A NASA-é lehet az első napvitorla az űrben
2008. július 2. 23:05, szerda
A NASA kutatói régóta álmodnak arról, hogy a napszél befogásával vitorlázzanak a bolygók között. Nyáron végre valóra válhat ez a vágyuk.

"Tartsák a tenyerüket a Nap felé! Mit éreznek? Természetesen meleget. De ezeknek a hősugaraknak nyomásuk is van... csak éppen sohasem vették észre, mert annyira parányi érték. A tenyerükre mindössze háromszázezred gramm nyomás nehezedik. De odakint a világűrben ilyen csöppnyi nyomás is fontos lehet, mert egyfolytában hat, óráról órára, napról napra. A rakéták üzemanyagával ellentétben ez az energia nem kerül semmibe, és mennyisége is korlátlan. Ha akarjuk, tetszés szerint felhasználhatjuk. Olyan vitorlásokat építhetünk, amelyeket a Napból áradó sugárözön hajt".

Ezek nem egy NASA tudós, hanem egy kitalált karakter - John Merton - szavai Arthur C. Clarke Napvitorlások című novellájából. Azonban ha minden jól megy, Merton, a Diana napvitorlás kapitányának látnoki szavai hamarosan tényként kezelendők. A NASA kutatói régóta álmodnak arról, hogy a napszél befogásával vitorlázzanak a bolygók között, azonban a sci-fivel ellentétben az emberiségnek mind a mai napig nem sikerült bevetnie hosszú ideje fejlesztés alatt álló napvitorláit.


"Mindig kell lenni egy első alkalomnak" - bölcselkedett Edward Montgomery a NASA Marshall Űrrepülési Központjának projektvezetője, aki csapatával és az Ames Kutató Központ munkatársaival az idei nyáron történelmet írhat a NanoSail-D nevet viselő napvitorlával. A "D" a napvitorla demonstrátor minősítését jelzi, ami a SpaceX egy Falcon 1 rakétáján indul majd a csendes-óceáni Omelek-szigetről. "Kilövési ablaka" július 29-től augusztus 6-ig tart, ezt követően augusztus 29 és szeptember 5 között nyílik újabb lehetőség a felbocsátásra.

"A NanoSail-D lesz az első teljesen beüzemelt napvitorla a világűrben, és az első űrjármű, ami a Nap nyomását használja magasságszabályozásának vagy orbitális manőverezésének első számú eszközeként" - fejtette ki Montgomery. "Mindig keressük a lehetőségeket. Az Ames rendelkezik egy hellyel a Falcon 1-en és megkérdezték nem kívánunk-e csatlakozni hozzájuk. Természetesen igent mondtunk. Napvitorlánk beüzemeléséhez a Kalifornia Egyetem Műszaki Intézetének Poly Picosatellite Orbital Deployerét, röviden P-POD eszközét fogjuk használni."

Néhány évvel ezelőtt a Planetary Society megpróbálkozott egy NanoSail-D-hez hasonló küldetéssel, ez volt a Cosmos I, azonban a kilövő jármű meghibásodása és megsemmisülése véget vetett a projektnek. Montgomery és kollégái meggyőződése, hogy ez a NanoSail-D esetében nem következhet be, és a napvitorla sikeresen kibontja mind a négy fátyolszerű szárnyát az űrben.

Miért ilyen fontos a napvitorla? Mivel az űrben nincs súrlódás, amint egy napvitorlás mozgásba "lendül" gyakorlatilag örökmozgóvá válik, képes folyamatosan gyorsulni jóval azután is, amikor egy rakéta már rég kifogyott volna az üzemanyagból és már csak sodródik a végtelenben. Így a napvitorla, ha idővel is, de sokkal nagyobb sebesség elérésére képes és nagyobb távolságokra juthat el, mint bármelyik rakéta. Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manőverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre.


"Nem is az a kérdés, hogy egy napvitorlás milyen messzire jut el egy rakétához képest, sokkal inkább az, hogy milyen gyors" - mondta Montgomery. "A rakétahajtású Voyagereknek sikerült elhagyni a Naprendszert, de ehhez több mint három évtizedre volt szükség. Egy ma elindított vitorlás valószínűleg egyetlen évtized alatt befogná őket, bár az elindulásuk jóval lassabb. Kis távolságokon, például a Föld és a Hold között ajánlatosabb a rakéták alkalmazása. Rakétával az út napokban számlálható, napvitorlával hónapokban"

Sokak szerint mindez csak spekuláció, a NanoSail-D azonban bebizonyíthatja mennyit érnek a napvitorlák, amiket nem csupán hajtóműként képzelnek el. A Föld körül párszáz kilométeres magasságban számos mikroműhold kering, melyek küldetésük végeztével évtizedeken át pályán maradnak, a hulladéknak számító, immár irányíthatatlan űreszközök pedig komoly kockázatot jelenthetnek más űrjárművek számára. A NanoSail-D elvileg fékezőernyőként is szolgálhat a mikroműholdak számára, lerövidítve az időt, ami a légkörbe való visszatéréshez szükséges. A vitorla ilyenkor nem a napszelet, hanem a nagyon ritka felső légkört használja ki a műholdak lassításához, ez sokkal egyszerűbb, mint egy tartalék hajtóművet elhelyezni a pályaelhagyáshoz.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. júl. 16. 23:10 | válasz | #47
Na akkor valami okos válaszoljon...
Szerintem is az a kritikus ebben hogy a világűr azért nem üres csak ritka az anyag. amikor viszont nagy sebességen megy miértis nem fog ez szétszakadozni ?
Másrészt a világűr egész hideg. Már a Huble utódja is minusz 230 fok körül fog kerülni pedig az csak 4 hold távolságra lesz. Akkor a plútő körül mennyi lesz a hőmérséklet ? -250 Szóval az a vitorla nem egy olyan lobogós fajtának kell elképzelni :)
Nem hat ez a nyomásra ?
De ha már a hőmérséklet a téma. Azt is elmagyarázhatná valaki hogy egy légüres térben hogy lehet egyáltalán minusz 230 fok ? Ha nincs anyag akkor mi miatt van ott annyi hőmérséklet??
Köszi...
2008. júl. 08. 15:30 | galéria | válasz | #46
gagyí.
A tengereken sem volt okés a vitorlás, mér lenne az pont az űrben?
Vagy dettó a léghajó a légkörben.
Könnyen irányítható cucc kell.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 07. 08:46 | válasz | #45
A napvitorla inkább csak kicsi hasznos tehernél használható. Kicsit utánaszámoltam még régebben, ha egész közel megy a Naphoz, és onnan indul, egy kb 50 tonnás napvitorlás 200 km/s sebességre gyorsulhat fel kb 5 év alatt, de ehhez több négyzetkilóméteres vitorla szükséges. Szóval ez nem oldja meg a forgalmat a Naprendszerben, max. érdekes expedíciók kivetelezéséhez hasznáható.
2008. júl. 04. 12:28 | válasz | #44
én szerintem a napvitorlák nem fognak nagy szolgálatot tenni a NASA-nak
2008. júl. 04. 10:34 | válasz | #43
Nem lehetne az út elején napszél helyett lézerrel gyorsítani a vitorlást?
Flashy  
2008. júl. 04. 09:23 | válasz | #42
"A NASA-é lehet az első napvitorla az űrben"
ez úgy hangzik mintha legalább 50 cég versenyezne hogy kinek sikerül először, és mekkora meglepetés hogy pont a NASA-é lesz az első :)
vagy még tágabb értelemben mintha 25ezer alien faj kísérletezne a napvitorlával, de a broglz egye meg, csaknem sikerül, ennek a francos földi NASA-nak meg mindjárt kész :)
mrzool  
2008. júl. 03. 19:24 | válasz | #41
Ezzel az egésszel 'csak' annyi a baj, hogy a SpaceX-féle raksival akarják pályára állítani. Közismert pénzlenyúló cégről van szó, csak szívják be az állami és magán támogatásokat, 2 indítási kudarc után is csak ígérgetni és halasztgatni tudnak...
cye  
2008. júl. 03. 18:05 | válasz | #40
L3zl13 jókat írt! Olyanokkal egészíteném ki, hogy:
Ha a körpálya közepén a nap süt, a vitorlás a vitorláját úgy állítja, hogy a haladási irányának háttal (kör pályájára érintő) tükrözzön. Ezáltal az ébredő erő irányvektorának lesz érintő irányú komponense is, ami pont a haladási érintővel esik egybe. Ilyenkor gyrosul a szerkezet, és szép lassan spirálozik egyre magasabb és magasabb pályákra. Hogyha másik irányba tükröz, pont az ellenkezője történik: lassít, és befelé spirálozik (nap felé), csökkentve a pályájának magasságát.

Namost ha közben van egy bolygó, és a körül is kering, nyilván kicsit bonyolódik a szitu, de gyors (függ a keringési időtől) vitorla forgatással megoldható...
L3zl13  
2008. júl. 03. 15:42 | válasz | #39
A napvitorla (ugyanúgy, mint a hagyományos vitorlák) pusztán a felületével hasznosítja a fényt. (Ismétlem, nem napszéllel működik.)
Ha megfordítod, akkor a "felülete" ugyanakkora lesz, következésképp a hajtóereje is.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. júl. 03. 15:09 | galéria | válasz | #38
LOL tényleg, ott van csák norisz!
2008. júl. 03. 14:30 | válasz | #37
de lehet akár két nyitható-csukható vitorla (egy napenergiával töltésre az ion hajtóművet egy meg a napszél befogására) és mindig épp azt nyitni ki, amelyiket használni akarjuk
2008. júl. 03. 14:28 | válasz | #36
ha a vitorlát megfordítjuk, akkor a napszelet hasznosító fele napnak háttal lesz és ha a vitorla másik oldala napcella, akkor töltheti az ionhajtóművet, mivel ez lesz nappnak szembe, és így az idővel erősebb lesz, mint korábbi hajtás megmaradt lendülete
L3zl13  
2008. júl. 03. 13:58 | válasz | #35
Ha a napvitorla ki van feszítve (különben hogy tölthetné az ion hajtóművet) akkor húzó hatása is lesz kifelé. Hacsak az ION hajtómű nem lesz erősebb, mint az őt töltő napvitorla hajtóereje, akkor halott ötlet.
2008. júl. 03. 13:53 | válasz | #34
napnak szembe majd megy ion hajtóművel :) azt meg a napvitorla töltené napenergiával. gyorsulásuk hasonlóan jó, így egy-egy forduló akár egy-két év is lehet. a napvitorlás repülőnapok meg majd évtizedekig fognak tartani :)
L3zl13  
2008. júl. 03. 13:42 | válasz | #33
Te meg azt felejted el, hogy a szonda nem sugárirányban halad, hanem spirálisan. Nem metszi a bolygó pályáját merőlegesen, aztán megy tovább a végtelenbe, ha nem fékezik le.
Egyszerűen annyira kell felgyorsítani, hogy a sebessége a bolygóval való találkozáskor közel legyen az adott pályához tartozó orbitális sebességhez, és máris pályára lehet állítani a bolygó körül.
2008. júl. 03. 13:39 | válasz | #32
ha sikerül is nekik csak azért lesz, mert Chuck Norris ott van és segít (első kép jobb oldal).
L3zl13  
2008. júl. 03. 13:15 | válasz | #31
Az ok, hogy megfordul, csak nem értem, ettől hogyan változik szerinted a pályája...
Max nem gyorsul tovább, de ettől visszatérni még nem fog.
L3zl13  
2008. júl. 03. 13:14 | válasz | #30
Ráadásul a napvitorlást nem is a napszél hajtja túlnyomórészt, hanem a fénynyomás, aminek a határa esetleg nem is ugyanott van.
2008. júl. 03. 12:54 | galéria | válasz | #29
Gyere Armázni, oszt megbeszéljük. Választhatsz fegyvert.:))))
2008. júl. 03. 12:54 | galéria | válasz | #28
Kicsit alulbecsülted a dolgot...
2008. júl. 03. 12:52 | galéria | válasz | #27
"A heliopauza ott alakul ki, ahol a Napunkból származó töltött részecskék árama, azaz a napszél találkozik a csillagközi anyaggal. Ez egy igen bonyolult szerkezetű térség, melyben még a találkozó előtt egy lökéshullámfront keletkezik, utána pedig a napszél lassulni kezd. Így egy kaotikus áramlással jellemzett zóna keletkezik, amelynek belső határa a fenti belső lökéshullámfront, külső határa pedig a heliopauza. Utóbbin kívül már a csillagközi anyag dominál. A határok természetesen nem élesek, ezért csak hosszú észlelési sorozat után lehetett kimondani: a Voyager-1 belépett az átmeneti tartományba, a csillagközi térbe vezető határzónába."
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. júl. 03. 12:17 | galéria | válasz | #26
1. mivel ha akár egy helyből indul, akkor is bármilyen égitest gravitációja annyira felgyorsítja zuhanás közben, hogy pont a pályasebességgel érkezik a bolygóhoz, amiből viszont egy nagy bumm lesz, mert a sebesség iránya viszont nem megfelelő.
2. Az űrhajónak mindig van kezdősebessége, mert nem parkolni akar a célbolygó gravitációs hatásának a határán, hanem szépen a bolygóhoz érni.
3. Ha már gyorsítás van, fékezés nélkül szépen egy görbült pályán eltávolik a bolygótól és nap körüli pályára áll.

Nem véletlenül kell még a legtakarékosabb szondának is fékezni valahogy pályára álláskor.
Ma már szerencsére ki lehet próbálni.
2008. júl. 03. 11:58 | galéria | válasz | #25
"Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manőverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre"

Itt vajon arra gondolnak, hogy egy nagyobb gravitációval rendelkező objektum körüli körpályáról, táguló spirálban, szakaszos napszél gyorsítással állítják visszatérő pályára? Mert széllel szemben vitorláztatni egy súrlódás mentes környezetben, ahol nincs mi kompenzálja az űrjárművet terhelő forgatónyomatékot... nos ez elég lehetetlennek hangzik. Persze hülye vagyok a fizikához.

Sanyix: simán befoghatja bármelyik bolygó, vagy hold, pusztán úgy kell megválasztani a gyorsítás idejét, hogy a haladási sebesség és az objektum közelében ébredő tömegvonzásból eredő sebesség növekedés összege éppen akkora legyen ami elég a pályára állásra. Mondjuk, az érkezési pályagörbének is passzentosnak kell lenni.
2008. júl. 03. 11:55 | válasz | #24
úgy, ahogy pl. egy csónak egyoldali evezésnél. kihasználják a szonda tömegét, a vitorla egyik felét bevonják és ettől a szonda tömegközéppontja körül egy forgómozgás jön létre
2008. júl. 03. 11:06 | válasz | #23
Valóban, de azt ne felejtsd el hogy hiába kerüli meg a bolygót a sebessége nem változik (bolygó felé közeledve gyorsul, az érkezési tengelytől számolva nagyjából ugyanennyit lassul, vagyis olyan sebessége lesz mint a bolygó elérése előtt). Lassításához ugyanakkora utat kell megtennie, a napot felhasználva, mint amit a bolygó eléréséig tett meg.

Ergo: ezzel továbbra sem fognak objektumokat célbajuttatni ;)
L3zl13  
2008. júl. 03. 10:56 | válasz | #22
Addig ok, hogy egy bolygó gravitációjával visszafordulnak, de az "anélkül is egyszerűen megfordulnak" dolgot nem igazán értem, hogy képzeled.
Pochok  
2008. júl. 03. 10:46 | válasz | #21
most látom, hogy az előttem lévők már nagyából kifejetették a lelassítást, szóval fölöslegesen gépeltem :)
Pochok  
2008. júl. 03. 10:44 | válasz | #20
Azért nem egészen így van...
gondolj bele, hogy megfelelő számításokkal simán meglovagolhatják egy bolygó gravitációját és megfordulnak (vagy anélkül is egyszerűen megfordulnak), akkor szembenapszéllel logikusan elkezd lassulni a jármű és tadadadadadaa
máris lefékezték a megfelelő sebességre :)
Zolka  
2008. júl. 03. 10:37 | válasz | #19
Brueni: a plútónál már semmilyen. A heliopauza a teóriák szerint Neptunusz után van, addig lehet napvitorlázni. ( http://en.wikipedia.org/wiki/Heliosphere )
Nekem inkább azt magyarázza el valaki, hogy lehet (nap)széllel szemben (nap)vitorlázni.
2008. júl. 03. 10:18 | válasz | #18
Nem érzi, de ha a Nap "fúj" egy nagyot akkor biztos megérzi.
L3zl13  
2008. júl. 03. 10:14 | válasz | #17
Miért lenne alkalmatlan emberi utazásra csak azért, mert hónapokig gyorsul?
Már a Mars küldetésnél is több hónapos úttal számolnak.
Nem rohadtul mindegy, hogy egész úton lassít/gyorsít. Vagy csak az első és utolsó rövid időszakban?
brueni  
2008. júl. 03. 09:55 | válasz | #16
oké, hogy 300 ezred gramm/tenyér, de a bolygók gravitációja nem befolyásolja a felgyorsulást?
meg milyen "napnyomás" van a plútó körül? ha fújsz egy nagyot az iroda végén ülő kollégádra, megérzi?
Narxis  
2008. júl. 03. 09:21 | válasz | #15
Ezt már gyönyörűen demonstrálták a Star Trek - Deep Space 9 sorozat egyik részében.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. júl. 03. 09:17 | galéria | válasz | #14
Nem fogja be a bolygó, mert mindig gyorsabban közeledik hozzá, mint a legnagyobb pályasebesség. Azt kell kiszámolni, hogy megfelelő irányban menjen megfelelő sebességnél.

Gravitációs lassítás nem lassítja le eléggé, azzal egyedül pályára állni nem lehet. Légfékezéshez meg valamennyire sűrű légkör kell, ami a plutón alig van, viszont neptunuszon jó lehet.

Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön! :D
2008. júl. 03. 09:13 | válasz | #13
tehát csak egy bolygó kell hozzá, hogy megforduljon. stimmel.
2008. júl. 03. 08:39 | válasz | #12
> Ennek nulla a pajzsa... meteoritok? Kicsik? Nagyok? Semmi nem védi.

Ja tényleg nem védi semmi de nagyon nagy a vitorla felülete és biztosan úgy van megtervezve hogy 1-2 kisebb lyuk még nem számít neki. (Ha egy nagy aszteroidával ütközik hát az pech de az ellen a mostani pajzsok se érnek semmit.)
2008. júl. 03. 08:37 | válasz | #11
Úgy lehet vele nappal szemben menni hogy felgyorsítják egy nagyobb bolygó (pl. jupiter) felé. Alacsony pályán gravitációsan felgyorsul és amikor elindul nappal szemben akkor bezárják a vitorlákat. (Persze ki kell számolni a pályát hogy ne fogja be a bolygó.)

A napvitorlára is az impulzus megmaradás törvénye igaz, lehet vele olyan irányú erőt kifejteni amely szöget zár be a vitorlával befogott sugárzás irányával. Tehát lehet vele manőverezni is. Csak cikkcakkban nehéz menni, pont az impulzus megmaradás miatt. A vitorlás hajó uszonyát csak egy közeli bolygó gravitációja helyettesíti, de nálunk nincs túl sok bolygó.

Cat  
2008. júl. 03. 08:33 | galéria | válasz | #10
emberi utazásra nyilvánvalóan alkalmatlan egy olyan eszköz, amelynek hogy normális sebességgel elérjen, hónapok kellenek. Viszont egy Neptunusz, Plutó stb. szondához tökéletes választás.

A fékezés viszont egyáltalán nem probléma, majd az adott bolygó atmoszférája - gravitációs ereje megteszi ezt a feladatot, röppálya kérdése az ügy. A rakétahajtóműves szondák sem saját erőből lassulnak, illetve csak minimálisat.
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. júl. 03. 08:27 | galéria | válasz | #9
Ennek nulla a pajzsa... meteoritok? Kicsik? Nagyok? Semmi nem védi.
2008. júl. 03. 08:11 | válasz | #8
na ez az, hogy én még bele sem vettem, hogy a vitorlásnak átállítható a vitorlája és vannak kormányszervei, tőkesúlya etc. én csak azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy ugye úgy állítják be a vitorlát, hogy a fő- jib- genoa-vitorla úgy álljon, hogy azon a felületén aminek van olyan vetülete a haladási irányra, ami előre felé mutat nagyobb legyen a szélsebesség, mint a másik oldali felülete felett. a gyorsabb levegő kisebb nyomású és ez a nyomáskülönbség hajtja a hajót főként előre és ez az amiért akkor is tud előre menni, ha mondjuk kissé oldalról-elölről fúj a szél. ha levágnánk egy repülő szárnyát, akkor az is egész jó lenne, csak azt más sebességhez tervezték, de jó szélben is hasonló a vízszintes görbülete a vitorlának, mint a szárnyak zsukovszkij profil féléje - a vitorlán tulajdonképpen oldalirányú felhajtóerő viszi előre a vitorlást. ezért nem értem aztán, hogyan gondolták a napszéllel szembe utazást.
2008. júl. 03. 07:22 | válasz | #7
Megfeledkezel a víz és a vízbe merülő kormánymű fékező és irányító hatásáról. Az űrben nincs ilyesmi. Az "oldalról fúlyó napszél" nem fogja előre lökni az űrhajót. Ez egyszerű alkalmazott fizika, és bár nem vagyok fizikus, józan eszem van.
Bár azt nem tudom elképzelni, hogy napszéllel szemben hogyan haladhatna egy ilyen vitorlás - hacsak be nem vonja a vitorláit, és a lendületre bízza magát.
Esetleg visszafelé ionhajtóművel gyorsíthatna... vagy elmegy az alpha centaury-ig, és annak a csillagát használja gyorsításra. Na akkor aztán várhatunk míg hazaér :)
2008. júl. 03. 05:16 | válasz | #6
Űrjárműként nem lehet felhasználni, mivel a nagy sebességre történő gyorsulás után valahogy meg is kellene állnia ahhoz, hogy A-ból B-be biztonságosan eljuttassa a személyzetet, vagy felszerelést. Mivel ekkora sebességre nem tudunk rakétával felgyorsítan egyetlen űreszközt sem, ebből egyenesen következik, hogy megállítani sem tudjuk -> a fékezéshez pontosan annyi befektetett energiára van szükség, amennyi a felgyorsításához kellett, ami rakétahajtóanyaggal nem elérhető. Nincs egy második napunk sem a túloldalon, hogy a vitorlát a másik oldalról "fújja".

Ergo: ez csak arra jó, hogy elküldj egy szondát egy objektum mellett, majd egyszer ha egyáltalán valamilyen objektumot ér, hatalmas sebességgel becsapódva megsemmisül.

2008. júl. 03. 01:05 | válasz | #5
fézerek tölts fotontorpedok tűz..... :)
2008. júl. 03. 01:04 | válasz | #4
sött továbbvive a gondolatot akár még ionhajtoművel is kombinálni lehetne, a k* nagy vitorla mért ne lehetne napelem....? Már az elöző hibrid verzsön is olyan sebességet érhetne el amit ember kéz alkotta dolog még soha hát még ha a hajtásba egy ionhajtomű is bekapcsolódna...

végülis idő van bőven elvileg van vmi akadálya egy 20.000km/secnek? Ha gyorsulást nem számoljuk(na itt ment el a pirula vigkipp)akkor aktuális távolságtól függően de gyak mindig 10percen belül oda lehetne ruccanni? :)
2008. júl. 03. 00:57 | válasz | #3
gondolom itt is a cikkcakk elvel mennek a szélel szemben. ""jelben is van a szemben mert ugye cikkcakk. (vagynem)

Egyébként szerinem elég izgi dolog ez és egy hybrid verzióban akár nagy fantázia is lehet.... konkrétan: az út elején egy szokványos rakéta gyorsítja az űrhajót aztán levállik, vitorlak kinyílik és ürhajónk gyorsul tovább. Elején is gyors az ernyő kinyílása után meg idővel soha nem látott sebességeket lehetne elérni. Persze ez a "soha nem látott" még mindig büdös lassú ha nem a naprendszert vesszük alapul. :(
skati  
2008. júl. 03. 00:18 | válasz | #2
Szerintem megépítik a Bolgyó Hollandit egy űrjármű formájában
2008. júl. 02. 23:44 | válasz | #1
"Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manőverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre."

nem vagyok egy nagy vitorlás, de nem tudom elképzelni, hogy az űrben ezt hogyan akarják véghezvinni napvitorlák alalmazásával, mivel a rendes vitorlások sem a szél konkrét nyomását használják ki, hanem a vitorla felületén ébredő nyomáskülönbséget. csak a spinaker szerű vitorlákkal lehet korrekten tat felől fújó szélben menni, a többinek inkább oldalirányból kell kissé fújnia. tehát ezt a kis tudásom felhasználva az életben nem fog ez a valami napszéllel szemben haladni. vagy homályosítson fel valaki, hogy hogyan gondolhatták vajon.