Az összes hal és madár eltűnt, a fák levelei elszáradtak, a mohák elhaltak, a helyi tavak és folyókat pedig sárgás hab lepte el.

Hirdetés

Ez volt az utóhatása egy 2005 júliusában bekövetkezett rejtélyes katasztrófának, amiről a világtól távol eső alaszkai Chignagak vulkán környékén fekvő halászkunyhó tulajdonosa számolt be. Geológusok egy csoportja most összerakosgatta a kirakós részleteit, rekonstruálva a történteket. Véleményük szerint 2005 májusában kénes folyadékzuhatag és egy ködfelhő lövellt ki a vulkán jeges kráteréből hatalmas kén üledék sávot hagyva maga mögött, ami olyan savassá változtatta a környék lazac ívóhelyeit, mint a frissen facsart citromlé. "Ehhez hasonló esettel még nem találkoztunk" - mondta a New Scientist magazinnak John Varekamp, a connecticuti Wesleyan Egyetem szakértője, aki a geológus csoport munkáját lektorálta.


Egy 2006-os felvétel a Chignagak vulkán kráteréről
A műholdas képek tanúsága szerint 2004. novemberben a Chiginagak krátere még tele volt hóval és jéggel. Nem sokkal később a mélyben felgyülemlő magma hője megolvasztotta a jég alsó rétegeit, magyarázta Janet Schaefer, a fairbanksi Alaszka Vulkán Obszervatórium kutatója. A helyiek áradásokat jelentettek, így Schaefer és kollégái több alkalommal, összesen négyszer látogattak el a területre 2005 és 2006 augusztusa között, mintákat véve a vizekből és a növényzetből. Ezekből az elemzésekből és a műholdas felvételek segítségével sikerült rekonstruálni az eseményeket.


A sárgás hab egy közeli tavon, a Mother Goose-on
A jég olvadásával kén-dioxid és más gázok törtek fel savassá téve az olvadékot. 2005 májusára a víz alagutat vájt a gleccseren keresztül közel 4 millió köbméter sarat, kőzetet és magas savtartalmú vizet zúdítva alá. Az áradat eljutott a vulkántól 27 kilométerre fekvő Mother Goose tóhoz kiírtva a tó teljes élővilágát, egyben gátat szabva a lazacoknak is, hogy eljussanak ívóhelyeikre. Schaefer csapata ebből a tóból is mintát vett, aminek a pH értéke az elemzések szerint elérte a citromlé savasságához hasonló 3-as értéket.

Az aktív vulkánok közel tizede rendelkezik kráter tavakkal és ezek közül 15-ről tudják, hogy magas a sav koncentrációja, jegyezte meg Varekamp. Egyesek, mint a Costa Ricai Poas vulkánnál található savas tó folyamatosan szivárog a környező vizekbe, azonban Schaefer és munkatársa, William Scott szerint a Chiginagak különlegessége és pusztító ereje nem pusztán a nagy mennyiségben lezúduló savas, mocsaras folyadéktömegben, hanem egy sűrű, savas, halálos ködben is rejlett. Schaefer úgy véli, a gázok az olvadékból törhettek elő, amikor hirtelen kiszabadult a kráterból, de az sem kizárt, hogy a heves folyam hozott létre egy olyasforma ködöt, mint ami a nagyobb vízesések közvetlen közelében tapasztalható. A felhő 30 négyzetkilométeren, a völgy talajától számítva 150 méteres magasságig minden növényt elpusztított.


A völgy élő- és növényvilágának pusztulása
A savas folyadék a mai napig is szivárog a Chiginagak kráterből, a környező ökorendszer azonban kezd újra magához térni: a mohák visszanőttek és az elszáradt vegetáció is kezd újra leveleket hajtani. A szennyeződésekre rendkívül érzékeny lazacok azonban nem tértek vissza a tóba, a víz savtartalma továbbra is túl magas számukra, viszont a lejjebb található vizekben már újra megjelentek. Bár ez az első hivatalos feljegyzés ilyen típusú katasztrófáról, könnyen lehet, hogy korábban is bekövetkezett a Chiginagak vulkánnál ugyanez csak kisebb méretekben. A kunyhó tulajdonosok már az 1970-es években is beszámoltak a jellegzetes sárgás habról, tette hozzá Scott.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »