Megérkezett a várva várt jóváhagyás Brüsszelből, a magyarországi filmipari támogatás nem bukott meg a szigorú uniós "kritikusok" előtt.

Hirdetés

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta Magyarország új - 2013 végéig fenntartható - filmtámogatási programját, így a hat esztendő alatt 231 millió euró állami támogatás nyújtható. A program felöleli az összes filmes támogatási intézkedést, beleértve az adókedvezményt is. Az EB úgy ítélte meg, hogy a módosított program összeegyeztethető az állami támogatásokra vonatkozó uniós joganyaggal, és összhangban áll a 2001-ben kibocsátott úgynevezett brüsszeli kommunikációval.

A filmszakma állami megsegítése az adókedvezmény mellett tartalmazza az előkészítést, gyártást, terjesztést is, sőt mód van a művészmozik üzemeltetésének és a fesztiválok szervezésének a támogatására is. A magyar támogatási forma egyik leggyakoribb eszköze az adókedvezmény - ez idén hárommilliárd forintot tesz ki. Nagyjából ugyanennyi jut a filmgyártás közvetlen támogatására. Egyenként mintegy 200 millió forint jut a fesztiválok szervezésére, a filmterjesztés és az artmozik támogatására.

A mozgóképtörvénynek a támogatási rendszer átalakításáról szóló módosítását a magyar parlament már júniusban, az utolsó tavaszi ülésén elfogadta, így az most - az EU hivatalos értesítését követő 15. napon - hatályba léphet, előreláthatóan augusztus elején. A módosítás nyomán ezentúl csak a jogszabályban meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak közvetlen és közvetett - azaz adókedvezmény formájában nyújtott - állami támogatást. A változtatásra az uniós követelmények miatt volt szükség, Brüsszel ugyanis elvárja a tagországoktól, hogy az állami támogatásaik kulturális célokat szolgáljanak. Az új támogatási program egy pontrendszert vezet be, amelynek alapján értékelik majd a filmek kulturális tartalmát - ilyen már több európai országban, például Nagy-Britanniában és Németországban is működik.

A régóta tervezett jogszabály-módosítást sürgősséggel tárgyalta a parlament, mert Magyarország előző filmtámogatási programja 2007 végén lejárt, az új elfogadásáig pedig nem folyósíthatja az állami támogatásokat. (Ha a parlament előbb megvárta volna az uniós áldást, akkor a filmtörvény módosítását csak az őszi ülésszak elején tárgyalhatta volna, vagyis a hatálybalépés is őszre csúszott volna.) A jogszabály augusztusi életbelépése után az összes, 2007. december 31-e után indult támogatási ügyben alkalmazzák majd az új szabályokat, így az adózók is igénybe vehetik az adókedvezményeket. A módosítás a szakma számára is elfogadható, és megőrzi a 2004-es filmtörvény vívmányait - véli Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértője, aki korábban a tárca művészeti főosztályvezető-helyetteseként vett részt a program kidolgozásában.

A kulturális kritérium bevezetése - az előzetes számítások szerint - 15-20 százalékos csökkenést hoz majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezmények érvényesítésében. Ez a központi költségvetésnek évi 250-350 millió forintos (2010-től 400-450 milliós) megtakarítást eredményez, azonban nagyságrendileg ugyanakkora bevételkiesést is jelent a gyártáshoz kapcsolódó egyéb bevételek (adók, járulékok) elmaradása miatt. (Például a 300 milliós "megtakarítás" 1,5 milliárd forintos magyarországi gyártáskiesést jelenthet.)

A támogatási program nélkül eltelt mintegy fél évben az új filmterveket tekintve érezhető volt a megtorpanás, ugyanakkor az előrelátó alkotók tavaly év végén - az akkori szabályok szerint - már nyilvántartásba vetették gyártani tervezett produkcióikat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságánál. Most hasonló kivárás tapasztalható, mint volt a filmtörvény megalkotása után, amikor a filmesek még ismerkedtek a magyar rendszer működésével. Akkor a filmes infrastruktúra kiépülésével azonban megindult a fellendülés, amely idén is folytatódhat, ha elkezdődnek a 2007-ben regisztrált filmek forgatásai - véli Taba Miklós, a Filmiroda vezetője.

Nagyszabású, igényes produkciók várhatók amerikai és európai gyártásban egyaránt. Tavaly 381 filmet vett nyilvántartásba a szervezet, vagyis 44 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezek gyártására 57,4 milliárd forintot szántak, szánnak készítőik. Amint azt korábban megírtuk, ebből ténylegesen 28,2 milliárdot költhettek el tavaly (ami a Filmiroda által kiadott 5,6 milliárd forint összértékű adóigazolások ötszörösét véve becsülhető), így a fennmaradó csaknem ugyanekkora összeget idén fordíthatnák gyártásra az alkotók. A tavalyi költés rekordösszeg volt, ami 12 milliárddal haladta meg a 2006-ost.

"A kulturális tartalmú európai filmek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Örömmel tölt el, hogy az eredeti program ideiglenes bizottsági jóváhagyása óta a magyar hatóságok kulturális feltételekkel egészítették ki a támogatásokat." A húszszázalékos adókedvezmény továbbra is megmarad, de a kedvezmény alapja bizonyos esetben csökken. Ha a film közvetlen gyártási költségének legalább 80 százalékát Magyarországon költik el, akkor az adókedvezmény alapja a közvetlen gyártási költség 100 százaléka. Azonban ha 80 százaléknál kisebb a magyar filmgyártási költség, akkor azzal arányosan csökken a közvetett állami támogatás alapja. (Ez a törvényalkotók reményei szerint a magyarországi költést fogja majd ösztönözni.)

A kedvezmény alapja a magyarországi filmgyártási költés filmgyártási költséghez viszonyított arányának 1,25-szerese. (Például ha egy 100 millió forintból gyártott filmnek a felét, 50 milliót költenek el Magyarországon, akkor 62,5 millió az adó alapja, ami a 20 százalékos adókulccsal számolva 12,5 millió forint kedvezményt jelent.)

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »