Nem csak az igazán jó, de még csak elfogadható animációs film is ritka a mostani dömpingben. A Kung Fu Panda ezen próbált változtatni - sikerrel.

Hirdetés

Kész, vége. Hollywood az animációs filmek terén most már végképp franchise-ban kezdett el gondolkodni és rettenetesen lerí az alkotások többségéről, hogy egy előre megálmodott recept alapján kerülnek bele a hozzávalók. Így, ha siker a bemutató, azonnal folytatni lehet a fő karakter vagy karakterek sztoriját. Ebben nincs is semmi rossz, hiszen az ember csak örül, ha egy általa kedvelt filmet évről-évre új sztorival nyakonöntve meg tud nézni - nem véletlenül ilyen népszerűek a folytatások. Azonban idővel be fog telni a magukból évi 1-2 filmet kiköpő animációs stúdiók menetrendje és azon vesszük észre magunkat, hogy már csak a régi filmek sokadik részeit látjuk két-három évente, lévén nem lesz igény az új sztorikra.


Ez persze ismert jelenség és semmi újdonság nincs benne, mint ahogy abban sem, hogy miután a Dreamworks ráköltött majd 200 millió dollárt (130 milliót az elkészítésre, 65 milliót a marketingre) a Kung Fu Pandára, a premier után azonnal meg is rendelte a második részt. Ezzel is jelezték az embereknek, hogy "ez egy nagyon sikeres film, ezt meg kell nézni." Bár persze még nagyon messze van, míg a film megszerzi a nyereség első dollárjait (a mozikban még csak a veszteséget fogja csökkenteni), azonban a plüss- és számítógépes játékok piacán már elkezdte a kaszát a Dreamworks.

A nézők mindenesetre szakadatlanul váltják a mozijegyet - és ezt jól teszik. A Kung Fu Panda kellemes filmecske, mely Póról, a kövér, vendéglátós pandáról szól, aki a véletleneknek (vagy az istenek akaratának) köszönhetően megkapja a Kiválasztott státuszt, hogy egy ősi jövendölést teljesítsen. A tenyeres-talpas, rém ügyetlen panda azonban csak elméletben keni-vágja a küzdősportokat (igazi fanboy), így az őt kiképezni kényszerülő Sifu mester nehéz feladat elé kerül, miközben a Gonosz már a sarkon fenyeget.


Először is valamit le kell szögezni az elején: a Kung Fu Panda nem egy idétlen, kikacsintásokkal teli komédia, hanem igazi családi film, jó pár látványos verekedéssel, tanulságokkal és óvatos, legtöbbször a kövérséggel kapcsolatos poénokkal. Ergó az idősebbek nem tunkolhatnak az animációkra egyébként jellemző hommage-okban és egyéb rejtett utalásokban. Talán nem is baj, hogy a sok jópofinak tűnő animációs film közé beférkőzik egy nosztalgikusabb mese, amit a fiatalok imádni fognak, de az idősebbek is élvezhetnek. (Félreértés ne essék, nincs baj az orrba-szájba felnőtteknek utalgatós animációkkal, csak felüdülés egy agykikapcsoló móka.)

Tehát ki-ki vérmérséklete szerint tapsikolhat vagy fújolhat annak, hogy sikerült olyan animációs filmet készíteni Amerikában, ami nem feltétlenül akar mindent a nevetésre alapozni: a Kung Fu Pandában nem tűnnek fel minden sarokban a pingvinek, a Pandának sincsenek sidekickjei, az Örjöngő Ötösnek, vagyis a többi tanítványnak sem a nevetés előcsiholása a célja. A tanulságot pedig a kövér kisgyerekek majd jól zsebrevágják és úgy mennek haza, hogy belőlük is lehet még nagy ember.


A Kung Fu Panda kedves állatos mesefilm. Nem olyan manipulatív, mint a Fox Hortonja és többé-kevésbé szerethető is. A pár remekül kivitelezett bunyón kívül emlékezeteset nem nagyon produkál, mégis kellemes nyári néznivalót kínál. Akinek pedig a Beverly Hills nindzsa ugrik be első blikkre a történetről, az vállon veregetheti magát, kap egy piros pontot.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Kung Fu Panda magyarul beszélő amerikai animációs film, 92 perc, 2008 rendező: John Stevenson, Mark Osborne forgatókönyvíró: Jonathan Aibel, Glenn Berger zeneszerző: John Powell, Hans Zimmer operatőr: Yong Duk Jhun producer: Melissa Cobb szereplők: Jack Black (Po hangja) Jackie Chan (Majom hangja) Dustin Hoffman (Shifu hangja) Lucy Liu (Vipera hangja) Ian McShane (Tai Lung hangja) Angelina Jolie (Tigris hangja) Seth Rogen (Sáska hangja)

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »