Egymillió telefonbeszélgetést hallgattak le Berlinben
2008. június 25. 18:24, szerda
A legfrissebb jelentések igencsak megdöbbentették és felháborították nem csak az adatvédelmi szakembereket, de a berlini lakosokat is. Kiderült ugyanis, hogy a német főváros rendőrsége tavaly közel 1 millió telefonhívást hallgatott le.
Hirdetés
A kiszivárgott adatok szerint 2007-ben összesen 1100 berlini lakos telefonját figyelték meg. 2006-ban ezek az akciók még csak 540 fővárosit érintettek. A legtöbb lehallgatás legfeljebb 4 hétig tartott, két előfizetőt viszont 10, míg egyet 14 hónapig figyelt meg a rendőrség. 2006-ban még 113, tavaly viszont már 178 esetben ellenőriztek a berlini nyomozók telefonhívásokat. A legtöbb ügyben drogkereskedőket, összesen 500 személyt, valamint gyilkosságok és emberölések gyanúsítottjait (239 személy) ellenőriztek ily módon.
"Napjainkban már egy icipici gyanú is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok megsértsék az emberek magánélethez fűződő jogait" - mondta felháborodva Peter Zuriel, a Berlini Büntetőügyvédek Egyesületének elnöke. Peter Zuriel szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy utólag gyakran kiderül: nem is volt szükség a megfigyelésekre, a megszerzett információkat pedig elraktározzák.
"Ezek a magas számok annak köszönhetők, hogy egy információs társadalomban élünk. Pont a drogkereskedők azok, akiknek több mobiltelefonjuk van, gyakran nem is a saját nevükön. Szeretnénk valamilyen módon kompenzálni az engedélyeket kitöltő bírók munkáját, így szeretnénk elismerni a teljesítményüket és hogy mennyire nehéz dolguk is van" - közölte Hasso Lieber, a berlini igazságügyi szenátus államtitkára.
A német törvények egyértelműek: az illető tudta nélkül csak abban az esetben hallgatható le a vezetékes vagy a mobiltelefonja, hogy ha egy súlyos bűncselekményről van szó. A jogszabály összesen 20 bűncselekményt sorol ebbe a kategóriába, köztük a hazaárulást, a pénzmosást, a szexuális bűncselekményeket, az orgazdaságot, a gyilkosságot és az emberölést. A jövőben azonban még könnyebbé akarják tenni a lehallgatásokat és erre a nemrég a német kormány által megszavazott, módosított BKA-törvény lehetőséget is adhat.
Hasonló mértékű felháborodást váltott ki márciusban, amikor egy kiszivárgott belügyminisztériumi statisztika alapján bebizonyosodott, hogy az osztrák rendőrség több ezer előfizető adatait kérte ki a telefontársaságoktól. Májusban pedig a BITKOM német szakmai szervezet állapította meg, hogy Németországban az állami hivatalok egyre növekvő mértékben figyelik az internetes kommunikációt.
"fura fogalmaid vannak a demokráciáról és a szabad véleménynyilvánításról"
A fogalmaimmal nincs gond, viszont a mostani alkotmanyt meg 1949-ben fogadtak el, egy par koncepcios per utan. Ebben az evben alakult meg a nato, az nszk es a kinai nepkoztarsasag is. Akkoriban az orszag kommunista vezetese meg mashogy definialta a dolgokat. Ez 1989-ben valtozott, de erre csak Fabry kerdesevel tudok felelni: "Ha 89-ben nincs rendszervaltas, akkor ma ki lenne a miniszterelnok?" A szovjetunioban kgb-s kepzesen resztvett jelenlegi nemzetbiztonsagi vezetokrol nem is beszelve. Mostanaban a politikai eletben nem igazan tartjak fontosnak a demokracia szabalyainak a betartasat, mivel a vezetes fenttartasa tobb energiat igenyel. Vagy egy korabbi miniszterelnok velemenyet idezve, amikor bebizonyitottak avh-s multjat: "Na es?" (O legalabb oszinte volt, ami manapsag ritka.)
Jelenleg ez a helyzet. Az, hogy itt kevesbe van demokracia mint nemetorszagban gondolom nem lep meg senkit. Az, hogy a lehallgatasok is ennek fuggvenyeben alakulnak, az miert lenne meglepo? Ha elfogadjuk a jelenlegi allamrendet, akkor el kell fogadnunk ezt is, mint ahogy anno elfogadta az orszag tobbsege az avh-t is. Ha nem, akkor meg?
"Egyebkent a kormanyellenes velemeny hangoztatasa boven megfelel az allamellenes tevekenysegnek, tehat ilyenkor meg akar torvenyes is lehet egy lehallgatas."
Akkor eszerint nállunk egyszerre több millió állampolgárt kell lehallgatni.
Egyebkent a kormanyellenes velemeny hangoztatasa boven megfelel az allamellenes tevekenysegnek, tehat ilyenkor meg akar torvenyes is lehet egy lehallgatas. fura fogalmaid vannak a demokráciáról és a szabad véleménynyilvánításról... előző életedben valami stasi/gestapo/avh tevékenységet folytathattál.
Drogterjesztoknel es penzvaltassal foglalkozoknal ez atlagos ertek, mivel korukben nem elterjedt az internet hasznalata. (kulonben olvasnak a hireket es nem hasznalnanak telefont)
Viszont magyarorszagon ezeken a dolgokon mar reg tulleptunk. Itt soha nem a bunozok voltak a megfigyelesek elso szamu celpontjai, hanem a politizalo emberek. Mostanaban ez azert is lenyeges, mivel a bunozoi es politikai korok szepen lassan kezdenek megegyezni. Az egyetlen kulonbseg, hogy mig az olaszoknal egy nemzeti erzelmu maffiozo vezti az orszagot, addig itthon inkabb internacionalista gyokeru ez a kor.
Viszont a technikanak hala, itthon lehetoseg van mindent rogziteni, majd akkor elovenni, ha az illeto utolag gyanusnak minosul. (lasd rendorok cellainformacioi, ezeket sem biroi engedellyel tettek el, megis megvoltak egy honappal kesobb amikor kellettek) Egyebkent a kormanyellenes velemeny hangoztatasa boven megfelel az allamellenes tevekenysegnek, tehat ilyenkor meg akar torvenyes is lehet egy lehallgatas.
"Ezek a magas számok annak köszönhetők, hogy egy információs társadalomban élünk. Pont a drogkereskedők azok, akiknek több mobiltelefonjuk van, gyakran nem is a saját nevükön. Szeretnénk valamilyen módon kompenzálni az engedélyeket kitöltő bírók munkáját, így szeretnénk elismerni a teljesítményüket és hogy mennyire nehéz dolguk is van" - közölte Hasso Lieber, a berlini igazságügyi szenátus államtitkára.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Ismét kritizálják a brit biometrikus azonosítókat
Unalmas lenne az IT-karrier?
Ellenzi a tartalomszűrők bevezetését Peter Hustinx
Teljesen nyílt lesz a Java
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
