Marsi minta visszajuttatásra készülnek az űrszakértők
2008. július 8. 19:01, kedd
Franciaországban gyűlnek össze az Mars-szakértők, hogy egy nagyszabású minta-visszajuttató küldetés tervéről tárgyaljanak, ami a valaha volt legnagyratörőbb bolygóközi kalandnak ígérkezik.

A marsi minták eljuttatása a Földre régóta hőn áhított célkitűzés a tudósok körében. David Parker, a Brit Nemzeti Űrközpont szakértője szerint koránt sem megvalósíthatatlan feladat, legalábbis nemzetközi összefogással és megfelelő anyagi háttérrel el lehet érni.

A Mars felszíne jelenleg robot küldetések elsődleges célpontja. A két marsjáró mellett immár a NASA Phoenix leszállóegysége is áskálódik és igyekszik különböző módszerekkel elemezni a kinyert talajmintákat, de több más küldetés is készülődik a vörös bolygóra.
Ilyen a Mars Science Laboratory és az európai ExoMars, azonban ezek egyike sem alkalmas minta visszajuttatására. Ez viszont a tudósok szerint elengedhetetlen a Mars történetének alaposabb megismeréséhez és annak megállapításához, hogy vajon a bolygó hordozott-e valaha is életet a felszínén, esetleg a felszín alatt.

Egy elemzés szerint 55 fontos tanulmány vár elvégzésre a Marson. Ezek több mint a felénél csak egy minta-visszajuttató expedíció hozna pontos eredményt, közülük is 13 kizárólag földi laboratóriumi elemzéssel végezhető el. Csak ezekben mérhető fel megfelelően a mintákban található izotópok sokasága és a maradvány elemek, illetve az ősi élet beazonosítása nanofossziliák formájában. A Földön a tudósok többszörösen ellenőrizhetik eredményeiket a különböző laboratóriumi tesztek armadájával.

Az élet után kutató robot leszállóegységek nagy hátránya, hogy a megfelelő - vagyis inkább megfelelőnek tartott - kémiai teszteket előre ki kell dolgozni számukra, míg egy földi laboratóriumban a tudósok az információk alakulásának megfelelően alkalmazhatnak újabb és újabb vizsgálatokat, olyanokat is, amikre korábban nem is gondoltak volna. Nem is szólva a kormeghatározásokról, melyek pontosan csak profi laboratóriumokban végezhetők el.

"Olyan nagyméretű laboratóriumi apparátusra lenne szükség, amit nem tudunk eljuttatni a Mars-felszínre" - mondta Parker, aki egyben a Nemzetközi Mars kutatási Munkacsoport (IMEWG) elnöke is, amit 1993-ban hoztak létre, mint a különböző kutatási stratégiák megvitatásának fórumát. Tavaly az IMEWG felkért egy tudósokból és mérnökökből álló bizottságot, az IMARS-t (Nemzetközi Mars Minta-visszajuttatási Architektúra), hogy vázolják fel egy minta-visszajuttató küldetés terveit. Ennek eredményeit fogják megvitatni a szerdán kezdődő párizsi ülésen.


Az IMARS elképzelése szerint két űrhajó indulna a Marsra, melyek egyike magában foglal egy leszállóegységet, egy marsjárót és egy hordozórakétát, amiket közvetlenül a Marsra juttat le. A landolást követően a marsjáró több kilométerre eltávolodik a leszállóegységtől és jó néhány centi mélyre fúr a talajba, különböző korú és típusú köveket gyűjtve be, köztük üledékes kőzeteket, melyek a bolygó egykori vízháztartásáról árulkodhatnak.

A marsjárónak ki kell tudnia válogatni a megfelelő kőzeteket, ami történhet egy intelligens szoftver alkalmazásával, vagy emberi közreműködéssel a földi központból. Miután legalább 500 gramm marsi anyagot gyűjtött, köztük felszíni és légköri pormintákat, a marsjáró visszatér a leszállóegységhez, ahol a mintákat egy kapszula különálló tárolóiba helyezik. Ezt a hordozórakéta viszi fel Mars körüli pályára, hogy átadja a második űrhajónak, ami egy keringő anyahajó lesz. Ez befogadja a kapszulát és visszatér vele földkörüli pályára, ahonnan bejuttatja a csomagot a Föld légkörébe.

Az elgondolásban több olyan mozzanat is van, amit az űrkutatás történetében még soha nem hajtottak végre, kihívásokban tehát nincs hiány. Az orbitális mintaátadást teljesen automatikusan kell lebonyolítani a két egységnek, mivel a Mars 3-22 fénypercre helyezkedik el a Földtől, tehát a földi irányítás nem képes valós időben kontrollálni egy összekapcsolódást.

Parker az anyahajót ruházná fel egy intelligens fedélzeti rendszerrel, ami megkeresi a pályára állt kapszulát és automatikusan hozzákapcsolódik. Ezután az anyahajónak be kell gyújtania a rakétáit és vissza kell térnie Föld körüli pályára, majd a kapszulát be kell küldenie bolygónk légkörébe. A kapszulát ejtőernyővel vagy légzsákokkal kell felszerelni a zökkenőmentes talajt érés érdekében, esetleg egy helikopteres befogást is meg lehet kísérelni, bár a Stardust küldetésnél ez utóbbi csődöt mondott, igaz a kapszula hibájából.


Hogy minderre mikor kerülhet sor, az legalább olyan nagy talány, mint az egész lebonyolítása. A legkorábbi kilövési időpontot 2018. májusára teszik, ami azt jelenti, hogy a minták 2022. közepén érnék el a Földet.

Meg kell jegyezni, hogy a szovjetek az 1970-es évek közepén már hajtottak végre minta-visszajuttató robotküldetéseket a Holdról, azonban azóta az ilyen összetett küldetéseket megengedhetetlenül bonyolultnak és költségesnek minősítették. Parker szerint viszont a szóban forgó Mars-küldetés becsült 3 milliárd dolláros költsége ma már elfogadható, amennyiben több nemzet közösen állja a számlát.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. júl. 11. 23:27 | válasz | #60
Csakhogy nem arról volt szó, hogy kell e a háború. Hanem arról, hogy hajtja a változást. És igen, lehet akár mesterségesen is csinálni konfliktusokat, díjjakkal, állami ösztönzőkkel, akár simán pénzzel, vagy épp jobb élettel, meg maga a piaci verseny is lehet ösztönző, de a háború egymaga sok-sok ösztönzőt ad egyszerre. Amitől persze még továbbra se kell.
2008. júl. 11. 23:12 | galéria | válasz | #59
No, ilyen H-termelő bacik biztos nincsenek a Marson.
2008. júl. 11. 13:44 | galéria | válasz | #58
Szerinted a piaci verseny, az emberi kíváncsiság, a társadalmi megbecsültség, a díjak, az állami ösztönzők nem elegek? Kell a háború?
Nem hinném.
2008. júl. 11. 10:44 | válasz | #57
Hülyeségeket beszélsz és szerintem tudod is, csak nehezedre esik már beismerni azok után, hogy kimondtad. A konfliktusok a nagyságuk és hosszuk mértékében hajtják a változást. Ebben a nagyobb változásnak a keretében pedig a technológiai változás is nagyobb lesz.

A második világháború hozta az áttörést a rakétatechnikában és az atomtechnikában is. A hidegháború hozta gyakorlatilag a teljes ma is használatos űrtechnikát, de a számítástechnika technológiai részét is. A hidegháború végét a fegyverkezési verseny befejezése hozta. Látható, hogy a kettő nem független teljesen egymástól, sőt. Ma, amikor az olajlelőhelyek körül háborúk dúlnak, nagyon rég nem látott mértékben fejlődnek az alternatív energiahordozók. A konfliktus hajtja a fejlődést.

Olyan meg persze nincs, hogy teljes konfliktus mentesség, mert ha más nem, Magdi néni veszekszik a tévében Vili bácsival és ki egyiknek, ki másiknak ad igazat.
2008. júl. 11. 09:31 | galéria | válasz | #56
"egyesek a következményekkel nem számolva, békeidőben alapozzák meg egy komplett kulturkör tönkremenetelét"

Igen, ez egy reális és akut veszély Európában. Ezért kellene a sok destruktív barmot kipaterolni a politikából és a döntéshozatali helyekről.
2008. júl. 11. 09:29 | galéria | válasz | #55
Konfliktusok vannak bőven békeidőben is. A hadmérnökség meg mindig is a civil mérnökségen élősködött, mert a hadsereg nem kedvez a kreatív gondolkodásnak, ott parancsszóra kell cselekedni.
LPG  
2008. júl. 11. 07:36 | válasz | #54
Nem vagyok háborúpárti, de azt viszont tudom hogy konfliktusok nélkül nincs igazi haladás. Válságok nélkül nincs fellendülés. Lehet, hogy tudomány lenne a nélkül is, de néha nem árt egy kis felfordulás itt-ott. Nem én mondom, ez természeti törvényszerűség...ami egy emberre is vonatkozik akár.
CSAK azt nem szeretem, amikor egyesek a következményekkel nem számolva, békeidőben alapozzák meg egy komplett kulturkör tönkremenetelét.
2008. júl. 10. 23:44 | galéria | válasz | #53
Ez csak a látszat. A háborúpártiak önvigasztalásai.
2008. júl. 10. 23:35 | válasz | #52
Második világháborús rakétatechnika? Hidegháborús űrverseny?
2008. júl. 10. 22:24 | galéria | válasz | #51
Annyiban idevaló, hogy ezek a piszokságok akadályoznak az űrkutatási célok elérésben. Társadalmi béke és fejlődés nélkül az űrtudomány is nehezen tud fejlődni.
LPG  
2008. júl. 10. 22:01 | válasz | #50
A Londoni késelési statisztikát viszont a mohamedek viszik. 30-ból 29, vagy ilyesmi. De ez már nem ide való témakör...
2008. júl. 10. 17:54 | galéria | válasz | #49
Csak ennyit?

Nemtom figyelitek-e a híradásokat, hogy Angliában a színesfémtolvajlás nemzetbiztonsági ügy lett.

Csak egy dolgot hallgat el a zs.. média: a tolvajok kelet-európai cigányok, akik (amelyek) exportálták életmódjukat az Egyesült Királyságba. Nesze neked nyitott határok!
LPG  
2008. júl. 10. 13:50 | válasz | #48
Egy - két nemzedékváltás, és megszűnne az éhezés, és a járványok Afrikában. Csak nem kéne segélyeket, technológiát, és fegyvereket szállítani. Mert nem tudják helyesen használni azokat.
Az arabokról ha leszállnánk, megmondva nekik hogy cserében Európát se próbálják megtéríteni az "igaz hitre" (a segélyből élő európai millióikat szépen vigyék HAZA innét). A bűnözés is töredékére csökkenne, ergo még több szabad pénz.
Így Európának is sokkal több pénze lenne űrkutatásra, és egyebekre. Ennyire összefügg a politika, és az űrkutatás!

Ennyit szerettem volna elmondani.

LPG  
2008. júl. 10. 13:37 | válasz | #47
Van pár 100 millió túlfogyasztó és egy rakás csóró. Adjunk enni és gyógyszert az éhezőknek - betegeknek, hogy még több gyereket csinálhassanak akit segélyekből szintén etetni kell, mondjuk családonként 6-9-et? Közben politikai rendszereket, fegyvereket rájuk eröltetve?
Őket beszabályozná a természet (részben az Európai ember hibája hogy ez lett, és most még egy lapáttal?)
Békén kéne hagyni az elmaradott államokat, rögtön lenne pénz űrkutatásra. Ahol fontos nyersanyagok vannak, ott visszaállítani a gyarmati állapotot.
Közben 100X-osát fogyasztjuk annak az engergiának, mint ami jár nekünk. Pl USA. Ha nem lenne ekkora a fogyasztás, talán háborúzni sem kéne, nem kéne elvenni ami a másé, és nem kéne heccelni az arabokat (+Izraelt pénzelve - támogatva). Lásd Irak, Irán, Afganisztán.
1000 milliárd dollárt lehetne kutatásra költeni, de valakiknek a zűrzavar az érdeke!
2008. júl. 10. 11:10 | válasz | #46
ja aztán a fél világ (v több) segélyből fog élni
2008. júl. 10. 10:41 | válasz | #45
jól értem, hogy amit az oroszok megcsináltak 1970-ben, az ma nem megy a jenkiknek?
2008. júl. 10. 10:17 | galéria | válasz | #44
Te se internetezz, hanem add a pénzt a szegényeknek.
Én pedig biztos vagyok, hogy nevezett szegények, ha a helyedben lennének, ugyanígy tennének.
2008. júl. 10. 10:12 | válasz | #43
Hm mennyivel jobban járna a világ ha ezt a pénzt mondjuk az űrkutatásra szánnák... Na igen tudom a háború jó biznisz...
2008. júl. 10. 10:02 | galéria | válasz | #42
Jóvan, leülhetsz.
Zinaj  
2008. júl. 10. 09:56 | galéria | válasz | #41
kit erdekel a szaros mars.a foldon meg eheznek gyerekek.oda kene a 3 milliard dollar.nem szaros marsrol minden.ugysin elet ott kinem szarja le.sose jut el ember oda.ennyi
2008. júl. 10. 09:47 | galéria | válasz | #40
Nem feltétlenül, mert a Linux ingyen van.
(Tudtam régen, hogy milyen valósidejű oprendszerrel mennek a szondák, de elfelejtettem.)
2008. júl. 10. 09:44 | válasz | #39
es windows oprendszer futtna a fedelzetin
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. júl. 10. 09:23 | galéria | válasz | #38
Nocsak. Arrakistor téged is megfertőzött? :D
2008. júl. 10. 00:03 | galéria | válasz | #37
Nem mintha, annak a koszos dollárnak, bármi értéke is lenne, mert úgy nyomatják őket a nagyorrúak és cinkostársaik mintha wc papír lenne
2008. júl. 09. 22:53 | válasz | #36
Lehet, hogy rosz helyen keresik a pénzt azért nem találják. Meg kellene mondani a "Bush bácsinak", hogy a Bin Laden-t a marson látták egyből küldene oda két-három "X-38"-as Ürepűlőgépet azokba elférne "párszor 500 gramm" minta. Ma írt alá 162 Milliárd USD iraki - és afganisztáni - hadműveletek folytatásának finanszírozásáról.
2008. júl. 09. 21:55 | válasz | #35
Csak a mennyiségek és a méretek? Végülis a Mars utazás a Hold utazásnál alig 140-150-szer hosszabb út. Olyan mintha Pestre nem Bicskéről járnál be dolgozni, hanem kb. Nairobiból vagy Delhiből. (39 vs. 5600 km) Lehet más technikát vennél igénybe a kettőhöz, de ha nem is, akkoris igencsak neki készülnél. Pl. biciklivel vagy autóval is egész másképp készülnél egy 5600 km-es útra, mint egy 39 km-esre. És a mi Hold rakétáink közelebb állnak ez esetben a biciklihez (legyen elektromos kerékpár, mert mégis gépi erő), mint az autóhoz, mivel nem egy hóka-móka út volt az nekik, hanem csúcsra voltak már ahhoz is járatva.
2008. júl. 09. 21:36 | válasz | #34
roliika készíti majd neked a szigetelést :D a meghajtást inkább nem írtam, mert az nem poén, ha idelenn maradsz :)
2008. júl. 09. 19:51 | galéria | válasz | #33
A holdutazás során a technika nagyjából összeállt, csak a mennyiségekben, méretekben van különbség. A sok űrállomásozás során már a hosszú űrbeli tartózkodás hatásait is kitapasztaltuk, nem is értem mért kell ennyit totojázni.
Flashy  
2008. júl. 09. 19:38 | válasz | #32
az űrállomásra viszonylag könnyű embert feljuttatni, onnan meg nagylevegő, aztán ússzanak. a mars gravitációja meg kisebb, jó nagyot ugrani, aztán jöhet vissza.
2008. júl. 09. 18:54 | válasz | #31
De miért nem Epikurosz? Pedig egyszerű az eljárás egy emberre ráadunk egy termó mackó-ruhát meg bukósisakot, oszt már lőjűk is kifele egy 30 méteres parittyával:D
Bexter   2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. júl. 09. 18:40 | galéria | válasz | #30
Azért ez olcsobban és jobban is meg lehetne csinálni. Mi lenne ha fent raknák fel egységenként egészet? Elférnek az apro részek az ürsiklokban (már ha lesznek)
Meg ha már mennek kicsit bővítség meg az egységet kis ráforditással hozzon má egy kilot haza.
2008. júl. 09. 18:29 | galéria | válasz | #29
Ha azt hiszed, hogy rámijesztettél, tévedsz, mert bevállalós fajta vagyok, persze az SG-s fórumozó közönség szaktudására nem merném rábízni az életem.
2008. júl. 09. 18:21 | válasz | #28
Epikurosz: Téged lövünk ki elsőnek ;)
2008. júl. 09. 15:03 | galéria | válasz | #27
Csak szólok:
A marok mint mértékegység úgy is mondható, hogy: maréknyi.
2008. júl. 09. 13:17 | válasz | #26
A jelenlegi költségvetésből erre futja, mármint 3M dolcsiból. Oda lehetne küldeni sokkal több mindent, csak sokkal több pénzért.
geli13  
2008. júl. 09. 13:07 | válasz | #25
"A legkorábbi kilövési időpontot 2018. májusára teszik, ami azt jelenti, hogy a minták 2022. közepén érnék el a Földet. "
Hogy egy marok port visszahozzanak, amit csak pár centivel a talaj alatt szednek...csak szerintem szánalmas? Így visszafejlődni...vagy csak most tartunk itt khmm...vagy csak ezt mondják el...
2008. júl. 09. 13:05 | galéria | válasz | #24
Csillagrombolót!
L3zl13  
2008. júl. 09. 12:47 | válasz | #23
Ennek a hozzászoktatósdinak az a legnagyobb hibája, hogy 50-100 évvel ezelőtt nem is lett volna rá szükség.
Tekintve, hogy az átlagemberek akkoriban félig meddig arra számítottak, hogy a Vénuszon és a Marson életet találnak.

"Ha jól értem, az egész a földön kívüli élet keresésére megy ki. Mitől lehetnek biztosak ebben? A mars az egyetlen jelölt?"
Nem biztosak benne, de a Mars az egyik legjobb jelölt. Mind adottságai, mind pedig viszonylagos közelsége miatt.
2008. júl. 09. 12:40 | válasz | #22
Valószínűleg a világ legdrágább marok földje lesz :)
2008. júl. 09. 12:04 | galéria | válasz | #21
Ha tudod, hogy hülyeség, akkor semmi gond. :-)
2008. júl. 09. 12:03 | válasz | #20
Ha jól értem, az egész a földön kívüli élet keresésére megy ki. Mitől lehetnek biztosak ebben? A mars az egyetlen jelölt?

Majd 2022-ben visszajön a minta, megállapítják, hogy van bakteriális élet. Aztán pár év alatt hozzászoktatnak minket, hogy van földönkívüli élet, majd kinyögik, hogy hát már Roswell-nél felvettük a kapcsolatot....aztán jöhet a Final Conflict...

Tudom, hogy hülyeség, nem kell kioktatni, köszi...

2008. júl. 09. 11:23 | válasz | #19
De valami nagyot hogy mindenki felférjen rá.
2008. júl. 09. 11:15 | galéria | válasz | #18
Mit szólnátok, ha mi, SG-sek csinálnánk egy űrhajót?
L3zl13  
2008. júl. 09. 08:46 | válasz | #17
Ugyanezeket a technikákat (ha nem is ugyanezt az űrhajó tervet) az emberes küldiknél is fel lehet majd használni.

Viszont ha 2018-ra tervezik, akkor lehet, hogy érdemesebb volna több pénzt pumpálni a Holdbázis projectbe, és kicsit előre hozni azt.
Utánna onnan indíthatnák a marsi szondákat jóval olcsóbban.
2008. júl. 09. 08:34 | válasz | #16
"ami a valaha volt legnagyratörőbb bolygóközi kalandnak ígérkezik"
Kalandtúra szervezést vállalok már 3 milliárd dollártól is!!!
2008. júl. 09. 07:07 | galéria | válasz | #15
"a minták 2022. közepén érnék el a Földet. " Ááá akkor már csak szólni kell a kínaiaknak hogy hozzanak haza pár kavicsot ha visszafelé jönnek
2008. júl. 09. 06:20 | válasz | #14
10 év múlva Kína meg az USA háborúban áll és azon fognak versenyezni hogy ki tud előbb embert juttatni a Marsra.
Omega  
2008. júl. 09. 01:37 | válasz | #13
A britekről nekem pont nem a siker jut eszembe. Még a beagle-vel is befuccsoltak, hát akkor ezzel...
item   2001. 10. 04. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 10. 04. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 10. 04. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. júl. 09. 00:31 | galéria | válasz | #12
Aztán majd hazahoznak valami ismeretlen vírust és annyi nekünk!
DompR  
2008. júl. 09. 00:10 | válasz | #11
Ez a "ó néhány centi mélyre" menyit takar pontosan? Mert ha húsz centi mélységig megkapirgálja a felszínt, abból nem fogjuk megtudni hogy négymillió évvel ezelőtt milyen aranyos, virágosrétes placc volt a kis vörös..
2008. júl. 08. 23:12 | válasz | #10
Valamelyest már most is tudjuk és addig ez még javulhat, mert mennek még mozgó laborok is oda. Anélkül is, hogy ez odamenne, ismerni fogjuk annyira a talajt "belelépéskor", mint a legtöbb nénike, aki háza mögött kertészkedik. Vagy még jobban.
Én inkább, ha valamit, akkor növényeket próbálnék odaküldeni. Kiválasztani a lehető leginkább szóbajöhetőeket, génkezelni, a lehető legjobb helyre letenni, akár még üvegbúra alá is tenni és megfigyelni őket, hogy képesek e megmaradni és hogyan reagálnak.
LPG  
2008. júl. 08. 22:22 | válasz | #9
55 fontos tanulmány

Nem is drága

2008. júl. 08. 22:19 | galéria | válasz | #8
Még a Merkúrról sincs mintánk.
2008. júl. 08. 22:03 | galéria | válasz | #7
Azért az nem rossz, hogy az emberes küldetés előtt már tudjuk, hogy mibe tapos a csizma.
2008. júl. 08. 21:34 | válasz | #6
2018? Addig még azér történik egysmás. Az is lehet, hogy lesz addigra teleport :) Ennek szvsz. akkor van értelme, ha emberes küldetést nem terveznek utána évtizedeken belül. Mert amúgy 3 milliárd dollár, 10 év készülődés elmegy erre, aztán utána 10 évvel a sokszorosa információt hozhatja, már amennyiben valóban lesz emberes Mars küldetés.
emp  
2008. júl. 08. 21:10 | válasz | #5
A jó magyar módszer szerint. Tizenhat al-al-al vállalkozó és máris eltűnik a 3 milliárd dollár, úgy hogy még egy dióda sem fog elkészülni belőle! :DDDDD
2008. júl. 08. 21:06 | válasz | #4
lehet, csak nehogy John [Doom] Carmackék kapják..
2008. júl. 08. 20:06 | galéria | válasz | #3
Azért ez izgalmas hír!
Miért nem adják ki a feladatot alvállalkozóknak?
Szerintem a maszekok hamarább hoznának mintát, mint a behemót állami űrkutató szervezetek.
2008. júl. 08. 19:30 | válasz | #2
És abban már biztos megtalálják az élet jeleit. :o)
Déta  
2008. júl. 08. 19:17 | válasz | #1
"...amennyiben több nemzet közösen állja a számlát."
Amennyiben...