Miért okoz annyi meglepetést a marsi talaj?
2008. június 25. 11:32, szerda
Több évtizednyi kísérletezés után sem találják a bolygótudósok a marsi talaj tökéletes receptjét, amit jól példáz a Phoenix leszállóegység küzdelme a talajminta bejuttatásával a TEGA műszerébe.

A minta elsőre túl csomósnak bizonyult, hosszas vibráció hatására sem lazult fel, végül egy áthidaló megoldással a mintát felszedő robotkar rázta szét a lapátjában összegyűjtött anyagot, "kiszitálva" belőle a nagyobb szemcséket. Ez működött, a talajszemcsék végre eljutottak a TEGA égetőkamrájába és megkezdődött az elemzésük. "Az egyik nehézség amivel szembe kell néznünk egy olyan anyag előállítása, ami pontosan ugyanúgy viselkedik, mint a Marson található talaj" - reagált William Boynton, az Arizona Egyetem munkatársa egy sajtótájékoztatón a küldetés nehézségeire irányuló kérdésekre.

A kutatók számos talaj "szimulánst" használnak a küldetések tervezésekor, egy-egy ilyen anyag azonban többnyire csak egy-egy tulajdonságát adják vissza bolygószomszédunk felszínének. Szemben a holdporral, a kutatóknak nem áll rendelkezésére tényleges, tanulmányozható marsi talajminta, így kénytelenek az űrszondák és távcsövek adataira hagyatkozni, amikor megpróbálják felbecsülni a talaj összetételét és szemcseméretét. A Marson uralkodó körülmények szimulálása szintén nagy kihívást jelent. A speciális kamrák visszaadják ugyan a vörös bolygó hőmérsékletét és nyomásait, rendszeres alkalmazásuk azonban igen erőteljesen megnyomja egy-egy küldetés költségvetését, ezért próbálkoznak a kutatók olyan anyagok előállításával, amik normál laboratóriumi környezetben is képesek visszaadni a marsi talaj tulajdonságait.


Ilyen utánzatokkal tesztelik a Marsra készülő egységek műszereit, legyen az műhold, vagy egy leszállóegység. A kamerák és egyéb optikai műszerek teszteléséhez például a JSC Mars-1 nevű szimulánst veszik elő, ami valójában a hawaii-i Mauna Kea hegy vulkanikus hamuja, ez ugyanis egészen pontosan adja vissza a Mars felszínének fényvisszaverő képességeit. A leszállóegységek és a marsjárók teszteléséhez a talaj mechanikus tulajdonságait visszaadó szimulánsok a legfontosabbak. Ezekkel tesztelik a robotok mintavételezését, manőverezését és a műszerek ellenálló képességét a talaj viszontagságaival szemben.

A Phoenix markolóját egy tucsoni laborban tesztelték, egy úgynevezett Rakomány Interoperabilitási Tesztágyban (PIT). A művelethez finomra őrölt vulkanikus kőzetet elegyítettek szemcsésebb anyagokkal és vízzel, amiből egy iszapos kotyvalékot kaptak. Ezt kiégetik, eltávolítva a víz jelentős részét, csupán annyi nedvességet hagyva, ami csomósan tartja a talajt. A végeredmény elvileg hűen szimulálja a Mars talajrészecske méreteinek eloszlását, állítja Ray Arvidson, a Phoenix robotkarjának tudományos tevékenységét felügyelő szakember, hozzátéve, hogy az eloszlást az előző öt NASA leszállóegység megfigyeléseiből kalkulálták ki. Ezzel viszonylag jól visszaadhatók a talaj mechanikus tulajdonságai, a szemcseméret azonban a tapadásban is szerepet játszik, ezzel gyűlt meg legutóbb a Phoenix baja.

A Földön általában a víz teszi csomóssá a talajt, a Marson viszont valószínűleg a víz elpárolgása után visszamaradt sók tartják össze a részecskéket. Az ilyen egyenetlenségek megnehezítik a szimulációkat és nem várt hatásokhoz vezethetnek, lásd a beöntő nyílásban megrekedt minta. A jég újabb kihívást jelent a robotlabor számára. "Leginkább a jeges altalaj kezelésétől tartok" - mondta Arvidson, aki számos szimulánssal próbálkozott már a 70-es évek Viking leszállóegységeinek felkészítésekor is.

A Phoenix jégmintavételi képességeinek teszteléséhez a csapat összetört vulkanikus kőzetet kevert cementszerű anyagokkal. Hamarosan meglátjuk ez mennyire volt megfelelő, hiszen a Phoenix legfrissebb adatai szerint vízjeget találtak. A küldetés irányítói a felfedezésről június 20-án számoltak be. Június 15-i ásásuk után világos csomókra lettek figyelmesek az elmozdított talajréteg alatt, ami másnap is jelen volt, 19-re azonban elpárolgott. A tudósok szerint ez nem lehet széndioxid jég, mivel az egyetlen napig sem bírta volna ki az adott körülmények között.


Visszatérve a Phoenix tesztelésére, egy teljesen új, az eddigieknél állítólag több szempontból is alkalmazható szimuláns kifejlesztését eredményezte. Ez a Mojave Mars Szimuláns (MMS), amit a NASA Sugárhajtómű Laboratóriuma (JPL) kísérletezett ki a kaliforniai Mojave-sivatag vulkanikus kőzeteiből kinyert homokból és porból. Ezzel az anyaggal azt vizsgálták, képes-e a Phoenix annyira felhevíteni a talajmintákat, hogy abból a jég is elpárologjon. Az MMS azért alkalmas a feladatra, mert nem szívja magába illetve nem raktározza el ásványi szerkezetében a vizet, ezáltal a kutatók figyelmen kívül hagyhatják a víz hatásait.

A JPL mérnöke, Luther Beegle szerint az anyag a talaj mechanikai tulajdonságainak szimulálására is alkalmas, mivel ebben is megfelelő a részecskék méretbeli eloszlása, a keverékhez használt kőőrlemények elkészítésekor pedig egyáltalán nem használtak vizet - gyakorlatilag visszaadva azt a folyamatot, ami a szelek segítségével a Marson elporlasztotta a köveket. "Úgy vélem elérkeztünk arra a pontra, ahol egy olyan szimulánssal rendelkezünk, ami visszaadja a Mars általános körülményeit" - összegzett Beegle.

A Phoenix csapat már nem tudta kihasználni az MMS sokoldalúságát, ez az eljövendő küldetésekre vár, mint a Mars Science Laboratory, ami két év múlva éri el a vörös bolygót.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. jún. 29. 09:29 | válasz | #47
Hat, nem tudom. Kamuszagu az egesz. Ne mondja senki, hogy egy ilyen markololapatot kuldtek fel...ugy tudtam, az eszkozok sulya igencsak fontos. Pl. egy drotkefe+porszivo rendszer? Vagy nincs egy daralojuk? Meg csak eszembe jut, hogyan veszunk talajmintat itt a Foldon (furo). K.A.M.U. Ahogy egesz amerika(mu). Ez van. Mennyit rohoghetnek ezek rajtunk.
cirkuszt a nepnek!
Ackro  
2008. jún. 28. 13:31 | galéria | válasz | #46
az a mértékegység: kétharmad col! jóhogynemmár háromhetvenketted lólépés
nem lehetett volna kicsit nagyobbra húzni a vonalat egy colig?
amúgymeg olyan robotkart kell építeni, ami felbontja a betont is -150fokon és nem kell marstalajszimulálással baszakodni. :)

2008. jún. 27. 11:16 | válasz | #45
http://www.nasa.gov/mission_pages/phoenix/news/phoenix-20080626.html
http://www.afp.com/english/news/stories/newsmlmmd.ba48dd150ac9179f8b55df7365a1aff4.161.html

Két érdekes hír a marsi kutatásokkal kapcsolatban. Hogy csak egy-két sorukat idézzem:
"Martian dirt is apparently good enough for asparagus to grow in, NASA scientists said Thursday, as they announced the results of a soil analysis collected by the US Phoenix Mars lander."

""The soil you have there is the type of soil you have in your backyard," said Samuel Kounaves, the project's lead chemist at the University of Arizona in a telephone press conference."

""We basically have found what appears to be the requirements of the nutrients to support life, past, present or future,"

"William Boynton from the University of Arizona, the lead Thermal and Evolved Gas Analyzer (TEGA) scientist, said that scientists had detected small amounts of carbon dioxide (CO2) on the surface of the soil particles."

""This soil appears to be a close analog to surface soils found in the upper dry valleys in Antarctica,"

""The alkalinity of the soil at this location is definitely striking. At this specific location, one-inch into the surface layer, the soil is very basic, with a pH of between eight and nine. We also found a variety of components of salts that we haven't had time to analyze and identify yet, but that include magnesium, sodium, potassium and chloride."

"This is more evidence for water because salts are there. We also found a reasonable number of nutrients, or chemicals needed by life as we know it,"
2008. jún. 27. 09:36 | válasz | #44
Már régóta olvasgatom a fórumot, és egyszerűen nem fogom fel hogy mi a fene olyan érdekes abban, hogy hogy vannak színezve a marsi fotók, milyen színű az ég, stb..
Valaki felvilágosíthatna hogy ez miért olyan baromi fontos, hogy mindenki ezt fejtegeti és taglalja hosszú oldalakon keresztül...
2008. jún. 26. 21:29 | galéria | válasz | #43
Itt vannak a jó dolgok :)
Sippie  
2008. jún. 26. 19:02 | galéria | válasz | #42
"Miért okoz annyi meglepetést a marsi talaj?" mert még senki se lépett rá
2008. jún. 26. 18:43 | galéria | válasz | #41
A Phoenix sztereó kamerája 1024x1024 felbontású.
Bevett gyakorlat a monokróm kamera + több színszűrő. Amíg nem kell mozgó célpontot fotózni, teljesen jó megoldás.
Jobb az érzékenysége és a jel/zaj viszonya, mint egy hasonló felbontású és méretű RGB érzékelőnek.
Roger6  
2008. jún. 26. 15:44 | válasz | #40
Azt ne mond komolyan, hogy a mai technikával felküldtek egy 256x256 felbontású fekete-fehér kamerát!!!!! Ezt ugye te sem hiszed?
kvp  
2008. jún. 26. 11:41 | válasz | #39
"Akkor mi a jó isten?? Erről miért nem mondtak többet??"

A szonda hajtomuvei altak kiolvaszott resz kepe alapjan ugy nez ki, hogy vizjeg, de ez meg nem biztos.
2008. jún. 26. 10:58 | válasz | #38
"Június 15-i ásásuk után világos csomókra lettek figyelmesek az elmozdított talajréteg alatt, ami másnap is jelen volt, 19-re azonban elpárolgott. A tudósok szerint ez nem lehet széndioxid jég, mivel az egyetlen napig sem bírta volna ki az adott körülmények között."

Akkor mi a jó isten?? Erről miért nem mondtak többet??
kvp  
2008. jún. 26. 09:56 | válasz | #37
Ha valaki megnezi a nyers kepeket, akkor lathatja, hogy csak egy fekete feher kamerajuk van, ami ele szinszuroket tesznek. A kamera felbontasa 256x256 pixel. Az osszes tobbi kep a letoltott szinszuros kepek utolagos kombinaciojabol jon letre. Az igaz, hogy neha tenyleg vorosebbre szinezik a kepeket mint ami sima rgb eseten kijonne, de nem minden kep ilyen. A masik klasszikus hiba amikor csak ket szurot hasznalnak (voros es kek) es ezekbol probalnak 3 szinkomponenses kepet csinalni a sajtonak. Viszont a markolo muszere altal rgb ledes megvilagitassal keszitett kepek szinhelyesek. Ezek alapjan tenyleg ugy nez ki a kep forrasanak a helye, mintha a Balaton felvideken is megtalalhato voroses kozettel beszornank egy jegsivatagot. A kepeken is kb. ez van.

Aki nem hiszi, hogy a kepek a marsrol jonnek, az probalja meg befogni a jeleket amator radiotavcsovel. A protokol es a tomoritesi algoritmus publikus. A marsi ufokrol meg csak annyit, hogy nem nagyon tudjuk mi van ott, de a felszinen nem sok. A muholdak vegigfotoztak a leszallast, es jol latszik a par meteres szonda a felszinen, de az osszes tobbi szethajigalt szemet is (ernyo, hopajzs, stb.). De ugyanugy megvan az angol szonda nyoma is, tehat ha lenne valami a felszinen azt valoszinuleg mar meglattak volna. Viszont meg az is lehet, hogy a jeg alatt amin a szonda all elet van es ha elkezdenek asni akkor szembejon veluk. Ez akkor fog kiderulni ha talalnak valamit.
2008. jún. 26. 09:32 | galéria | válasz | #36
A fórumot is érdemes olvasni. rengeteg beszámoló van, sok ember ufo-t látott de olyan is akad akit elraboltak éjszaka :D
2008. jún. 26. 08:51 | galéria | válasz | #35
Géza, kék az ég!
tmisi  
2008. jún. 26. 08:26 | galéria | válasz | #34
Mert valaki(k)nek ebből nagyon is haszna származik. Igen, sok minden van Aranyi László honlapján, csak ki kell válogatni a hiteles dolgokat. A Marsos téma az pl. ilyen. Érdemes a fenti cikkhez mellékelt képet megnézni. Olyan mintha egy vörös szűrőn át néznék, a napelemtáblák pedig köztudottan kékek, legalábbis a NASA-nál. De láttam már vörösben az amcsi zászlót is valahol. Talán az ilyen lebukások ellen védekeznek azzal, hogy még ma is sok fekete-fehér kép lát napvilágot.
(Megjegyzendő, hogy az archívumokban megtalálható olyan Viking kép, amin az ég győnyőrű kék!)
2008. jún. 26. 01:52 | galéria | válasz | #33
Őrület! :-)
"A korábbi írásaimban bebizonyítottam, hogy 1963-ban amerikai űrhajósok léptek a Marsra. Több lelkes hivatásos és amatőr kutató igazolta, hogy a Marsról készített felvételeket folyamatosan meghamisítják, átpixelezik, átszínezik, szemcsékkel „szórják tele”, stb. A Fobosz-2 űrszonda lefényképezett egy, a Phobos holdhoz közel „lebegő” Azonosítatlan Repülő Tárgyat”. Végül pedig a Mars Global Surveyor a felszínen a hatalmas repülő csészealjat és egy, űrtámaszpontnak átalakított krátert. És akkor még nem is beszéltünk a ma is lakott marsi városokról. Eközben a NASA képviselői folyamatosan tagadják mindezt, még azon az áron is, hogy teljesen nevetségessé és komolytalanná válnak „álláspontjukkal”.

Vajon, amikor az igazság már kiderült, mi értelme még mindig fenntartani a látszatot?"
http://www.freeweb.hu/aranylaci/marsships/marsships.htm
2008. jún. 26. 01:32 | galéria | válasz | #32
Én kb. 10 éve olvastam először Aranyi László honlapját. Ahhoz képest próbálta rendszerezni, de még mindig egy nagy ömlesztett halmaz. Különben, igen, vannak ott érdekességek. :-)
Dzson  
2008. jún. 25. 23:20 | galéria | válasz | #31
Itt vannak jó dolgok. Fele sem igaz, de az igaz fele elég érdekes.
NEXUS6  
2008. jún. 25. 22:32 | galéria | válasz | #30
Helyesebben egy kráter a Boreális-medencében. De tényleg szép kép!;)
2008. jún. 25. 21:26 | galéria | válasz | #29
szép kép, Borealis-medence:
NEXUS6  
2008. jún. 25. 21:19 | galéria | válasz | #28
A nácik már mindenkit megelőztek!
kvp  
2008. jún. 25. 21:00 | válasz | #27
A nasa tenyeg benezte, mert ennyire kozel azert nem szamitottak jegre. Viszont a markolo elvileg kepes akar 30 centi melyre is leasni, mivel jo alaposan megeleztek a veget. (akar jegdarat is tud csinalni a muszerek szamara) A fenti kepeken is latszik, hogy a markolo ugy viszi a jeget mint a kes.

Viszont az nagyon jo volt, amikor az iranyitokozpontban (egy feltehetoleg texasi mernok) meglatta a szonda alatt a hajtomuvek altal megolvasztott jeget es felkialtott, hogy 'Szent tehen!'. Egyebkent ennyi vizjegre ilyen kis melysegben tenyleg nem szamitottak.

Alapvetoen idaig nem allnak olyan rosszul, hiszen csak 4-5 kiserletre eleg anyagot vittek minden muszerhez. Ha ezeket lezavarjak augusztusig, akkor meg lesz idejuk egy jo mely godrot asni, hatha van valami a felszini jeg alatt. (pl. elet vagy valami hasonlo)
2008. jún. 25. 17:49 | galéria | válasz | #26
még egy
2008. jún. 25. 17:41 | válasz | #25
Aki még nem látta, tréfás anim a Marsra küldött szondákról:

http://www.youtube.com/watch?v=j5Ie7i6vRUM
Narxis  
2008. jún. 25. 17:35 | válasz | #24
Létezik "univerzális" eszköz az űrkutatásban? Szerintem ehhez még túl keveset tudunk az űrről.
2008. jún. 25. 17:22 | válasz | #23
Azért az sg által közöltnél kicsit előrébb jár már a kutatás. Optikai mikroszkóppal már megvizsgáltak egy mintát. Az egyik TEGA labor napok óta dolgozik egy másik mintán, és már az atomikus mikroszkóp elé készítettek egy harmadikat illetve a vízkémiai labor elég már egy azt követőt is. Mindeközben még az eszközzel technikai gondok is voltak, mert túl nagy méretű fájlokat küldött a földre, emiatt némi szoftver frissítésen is átesett.

Egyébként, ennek a markolónak ha jól látom van vágóéle is, azzal egy közelben lévő lapos kövön azért a nagyobb csomókat lehet aprózni.
2008. jún. 25. 16:29 | galéria | válasz | #22
Lehet, hogy a markoló helyett valami fúrószerkezettel jobban jártak volna.
Fogy az idő.
2008. jún. 25. 16:22 | galéria | válasz | #21
"CCCP all-terrain dredger"
2008. jún. 25. 16:20 | galéria | válasz | #20
Pont erre gondoltam, a szovjet robusztusságra.
2008. jún. 25. 16:18 | galéria | válasz | #19
Mi az hogy, "állítólag"? Kikérem magamnak!
loky  
2008. jún. 25. 16:10 | válasz | #18
MacGiver és a svájci-bugyli-bicskája:D
loky  
2008. jún. 25. 16:09 | válasz | #17
Pl: ha jönne egy aszteroida, tuti a NASA és a USA Hadserege olyannal rukkolnának elő, ami amúgy technikai még "nem lehetne lehetségesnek lennie" :D
2008. jún. 25. 16:09 | galéria | válasz | #16
Még hogy nincs? Nem nézel elég tévét :)
aglaca  
2008. jún. 25. 16:04 | válasz | #15
Vagy már régóta serényen folyik a munka csak olyan dolgokat találtak, amikről azt gondolják, hogy nem ránk tartozik, és ezért tömik a fejünket ezekkel a bugyuta történetekkel.
2008. jún. 25. 16:03 | galéria | válasz | #14
Nosza, te úgy is olyan okos vagy állítólag. Nincs olyan, hogy mindenre jó minden...
loky  
2008. jún. 25. 15:59 | válasz | #13
Ilyen szempontból a technika még nem olyan fejlett...akár mit is találnak ki, a természeti erők (főleg amilyen szélsőségesen a Marson) ugyis kifognak rajtuk. Építsenek egy bazi-nagy-utasszászállító-NASA-cuccot (űrhajó) és küldjenek ki egy legénységet...ők ott majd, fúrnak, kalapálnak, ásnak meg minden...Ha önként vállalkozó kell én megyek:D
Oszt hogy útközben a legénység mit eszik, mit iszik és mit szív (nem fűre gondolok) megoldják útközben :D
2008. jún. 25. 15:52 | galéria | válasz | #12
De a Marssal botrányosan nem volt szerencséjük. A Marsz-program tele van indítás/leszállás közben megsemmisült, leszállás után elhalgatott eszközökkel.
2008. jún. 25. 15:51 | válasz | #11
momentán a Marson épp nem
T0nk  
2008. jún. 25. 15:41 | válasz | #10
Gondoltak rá. Ezért mondták, ha jeget találnak, akkor azt nem fogják átfúrni, mert az eszközeik nem alkalmasak rá. Ami történt, arra viszont nem gondoltak, hogy a felső réteg nem hintőpor szerű, hanem csomós. Az eddigi tapasztalatok szerint (Spirit, Opportunity) hintőporra számítottak. Most már okosabbak, de ha nem mennek oda megnézni mi van, mindig csak spekulálnak akkor ennyit se tudnak.
Tripax  
2008. jún. 25. 15:35 | válasz | #9
Ezért voltak jók az orosz cuccok. Batárak voltak, de többet is bírtak ki.
2008. jún. 25. 14:30 | galéria | válasz | #8
Felesleges annyit szimulálni. Olyan eszközöket kell tervezni, amelyek univerzálisak. Mert az egyedi körülményekre tervezett cuccoknál előbb-utóbb jön valami gikszer.
loky  
2008. jún. 25. 14:09 | válasz | #7
Ott lehetne aztán "spritelni":D
2008. jún. 25. 13:53 | válasz | #6
Ihajj de retkesek a napelemek!
JL666  
2008. jún. 25. 13:46 | válasz | #5
egész jó képeket csinál...
2008. jún. 25. 13:43 | válasz | #4
De ők marskutatók szerintem még az életbe nem fogtak a kezükbe lapátot de ha véletlenül igen akkor valószínüleg nem télen.
NEXUS6  
2008. jún. 25. 13:17 | galéria | válasz | #3
A multkor lattam egy filmet arrol, hogy a kinaiak, hogy epitettek vasutat Tibet fele egy hasonlo permafrost talajon. Beletelt nehany evtizedukbe. A magaslati melo miatt a munkasoknak meg olyan orvosi felugyeletet kellett biztositani, mint a jovendo Mars-kutatoknak. Szal nem egyszeru a kerdes.
2008. jún. 25. 12:53 | válasz | #2
a lapáttal is lehet morzsolni. le kell tenni az anyagot a földre, majd rányomni a lapátot. még szerencsésebb esetben az élével ütögetni a talajon. nyilván nem a legjobb megoldás, de valami
2008. jún. 25. 12:12 | válasz | #1
nem vagyok rakéta tudós, nem vagyok akkora lángész, hogy pályára állítsak egy mars szondát viszont egy valamit már csináltam: télen kapartam száraz homokot a fészer mellől, hogy szétszórjam a fagyott úton, hogy a ház előtt ne törje mindenki a lábát. elég keserves meló volt, a lapát éle eléggé megbánta.
azt már egy ideje tudjuk, hogy a marson -80 és -5 fok között változik a hőmérséklet, van 0.03%-nyi vízpára is, tehát ha valami van akkor az fagyott homok kis vízzel. a két tudásanyagot összetéve: nehéz lehet ásni a marson.
erre nekiállnak egy darab homokozólapáttal idegen bolygót felderíteni és sírnak, hogy nem jó valami. a korábbi hírben már felvetettem, hogy vihettek volna valami morzsoló egységet. jó tudom utólag könnyű okosnak lenni. respect, nem akarnék flame-et indítani.