Nem tünteti el a Földet az LHC
2008. június 27. 07:27, péntek
Nem sodorja veszélybe bolygónkat a világ legnagyobb részecskefizikai kísérlete, a hamarosan beinduló Large Hadron Collider, szögezi le egy jelentés.

Hirdetés

A dokumentum azokat az aggályokat igyekszik eloszlatni, melyek szerint a kísérleteknek több előre nem látható következménye is lehet, a megnyíló parányi fekete lyukak pedig akár a Föld fizikai létét is veszélyeztethetik. Az Európai Atomkutatási Szervezet, ismertebb nevén a CERN jelentése szerint "nincs elképzelhető veszély". A CERN fogja üzemeltetni a francia-svájci határ alatt meghúzódó 27 kilométer hosszúságú részecskegyorsítót, ami nem csupán méretes, de rendkívül bonyolult szerkezet is egyben. A kísérletektől a fizikusok az univerzum több titkának megfejtését várják.

A fizikusok többsége szerint egy ilyen rendszer által okozott kataklizma csupán a sci-fi írók képzeletében létezhet. A kritikusok azonban a fekete lyukak mellett az kísérletekből létrejövő új elméleti részecskéktől, az úgynevezett "strangeletektől" is tartanak, melyek állítólag "felfalnak" minden anyagot, amivel kapcsolatba kerülnek. Egy negatív töltésű strangelet végzetes folyamatokat indíthat be az atomok elektron-pozitron pár alkotásában, kiszakítja az atom elektronját és elnyelve a védtelenné vált nukleuszt egy különleges anyagot hoz létre, ami fokozatosan egy forró, halott masszává változtatja a Földet.

"Az elmúlt évmilliárdok alatt a természet körülbelül egymilliónyi LHC kísérletnek megfelelő ütközést generált a Földön - és a bolygó még mindig létezik" - összegez a CERN elméleti tudósai által kiadott jelentés. "Nincs semmilyen alapja az LHC által esetlegesen előállított új részecskékkel vagy anyagformákkal kapcsolatos aggályoknak" - teszik hozzá.


Az új dokumentum egy független tudóscsoport által készített elemzés frissítése, ami még 2003-ban látott napvilágot. A mostani jelentés szerzői között megtalálható az a John Ellis elméleti fizikus, aki korábban megerősítette, hogy a részecskegyorsító képes fekete lyukak létrehozására. "Amennyiben mikroszkopikus fekete lyukakat kizárólag a protonokban összeütköző kvarkok és gluonok hozzák létre, akkor azok képesek az őket létrehozó részecske típusokba visszabomlani. Várható élettartamuk nagyon rövid" - utal a mini fekete lyukakra a jelentés.

Ami az egzotikus részecskéket, a strageleteket illeti, a tudósok szerint az LHC-ban sokkal kisebb az esély a kialakulásukra, mint az alacsonyabb energiaszinteken dolgozó 2000 óta üzemelő New York-i RHIC-ben (Relaticistic Heavy Ion Collider), ahol már megküzdöttek a biztonsági kérdésekkel és az azokat feszegetőkkel. Az aggódók táborát a Cambridge Egyetem elméleti fizikusa vezeti, aki 2003-ban írt tanulmányában azt bizonygatta, hogy a tudósok nem megfelelően számoltak egy "gyilkos strangelet" katasztrófa kockázatával. Az LHC eredetileg már a tavalyi év novemberének végén elindult volna, ezt az időpontot azonban többször is odébb tolták. Jelenleg nyár végére várható a beindítása.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. szept. 09. 17:42 | galéria | válasz | #185
rohadt életbe, pedig már úgy beleéltem magam, hogy nem kell végigszenvedtem nyolc órát a suliban
:_CCCCCCCccc
Tsol  
2008. aug. 19. 18:34 | galéria | válasz | #184
Mielőtt beindítják azért elmegyek és meggyónok...sosem lehet tudni.
2008. aug. 19. 13:08 | válasz | #183
"nincs elképzelhető veszély". De olyan van, amit még elképzelni sem tudunk! :S
Itt 17 TeV-ról van szó, azaz 10 Terra Elektron Volt térerő. Egy atombombánál 0,3MeV keletkezik nagyjából. Na erről ennyit, hogy nem veszélyes.
Ki tudja ez az elképzelhetetlen energia mivé alakul......:S
2008. júl. 10. 22:44 | galéria | válasz | #182
Elolvastam. Érdekes, tanulságos cikk.
2008. júl. 06. 01:04 | válasz | #181
Hi,
A szobros példa tökéletes. El kell gondolkodni rajta és meg kell érteni.
Az hogy valami létezik-e, vagy sem az nagyban függ a megfigyelőtől.
Hogy létezett-e elektron mielőtt felfedezték, ill ha senki sem figyeli meg az adott elektront, akkor létezik-e? Itt azt kell megérteni, hogy a "létezés" mint fogalom értelmetlen az elektronra nézve. Amikor megfigyelem az elektont, akkor határozottan létezik, amikor nem... nos akkor nem arról van szó, hogy nem létezik, ekkor a "létezés" szót nem lehet az elektronra használni. Ezt kell megérteni.
dez  
2008. júl. 06. 00:44 | válasz | #180
Kupán akarod vágni egy bunkósbottal? :P
dez  
2008. júl. 06. 00:16 | válasz | #179
Csak véletlen, hogy éppen ott dolgozott a pasi, aki kialakította a WEB alapszabványait, amikor ezt elkezdte. És máshol fejezte be.
2008. júl. 05. 20:43 | válasz | #178
Azért ez így erős túlzás, mert alapvetően az amerikai hadsereg hálózatából az Apranetböl indult ki az egész internet!
ys3  
2008. júl. 05. 14:25 | galéria | válasz | #177
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2004/tv0403/zawa.html

szupravezetés
ys3  
2008. júl. 05. 13:55 | galéria | válasz | #176
Többek közt az internet is a CERNnek köszönhető..

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2003/tv0312/nagy.html
2008. júl. 05. 12:41 | válasz | #175
Historical Statistics*
2008. júl. 05. 12:13 | válasz | #174
in the dollars of that day, 1900. Yet Stan Lebergott's estimates in the Historycal Staistics of the United States are that the average annual earnings of an employee in America in 1905 were $490 dollars


The Flyer cost less than a thousand dollars to construct

;)
ys3  
2008. júl. 05. 11:34 | galéria | válasz | #173
Ez a nemlétező anyag néha elég nagy fájdalmat tud okozni.
Légy résen.. xD
2008. júl. 05. 11:19 | válasz | #172
Az Alain Aspec féle kísérleteket nézzük akkor nem létezik részecske, hullámcsomag, kvark, bozon, foton, stb. Mindig van egy elmélet vagy kísérlet ami ellentmond mindenféle egyetemes törvénynek. Alapvetően mindannyian csak filozofálgatunk még a tudósok is, és csak azt látjuk amit látni akarunk!
ys3  
2008. júl. 05. 08:25 | galéria | válasz | #171
Hogy ne legyek mindig OFF.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Large_Hadron_Collider

" A felgyorsított protonoknak akkora mozgási energiájuk lesz, mint egy repülő szúnyogé, csak sokkalta kisebb tömegen. "

LOL micsoda veszélyben vagyunk..

Persze lehet, hogy ez az energia egyetlen superstabil részecskébe koncetrálódhat.
Ekkor a legrosszabb ami történhet, hogy kiszabadul a gyűrűböl.
Ha ki tudott szabadulni, akkor nagy az áthatoló képessége, emiatt veszélytelen lesz, és elhagyja a Földet.
Ha hamar elnyelődik, akkor valaminek nekiütközve hamar lebomlik majd klasszikus részecskékké.
ys3  
2008. júl. 04. 21:42 | galéria | válasz | #170
Tetszik amiket írsz, a legtöbb dologgal egyetértek.
De az idő iránya csak a jövő fele mutat.

A multiuniverzumok feltételezése felesleges, mert van egyszerűbb megoldás is.
A részecske hullámcsomagját alkotó síkhullámok mindegyike megfelel egy-egy múltbeli történetnek, ahogy a Feynman-féle pályaintegrálos módszer is dolgozik. Ezeknek nincs szükségük külön világokra, a mi világunkban 'léteznek', csupán kioltják egymást, emiatt nem detektálhatóak semmiképp /lásd Fine-féle menekülési út/.

A hullámcsomaghoz sokféle különböző frekvencia kell. Ezt leginkább a magas hőmérsékletű anyag tudja produkálni, mivel az összetevőinek a belső mozgása miatt Doppler-eltolódás szenved a kisugárzott energia. Ha nagyon alacsony a hőmérséklet, akkor a sugárzás kezd monokromatikussá válni, emiatt kezd elvesződni a részecske jelleg, lásd szupravezetésnél az elektronok.
2008. júl. 04. 14:28 | válasz | #169
Tulajdonképen miről beszélünk, hiszen az univerzum energiaszintje egyenlő a 0-val!!
NEXUS6  
2008. júl. 03. 22:16 | galéria | válasz | #168
Hát akkoriban nem sok embernek volt 2000 dollárja ilyen dolgokra!;)

Szal valszeg akkoriban ez egy csúcs szintű alapkutatás volt!;)))
dez  
2008. júl. 03. 18:30 | válasz | #167
Jó, de ha a foton csak a jéghegy csúcsa (vagy inkább csak az a pont, ahol a jéghegy éppen érintkezik egy másikkal), akkor ezt az egészet én inkább jéghegynek, vagyis inkább Északi sarknak nevezem. :)
ys3  
2008. júl. 03. 17:18 | galéria | válasz | #166
Jó név az a foton. ,)
ys3  
2008. júl. 03. 16:54 | galéria | válasz | #165
Azt az egybefüggő hullámot nem látod, csak a hullámcsomagot , a fotont.
ys3  
2008. júl. 03. 16:52 | galéria | válasz | #164
Hogy is néz ki egy ilyen hullámcsomag:

http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1102426957

2008. júl. 03. 15:19 | válasz | #163
''A Wright Flyer I megépítése kevesebb, mint kétezer dollárba került.''...
dez  
2008. júl. 03. 14:10 | válasz | #162
Hát izé, a foton alatt egy részecskét értettem, ami amúgy egy egységnyi energiacsomag, ugyebár. Ha viszont a világ egy nagy egybefüggő "hullám", azt miért kellene fotonnak hívni?
dez  
2008. júl. 03. 14:06 | válasz | #161
Aha, szórakoztam ilyenekkel (pontosabbana megvolt a célja a dolognak), még jópár éve.

Ha csak 1-1 pillanatra jön létre adott helyen egy ilyen amplitútó-csúcs, aztán el is enyészik, akkor szerintem eléggé látszólagos dolog. De mindenképpen csak a felszíne valami mélyebb dolognak.
ys3  
2008. júl. 03. 07:30 | galéria | válasz | #160
Jólenne mostmár bekapcsolni azt a ketyerét..
ys3  
2008. júl. 03. 07:20 | galéria | válasz | #159
Az hogy "sérülni látszik" és hogy "sérül" nagy külömbség.

maradjunk ebben:
"Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot."
ys3  
2008. júl. 03. 07:17 | galéria | válasz | #158
"Szóval igazából nincs is olyan, hogy foton"

Igazából csak foton van. P
ys3  
2008. júl. 03. 07:14 | galéria | válasz | #157
Foglalkozz ezzel a kérdéssel, az internet olyan információmennyiséget ad a kezed alá, amiről egy kutató 10 éve csak álmodhatott.

Kicsit igazad van, meg nem is. A foton felírható, modellezhető mint síkhullámokból álló hullámcsomag.
Próbáltál más valaha összeadni síkhullámokat? Csak sin függvény kell hozzá, amiből kicsit eltérő frekvenciájú hullámokat rajzolsz fel. Nagyon érdekes, amikor látod, hogy az egész X tengely mentén hullámzó síkhullámokat összeadva csak egy kis térrészben marad számottevő amplitudó, miközben te tudod, hogy a hullánok amiket összeadtál, azok mindenhol nagy amplitudójúak voltak. Ilyenmi lehet a foton hullámcsomagját alkotó síkhullámok, lehet hogy az egész teret egyenletesen töltik ki. De az összegük csak egy ponton ad nagy amplitudót.
Ezt akkor sem nevezném látszatnak, hiszen a síkhullámok összeadása után már csak a hullámcsomag a valós, a 'valós' hullámok kioltották egymást.
ys3  
2008. júl. 03. 06:57 | galéria | válasz | #156
" Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."

A hullámfüggvény által adott valószínűséget óriási hiba összekeverni a dobókockára számolt valószínűséggel.

Hogy egyértelmű legyen, idézek Feynmantól.-

"
Ha egy esemény többféle -egymást kizáró- módon játszódhat le, akkor annak valószínűségi amplitudója a valamennyi módra külön kiszámított valószínűségi amplitudók összegével egyenlő. Ebben interferencia van jelen.
Ha olyan kisérletet végzünk, amellyel megállapítható, hogy a lehetséges módok közül melyik játszódott le a valóságban, akkor az események valószínűsége egyenlő a lehetséges módok valószínűségének összegével. Ilyenkor megszünik az inteerferencia.
Az ember még most is szeretné tudni, hogy mi van emögött? Milyen szerkezet működik emögött a törvény mögött? De senki nem talált mögötte semmiféle szerkezetet. Senki nem tud annál többet megmagyarázni, amennyit az imént megmagyaráztunk. Senki nem fog a helyzet ennél mélyebb ábrázolásával szolgálni.
"

Az utolsó mondatában remélem tévedett.

A második bekezdés azt a valószínűséget írja le, amit mi is ismerünk.

Az első bekezdés több mint érdekes. Egymást kizáró események valószínűségének interferenciájáról ír. Erre ha valaki nekem mutat egy hétköznapi példát, akkor tud valamit. Ez tipikusan a két réses interferencia kisérlet. Ha megnézzük hogy az elektron melyik résen ment át, akkor nincs interferencia, ha nem nézzük, akkor olyan, mintha mind két résen át ment volna, és interferálna ezeknek a valószínűségi amplitudója. Nem a valószínűségük, mert az már ennek az amplitudónak a négyzete. A hullámfüggvény amplitudója lehet negatív. A hétköznapi valószínűség számításban ilyen nincs.

dez  
2008. júl. 02. 22:24 | válasz | #155
Tudom, hogy te nagyon ragaszkodsz az anyagisághoz. :)
2008. júl. 02. 19:48 | válasz | #154
Hát pedig valami ilyesmi a helyzet. Felfogható úgy, hogy tulajdonképpen egyetlen elektron létezik a világon, amit hol itt, hol ott találunk meg. Érdekes, de ez egyébként összefügg az idő irányával is: a Feynmann-diagramok szerint a pozitron egy időben visszafelé mozgó elektron, tehát ha ugyanannyi pozitron lenne, mint elektron, akkor akár magyarázhatnánk az anyagot egy, a Világegyetem időbeli peremeiről oda-vissza pattogó magányos részecske nyomának is. De ez már csak spekuláció, több sebből vérzik. Az időben visszafelé mozgás azonban nem jelenti a kauzalitás sérülését, mert a kvantummechanika képletei időirányra nézve invariánsak.

A hullámkép mellett viszont az szól, hogy ha van két elektronunk, és berakjuk őket két dobozba random választva, akkor a lehetséges esetek száma 3 és nem 4, mint billiárdgolyók esetében lenne. Azaz nem különböztethető meg az az eset, hogy az első elektront az első dobozba, a másodikat a másodikba raktuk, attól, amikor fordított sorrendben pakoltuk be őket. Ez a különbség talán marginálisnak tűnik, de nagyon fontos a fizikában, ahol a dobozok különböző energiaszinteket képviselnek és ha ki akarnánk számolni egy energiaszint betöltésének valószínűségét, a klasszikus részecskékre (ahol mind a 4 esetet megkülönböztetjük) más képletet kellene használni, de az hibás eredményt ad (a klasszikus neve Maxwell-Boltzmann eloszlás, a kvantumosé Fermi-Dirac és Bose-Einstein a kétféle típusú kvantumrészecskére).

Ez a különbség észbontó, de jobban érthető, ha az elektron azonos a hullámfüggvénnyel, mert a két kritikus esetben a függvény teljesen megegyezik, nem lehet különbséget tenni köztük. Ha csak simán golyók lennének az elektronok, akkor lehetne címkézni is őket.
dez  
2008. júl. 02. 15:32 | válasz | #153
"Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot."

Hát én úgy tudom, hogy bizonyos fénnyel végzett kísérletekben igenis sérülni látszott az okság. (Mintha lokálisan visszafelé telt volna az idő.)
dez  
2008. júl. 02. 15:30 | válasz | #152
"Mi van, ha az elektronok-protonok-kvarkok-mezonok-bozonok-kvarkok, és így tovább, egészen addig nem jobban létező dolgok, mint az emberfej a kockában, amíg létre nem hozzuk (és meg nem figyeljük) őket."

És mi van, ha ezek valójában sem előtte, sem utána nem léteznek, csak látszólag? Arra gondolok, hogy én pl. a kétréses kísérlet eredményét úgy értelmezem, hogy a fény alapvetően hullámként (nem is akármilyen hullámként ugye) létezik, és a "foton" nem más, mint az a pont, ahol valamilyen tényezők hatására először jön létre valamilyen kapcsolat ezen hullám, és az érzékelő lemez "anyaga" között, és a kvantumosság okán itt adódik át az a bizonyos egységnyi energiacsomag. Szóval igazából nincs is olyan, hogy foton. Ehhez hasonlóan talán más sincs, csak a látszólagos létük összetettebb folyamat v. szabályrendszer eredménye. (Ha kutató lennék, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznék.)
dez  
2008. júl. 02. 15:14 | válasz | #151
"Egyébként is, a filozófusok szemmel láthatóan egyáltalán nem értik, hogy a valószínűségi eloszlásfüggvény mit jelent. Nem azért "került oda" az elektron, mert ott akartuk mérni. Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."

Ezzel végülis mit akarsz mondani? Hogy az elektron igenis folyamatosan létezik, mint kis golyócska, és a hullámfüggvény csak azt írja le, hova hol milyen valószínűséggel kerül? Hát, szerintem ez a nézet rég óta nem tartható!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 02. 11:33 | válasz | #150
Sosem produkáltam fényesen kvantummechanikából, úgyhogy elhiszem amit írsz, csak két dolgot szeretnék leszögezni: 1. kvarkok léteznek, akármi is a valódi természetük, nem mi képzeljük őket oda 2. tudtommal pont az sérti az okságot, ha időben visszafelé is mutathatnak oksági kapcsolatok. Így ugyanis körkörös oksági kapcsolatokat lehet kialakítani, pl. Fry a Futuramaból, aki a saját nagyapja, ebből a szokásos paradoxonok jönnek elő.
NEXUS6  
2008. júl. 02. 09:48 | galéria | válasz | #149
Őööö majdnem!
Igen így is lehet nézni a dolgokat, de mivel a kvantumok a hullámjellegük miatt pl. interferálnak és egyetlen ilyen qvantum is képes erre, ettől kezdve nem lehet azt mondani, hogy belövök egy kis gombócot a protonba, és az a szóráskép alapján 3 másik gombócról jön vissza. A kvantumok hullámjellegét ennek következményeit illetve feltételezett okait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Igen az elektron mint részecske, amikor mint részecske beleütközik a kvarkba, akkor részecske szerűen viselkedik. De ezen kívül még hullámként is, ami azt jelenti, hogy a konkrét ütközés pillanatában valóban olyan mintha kicsiny golyók összekoccannának, de amíg eddig az eseményik eljutnak addig egyáltalán nem kicsiny golyókként viselkednek!!!! Szal nem eldöntött a kérdés, hogy maga az esemény az, ami kicsiny golyóvá teszi az elektront/kvarkot, de egyébként nem az. Vagy általában még is csak kicsiny golyó, de a részecskéket körülvevő környezet (maga a vákuum) olyan, hogy extra hullámtulajdonsággal ruházza fel őket.

Igen a multiverzum teória csak egy fajta értelmezése a hullámfüggvénynek a sok közül, fizikai tartalmat próbál adni annak, amit kényelmi okokból csak elvont matematikai struktúrának tekíntünk. A fizika azonban valahogy mindíg úgy alakult, hogy a kénytelen kelletlen bevezetett matematika kiegészítő segéd eljárások előbb utóbb konkrét fizikai tartalmat kaptak, pl maga a kvantum is ilyen.

A dobókocka az egy makrofizikai objektum, amiről meg beszélünk az nem az, pont azért mert nem hullámzik, a kvantumok meg igen!

A kauzalitással kapcsolatban (is) félreérthető voltam. Úgy akartam érteni, hogy a kvantumfizika nem ellentétes a kauzalitással, hanem kibővíti az idő iránya nem egyirányú, így az oksági kapcsolatok sem csak a múltbóla jövőbe mutathatnak, hanem fordítva is. Vagy ha a hullámfüggvény teljességét, mint egy valós multiverzumot értelmezzük, akkor párhuzamos idősíkok is oksági kapcsolatban állnak a mi általunk meghatározott adott pillanatban, adott állapotot felvevő kvantummal.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 01. 22:09 | válasz | #148
Ezt írtam #82-ben: Tudomásom szerint az elektronnak nincs (nem ismert) belső szerkezete. Hol hallottál/olvastál erről az "állítólag" dologról?

A #146-os hozzászólásomban a proton belső szerkezetéről írok, három kvark alkotja. Az elektronnak továbbra sem tudok belső szerkezetéről. Ugye nincs dyslexiád?
2008. júl. 01. 19:32 | válasz | #147
Ugye nincs tudathasadásod? Olvasd már el, amit írtál a #82-ben!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. júl. 01. 10:45 | válasz | #146
A szobor szerintem nem jó példa. A protonokra lőtt elektronok három ponton szóródnak, ezt nem odaképzeljük. Háromig mindenki egy kézen is el tud számolni. Az emberek kvarkoknak nevezték el őket, a marslakók mondjuk ungabungának nevezik, de a három szórócentrum léte tény, az is, hogy kettő közölük 2/3 pozitív töltésű (u kvarkok) egyik pedig -1/3 töltésű (d kvark).

Bárhol bárki megismételheti a kísérletet, három ponton szóródó nyalábot fog kapni, ez annyira biztos minthogy newton almája lefelé esik, és nem felfelé. Nem azért esett le az alma, mert Newton azt akarta. Attól mert valamiről nem tudunk, vagy buták vagyunk hozzá, attól még létezik, nem kell mindjárt letagadni mindent. Inkább meg kéne próbálni megérteni.

Másrészt a kvantummechanika alapvetően egy párhuzamos idősikok alkotta multiverzumot ír le. Ez nem igaz, a multiverzum modell egy értelmezése a kvantummechanika eredményeinek, és nem az egyetlen. Semmi bizonyíték nincs rá egyelőre.

Egyébként is, a filozófusok szemmel láthatóan egyáltalán nem értik, hogy a valószínűségi eloszlásfüggvény mit jelent. Nem azért "került oda" az elektron, mert ott akartuk mérni. Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka.

Ez egy tipikus példája annak, amikor összekeverik a valóságot, és a leíró modellt. Az hogy a papírhajó úszik, még nem jelenti azt, hogy minden ami úszik papírból van.

A kauzalitás szent tehenét viszont a makrofizika nem meri lemészárolni, pedig a kvantummechanika már megtette. Ez aztán végképp nem igaz. Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot.
NEXUS6  
2008. jún. 30. 23:17 | galéria | válasz | #145
Had hozzam elő megint ezt a cikkből:

"Az elmúlt évmilliárdok alatt a természet körülbelül egymilliónyi LHC kísérletnek megfelelő ütközést generált a Földön - és a bolygó még mindig létezik" - összegez a CERN elméleti tudósai által kiadott jelentés. "Nincs semmilyen alapja az LHC által esetlegesen előállított új részecskékkel vagy anyagformákkal kapcsolatos aggályoknak" - teszik hozzá."


2008. június 30. Tungúzka esemény

Hát azért még nincs mindenre magyarázat!;)))
NEXUS6  
2008. jún. 30. 23:14 | galéria | válasz | #144
Hát valahogy így, ez a szobros tényleg jó példa.

Másrészt a kvantummechanika alapvetően egy párhuzamos idősikok alkotta multiverzumot ír le. Ha azt mondod, hogy a valószínűségek az érzékelés/döntéskor válnak valósággá az is igaz, de lehet, hogy az még inkább, hogy a képzetes valószínűségi tengely valójában a kvantumok más idősíkokban történő viselkedését, megjelenését jelenti.
Egy ilyen rendszerben lehetőség van az akár időben történő visszautazésra, meg mindenre. A rendszer szempontjából viszont látszólagosan mindíg érvényesül a kauzalitás, mert a rendszer szempontjából nem csak a valósnak elfogadott, a multból a jövőbe mutató oksági folyamatok a meghatározóak, hanem az az identitás, amit a multiverzumban elfoglalt helye jelent, és amit a számunkra jövőben lejátszódó események is befolyásolnak. Az agy viszont az identitást egy a multban gyökerező kauzalitási folyamatra fordítja. Nem azért mert ez a valóság, hanem mert ebben hiszünk.

A kauzalitás szent tehenét viszont a makrofizika nem meri lemészárolni, pedig a kvantummechanika már megtette.
2008. jún. 30. 22:38 | válasz | #143
Lehet, hogy RHIC-ben nem volt meg a kritikus tömeg!
2008. jún. 30. 22:37 | válasz | #142
Úgy látom te már kapiskálod a lényeget!:D
csgj  
2008. jún. 30. 22:09 | válasz | #141
Na most létezik már ez a RHIC is, és ott sem történt hatalmas nagy katasztrófa, csak akkor is előtte minden "világvége" előrejelzséek voltak. Jól mondom, nem? Most akkor miért lenne baj ezzel?

Meg ezek a mikroszkopikus fekete lyukak sem hiszem, hogy túlzottan veszélyesek lennének... - már ha kialakulnak egyáltalán.
2008. jún. 30. 21:58 | válasz | #140
kétszer írtam a kvarkok-at. Úgy látszik hülyülök.
2008. jún. 30. 21:53 | válasz | #139
NEXUS6, erre van egy szép példabeszéd John Gribbin valamelyik könyvében:
Adott egy márványkocka. Tömör, egyetlen repedés sincs rajta. És akkor jön valaki, és azt mondja, ebben a kockában egy emberi fej van. Nyilvánvaló képtelenség. Erre ő fog egy vésőt, meg egy kalapácsot, és kiderül róla hogy szobrász. És szépen levési a felesleges részeket a kockáról, és a munkája végeredményeként ott áll elöttünk az emberi fej.
Persze a példa sántít, hiszen a fej továbbra is márványból van. De talán érthető a párhuzam.
Mert ugyebár a koppenhágai értelmezés szerint semmi sem létezik, amíg meg nem figyeljük.(erősen leegyszerűsítve) Mi van, ha az elektronok-protonok-kvarkok-mezonok-bozonok-kvarkok, és így tovább, egészen addig nem jobban létező dolgok, mint az emberfej a kockában, amíg létre nem hozzuk (és meg nem figyeljük) őket.
Persze mondhatjuk, hogy egy atomot sokkal egyszerűbb elektronra és protonra bontani, mint bármi másra. De ezt eredményezheti az is, hogy csak ezekhez van "vésőnk"...
NEXUS6  
2008. jún. 30. 21:16 | galéria | válasz | #138
Hát igen, minden kicsi esztétikai érzékkel is megáldott emberke drukkol, hogy az ugynevezett standard modell valahogy végre beégjen, hogy vulgárisan fejezzen ki magam. Ha így nézzük akkor viszont a legnagyobb ciki az lenne, hogy hiába építették meg, nem találnak semmi egetrengetőt.

Mondjuk ettől nem kell félni, mert valamelyik kísérleti fizikus szavaival élve egy ilyen részecskegyorsítóban végzett ütköztetés kb olyan mint amikor egy szemeteskukát feldöntenek. A detektorokból jövő infók hosszas feldolgozása után tudják csak megmondani, hogy a sok micsodában benne volt-e valami bigmeknek is a maradványa vagy azért még egy kukát fel kell borítani.
Másrészt nem tudom mennyt javult a helyzet, de egyszerűen olyan rengeteg info jön ki az ütköztetés során a detektorokból, hogy eleve szelektálni kell ahhoz, hogy a mai számítás technikai képességünkkel is feldolgozzuk. Szal ha innen nézzük, hogy építünk egy bazi gépet a standard modellre alapozva, detektorokat, feldolgozó rendszert szintén a satndard modellre alapozva, akkor a legnagyobb ciki, az lenne, hogy egyszerűen semmi ujjat nem látnánk. Először lehet hogy azt mondanák, hogy nem elég nagy az energia, és már kezdenék is építeni a mégnagyobb ketyerét. De mi van ha csak azt látjuk, amit látni akarunk!?
2008. jún. 30. 20:59 | válasz | #137
Tudom, hogy a megfelelő emberek, megfelelően le fognak hurrogni! Az LHC kísérletek legnagyobb mozgató rugója a standard modell foltozgatása, mert több sebből vérzik, mint Bruce Willis a Die Hard 4-ben. Itt elsősorban az ősrobbanás elméletét akarják igazolni, mert ha feltételezet egzotikus részecskéket létrehozzák akkor feltételezhetik, hogy volt nagy bumm! A fizikára eddig jellemző volt, hogy egy valós jelenséget próbáltak a tudomány segítségével megérteni. Most az a érzésem, hogy a módszert megfordítva egy nem feltétlenül helyes elmélet igazolására megpróbálják létrehozni azt a fizikai állapotot amibe működik a standard modell! A vadász fordítva lő a puskájával és csodálkozik, hogy szétlőtte a vállát. Csak a mögötte lévők éljék túl a vadászatot! Az is lehetséges, hogy működik az egész és semmi gond nem lesz (remélem)! Emlékszem azt mondták az ősrobbanás elméletére, hogy a kezdetekkel van a legnagyobb probléma, mert nem tudják miért robbant fel, lehet , hogy Svájcban az LHC indította be univerzumunk megszületését!
NEXUS6  
2008. jún. 30. 10:53 | galéria | válasz | #136
Jó, csak nincs olyan, hogy "A" tudósok. Van sok emberke különböző elméletekkel, meg vannak olyan elméletek, amik nagyjából jelenleg elfogadottnak tekínthetők, de erről is mindenki mást gondol. És azért vannak olyan tudományos fokozattal rendelkező emberkék (szal tudósok) akik meg kb olyasmit mondanak amit én is leírtam.
Ezt a berendezést pont azért kellett megcsinálni, mert ezt az "energia szintet" még nem ismerjük és valszeg fogunk találni olyan jelenségeket, amik a jelenlegi általánosan elfogadott elméletekből nem következnek, ezáltal sikerül kiválasztani azt az elméletet, ami a jelenlegi standard modell hiányosságait is befotozza.

Persze ezek az emberek sem akarnak meghalni, de a szakemberek is hibáznak néha, lásd Csernobil. Ott nem egyszerűen felrobbant az erőmű, hanem egy olyan kísérletet/gyakorlatot hajtottak végre, ami az erőmű nem normál üzemének felel meg, de elvileg nem szabadott volna akkor sem ilyennek történnie. De még is megtörtént emberi és technikai hibák sorozatán keresztül.
csgj  
2008. jún. 30. 10:20 | válasz | #135
Azért sztem nem kéne megfeledkezni arról, hogy ez csak egy szimuláció :P Itt minden sokkal kisebb lesz a valóságosnál. Másrészt meg ez mégiscsak a tudósok dolga. Csak nem gondoljátok, hogy ők ezeken nem elmélkedtek, vizsgálódtak hosszasan? Ők sem akarnak meghalni...
NEXUS6  
2008. jún. 30. 09:54 | galéria | válasz | #134
Mondjuk azért itt nem a Halálcsillag energiasugaráról van szó;) Ugyan az történne ilyen esetben, mintha a céltárgyba csapódik be, max mint egy kisebb robbanótöltet, vagy mondjuk egy gépágyú lövedék. Legalább is az eddigi tapasztalatok szerint.

A gond inkább az, hogy nem tudjuk mi az amit eredményez ez az egész, a feketelyuk létrejötténél sokkal veszélyesebb, ha a vákuum kerül instabil állapotba. Az ősrobbanás idején ugyanis volt egy felfúvódásnak nevezett folyamat, ami gyak a vákuumból nyerte az energiáját. Bizonyos elméletek szerint a vákuumnak ez el is vitte az energiájának nagy részét, más elméletek szerint viszont a vákuum hasznosítható energiatartalma ma is olyan mintha 1 liter térfogatba a Föld teljes tömegét benyomnánk, de ez nem a teljes energia tartalom, az még ennél is jóval nagyobb lehet. Vagy is gyakorlatilag egy feketelyukban élünk!
Az anyag normál körülmények közöt dinamikus egyensúlyban van ezzel a hatalmas energiával, de bizonyos körülmények egyszerűen kiszakíthatják a téridő szövetét. A legrosszabb esetben nemhogy a Föld semmisül meg, hanem egy egész új bébiuniverzum jön létre hatalmas robbanás közepette!;DDD
trogi  
2008. jún. 30. 06:00 | válasz | #133
Egy igen fontos dologról megfeledkeztetek!

Mi van a részecskék vámkezelésével? Hm? Ha a részecske kilép a svájci oldalon, de vissza már nem jön, mert megsemmisült a francia oldalon, akkor ki és hogy fog utána fizetni vámot? (Jó tudom, EUR.1-et adnának hozzá, tehát 0%-ról vitázok, de akkor is!)
kow83  
2008. jún. 29. 18:32 | válasz | #132
Engem csak ez az egy aggaszt egy kicsit:
"The LHC is a machine of extreme hot and cold. When two beams of protons collide, they will generate temperatures more than 100 000 times hotter than the heart of the Sun" Ami 15,7millió c x 100.000... Így már érthető, hogy hogy is mennek vissza az ösrobbanáshoz :)

Ha valamiért megsérül a gyűrű, akkor ez a szuperforró plazma fénysebesség haladva igen csak érdekes dolgokat produkálhat :)
dez  
2008. jún. 29. 18:15 | válasz | #131
No problem, te majd mindent és mindenkit szépen a helyére teszel.
Hiszen már mindent tudsz.
dez  
2008. jún. 29. 18:13 | válasz | #130
dez  
2008. jún. 29. 18:12 | válasz | #129
2. idézet [utl=http://en.wikipedia.org/wiki/Marxism]linkje.
dez  
2008. jún. 29. 18:11 | válasz | #128
2. izézet [utl=http://en.wikipedia.org/wiki/Marxism]linkje.
dez  
2008. jún. 29. 18:10 | válasz | #127
Úgy látom, te azt sem tudod, kinek mit írsz (én ugyanis nem bvalek2 vagyok), és olvasni sem szeretsz túl figyelmesen, legalábbis azokat a hozzászólásokat, amikre reagálsz. Ezek után így leoltani másokat nem kis pofátlanság.

Igaz, bvalek2 kicsit pongyolán hivatkozott a marxizmusra, miközben marxizmus-leninizmust kellett volna írnia (vagy röviden leninizmust). Ugyanis Lenin tette hozzá többek között ezt a marxizmus általa adaptált változatához:

"The party must then use the powers of government to educate the proletariat, so as to remove the various modes of false consciousness the bourgeois have instilled in them in order to make them more docile and easier to exploit economically, such as religion and nationalism." (link)

Ennek legjobb eszköze a a helyette hasonlóan elvakulttá tevően fejekbe vert materializmus és racionalizmus volt.

Nem is véletlenül választották ezeket. Már a marxizmusban is megvolt erre az alap:

"a belief that people's consciousness of the conditions of their lives reflects the dominant ideology which is in turn shaped by material conditions and relations of production"

Ugye, az - anyagi - lét határozza meg a tudatot...
2008. jún. 29. 17:06 | válasz | #126
És sajnos ez a baj. Hogy nem érdekli az embereket, hogy hol élnek. A legtobb ember sztem azt se tudja, h a nap is csillag meg ilyen alapveto dolgokat. Fontos, h megismerjuk azt aol élunk.
Sippie  
2008. jún. 29. 16:20 | galéria | válasz | #125
csak az a nem mind1, mire mennyit költenek. Ehelyett a frankó kis ojjektum helyett biztos lehetett volna hasznosabb kutatásokat pénzelni, mert valljuk meg őszintén, azért a legtöbb embert se nagyon izgatja az univerum rejtélye.
NEXUS6  
2008. jún. 29. 15:27 | galéria | válasz | #124
Igen ez így van, a hisztéria az egyik, a másik meg az, hogy az LHC-t pont azért hozták létre mert nem ismerjük az anyag-energia-tér ezen tartományát, pont azzal a céllal, hogy kicsiny feketelyukakat, meg mindenféle eddig ismeretlen részecskét létrehozzanak. Ráadásul ugye azért ismeretlenek, mert a jelenlegi matematikai/fizikai elméleti apparátussal nem megjósolhatók.
Aztán azt mondani, hogy semmi veszély, bármire is hivatkozzanak, az azért nekem olyan sajtószóvivői fogás.

Mondjuk a Föld vagy az élet megsemmisülésében én sem hiszek, az azért szerintem lehetséges, hogy valami nem várt "nem lineáris reakció" tönkreteheti a berendezést. Az hogy az anyag/tér az általunk ismert tartományban stabilnak mondható, nem azt jelenti, hogy más energiaszinten is az.
NEXUS6  
2008. jún. 29. 15:12 | galéria | válasz | #123
Köszi tanultam 3 évig. Mondom a XIX. szd-i filozófusokhoz, meg társadalomtudósokhoz képest nagyon jó. Lenin egy diktátor volt Sztálinnal együtt szal pont az ellenkezőjét csinálták annak, amit Marx meg Engels akart. Sajna a tömegeket nagyon jó lehetett hülyíteni az ilyen propagandával amit ők csináltak az eredeti elméletből. Ajánlom Orwell Állatfarmját.
Chocho  
2008. jún. 29. 13:37 | válasz | #122
Épp ez benne a hihetetlen. Áldjuk az Internetet, a tömeges kommunikáció forradalmáról beszélünk, és mégis, az egész egy tömeghisztériába torkolló hülye-gyülekezetté válik, ha nem vigyázunk rá. Abban meg, hogy sok ember HISZI, hogy ért dolgokhoz, teljesen egyetértek... ugye, dez?
Chocho  
2008. jún. 29. 13:36 | válasz | #121
A mrxizmus egy eltorzított dolog. Mondom, olvass utána, van két szép szemed, egy kis agyacskád, tessék használni, nem jársz rosszul!
zeus89  
2008. jún. 29. 13:29 | válasz | #120
pont mikor wan a szülinapom ....
zeus89  
2008. jún. 29. 13:26 | válasz | #119
basszus mit találtam !!! visszaszámláló ... :o már csak 8 nap wan???
NEXUS6  
2008. jún. 29. 03:06 | galéria | válasz | #118
Attól még, hogy van amikor olyan, az nem azt jelenti, hogy az is.

A kvantummechanika jelenlegi modelljei perturbáció számítás nevű matematikai eljáráson alapulnak, kis különbség kis változást eredményeznek. Csakhogy a dinamikus nem lineáris rendszerekre (káosz rendszerekre) az ellenkezője a jellemző: kis különbségek, nagy változásokat okozhatnak. Mellesleg a szuperhúr elméletek nem tartalmazzák a perturbációszámítás módszerét, a kiszámíthatóságuk is ezért olyan mint a káoszrendszereké. Csak maximális pontossággal kimért paraméterek alapján tudjuk majd kiválasztani azt a lehetséges modellt, ami a mi univerzumunkat is jellemzi. Másrészt ha a világ ezen a szinten gyakorlatilag egy dinamikus nem lineáris rendszer és az egyensúlya mondhatni látszlagos, akkor bárki bármennyit is eszküszik a nem létező nobeldíjára bizony most készülünk elkövetni egy olyan kísérletet, mint pl egy éve amikor pár önkéntesnek az állatkísérletek után az immunrendszerüket szuperstimuláló anyagokat adtak be. Ők úgyan éppen hogy túlélték ki tudja milyen egészségkárosodással, de pl a gyógyszergyártó cég azóta csődbe is ment meg ilyenek. De hogy frappánsabb legyek: vajon miért nem ismertek a robbanóanyagokkal nem sikeresen kísérletező feltalálók nevei?
NEXUS6  
2008. jún. 29. 02:53 | galéria | válasz | #117
A múzeumok éjszakáján megnéztünk egy plakátkiállítást, ott volt egy valami "reális gazdasági program" vagy mifene nevű párt választási plakátja, szépen a karikatúrára fel voltak sorolva, hogy mi az ami a kisember vállát nyomja: gázdíj, ilyen adó olyan adó, az autó fenntartása, lakáshozjutás stb. Az év 1922!
Hát mi a fene változott itt 100 év alatt?
Ja hát volt 1-2 háború, meg gengszterváltás de kb a gondok is uazok meg a vezetők is. Sajna Orwel 1984-e sem volt soha annyira aktuális, mint manapság.

Fejlődés? Kac-kac, még azt sem hiszem el, hogy tényleg járt ember a holdon!
NEXUS6  
2008. jún. 29. 02:45 | galéria | válasz | #116
Na ja, nem úgy kellett volna aktualizálni, hogy mátol márpedig ez van, mert Lenin/Sztálin/Brezsnyev elvtárs esszonta.
2008. jún. 29. 01:24 | válasz | #115
erről ennyit. na megyek nagy szőrős fekete lyukakat is nézek má'
2008. jún. 29. 01:23 | válasz | #114
a fekete lyuk mérete reciproka míg ideje fordítottja a fehér lyukénak
2008. jún. 29. 01:20 | válasz | #113
fehér lyuk : ("nagy bumm") az antianyag kilépése egy inverz téridőből, melynek ideje és mérete megközelítőleg exponenciálisan változik.
2008. jún. 29. 01:09 | válasz | #112
fekete lyuk : a téridő csücske, melynek határán megfordul a téridő, egyben egy független dimenzió, melyben minden más dimenzió találkozik. A végtelen univerzum végtelen dimnziói közül a 4-es számú végtelen idejű és méretű téridő nevű dimenzióban élünk.
2008. jún. 28. 22:14 | válasz | #111
Én nem akarok kötözködni veled, de azért elég abszurd egy lábas forró vízhez hasonlítani az univerzumot formáló erőket! A lábosból elpárolgó víz kölcsönhatásba lép a levegő molekuláival, és ezzel változást idéz elő a környezetébe ha nem is olyan látványos, de hatás mechanizmusa van!
kow83  
2008. jún. 28. 19:22 | válasz | #110
"Na már most ha józan paraszti ésszel belegondolok, akkor nem lesz ez egy kicsit veszélyes, hogy olyan részecskéket engedünk be a mai fizikai valóságunkba amik már nagyon régen átalakultak mássá?"
Nem, mert olyan, mint a fortyogó víz: ha leveszed a tűzről, akkor megszűnnek a a buborékok.

dez  
2008. jún. 28. 19:11 | válasz | #109
(Mármint ők ilyen mindenki felett állóan értelmesnek képzelik magukat. De én nem ezt a vonalat propagálom.)
dez  
2008. jún. 28. 19:05 | válasz | #108
[Értelmes ember alatt nem tudomány-fanatikust, elvakult szkeptikust, és más effélét értek.]
dez  
2008. jún. 28. 18:57 | válasz | #107
Azért a Blikk fórum törzsközönségéből ne extrapoláljunk a népesség egészére vonatkozólag. :)
Szerintem ilyen államvezetési alapszabály, hogy a túl sok értelmes ember nem nyerő (túlzottan a körmükre néznek a vezetőknek, és nem csak hümmögnek egy sort azon, amit látnak). :P
ati3x  
2008. jún. 28. 18:46 | válasz | #106
Háát nem tudom..
Szerintem eyek a félelmek teljesen alaptalanok... Mindent bekebelező "egzotikus" részecskék.. Meg pár "amerikai" tudós "eztet" mondja. Nevetséges... Persze a net erről is szól.. Teljes a szabadság, és mint tudjuk a hülyeség nagy úr. Az emberek nagy része szereti az ilyen híreket. Ezt hívom blikk effektusnak.. Persze, ha kicsit jobban utánanéznének, akkor kiderülne, hogy a természetben sokkal nagyobb energiájú folyamatok vesznek körbe minket.. Gondoljatok csak a kozmikus sugárzásra. Onnan olyan energiára gyorsított részecskék érkeznek nap mint nap ami kb. szemléletesen egy hangya tömege(lhc) és a bálna(kozmikus sugárzás) tömege közötti arányban áll.. és ez fent áll azóta amióta a világegyetem létezik... A blikk legújabb szösszenete is jó volt: Tigris tank a föld alatt! Meg annak idején Józsi bácsi vontatta lovakkal. namármost kimentek a valódi szakértők és nem találtak semmit.. De a "nép" napokig csámcsogott rajta. Persze e helyett ha vette volna a fáradságot és utánanéz kiderült volna, hogy ilyen 60 tonnás monstrumot annak idején nem hogy lovakkal, de a legnagyobb német műszaki mentő 18 tonnás FAMO-val is 3 darab együttesen tudott elvontatni.. Nem értem én ezt.. sokszor a valóság ha normálisan, közérthetően le lenne írva, legalább olyan érdekes lenne, mint ez a sok "mesterségesen" kitalált "parasztvakírás"!