel mukodo linearis stirling motor (lasd: nasa fele stirling) tobb energiat termel mint a napelemek es kepes hasznositani mind a nap kozvetlen hojet, mind a foldfelszini levego es a melyebb talajretegek kozti hokulonbseget. Egy ilyen megepitese hazilag is sokkal egyszerubb mint a napelemes rendszere. Energiatarolasra pedig vagy aksikat vagy szivattyus viztarozot vagy nagykapacitasu kondenzatorokat lehet alkalmazni. Mivel gyakorlatilag szemetbol megvan a rendszer ezert a megterulese szinte azonnali es az elettartalma is hosszu. 
|
Sajnos a technológiai eszközök gyártásakor valamilyen szintű környezetszennyezés mindenképpen fellép. A kérdés az, hogy mennyi.
|
Gyerekem gyerekem,miért lenne ez környezet barát az alkatrészeket és a paneleket le kell gyártani,ami nem környezet barát:)
|
azért ha az MIT profok nem haragszanak még nem törölgetem ki a 6 x 2 méteres vizes tetőkollektor meg a kapcsolódó 8 köbös szigetelt melegvíztartály terveit a sketchup modellemből.
továbbra sem hiszem, hogy még több különleges fém és többlet-middleware-technológia alkalmazása a megoldás.
|
Ha nagy mennyiségű vizet találnak a csillagászok valamely égitesten, akkor ezeknek a feltalálóknak a zsenialitása mérhetetlen lesz: a fenti cikk szerint oxigén fejlődik (az egyik lételem, mely a többi bolygóról hiányzik). Márpedig valamelyik óriásbolygó holdjáról épp nem régiben jött a megalapozottnak tűnő feltételezés: "a felszín alatt hatalmas óceánok húzódhatnak". Ami biztos: a napenergia a naprendszerünk végéig megmarad, a szén, a gáz, és az olaj meg csak fogy (ez utóbbit sem lehet majd biodízellel pótolni, hiszen akkor meg a termőföldről tünne el teljesen a gabona, ami szintén az életet adja mindennek, mindenkinek).
|
"Mi köze a frekvenciának a hatásfokhoz?" Hát a párhuzam. Ahányféle órajelű gép van, annyiféle hatásfokú napelem. Erőltetett példa, elismerem, csak gondoltam hátha szöget üt a fejedbe, hogy milyen sokféle órajelű processzor van, hogy mennyire régen volt 1MHz, és hogy most hol tartunk.
Terméknek termék, ebben egyetértünk, de a probléma pont az, hogy NEM akarják eladni a fogyasztóknak, mert az olaj nagyobb biznisz.
|
"A számítógépek meg 1Mhz-n működnek. Gondolkodj már kicsit..." Mi köze a frekvenciának a hatásfokhoz?
Én nagyon is értem, hogy miről van szó.
Igazából megújuló energiatermelésnél 1 dolog fontos: mekkora befektetéssel tudok 1 kW áramot termelni FOLYAMATOSAN a többi csak rizsa
Napelem, amely a háztetőre van felszerelve, csak egy nagyon szűk idő intervallumban fogja a gyári teljesítményét leadni. Kb 50%-át, mert a napfény mindig változó szögből fog rá esni.
Ez is egy termék amit eladnak a fogyasztóknak...
|
Szerintem nem érted a lényeget. Itt a hangsúly azon van, hogy passzív módon raktározzák a napfényből nyert energiát, ami (szerintem) zseniális ötlet, ha ki is tudják vitelezni, az meg mégjobb.
"napelemek 6-15% hatásfokkal termelnek áramot NAPPAL." A számítógépek meg 1Mhz-n működnek. Gondolkodj már kicsit... van fogalmad róla, hányfajta kollektor létezik?!? Azért, mert te egyszer láttál egy szart, nem jelenti azt, hogy mind az. Ez pl sorozatgyártott, meg is rendelheted: cikk
|
"Ja és a két térítő közötti részen ugyanúgy előfordul merőleges napsütés is. Ahhoz sem kell az egyenlítőn lenni. " De az is közelebb van az egyenlítőhöz mint kis hazánk. ;)
|
"Napsugárzás kb 1000W/m2, a te számításaid alapján akkor ebből 24 W/m2-t hasznosíthatunk.." Tungikám pihenjél, ez a hatásfok, amit becslésként írtam a cikkben leírt rendszerre ÉS arra az időszakra vonatkozik, amikor nincs napsugárzás. Ez gyakorlatilag naponta 16 órát jelent. Egyébbként Te is tudod, le is írtam, hogy a napelemek 6-15% hatásfokkal termelnek áramot NAPPAL.
Másrészt itt a cikkben egy 3 elemből álló drága rendszerről van szó: 1 napelem 2 tüzelőanyagcella 3 hidrogént elő állító Daniel Nocera professzor által kifejlesztett eljárás
Mindez azért, hogy néhány tudós pénzt kapjon eleve értelmetlen kutatására. Azért így adják elő történetüket, mert már (szerintem) normális üzletemberek elhajtották őket.
Ez az un. "tudomány marketing".
Egyébbként Jó ez, mert kell a heti "szenzáció" a médiának. Nektek meg kell valamiben reménykedni, igaz?
|
Ja és a két térítő közötti részen ugyanúgy előfordul merőleges napsütés is. Ahhoz sem kell az egyenlítőn lenni.
|
Igen. Eléggé jók. Csak azt nem értem miért nem a sokkal előnyösebb Ráktérítő/Baktérítő környéki sivatagokkal jössz. Ott nem volna ilyen probléma. Az általad linkelt ábrán is nagyon jól látszik mennyivel jobbak ott a napsütési adatok.
|
"Mágneses szétválasztásra..."
Jaaa. Persze. Már megint egy gagyi összeesküvés elmélet.
|
Ismét említem. Ez NEM fotoszintézis. Csak azt vették alapul. Sőt valószinűleg az ég világon semmi köze nincs hozzá. Ez csak egy marketing szöveg. Egy csomó minden, ami a fotoszintézis hatásfokát lerontja nem, vagy nem feltétlenül igaz rá.
A DJ Faustus a #30-ban belinkelt doksiban felsorolt tényezők közül pl nem igaz rá az, hogy a létfunkciók felntartásához szükség volna az energia 33%-ára. És valószinűleg nem igaz rá, hogy csak ugyanazt a 400-700 nm-es hullámhosszú fényt hasznosítja, remélhetőleg ebben jobb lesz a cikkben említett megoldás.
És eleve a fotoszintézisnél egy eleve 28,6%-os elméleti maximumból indulnak ki, de ez ahhoz kell, hogy CO2-ből cukrot állítsanak elő. Itt meg egy teljesen másik folyamatról van szó (Víz bontás.), aminek teljesen más az elméleti max hatásfoka.
|
te okos amcsi kutató, most magaddal vitatkozol??????? Nasugárzás kb 1000W/m2, a te számításaid alapján akkor ebből 24 W/m2-t hasznosíthatunk. Veszünk egy átlag házat, azon ehet vagy 20m2 napelem, ami akkor ugye 480W. Ez a gépem tuningolt állapotban levő teljes terheléses fogyasztásánál is több. Namost neked ennyi energiád van az esti villanykapcsolgatásra. másrészt a 6%-t honnan vetted kérdésre ez mesterséges fotoszintézis, a természetesének a hatásfokával ne gyere. Egyébként nagy amcsi kutató, mennyi az autód belső égés motorjának a hatásfoka? Asszem nem vesztesz sokat!!!
|
Gyerekek, gyerekek... elfelejtetek egy roppant fontos dolgot. 1) nem az a kérdés, hogy mennyi idő alatt térül meg, hanem hogy egyáltalán megtérül-e. Egy benzingenerátor sose térül meg (folyamatosan kell bele venni üzemanyagot). Nem az az érdekes, hogy mennyibe kerül, hanem hogy a fenntartása mennyi, és ennek max. egy kis desztilláltvíz utántöltésre van szüksége. Tehát gazdaságos. Nem bocsát ki szennyezést, tehát környezetbarát is. 2) a hatásfoknál sem az az érdekes, hogy mennyit veszít, hanem hogy mennyi marad a végén! Most őszintén, miért érdekel, hogy 2-3% a hatásfok, ha az több energiát jelent, mint amennyi egy nap kell a háztartás fenntartásához?!? Idézet a cikkből: "Egy óra alatt elég napfény éri a Földet, hogy biztosítsa a teljes bolygó egy évi energiaszükségletét", ergo a Föld 1 órányi energiaszükségletének fedezéséhez a minimális hatásfok: 0.0114% (feltételezve, hogy az energiafogyasztó teljes területe egyben napelem is). Ha a felületnek mindössze 10%-a napelem, ez akkor is kevesebb, mint 1%. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem kell a kollektorok hatásfokát javítani, csak épp ne higgyük már azt, hogy a jelenlegiek használhatatlan szarok, mert nem.
Az egyetlen ok, ami miatt nem terjed el a megújuló energiaforrás az, hogy a fosszílis energiaforrások kinyerése csak központilag történthet (fúrótornyok, finomítók), amit aztán szétosztanak, és a szétosztásnál sápolható. Ezzel szemben a megújúló energiaforrás akkor gazdaságos, ha sok kis független erőmű van, ez azonban nem kedvez a multi szemléletnek. Pont.
Mágneses szétválasztásra: egy ausztrál fickó csinált ilyen berendezést, az volt a trükkje, hogy az elektromágneseknél nem rezonaciafrekvenciát használt, hanem olyant, ahol a H és az O ellentétes fázisban rezeg, így jóval kevesebb energiával bontotta a vizet. Sajnos e szenzációs felfedezés annyira elkeserítette, hogy a szabadalom beadása után másnap elégette az összes tervrajzot, szétzúzta a bemutató berendezést, majd felakasztotta magát a legelső fára.......

|
hatásfok 2,4% !!!
3* 1 millió/ kW beruházási költséggel
Ez rekord! Ekkora megtérülést, kb 60 év
amcsi kutató akarok lenni!!!
áááááhhhhhhhh
|
"Honnan vetted ezt a 6%-os hatásfokot?" Hallottam már 0,8%nak átlagosan, 3,5% a legjobb cukornád esetén, de van aki szerint 5%, mindegy hiszen a klorofil a fény energiájának csak egy szűk sprektumát tudja átalakítani, HISZEN, azért ZŐD!!!!!
ÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhh kutató akarok lenni!!!! pályát tévesztettem .
|
http://www.extremetech.com/article2/0,2845,2326042,00.asp
|
"Ellenben a sok eső miatt legalább gyakran borult, vagy párás az idő az egyenlítő mentén... :) " Mégis az egyenlítő környékén eléggé jók a napsütési adatok.
"Meroleges? Evente ketszer." De itt nálunk a nap pályája nem lesz merőleges a földfelszínre - az egyenlítőnél meg igen.
|
Honnan vetted ezt a 6%-os hatásfokot? Semmi ilyesmi nem szerepel a hírben. Az, hogy a fotoszintézist modellezték, még nem jelenti azt, hogy a hatásfok ugyan olyan.
|
Allitolg a 40%-osak ma mar megfizethetoek.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
Hogyis van ez?
A napelemek amelyek a beeső fény energiájának max 25%-át hasznosítják ok (ezek olyan árban vannak, mint a kevésbé korszerű 6% hatásfokú amorf napelemek) - A nap csak 8 órán keresztül süt (33%-os kihasználtság) - a tetőn ezek fixen vannak elhelyezve, napkövetése további beruházás, költség - a többi időre áramot akkumulátorok segítségével kell biztosítani (60%-át adják vissza) akkor miért jó, ha csak 6%-át tudom hasznosítani h2 és oxigén előállítására, amit majd egy qrva drága tüzelőanyagcellával 40%-os hatásfokkal árammá alakítok. vagyis a nagynehezen termelt áram 100%-ból 6%-ot tudok kémiai energia formájában tárolni, majd ennek 40%-át (2,4%!!!) tudom éjszaka visszatáplálni.
ÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhh kutató akarok lenni!!!! pályát tévesztettem :( .
|
Ellenben a sok eső miatt legalább gyakran borult, vagy párás az idő az egyenlítő mentén... :)
|
Meroleges? Evente ketszer. Nap fele nezni nem csak az egyenlitonel lehet.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
1000LE-s motort már régen tudunk gyártani. Daimler-Benzék már a második világháborúban gyártottak V12 közvetlen befecskendezéses dízel motort. http://en.wikipedia.org/wiki/Daimler-Benz_DB_601
Alphonse Beau de Rochas már 1862-ben felvázolta a 4 ütemü motor elvét. Nicolaus Otto pedig 1876 májusában megépítette az első 4 ütemü belső égésü motort, ettől a ponttól Daimlerék nem foglalkoztak többet 2 ütemü motorokkal.
Most feltehetjük a kérdést, miért nem fejlődött tovább a technológia a kommunizmus idejében, sőt. Gondolok itt a Trabantra és társaira. Bár a Mercik akkor is faja kocsik voltak
|
Én arra várok, hogy a tetőcserépgyártók napelemes tetőcserepeket, az üveggyártók napelemes ablaküvegeket, a tetőteraszépítők napelemes tetőteraszokat, a napernyőgyártók .... Legyen az egész Föld egy nagy-nagy napelem...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Mivel egyedül élt, egy étterembe járt ebédelni. Ott mérgezték meg." Az egyedül élés és az étterembe járás nem függnek egymástól. Aki egyedül él, nem kell feltétlenül étterembe járnia, főzhet otthon.
Az "ott mérgezték meg" meg az összeesküvés-elmélet hívők vesszőparipája (igen Teslát is elhallgattatta az olajmaffia, tudjuk). A kissé bohókos "feltalálókra" meg könnyen rá lehet fogni, hogy biztos megmérgezték - így még nagyobb legendát lehet köré keríteni, még több "xyz titokzatos élete" című könyvet lehet eladni, még több UFÓ-magazinos cikket megjelentetni. Kis olvasnivaló.
"A fotoszintézist is sokan kutatják, de az elég bonyolult folyamat." A fotoszintézis még a napelemeknél is kisebb hatásfokkal működik, kb. 6%-kos hatásfokkal.
"Honnan veszed, hogy az egyenlítőnél nagyobb a napállandó ?" Ezt nem állította, csak hogy ott lehetne koncentrált napsugárzással vizet bontani. Egyébként az egyenlítőnél a napsugárzás a felszínre merőlegesen esik be, így kisebb a veszteség, nem túl bonyolult a nappálya követése sem (csak egy tényezőt kell figyelembe venni), a nap hossza is állandó. Olvasnivaló

|
Ha olyan egyszerű lenne nem kéne bonyolítani... De, biztos semmi gond nincs vele.
|
Watt nem az energia mérték egysége. Már itt bebuktad a hülyeséget. Honnan veszed, hogy az egyenlítőnél nagyobb a napállandó ? Kétlem, hogy H_2,O_2 -t mágnesesen szét tudsz választani.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
Stanley Meyer rájött, hogyan lehet egy spec. kondenzátorral 1-2 Watt energiával vizet bontani. Mivel egyedül élt, egy étterembe járt ebédelni. Ott mérgezték meg. A fotoszintézist is sokan kutatják, de az elég bonyolult folyamat. A víz ~2500 Celsiuson szétbomlik szintén alkotóelemeire. Ezt főleg az egyenlítő mentén koncentrált napsugárzással el lehet érni. A szétválasztáshoz elég lenne egy mágnesből (megfelelő polaritással) készített cső. ( bár kérdés, mit lehet mágnesezni 2500 fokon?) Itt nem kell átalakítás, a napfény közvetlen el tudja bontani a vizet. A hulladékhővel még talán egy hagyományos gőzturbinát is lehetne hajtani... Lenne megoldás ezer. De amíg van kőolaj...
Egy ilyen hidrogénpalackot a lakásban valahogy nem is akarok elképzelni... Ennyi erővel tarthatnánk a polcon egy uránszobrocskát is... hátha már nem sugárzik...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Napfényből ugye?
Ha olyan gyors lennél, amilyen hülye, megdöntenéd a relativitáselméletet
Én nem vagyok tökéletes. Én maga vagyok a TÖKÉLET!!!
|
Nem vagyok túl erös kémiából ráadásul régen is volt az az általános iskola, de egy dolgot valaki hozzáértö elmagyarázhatna... Ha a szép új katalizátor hidrogént csinál, minek még egy "oxigéncsináló" katalizátor is. Elvileg a H2O-ból kiveszed a H2-t, akkor az oxigén azért ottmarad, tehát olyan sokat bontogatni már nem nagyon kell... Vagy inkább ionokat "szül" a folyamat és azért kell az oxigénbontó rész is?
|
vaN baci, amely termel hidrogént. ingyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem tudom miért kell mindig lehordani mindent a sárga földig, ha épp nem váltja meg a világot azonnal. Az első autó se volt vlmi erőgép, de már lazán gyártunk 1000LE-s robbanómotort is. Ennek is idő kell, egy újabb lépés, aminek én speciel örülök.
|
Dehogy érik...Mit gondolsz ezeket hogyan állítják elő?És a nappaneleket?Amennyi káros anyagot ezek megspórolnak be is hozza a gyártásuk...
|
Biztos vannak meg lekuzdendo akadalyok,de mar latszik,hogy csak ido kerdese es elerik a kornyezet barat energia termelest.En mar csak az eddig feleslegesen elpusztitott kornyezetet kiirtott alatokat sajnalom amiket mar nem lehet potolni.
|
Hidrogénnel van a legkevesebb gond,csak rákéne jönni hogy általában mindig az emberi butaság,figyelmetlenség az oka a baleseteknek,vagy katasztrófáknak...
|
Alapanyag szerint többféle napelemet különböztetünk meg: * Egykristályos szilícium (Si) napelemek: drágák, de hatékonyak. A legkorszerűbb panelek hatásfoka 18%, laboratóriumi körülmények között 25%, az elméleti határ 31%. * Polikristályos Si napelemek * Amorf szilícium napelemek: olcsóbbak * Fém – félvezető – fémszerkezetek: festékanyagokkal érzékenyített félvezető-oxidok. A hatásfokuk kevesebb, mint 10%. Példa: kadmium-tellurid és a réz-indium-tellurid napelemek * Adalékolt amorf félvezető napelemek * Szerves anyagokból (polimerekből) készült napelemek: olcsók, de hatásfokuk csak 2-5%.
A napsugárzás koncentrálásával (többfotonos technológia; vagyis apró lencsék alkalmazása) a hatásfok 66%-ra növelhető. A legkorszerűbb gáztüzelésű erőművek hatásfoka közel 60%. Ha több pénzt szánsz rá,és mellé még kiegészítő technológiát is alklmazol ami ugyan +pénz de igy akár 10% is lehet javítania hatásfokot:)
|
A hidrogén tárolása azért okoz némi nemű kis problémát. Az a baj vele, hogy szeret átdiffundálni a tárolására kijelölt tartály anyagán, miközben porzussá, és gyengévé teszi a szerkezetét. Arról nem is beszélve, hogy nagyon nagy térfogatot igényel a tárolása, vagy nagy nyomáson kell tárolni. A nyomás növeli a diffundálási képességet, a térfogat meg nem biztos hogy mindenhol rendelkezésre áll, hogy légköri nyomáson tárolják. Ha meg igen, az öszesített felületen kb ugyanakkora lesz a veszteség. Szóval a hidrogén elég gázos gáz.
Épp emiatt javasolja Dr Oláh György, hogy inkább metanolt termeljünk, ne hidrogént. A metanol tárolása egyszerűbb, mert szobahőmérsékleten folyékony. Elvileg egy direkt-metanol üzemagyagcella is átveheti az itt leírt hidrogén üzemanyagcella szerepét. Természetesen a mérnöki részre ebben az esetben is szükség van, hogy a termékeket elkülönítsük, és zárt rendszerben tároljuk, visszaforgassuk.
|
1. Én csak arra emlékszem, hogy a tantónéni 5. osztályban 10 másodperc alatt megtöltött durranógázzal egy kisebb pohár méretű üveget. És talán nem csapolt meg valami erőművet. De legyen igazad, csak akkor a cikk erről szóljon, és ne a reklámszöveget nyomassa! 2. Csak férjen el az oxigén meg a hidrogén, ami egy nap alatt összejön. 3. Nem azt teszik. Olvasd el még egyszer, amit idézel tőlem! Ha már a napelemnél kidobod az energia 90%-át, akkor nem mindegy, hogy utána 50 vagy 60%-os hatásfokkal tárolod el?
|
Most ez naggyon jo, de a napelem hatasfoka khm.. Hogy eltunjenek a legvezetekek es a foldkabelek, ahhoz a legtobb embernek nincs elegendo felszin az ingatlanon. Akinek van meg azt beboritani napelemmel kb mint maga a haz ara. A hidrogencella pedig ereszt. A balesetveszely minimalizalasa, minosegellenorzes karbantartas stb megint csak piszokdraga lesz.
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
|
Csakhogy a mosta napelemek kb. 15%-os hatásfokkal működnek. Először itt kellene valamit lépni. Ha például teleraknám az egész házam tetejét napelemekkel, az tízmillió forintomba kerülne és kb. a harmadát adná az áramszükségletemnek, és akkor még a gázról nem is beszéltem.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
|
A lényeg itt az, hogy a napfény hidrogént állit elő, mit akkor is fel lehet használni, ha nem süt a nap. Ez a lényeg. Megoldják a napfényenergia hatékony tárolását.
|
Leegyszerusitve, talaltak egy olyan modszert ami hatekonyabban bontja szet a vizet az eddig ismerteknel. Hajra hajra, csak nehogy behodoljanak valami olajcegnek, es kesleltessek az elert eredmenyek iparositasat. :(
Meg egy picit tuningolnak a napelemeken is, es meg elerjuk azt, hogy gazdasagos is lehet. Talan. Ize, ha ez bevalik, akkor az allam mi utan fogja beszedni az adot, ha nem jon be a villanybol es a gazbol? :) Igaz hulye kerdes, a vilag legegyszerubb dolga kitalalni uj adonemeket. ;(
Legalabb a termeszetet ovjhatjuk meg egy picit, ha mar nekunk ugy sem lesz jobb.
|
Ezzel csak a ruszkikkal tolnak ki, rájuk rohad az Északi-sark olaj- és gázmezeje.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem érted a lényeget. 1) "Vizet bontani eddig is lehetett (volna)" - nem, mert nem volt megfelelő katalizátor, ami mellett gazdaságos. 2) "kollektoros rendszer is millába kerül, pedig az csak a meleget tárolja" - ez meg a másik, hogy ők passzív energiaraktározást valósítottak meg (nincs energiaveszteség tárolás közben) 3) "Foglalkoznának inkább a rossz hatékonyságú cellákkal" - de hisz pont ezt teszik! Javítják a hatásfokot. Mellesleg nemis olyan rég itt olvastam egy speckó nano festékről, ami kollektorként működik, úgyhogy a kollektorok hatásfoka is olcsón javítható lesz a közeljövőben.
|
Most itt csak az a gond, hogy mire ezt megcsinálják addigra az átlagháztartás 2x annyi energiát fog fogyasztani mint a jelenlegi... hehe a világ nem áll és nem vár.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Mar latom magam elott az afrikai allamokat,mint energiatermelo nagyhatalmakat. :)
Ami szerintem nem hulyeseg,mar ha kepesek tullepni helyi gondjaikon.
|
Azt a mindenit! Elektromossággal lehet vizet bontani?! omg! Általános iskola kimaradt? Ez a "hogyan szarjunk spanyolviaszt" dolog több sebből vérzik. Vizet bontani eddig is lehetett (volna). Foglalkoznának inkább a rossz hatékonyságú cellákkal, amik a napfény energiájának töredékét alakítják árammá, és mellé méregdrágák. Úgy állítják be az egészet, mintha 2 és fél forintból feldobnál a tetőre egy fekete lapot, aztán tankolhatnád vele az elektromos autódat. A kollektoros rendszer is millába kerül, pedig az csak a meleget tárolja, áramot még nem is csinál belőle. Elég gáz, hogy amerikai honatyákat meg lehet ezzel a baromsággal etetni, mert ha erre pénzt adnak, akkor bármit el lehet nekik adni, ami tudományosan hangzik. Hidrogén miatt aggódnék a legkevésbé, ha rendesen van kezelve, végül is otthon is ha főzök, akkor egy éghető, veszélyes gázt használok, ami oxigénnel robbanó elegyet alkot. (Magyarul: oxigéntől jól elválasztani - ez lehet vívmánya a fent leírtaknak, csak akkor ezt tessék hangoztatni, ne a baromságot - és nem lufiba tölteni, mint Zeppelin bácsi) 
|
De kitudnák. Mondjuk minősgbeli romlás, mondjuk nap elemnél, hogy egy időután "megreped" vagy bármi hasonló és így muszály az embernek újjat venni ami már megint pénz és így tovább. SZVSz.
Hidrogén tényleg buli, de ha elég biztonságosra megcsinálják akkor nem lesz gond, persze nem kizárt az emberi hülyeség se pl. karamból.
Ez már régi hír (legalábbis régóta folyik ez a project), hogy a repülő kerozín (asszem) helyett otthonaikban vagy bárhol felhasznált étolajok újra hasznosítása és abból repülőgép üzemanyagot gyártanak belőle vagy akár majd kocsikba is ezt lehet önteni. Úgy hogy van még sok olyan "üzemanyag" amit még nem is tudtunk hogy fellehet használni.
Love Sign: MASTAAAAA~ SPAAAAAAAAAAAAAAAARK!!!
|
Azért a házi vízbontó üzememet valószínűleg kitelepíteném a kert végébe a kisházba, csak a biztonság kedvéért. Az a hidrogén fránya dolgokra képes, ha elszabadul.
Szerintem onnan fog kiderülni, hogy valóban fogy az olaj, hogy a nagy olajtársaságok elkezdenek hasonló project-eket támogatni, mert ez azt jelentené, hogy rá akarják tenni a kezüket az új világ energiapiacára is. Nehogy már új világrend alakuljon ki. ( Persze az ilyen technológiák még akkor se fognak tetszeni nekik, mert hiányzik belőle az az erős függőség amit kihasználhatnának.)
|
"Nocera, aki reméli, hogy 10 éven belül a lakások energiaszükségletét nappal a napcellák, este pedig a fentebb leírt eljárással működő üzemanyagcellák látnák el energiával, és szépen lassan eltűnnek a villanypóznák és a magasban futó vezetékek."
Attól tartok, ehhez a világ elektromos műveinek is lesz 1-2 szava... :)
"és önmagában még nem oldja meg a kőolajszármazékoktól való függőségünket."
Az már "meg van oldva", most már a függetlenségünket kellene megoldani. :)
|
Na nédd mán, a vizbűl veszi ki a zoxigént... 
Komolyra fordítva a szót: nagyon örülök, hogy megtalálták a katalizátort, ez tényleg rengeteget segíthet. Egyrészt, energiabefektetés nélkül tárolható az energia (az elkülönített gázok tárolása passzív), másrészt minimális energiavesztességgel visszanyerhető. Igazán gratulálok. Remélem nem fog horribilis összegbe kerülni, akkor tuti én is veszek egy ilyent a geothermikus fűtés mellé, aztán ha jönnek a GÁZosok vagy ELMŰtől, akkor azt mondhatom majd nekik, hogy
|
Na ez valami faszás dolog, mindig örülök, ha ilyenekben tudnak haladni a tudósok.
|
|