NASA kontra NASA: két holdrakétán dolgoznak a mérnökök
2008. július 17. 08:55, csütörtök
Nappal a NASA mérnökei az új Ares holdrakéta fejlesztésén dolgoznak, az élet azonban éjszaka sem áll meg, ekkor egy titkos projekt formálódik, egy alternatíva, ami állítólag olcsóbb, biztonságosabb és könnyebben megépíthető, mint az Ares, írja a SPACE.com.

Hirdetés

A Jupiter névre keresztelt tervezet akárcsak az űrsiklókat leváltani hivatott Ares rendszer, a Marshall Űrrepülési Központban dolgozók ötlete. A projekten dolgozó mérnökök szabadidejükben, legtöbbjük a névtelenség homályába burkolózva fejleszti a Jupitert nyugalmazott űrrepülési mérnökök és más űrmegszállottak közreműködésével. Az Ares projekt egyik vezetője szerint a Jupiter csak egy szalvétarajz, ami soha nem fog működni. A másik oldal szóvivője, Ross Tierney elmondása szerint több mérnök és alvállalkozó is szeretné felülvizsgáltatni az Ares terveket, de nem merik indítványozni, lefokozástól, áthelyezéstől vagy elbocsátástól tartva.

A Jupiter terveit egy 57 főből álló mérnök csoport ellenőrizte, akik között az űrügynökség középvezetői rétegéből is többen képviseltették magukat, mondta Tierney. Ez a szám eltörpül az Ares apparátusa mellett, melyben több ezer kormányzati és alvállalkozói alkalmazott dolgozik. Az Ares program vezetője szerint nem kizárt annak a lehetősége, hogy több embere is érintett a másik programban. "Nem tudom, mit csinálnak az embereim a szabadidejükben" - mondta Steve Cook egyik interjújában az AP hírügynökségnek.

Cook maga is ismeri a Jupiter projektet és nincs tőle elragadtatva. A NASA nem hivatalosan átvizsgálta a rakéta terveit és megállapította, hogy az elv egy ingatag számokon alapuló elhibázott tervezet. "Nem életképes, azt mondtuk rá, hogy ez nem működik, és ezzel tovább is léptünk" - zárta rövidre az értékelést Cook, hozzátéve, hogy ezzel szemben az Ares projekt remek ütemben halad, az Ares I rakéta első próbarepüléséig már kevesebb, mint egy év van hátra.


Bal oldalon a két Ares rakéta, az Ares V és Ares I. Jobb oldalon a Jupiter 232 rakéta, ami egyaránt alkalmas rakomány vagy rakomány és űrhajósok szállítására

A vita jól tükrözi az amerikai űrrepülés irányvonalát illető nézetkülönbségeket, amik az űrsiklók 2010-es nyugállományba helyezésével kerültek előtérbe. A tervek szerint 2015-ben megindulnak az orbitális repülések az Ares I-el és nehézsúlyú változatával, az Ares V-tel, 2020-ban pedig már űrhajósokat szállítanak a Holdra, akik az Ares I-hez csatolt kapszulában utaznak. Az Ares I alapja egy módosított űrsikló gyorsító rakéta. Az asztronauták egy holdfokozattal fognak összekapcsolódni, amit a nagyobb Ares V állít pályára, majd ez a konfiguráció indul a Holdra.

A Jupiter - ami gyakorlatilag egy kilövőjárművet foglal magában - szintén két külön kilövést igényel a Holdra való eljutáshoz, rakétái azonban egyaránt egy középen elhelyezkedő űrsikló külső hajtóanyagtartályhoz csatlakoznak. A kialakítás egyes elemei még az 1980-as évek elején a Marshall Űrrepülési központban kidolgozott koncepciókhoz nyúlnak vissza, míg több másik elem a '90-es évek első feléből származik, amikor a Marshall egy új rakétarendszeren dolgozott, ami soha nem repült. A projekt támogatói szerint a Jupiter nem csak egyszerűbb, de erősebb is az Aresnál, ráadásul a Jupiter rakétákkal a NASA 19 milliárd dollár fejlesztési költséget és további 16 milliárd működési költséget takaríthatna meg az elkövetkező két évtizedben.

A kormány Költségvetési Hivatala tavaly már megkérdőjelezte a NASA jelenlegi Hold-programját, ami a jelentések szerint 320 milliárd dollárt emésztene fel 20 év alatt. A NASA beszámolói szerint az Aresre eddig 7 milliárdot költöttek. Steve Metschan mérnök, aki korábban a NASA alvállalkozójaként is tevékenykedett, jelenleg pedig a Jupiter csapatot erősíti, úgy véli, az elnökválasztás megváltoztathatja a NASA terveit. Azzal vádolja a NASA-t, hogy eltitkolják azokat az információkat, melyek bizonyítják, hogy a Jupiter jobban megfelel a célnak, mint az Ares. "Attól félünk, hogy mire mindenki átlátná a helyzetet, addigra az összes nehéz rakományt szállító rendszerünk megsemmisül" - mondta Metschan. "Összességében egy független felülvizsgálatot szeretnénk kérni az egészre."

Cook szerint a Jupiter összes becslése előzetes, ezen felül a NASA "mindenféle" előterjesztett tervezetet megvizsgált, és egyik sem volt olyan erős vagy biztonságos, mint az Ares, összegzett a program vezetője.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. júl. 24. 06:53 | válasz | #132
Orion projectről(Freeman Dyson) utánaolvastam, ha már elkezdtem agyalni a témán:) :) :)... Valami hasonló azért nem lenne rossz... :)

http://www.islandone.org/Propulsion/ProjectOrion.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion

(Ez írja, hogy aszteroidákat is el lehetne tolni vele elvileg...)
2008. júl. 24. 00:12 | válasz | #131
[Mert oda (LÉNYEGILEG) a mostani technikával is el lehetne menni... (Némi fejlesztéssel persze...)]
2008. júl. 24. 00:09 | válasz | #130
Meg majd ha kiéleződik a verseny Kína+ruszki vs U.S. között, akkor is mit várnak egyesek attól? (Persze nyilván lenne abban is némi haszon ilyen szempontból) de végső soron mi lenne??? Az, hogy egyik küldene embert a Marsra és ''bizonyítaná társadalma felsőbbrendűségét'', azt nem történne utána még vagy 200 évig semmi...

(Én ebben a kérdésben elég pesszimista vagyok.)
2008. júl. 23. 23:44 | válasz | #129
Én NEM állítom magamról, hogy mindent tudok. És ezt nem is szégyellem.

Mondd, amit gondolsz...

Bár nyilván a porózusabbaknál ez nem jó, de a szikláknál is csak olyan erővel, hogy lehetőleg ne üsse át...
Nyilván az lenne a legideálisabb, ha erős hajtómveket rá lehetne fogni mindre és azzal lelasssítani, irányítani... Csak az a baj, hogy ilyen (úgy tűnik a forgalomban) nincs... Ezért mondtam azt amit...

Várhattok arra, hogy a magáncégek MAJD megváltják a világot! De kérdem én, MIKOR? Mióta mondják ezt, hogy MAJD kimennek... MAJD, persze.De akkor miért nem történik semmi? Mert EZ SEM ELÉG HAJTÓERŐ(!!!), hogy van nyersanyag az űrben... (Legalábbbis pilanatnyilag).



2008. júl. 23. 15:00 | galéria | válasz | #128
Hát, ha ezt sem tudod, akkor biztos a többit sem tudod, kedves droidika...

Ezért kell kérdezni, tőlem. :-)
2008. júl. 23. 08:53 | válasz | #127
(Én az nem mondtam, hogy senki nem nyitná ki a száját… :) De biztos, hogy akkor a többi is automatikusan elismerné? Talán ésszerűbb elkerülni a pánikot…)


Bár mondjuk arra lennék én kíváncsi, hogy a gyakorlatban az vajon mennyire lenne jó, ha nem az lenne a cél, hogy darabokra akarnánk szétlőni egy nagyobb meteort, (frontálisan vagy belülről) hanem csak oldalról, szekvenciálisan, sok robbantással, lökdösve, hogy lehetőleg ne essen szét kisebb darabokra, hanem hogy lehetőleg letérjen egyben az egész a pályájáról… Nem tudom…
2008. júl. 21. 23:55 | galéria | válasz | #126
Ne irkálj butaságokat.
Rengeteg az amatőr csillagász, biztos lenne közülük egy, akinek eljár a szája. Volt is már téves riasztás, tehát épp, hogy "bevallanak" olyanokat is, amelyek nem is fognak megtörténni.
2008. júl. 21. 23:16 | galéria | válasz | #125
"A Csillagászok Klubjának első szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok Klubjának második szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok klubjának harmadik szabálya: a becsapódás addig tart, ameddig tartania kell.
A Csillagászok klubjának negyedik szabálya: egy Föld és egy becsapódó aszteroid.
A Csillagászok klubjának ötödik szabálya: egyszerre csak egy becsapódás .
A Csillagászok klubjának hatodik szabálya: se ing, se cipő, se öv a becsapódás után.
A Csillagászok klubjának hetedik szabálya: ha ma vagy földközelben először, be kell csapódnod.
"
2008. júl. 21. 22:56 | válasz | #124
Na meg gondolj bele, ha az Apofisz (vagy egy másik) meteor valóban eltalálná a Földet, szerintem a népnek, a tömegnek a csillagászok sohasem vallanák be… Pont pár hete láttam az Orson Wellsről készült dokumentumfilmet… Az mekkora súlyos egy poénarc volt, te jó ég!:) ’’Hárommilló ember elindult egyik irányba az autópályán’’ …(Mert a másik irányból ’’jöttek’’ az ufók:)... )
2008. júl. 21. 21:55 | válasz | #123
Hát igen, én már csak egy ilyen vicces ember vagyok…

(Bár érdekes kérdés: HA az aszteroida-öv helyén egykor tényleg egy bolygó volt(? ki tudja, bár biztosan ezt persze nem állítom), akkor azt vagy egy természetes aszteroida szétkap(HAT)ta, vagy… szétrobbantották a birodalmiak??? ;) Tessék röhögni!)
L3zl13  
2008. júl. 21. 08:43 | válasz | #122
Vicces, hogy mindenki azt hiszi egy új, hatékony űrhajó hajtómű bármilyen változást hozna a földi járművekben.
Holott nem sok összefüggés van a kettő között.

2008. júl. 20. 19:04 | válasz | #121
ki tudott törni: lásd. ember a Holdon
2008. júl. 20. 18:55 | galéria | válasz | #120
tud -> tudok
2008. júl. 20. 18:54 | galéria | válasz | #119
Nemtom, hogy egy jó nővel lehet-e repülni, valszeg igen :-), de a szerves anyagnak nincs párja!!!
Gondolj csak a pókselyemre.
Én csak azon csodálkozom, hogy ha ilyen faszagyerek ez a szervesanyag, miért nem tudott kitörni bolygónk fogságából az űrbe? De, ettől függetlenül, meghajlok az anyatermészet csodatevései előtt és nem tud betelni vele.

A természet egy kifogyhatatlan tudásforrás!
2008. júl. 20. 17:28 | válasz | #118
Szvsz. a szerveskémikusok álma egy jó nő, a szervetlen kémikusoké meg a nyertes ötös lottó szelvény ;)
2008. júl. 20. 15:07 | galéria | válasz | #117
Javít:
szénhidrát -> szénhidrogén
2008. júl. 20. 15:05 | galéria | válasz | #116
A Titánt újból megemlítve, a sok szénhidráttal biztos lehetne kezdeni valamit. Az a hold minden szerveskémikus álma! (A szervetlenkémikusok álma a Vénusz.)
Lehetne kísérletezgetni, játszani, mint egy kisgyerek.
2008. júl. 20. 15:02 | galéria | válasz | #115
"Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek űrutazásainak."

A gazdasági okok addig hiányoznak, amíg nincs űrkolónia. Mihelyst felépül egy űrkolónia, annak már a saját fenntartásához szükség lenne az aszteroidák stb. nyersanyagainak hasznosítására, és jelentéktelenné válna az olyan kérdés, hogy mennyibe kerül 1 kg feljuttatása a Földről az űrbe.
2008. júl. 20. 15:00 | galéria | válasz | #114
Igen, nagyjából én is így látom, a Jupiterig bezárólag. Ott a Jupiter erős mágneses terével lehetne energiát termelni.
2008. júl. 20. 12:11 | válasz | #113
Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek űrutazásainak.

Egyébként nekem így a fórumot olvasgatva jutott eszembe egy olyan indítómechanizmus, ami 3 lépcsőből állna. Az első egy ballonokra függesztett kilövő platform lenne, ez tenné meg az első 20-30 kilómétert, ezzel megspórolva kb. 1 rakétafokozatot. A lebegő kilövőplatformról rakétával lőnék fel LEO-ra például az embereket, új műholdakat, stb. Ezel a lépéssel akár több tíz százalékkal olcsósodhatnának a LEO-ra induló küldetések.

Azok az eszközök, ami ennél (LEO-nál) távolabbra mennének (technikai, főleg méretbeli okok miatt először főleg a műholdak) azok innentől ion-t használnának. (LEO-nál távolabbi emberes küldetés ritka, ezért sokáig elég lenne akár egyetlen nagyon erős ionos űrhajó is a későbbiekben emberek számára) Ez a lépés pedig a LEO-n túli küldetések árait nyomhatná le.

LEO-n keringene egy óriási napelemes erőmű, ami energiacellákat töltene. Ezek és a műholdak illetve űrhajók által használt energiacellák szabvány energiacellák lennének, azaz cserélhetőek. Így ha lemerülne egy műhold vagy űrhajó, itt tudna tankolni, elhasználtat töltöttre cserélni. Liter benzin helyett egységnyi üzemanyagcellák "folynának" tankoláskor. (Később ilyen töltőállomások akár a kutatások legnépszerűbb bolygói és holdjai mellett is lebeghetnének, ahogy ugye benzinkút is van több helyen az út mentén, hasonló előnyökkel itt is.)

Így el lehetne érni, hogy minden űrhajót és űreszközt csak egyszer kellene fellőni. Ráadásul rakétát olyankor is csak 20-30 kilóméter magasról (itt lebegne maximumon a platform) és LEO-ig (itt tudnának utántölteni és innentől használhatnának iont) kellene használni, ami sokat csökkenthetne a kilövés költségein.

Ráadásul a rendszer lehetővé tenné, hogy egy-egy műhold akár sok küldetést hajthasson végre a Naprendszer különböző pontjain használva a műszereit, mert az ionnal akár vissza is térhetne és a LEO-n végzett újratöltés után újra indulhatna másfelé. Ezzel is komolyan csökkenthetne az egységnyi költsége az űrkutatás misszióinak, mert nem kellene minden úthoz új műhold és új fellövés.

Amennyiben pedig az emberes használatra szánt ion meghajtású űrhajó parkolópályán a Hold körül keringene és ott lehetne rá átszállni, úgy akár atomenergia is hajthatná azt a naprendszerbeli küldetésekhez. Csupán egyszer kellene oda eljuttatni és onnantól azt biztosítani, hogy a legénység induláskor odajuthasson illetve érkezéskor onnan (a Hold körüli pályáról) még hazajuthasson. Persze ma ez is sci-fi.
2008. júl. 20. 01:37 | galéria | válasz | #112
Azért ne túlozzunk!
Persze, én is keveslem az űrlóvét, de amíg háborúk folynak (mert a terrorizmus jelenleg nagyobb veszély, mint egy aszteroida!), addig ennyi jut erre. Nem kell mindig csak elégedetlenkedni, a rendelkezésre álló pénzeket és más forrásokat hatékonyabban kell kihasználni. És be kell vonni a maszekokat is.
2008. júl. 19. 23:43 | válasz | #111

Amíg nincsenek igazán hatékony hajtóművek, addig ez az egész csak szerencsétlenkedés. Az lenne a Kánaán, ha sikerülne több generációval növelni a hatékonyságot. Éppen ezért kéne szinte minden energiát erre fordítani, mert az hosszabb távon valószínűleg igencsak megtérülne, ha sikerülne jelentős áttörést(eket) elérni…

De félek, hogy amíg nem találnak egy Föld felé tartó meteort, addig megelégszenek azzal, ami most van…

Lehet(?) hogy pont ezért talán azt kéne csinálni, hogy azt kéne hazudni a politikusoknak, hogy mittudomén’ 70-90 éven belül eltalálja a bolygónkat egy JÓ NAGY aszteroida…
Remélhetőleg (legalább) akkor lenne POLITIKAI SZÁNDÉK is, hogy fejlesszenek mindent amit csak lehet, ezerrel. Asziszem’ az aztán megdobná a fejlődést, az állóvizet, ha valóban találnának egy ilyet… De amíg csak riogatás van, amíg ez nem több, mint elméleti lehetőség, amíg nincs semmi konkrétum, addig mindenki beleszarik az egészbe, és nem fognak ennek elhárítására pénzt adni, igazán fejleszteni.Csak akkor fognak erre jobban odafigyelni, amikor már túl késő lesz.(Aminek a valószínűságe még ha kicsi is, mégsem egyenlő a nullával, teljesen kizárni egy ilyen katasztrófát nem lehet.Bár ha már esetleg találtak volna egy ilyen meteort, azt valószínűleg nem fogják nagydobra verni, a pánik elkerülése miatt.)
De addig az egész űrkutatás sajnos nem lesz több némelyek szemében, mint luxus, felesleges pénzkidobás.(Ahogy az ilyen -számomra elkeserítő- véleményeket ezen a fórumon is megtapasztalhattam…)

Aztán ha esetleg valóban sikerülne új meghajtási elveket kikísérletezni, ha sikerülne sokkal gyorsabb, erősebb, sokkal hatékonyabb hajtóműveket kifejleszteni, az később olyan elképzelhetetlen fejlődést jelentene, amihez csak a kerék feltalálását lehetne hasonlítani. Mert ez nemcsak az aszteriodák esetleges becsapódása elleni védelemben hozhatna változást, hanem a globális felmelegedés elleni harcban, az olajkapitalizmus monopóliumának megtörésében is. És az űrturizmusban, az űrbányászatban, a terraformálásban, MINDENBEN… Erre az egy dologra BIRODALMAKAT lehetne építeni, ha léteznének ilyenek…

De szerintem amíg nem lesz komoly politikai szándék, IGÉNY a fejlődésre, (félek) addig nem is lesz semmi változás. Addig az űrkutatás az adófzetők szemében (jobb esetben) csak egy érdekesség lesz kétévente a híradóban, amikor küldenek egy szondát a Marsra…
T.D.
2008. júl. 19. 14:45 | galéria | válasz | #110
Aki jobban figyelt fizikaórán, ne röhögjön, javítson ki :)
Lehet, hogy az általunk ismert neutrínódetektorok elméleti legjobb reakcióideje korlátozná le ennyire az átviteli sebességet.
L3zl13  
2008. júl. 19. 13:20 | válasz | #109
Ahhoz, hogy több csatornát használjanak párhuzamosan, nem kell visszajelzés.
Másrészt meg azt sem tudom milyen elven működne az enkódolás. Lehetséges vajon frekvencia modulációt használni neutrínókkal? (Talán még a kutatók se tudják.)
De ha sima intenzitás modulációt használnak is (villogtatják a lámpát) akkor túl kevésnek tünik az a cirka 0,5bit/s sebesség. (Már ha jól számoltam az ezer nyomtatott oldal/évet.)
Miért ennyi? Nem lehet gyorsabban villogtatni? Ki mondta, hogy kettes számrendszert használnak? Ha négy diszkrét érték van, akkor máris duplázódik a "sávszélesség".


2008. júl. 19. 13:13 | galéria | válasz | #108
"Nyereményüket postán küldjük" :)
2008. júl. 19. 12:27 | válasz | #107
Tömöríthetik is az információt. Még akár veszteségesen is. Sőt, ez akár a tesztje is lehet a civilizációknak, hogy mikor érnek el olyan fokra, hogy megfejtsék.
2008. júl. 19. 12:01 | galéria | válasz | #106
A firnyákos átviteli technológiák biztos kimaradnak, mivel mindhez kell némi visszajelzés, ami pár száz, pár ezer év. Marad a 150 éves rézdöngölő távírász módszer, egy csatornán csak oda, vakon bele a semmibe.
Igazad van, erősen becslés-szagú kijelentés.
L3zl13  
2008. júl. 19. 11:26 | válasz | #105
Igen. Ha ismered. De ők nem ismerik.
Annyit tudnak egy bizonyos energiaérték felett kell lenniük. De hogy mennyivel felette?
És akkor ne is beszéljünk olyan megoldásokról, mint amiket a WiFi technológiánál is használnak újabban, mint a MIMO és a Channel-bonding.

Szóval így kijelenteni, hogy egy teljes mértékig elméleti galaktikus üzenőhálózatnak mekkora a max adatátviteli sebessége elég komolytalan.
NEXUS6  
2008. júl. 19. 11:23 | galéria | válasz | #104
Magellán!?
2008. júl. 19. 11:12 | galéria | válasz | #103
Hát, gondolom a Magellán címü "tudományos" műsorba ritkán férnek be az ilyenek, mivel a kis fókabébik megszületése egy állatkertben, vagy egy celeb szülése sokkal jobban lázba hozza a magyar átlag tévénézőt, mint mondjuk a súlytalansági fémhab kísérlet, vagy a holoTV. De javítsatok ki, ha történt valami pozitív változás e téren.
2008. júl. 19. 10:48 | galéria | válasz | #102
A 2011-es Hold-szonda remélhetőleg sikeres lesz.
Régóta nem nézek tv-t, ilyen magyar eredményekről esik szó néha?
2008. júl. 19. 10:38 | galéria | válasz | #101
Ki lehet számolni az információtovábbítás max. sebességét, ha ismered a vivő és a közeg tulajdonságait és a zajt. Hogy pontosan hogyan, azt ne kérdezd, de kb ezek amik bejátszanak.
L3zl13  
2008. júl. 19. 07:09 | válasz | #100
Ja... A te ötleted...

" a számítások szerint mintegy évi 1000 oldalnyi információt lehet képes továbbítani"
Azt meg tudnám mi a francra alapozzák ezeket a számításokat.
2008. júl. 19. 02:16 | galéria | válasz | #99
Lekoppintották ezt az ötletem is...
2008. júl. 19. 02:06 | galéria | válasz | #98
Az Európai Űrügynökség (ESA) oktatási részlege által támogatott diákműholdat október 27-én álltították pályára egy Kozmosz-3M rakéta potyautasaként – a kísérleti űreszköz azonban nem sokkal később elhallgatott. A szakértők szerint az energiaellátásban léphetett fel hiba és elképzelhető, hogy nem sikerül helyreállítani a mikroműhold működését.
2008. júl. 18. 22:25 | galéria | válasz | #97
Pénz ugyan nincs, de szürkeállomány akad:
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2526
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2725
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2064
2008. júl. 18. 22:18 | galéria | válasz | #96
A magyar Föld körüli pálya másfél-kétszer drágább volna egy átlag európainál :)
2008. júl. 18. 22:07 | galéria | válasz | #95
A hordozórakéta neve lehetne Puma.hu. :-)
Csak le ne zuhanjon, mert a üntetőknek +1 okuk lenne aZT SKANDÁLNI, HOGY Elkúrtad/-tuk!
2008. júl. 18. 22:05 | galéria | válasz | #94
Az első amcsi műhold - a gúnyolódó Hruscsov szerint - akkora volt, mint egy grépfrút.
Valójában, ha jól emlékszem kb. 1,5 kiló volt a tömege, de ma már vannak ilyen bazi nagy grépfrútok.

Én, őszintén szólva, azzal is meg lennék elégedve, ha első körben egy magyar narancsot sikerülne földkörüli pályára juttatni, és csak annyit csipogna, hogy bip-bip-bip!
kvp  
2008. júl. 18. 21:49 | válasz | #93
"Szerintem a HU projekt első lépése egy nyamvadt távközlési műhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra."

Sokkal olcsobb es egyszerubb lenne a spaceship one peldajat kovetni, csupan nagyobb raketaval. Ha nem akarjuk visszahozni a jarmuvet, akkor egy ilyen konstrukcio tokeletesen alkalmas egy kisebb automata urhajo/muhold feljuttatasara. Ez utobbit egyebkent az usaban az ugyancsak a scaled composites altal gyartott pegasus raketaval szoktak.

Ha megis vissza akar terni a jarmu, akkor lehetoseg van visszateres elott 'kacsazni' vele. Ez a legkori fekezes egyik regi modszere. Leglatvanyosabb modon a 2010 urodusszeiaban mutatjak be. Egy ujrahasznalhato jarmu, eldobhato hopajzsal sokkal olcsobb mint a ket masik lehetseges kombinacio.

A Fold-Hold utra vagy hagyomanyos uzemanyagot erdemes vinni, vagy lehet probalkozni a napszel felhasznalasaval. A lagrange pontokon kereszul sokkal kisebb energiaval is el lehet erni a Holdat, csak ekkor rendes sugarzasvedelem kell a hajora, mivel sokaig lesz benne a van allen ovben es csak erosebb naptevekenyseg idejen hasznalhato. Viszont egy ilyen jarmu mar kepes akar a naprendszer elhagyasara is.
2008. júl. 18. 21:33 | galéria | válasz | #92
Föld-Hold viszonylatban én sem tartom jó megoldásnak az ion-hajtóművet, mert nem elég gyors. A Mars felé talán, a Jupiterig biztos jó ötlet lenne. Mindemellett, én mindig is a több lábon állás híve voltam (JPÉ!), tehát az én filozófiám az, hogy egy kicsi napelem, egy kicsi hidrogén, egy kicsi szilárd üzemanyag, csipetnyi atom (RTG), kevéske ion, meg még, ami belefér.
kamov  
2008. júl. 18. 20:55 | galéria | válasz | #91
Számoljunk.
100m2 Ga-As napelemtábla az 10kW teljesítményt jelent.
10kW az elérhető ionhajtóművekkel 0,2N tolóerőt jelent.
50 tonnás űrszerelvénnyel a gyorsulás 0,000004m/s2
Földkörüli pályáról Holdkörülire 4km/s össz deltaV kell.
Ezekből a menetidő kb 31,7évre jön ki. Kevés lesz az ellátmány...

Ezzel a tömeggel 92 napos menetidőhöz 25N tolóerő kell ami 1,25MW-ot igényel.
Ez 12500m2 Ga-As napelemfelületet jelentene ami a teljes ISS napelemfelületének majdnem négyszerese.

Az alapadatoknál az Orosz Enyergija cég 2000-es keltezésű Marsűrhajó tanulmányát vettem alapul, ami az amerikai és európai inonhajtóműves szondák adataival jól összecseng.

1db Enyergija rakétával, kémiai meghajtással, a meglévő elemek segítségével négy nap alatt a felszínen lehetnek.

2008. júl. 18. 20:07 | válasz | #90
Szerintem meg ha már magyar program, akkor mi a Marsot ki is hagyhatnánk (mint tudvalévő, Fermi már évtizedekkel ez előtt megállapította, hogy mi marslakók vagyunk), úgyhogy mi minimum is a szomszédos naprendszerrel illik, hogy kezdjük. Most, hogy a Proxima vagy az Alpha napjával a Centaurinak, az már részletkérdés ;)
2008. júl. 18. 19:31 | galéria | válasz | #89
Mér izgatod fel magad?

Szerintem a HU projekt első lépése egy nyamvadt távközlési műhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra.
2008. júl. 18. 18:07 | galéria | válasz | #88
Így van. Ezt írtam én is a 75. hsz-ban.
2008. júl. 18. 17:05 | válasz | #87
Viszont teherszállításra lehet, hogy jó lenne ez a módszer. Például ha egyszer Hold bázist akarna valaki építeni, akkor lehet, hogy Föld körüli pályáról már sokkal olcsóbb lenne, még ha lassan is, de ionnal tolni el a Holdhoz. Annak az is belefér akár, ha egy vagy két év akár az út. Vagy például távolabbi bolygók küldetéseihez is lehet, hogy így meglehetne alapozni az eszközöket. Miután minden ott van, az emberek csak utána lennének fellőve. A több tíz/száz tonna technika utazhat akár éveket is az űrben, az emberek meg pár hét/hónap alatt utánuk érhetnének már nem ion meghajtással. Lehet, hogy így jóval olcsóbb lenne.
2008. júl. 18. 16:51 | galéria | válasz | #86
Mégegyszer mondom,
1. az Enyergija egyáltalán nem olcsó, sőt baromi drága.
2. A Föld mágneses tere sűríti össze a Van Allen öv töltött részecskéinek rétegeit, az űrhajód személyzete baromi sok időt fog ott tölteni, amíg az ionszekér körről-körre magasabb pályára áll, míg végre elszakadhat a földtől. Nem védi meg őket a Föld mágneses tere, mert éppen az ami gerjeszti a Van Allen övet.
3. Minek menjenek emberek a Holdra? Attól jobb lesz? Kitűznek egy zászlót oszt csókolom. 10-20 év múlva az automaták röhögve teljesítik ezeket a feladatokat. És annyi hold kőzetet vizsgálnak meg amennyit csak akarsz és nem kérnek kaját meg oxigént és nem kakálnak. Ők fogják majd kitermelni a hélium hármast és az egyéb hasznos dolgokat, ők javítják egymást és ők irányítják magukat. Ember egyre ritkábban kell majd.
4. Ha a Jupiter terv nem hibás, akkor minimális tervezési költségekkel, a mostani Shuttle rendszer elemeinek felhasználásával új hordozóeszköz család jön létre, melyek méhány eleme újra felhasználható, tehát viszonylag olcsó. Az amcsiknak kell az új rakéta család, mert nem akarnak Enyergiját használni. A saját mérnökeiket és a saját hitech iparukat akarják támogatni. Ez van.
5. Nyugodj meg, nem fognak 320 Mrd USD-t költeni azért hogy 5-6 expedíció meglengesse az amcsi zászlót a holdon.
L3zl13  
2008. júl. 18. 15:48 | válasz | #85
A 3 hónapos út egy rakás extra terhet, ellátmányt igényel.
Maga a megoldás meg jórészt azért annyira olcsó, mert fellövést, feltöltést stb az oroszok végzik.
Ez hosszútávon nem lehetőség a NASA számára. Az űrprogramjukban, amire annyira büszkék, nem hagyatkozhatnak az oroszokra. A shuttle elavult, KELL valami helyette.
Nekünk meg úgymond qrva mindegy ki/mi viszi föl a cuccot.
2008. júl. 18. 15:18 | galéria | válasz | #84
Teljesen logikus. Az űrállomáson töltöttek már el emberek több, mint egy évet, ez a 3 hó simán belefér.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 14:51 | válasz | #83
Tehát, ionhajtóművel holdűrhajó, holdkomppal, oroszok bevonásával. Mint mondtam, eddig azért nem volt ilyen, mert:

- Nem volt eddig nagy teljesítményű ionhajtómű
de ez olyan, hogy egyszer valakinek komolyan neki kell állni, és lesz, nem is olyan drága
- Az út nagy részén ha valami baj van, nem lehet visszahozni az űrhajósokat
ez viszont nem különbözik a bolygóközi utak helyzetétől, fel lehet készíteni rá az expedíciót, és előny, hogy azonnali rádiókapcsolatban vannak
- Foglalkoztatni kell 3 hónapig az űrhajósokat
Könnyebben megoldható mint bolygóközi útnál, mert azonnali rádiókapcsolatban vannak

Tulajdonképpen olyan mint egy űrállomás ami 3 hónap alatt elaraszol a Holdig, aztán vissza, ezért értékesek a MIR és az ISS tapasztalatai.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 14:01 | válasz | #82
- A bolygóközi utazások tovább fognak tartani mint 3 hónap.
- Az út a Holdra nagyrészt a Föld mágneses terének védelmében történik, ahol az űrállomás is van.
- Nem kell sokkal több védelem, mint ami eleve van az ISS-en, ez tény. Az ilyen szerintemennyivagyannyiasugárzás nem visz előre. Vannak tények, mérési eredmények.
NEXUS6  
2008. júl. 18. 13:56 | galéria | válasz | #81
Igen 14x (ez biztos?) átrepültek kb 1 hét alatt, de pl amikor napkitörés van akkor azért meg fognak sülni ám a fiúk, 3 db alufólia ide vagy oda. Amúgy a fémeknél jobb valamilyen szerves anyaggal, vagy vízzel árnyékolni, ugyanis a fémekben úgy nyelődnek el ezek a töltött részecskék, hogy közben röntgen sugárzást keltenek!!!!

Szal bevállalni ezt a 3 hónapos utat, az a lassú és szenvedésekkel teli öngyilkossággal egyenlő.
;DDD
2008. júl. 18. 13:47 | galéria | válasz | #80
+ van még a gravitációs parittya, ha már fent vagy.
2008. júl. 18. 13:45 | galéria | válasz | #79
Az űrbeli mozgásnak két módja van (egyelőre):
- vagy nekifekszel az űrben mozgó, száguldó részecskéknek, és így vitorlázol. Ennél a megoldásnál gond az irányíthatóság.
- vagy cipelsz magaddal x mennyiségű anyagot, és kilövelled hátrafelé, mint a tintahal, és így mozogsz előre. Ez a második megoldás a drágább, és hosszú utaknál probléma a saját teher. Előnye a jó irányíthatóság.

Más megoldások csak sci-fikben léteznek. Például: kvantumenergia megcsapolása, térgörbítgetés, féreglyukak.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 13:40 | válasz | #78
Elnézést a helyesírási hibákért...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 13:37 | válasz | #77
A költségek miatt van értelme 3 hónapig utazni, kb. 2-4 milliárd dollárra saccolom a fejlesztést, az üzemeltetés kevesebb mint félmilliárd évente (ez évi két expedíció). Tehát 20 év alatt 12-14 milliárd dollár. Hasonlítsd ezt össze a fenti 320 milliárddal, erren nekünk semmi esélyünk. A nagy rakéták miatt olyan hatalmas az amerikai költség, továbbá a saját földi leszállóegység miatt, és így is sokkal kevesebb hasznos időt töltenek ez a Hold felszínén, mint a magyar tervezet.

Félmilliárd dollár évente 1000 milliárd forint, ez a magyar GDP 5%-a, ez még éppenhogy elképzelhető. Ha végre normális kormányunk lesz, ami folytatja a 2002 előtti adósságcsökkentést, és nem az orosz gazdaságot támogatja a KGB-vel együttműködve, akkor megoldható. Mivel ez egy technológiai befektetés, busásan megtérülne, mint általában eddig minden egyes űrvállalkozás.

A projektem megfelel az olcsó űrprogramok három aranyszabályának:

- Minél kisebb terhet küldeni Föld körüli pályára, aztán jó hatásfokú haktóművel közlekedni, az űrhajó össztömegének elenyésző része az ionhajtómű üzemanyaga
- Létező képességeket igénybe venni (pl. orosz Szojuz, Progresz)
- Nem újra feltalálni a kereket, szorgosan tanulmányozzuk a régi amcsi holdkomp modelljét
2008. júl. 18. 12:31 | válasz | #76
Ahogy már írtam korábban is, én arra gondoltam, hogy LEO-n keringene egy óriási napelem. Ez energiacellákat töltene fel, amiket ehhez az óriási napelemhez csatlakozó űreszközök saját lemerült energiacelláikkal kicserélhetnének. Azután ezekkel az energiacellákkal ion hajtóművet hajtanának meg. Akkor az űreszközöket egyszer kéne fellőni és LEO-n tankolhatnának napenergiacellákkal. Kissebb eszközökkel ez már napjainkban is megvalósítható lenne pl. műholdak számára. Nagyobb eszközökhöz a napcellák hatékonyságát kellene növelni és az energiacellákat mind kissebb méretre összehozni.
2008. júl. 18. 12:29 | galéria | válasz | #75
Kis atomreaktorokon nem csak a ruszkik, hanem az amcsik a japcsik és a kínaiak is gondolkodnak, mivel ez az egyetlen kézzelfogható megoldás.

BVALEK2: Még mindig nem értem mi értelme van 3 hónapig utaztani a Holdra az űrhajósokat, amikor kicsit több naftával 3 nap alatt elérhetik kémiai hajtóművekkel. Max nagyobb, (szigorúan nem romlandó :)) árú szállítására célszerű használni az ion.

ui: az Enyergija egyáltalán nem olcsó módja a teher űrbe juttatásának. Többször felhasználható eszközt kell mint a Venturestar, vagy valamilyen scramjetes lélekvesztő.
2008. júl. 18. 12:21 | galéria | válasz | #74
Igen-igen és a lehel hibernátorral felszerelt ikarusz farmotor meghajtású panel kisszoba méretű kapszulát már meg is építették, csak a kazánfűtő rágyújtott a Fecske cigarettájára amitől berobbant a szénpor, és mindenki elkönyvelte: az olcsó űrutazás lehetetlen. Bízzuk inkább a názára meg a ruszkikra. Mi meg inkább neki álltunk az eocén programnak, hátha a szén meghajtásban van a jövő.

ui. a pentium procra nem bíznám rá a hajó vezérlést, mivel egy-egy nagyobb energiájú töltött részecske úgy átszabja a logikai kapuk állapotát, hogy ihaj. 386 rulez!
2008. júl. 18. 12:19 | galéria | válasz | #73
Kis atomerőmű Marsra juttatásán a ruszkik már filóztak. Gyakorlatilag egy leselejtezett tengeralattjáró (sok ilyen van!) atomreaktorát kell generálozni, és becsomagolni "Fragile! Törékeny áru!" feliratos kartondobozba, majd kilőni a Holdra.

Gyakorlatilag a Föld-Hold távolság az, amely sok naftát igényel, itt is lépni kell az alternatív energiaforrások felé. A napenergia hasznosítása kézenfekvő, így az elektromos autó kifejlesztésével párhuzamosan az elektromos űrhajó a 2. prioritás. Ez zöld űrhajó, tehát jó lenne a sajtója.
2008. júl. 18. 12:17 | válasz | #72
Tudom is ki legyen az első pilóta a magyar űrhajóban: Epikurosz. Ne is szabadkozz, hidd el, élmény a repülés, úgyhogy nevedhez méltóan indulj. Az átmeneti időben, esetleg fenékenrúgással is próbálkozhatunk, hátha úgy is Föld körüli pályára állsz. Mivel ez elég olcsó technika így sok próbát is megér ;)
2008. júl. 18. 12:15 | galéria | válasz | #71
Kazahsztán
Berci bácsi
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 12:14 | válasz | #70
A megoldásomhoz mit szólsz? A Föld és a Hold között ingázik, viszi magával a saját Holdkompját, és az orosz Progresszek meg Szojuzok látják el üzemanyaggal, meg űrhajósokkal. Így csak olyan technológiát kell kifejleszteni, ami még nincs (a nagyteljesítményű ionhajtómű), vagy már nincs (holdkomp). Ami már van (az oroszoknak) azt készen vesszük.
2008. júl. 18. 12:12 | galéria | válasz | #69
Anettka különben már kitaposta az utat. Ha lobbizásról van szó, Farkas Bercinek vannak kapcsolatai Moszkvában. Bajkonúr simán elintézhető, mert a kazahok rokonaink, és járt már ott magyar lovas expedíció nemrég.
2008. júl. 18. 12:06 | galéria | válasz | #68
Gyerekek!

Egy űrhajót a mai magyar technológia meg tudna építeni. Nem nagy ügy: egy kb. 3x5 méteres kapszuláról van szó, benne olcsó kínai elektronikával (villogó LED-ek, LCD-k, Pentium prockó, pillepalack stb.)

A fellövéssel van a gond, ezért fizetni kellene az oroszoknak, de ott van a franciák guyanai támaszpontja (Kourou), ami elvileg EU-s, tehát valamiféle jogunk van hozzá (árkedvezmény). A visszatérés meg, szabadesésben, ingyen van.
Hm?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 11:58 | válasz | #67
Ez egy 60 éves teória, és megcáfolták. Nem kapnak akkora sugárzást, az út nagy része alatt védi őket a Föld mágneses tere. A Van Allen öv sugárzásában nincs semmi extra a Holdi átlagos körülményekhez képest, már 14 alkalommal átrepültek rajta. Az úrhajónak extra sugárzási védelemre van szüksége, hogy ne halmozódjon akkora sugárterhelés, ez három extra alufóliát jelent, slussz passz.
2008. júl. 18. 11:55 | válasz | #66
Viszont az űrhajó kevesebb energiát fogyaszthat: a lámpákat megspórolhatják :)
2008. júl. 18. 11:51 | galéria | válasz | #65
Mi a máknak küldjünk űrhajósokat a Holdra 3 hónapos utazási idővel? Nem értelek. Mire szegények átcammognak a Van Allen öveken és a Holdig megkerülik a Földet vagy 10000-szer olyan sugárzást kapnak, hogy világítani fognak a Holdon.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 11:37 | válasz | #64
Gondolom két oka van, hogy ilyet eddig nem építettek: utazás közben nem lehet azonnal visszahozni az űrhajósokat ha baj van (de hát egy bolygóközi utazás sem jobb, itt legalább közvetlen rádiókapcsolatuk van a magyar irányítóközponttal ), továbbá teljesen új technológia egy nagyteljesítményű ionhajtómű. Kutatni nem kell hozzá, fizikailag tudjuk hogy működik, de tudni hogy működik, meg képesnek lenni megépíteni, két különböző dolog...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 11:31 | válasz | #63
Ionhajtóműnek nem kell atomerőmű, egy kicsit nagyobbacska napelemtábla már megteszi, ennek utánaszámoltam, néhány tíz négyzetméteres napelemtábla elég energiát gyűjt, kb 3 hónap elérni a Holdat.

A garázsprojekt célja megépíteni az ionhajtóműves anyahajót, és a hozzá dokkoló holdkompot. az anyahajó mindíg az űrben marad, nincs leszállóegysége, és orosz dokkolókapuja van. A holdkomp teljesen újrafelhasználható.

Fizetünk az oroszoknak, fellövik őket az űrbe az Energija rakétájukkal. Az üzemamyagfeltöltést (anyahajónak és holdkompnak egyben) egy Progressz teherhajó végzi. A 3 fős személyzet egy Szojuz űrhajóval megy fel, ez bedokkolva marad.

Tehát három modul van összekapcsolva, szojuz, anyahajó, holdkomp. Ezt az egészet az anyahajó ionhajtóműve 3 hónap alatt elviszi Hold körüli pályára. Ott a 3 űrhajós leszáll a holdra a komppal, monduk 2 hétre, aztán az egész begint felszáll, és az egész rendszer visszatér Föld körüli pályára.

Ott beszállnak a szojuzba, és hazatérnek vele, az anyahajó és a holdkomp pályán marad. Oroszok fellőnek egy Progresszt, ami feltölti őket, aztán a következő szojuzzal a következő legénység bedokkol, és mehetnek a Holdra.
2008. júl. 18. 11:30 | galéria | válasz | #62
Az ion az ion. A plazma meg plazma. Van egy kis különbség közöttük. Aztán hogy ezt egy nagyobb, elektromos meghajtású csoportba sorolod, az már mellékes. A lényegük az, hogy kell egy bazi erős energiaforrás.

Hahóó, Názááá, tessék már valami komolyabbat létrehozni!
2008. júl. 18. 11:24 | válasz | #61
Figy. atomot elvi okokból egyáltalán nem használnak űrhajókba. Te alapból abból indulsz ki, hogy ez fogják használni. Aztán egy "olajfinomítót" feltételezel alapból a Holdra, amikor per pillanat egy íróasztalt kihívás odatennünk.

1. Egy ilyen Holdon lévő "olajfinomító" több évtizedes projekt. (gondolj az Apolló küldetésekre, az ISS építésére és akkor már közeledsz)
2. Az atomot az űrhajókba milliárd ember tiltakozását váltaná ki. (repülőgépbe se véletlen nincs)
3. VASMIR-ral az első repülést is a jövőben végzik. (és nem olajfinomítót akarnak vele akkor a Holdra vinni)

Amit írsz, talán 30-40 év múlva, ha addigra állandó Hold küldetések lesznek, meg Hold bázis, akkor lehet elkezdeni csinálni. Kell hozzá egy Hold bázis (kitermeléshez), azt se fogjuk helyben találni, oda kell menni, meg kell csinálni. Erre ma csak kémiai rakéták képesek. Utána tud az a Hold bázis termelni, utána lehet annak a termelésnek a felhasználásban gondolkodni és még azt követően lehet ezt a VASMIR meghajtásra használni a Föld körül.
NEXUS6  
2008. júl. 18. 11:15 | galéria | válasz | #60
Amúgy jogos, nem is annyira ion, sokkal inkább elektromos meghajtást kéne írni. Hiszen ott vannak pl az elektromágnesesen fűtott plazma hajtóművek, amelyek az ionhajtóműveknél sokkal nagyobb impulzust képesek szolgáltatni és ilyen jellegű meghajtással a Föld-Mars út olyan 2 hónapig tartana!!!!
NEXUS6  
2008. júl. 18. 10:56 | galéria | válasz | #59
A JiMO lett volna az első komolyabb teljesítményű ilyen jármű de törölték, szal tényleg nem igazán lesz megint tapasztalatunk ezen a téren évtizedekig.
2008. júl. 18. 10:52 | galéria | válasz | #58
Az ionmeghajtás csak akkor menne, ha lenne valamilyen a napelemnél jóval nagyobb energiaforrása (már megint a nukleáris energiaforrás, megkerülhetetlen). Hosszú ideig működne, de az elérhető gyorsulás oly csekély, hogy csak táguló spirál pályán hagyhatná el a bolygók körüli pályát. Emberes utazásra nem igazán célszerű használni. Nagyobb teher több éves utaztatására viszont ideális lenne, csak hát a teher felszínre juttatása megint nehéz és kémiai üzemanyag igényes dolog.
NEXUS6  
2008. júl. 18. 10:47 | galéria | válasz | #57
Jó, de számoljuk ki hogy hány nagyváros közelében van valamilyen nukleáris reaktor, pl a Csillebérci kutató reaktor, szal ez a komp ráadásul nem itt röpködne, hanem általában a Föld és a Hold között tartózkodna valahol. És mondjuk azért nem a kárki lövöldöz le egy 400 km magasan keringő szerkezetet, ha éppen itt van a Föld közelében. Ráadásul nagyjából rá is olyan eséllyel fog hullni az áldás mint mindenki másra. Azért a terroristák akiknek talán mindegy, hogy kire esik még nem rendelkeznek ilyen műhold elfogó rendszerekkel, szal igazából a kockázat elég alacsony lenne.

Lehet, hogy félreérthető voltam, mert nem energiatermelő bázis kéne a Holdon, hiszen az űrhajónak saját atomreaktora lenne. Hanem egy akár automatizálható kisebb hajtóanyaggyár, ami a Holdkőzetből az ionhajtómű számára állítana elő valami használható hajtóanyagot. Ez a gyár is lehetne nukleáris energia ellátású. Gyak egy atomreaktor, valami hevítő párologtató, meg valami szeparátor, meg kondenzáló, meg "palackozó" részből kéne állnia. Kb mint egy olajfinomító. Illetve egy kis begyűjtő jármű, vagy szerkezet.

Persze először, az első utakhoz akár a Földről is fellődözhetnék, hiszen sokkal kevesebb anyagról van szó mint ami a kémiai rakétákba kell!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 18. 10:41 | válasz | #56
Ionhajtómű, napvitorla. Meglenne 5 milliárdból. Vállalom a pályaszámításokat. Akiben van műszaki érzék, az majd összerakhatja. Majd itt mi megoldjuk ^_^
L3zl13  
2008. júl. 18. 10:37 | válasz | #55
Szerintem te egy kicsit túl egyszerűnek képzeled az ion hajtóművet. Ha ilyen egyszerű lenne, hogy rákötünk egy jó nagy kábelt, és máris repkedhetünk a bolygók között, akkor már megcsinálták volna.
Kétlem, hogy olyan egszerű volna felskálázni őket teljesítményben, mint ahogy azt te képzeled.
2008. júl. 18. 10:25 | válasz | #54
Figy. nem csak a zöldek idegeskednének azon, hogy 200 km a fejük fölött a Föld körül ott kering egy atomerőmű. Magyarországon baromi elfogadott az atomerőmű, de azért a többség itt se szeretne minden város mellé. És a világ többi részén még kevésbé örülnének neki. Márpedig ha a fejünk felett 200 km-en kering egy, az egyszerre lenne nagyon sok város közelében.

Biztonsági kockázatot is jelent, mert nem kell atomrakéta ahhoz onnantól, hogy atomtámadást intézz valahol, elég az ég megfelelő pontján egy atomerőművet lelőni, aztán hagyni, hogy leessen szép sűrűn lakott területre.

A Holdról való energiatermelés ipari méretben meg minimum is az első Hold küldetések után jöhet csak szóba. Az energiatermeléshez szükség lenne egy az ISS-nél is fejlettebb állandó Hold bázisra.
2008. júl. 18. 10:10 | galéria | válasz | #53
Az ISS-nek mint üzemanyagtöltő állomásnak mi értelme van? Odaviszel egy tartályt, amiből feltöltenek egy másik tartályt? Ezt jobb lenne kihagyni.

Kémiai rakétákkal ingajárat két égitest között? Max pár tonna hasznos terhet juttathatsz el óriási költségek árán. ISS klónt meg a Hold körüli pályára juttatni is hatalmas projekt nem hogy a Mars köré.

Kémiai rakétákkal a marsra, kis térrészbe bezsúfolt emberekkel, tizenegynéhány hónapos küldetést indítani mi értelme van? 20-30 év múlva az automaták különb munkát végeznek mint az emberek, kisebb indítási tömeggel.
Kémiai rakétákkal csak a Holdat szállhatjuk meg komolyabban, de az is rengeteg pénzbe kerül.

Mindaddig, amíg olyan rakétákat építünk, melyek nem kis pénzért legyártott fokozatai elégnek a légkörben, vagy űrszemétként végzik, ne is álmodjatok komolyabb naprendszer kolonizációról, vagy minimalista emberes égitest repülésekről. Nagy a költség, sok a kockázat.

Az ion meghajtás napelemekkel egy vicc, ha embert kell szállítani. A napvitorlás szintén. A nukleáris meg megbukik az ilyen-olyan ellenállásokon. Antianyagtárolás a habokban. A szupravezetős energiatároló rendszerek - melyek töltetével a kiáramló gázt lehetne hevíteni - meg jelenlegi tudásunk szerint nem építhetők meg kis súllyal.

Egyenlőre maradunk itt.