Amikor az ózonlyuk bezárul...
2008. június 21. 12:21, szombat
Jelentősen befolyásolja majd bolygónk éghajlatát az ózonlyuk 21. század második felére prognosztizált bezárulása, állítják a folyamatot tanulmányozó klimatológusok.

Hirdetés

A klorofluorokarbon (CFC) használatát betiltó Montreali Egyezménynek köszönhetően a déli sarkvidék fölött kialakult ózonkiürülés erőteljesen lelassult és a várakozások szerint teljes egészében visszafordul, ami egyben a déli félteke éghajlati változásait is a visszájukra fordíthatja, állítják a Columbia Egyetem tudósai. "Eredményeink arra utalnak, hogy a sztratoszféra ózonrétege fontos szerepet tölt be a déli félteke éghajlatváltozásában, és nagyobb figyelmet kell fordítani a beintegrálására a következő IPCC modellekbe" - nyilatkozott a tanulmányt vezető Seok-Woo Son, a Columbia Föld Intézetének kutatója.

A kutatók két éghajlati modellsorozat eredményeit vetették össze, az első az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottság) Negyedik Értékelési Jelentésében használt, amit 2007 végén adtak ki és igen nagy vihart kavart, mivel a globális folyamatok zömét visszafordíthatatlannak nyilvánította, bár olyan hangok is voltak, melyek szerint a helyzet a jelentésben felvázoltnál is súlyosabb. A másik tanulmány az Ózon-kiürülés Tudományos Értékelése, amit 2006-ban tett közzé a Meteorológiai Világszervezet, ez azt jövendöli, hogy hamarosan eltűnik a Föld ózonpajzsán éktelenkedő hatalmas lyuk. Son szerint a legtöbb IPCC modell nem veszi figyelembe az ózonréteg várható gyógyulását és a folyamat éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásait, pedig a 2006-os kémiai-éghajlati modellek azt jövendölik, hogy az Antarktisz felett tátongó lyuk a század második felében teljes egészében eltűnik, aminek jelentős hatásai lesznek a Föld klímájára, beleértve a felszíni hőmérsékleteket, a viharsávok elhelyezkedését, a száraz területek kiterjedését, a tengerek jégmennyiségét és az óceáni körforgást.

Son a Science magazinban írta le a lehetséges következményeket, kiemelve, hogy az elmúlt évtizedekben a déli félteke troposzférájának szelei a növekvő üvegházgázok és a csökkenő ózon hatására felgyorsultak és közelebb kerültek a Déli-sarkhoz. Ez az eltolódás sok tekintetben hatással van az egész Föld éghajlatára, az IPCC modellek szerint ezen a téren nem következik be változás. Ezzel szemben a kémiai-éghajlati modellek előrejelzései azt mutatják, hogy az ózonpajzs gyógyulásával a nagy magasságú szelek lelassulhatnak és elmozdulhatnak az egyenlítő irányába, jó eséllyel visszafordítva a félteke éghajlat-változási tendenciáját.

"Minket is meglepett, hogy az ózonlyuk bezárulása ilyen jelentős hatásokat gyakorolhat a globális éghajlatra, ami elsősorban annak tudható be, hogy a sztratoszféra ózonját nem tekintették számottevő szereplőnek az éghajlati rendszer modellezésében" - mondta a kutatásban szintén résztvevő Lorenzo M. Polvani, aki most Sonnal közösen igyekszik a lehető legtöbb fórumon felhívni a figyelmet az újabb kutatások szükségességére, melyek egyrészt igazolhatják eredményeiket, másrészt segíthetnek megismerni az ózonpajzs helyreállásának következményeit.

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. jún. 24. 22:21 | galéria | válasz | #79
Az angoloknál IV.01. nem viccnap, tudtommal.
2008. jún. 24. 21:30 | válasz | #78
Azt tudod, hogy ez április elsejei hír?
2008. jún. 24. 21:14 | galéria | válasz | #77
A csodás CO2. Még víztisztításra is jó.
2008. jún. 24. 21:10 | galéria | válasz | #76
Yupp!
2008. jún. 24. 19:00 | válasz | #75
Jut eszembe, azér ha majd te leszel egyszer a Nobel bizottság döntnöke gondolj rám ;D
2008. jún. 24. 18:58 | válasz | #74
"Hjah, végeredményében erről szól az emberiség technikai fejlődése. Onnan kezdve, hogy tábortűz."

Igen, de ha azt nézed, hogy a fórum elején az elgondolásért még Nobel-díjat akartál nekem adni, majd azok után még az örökmozgódat is feltaláltuk, legalábbis elvi szinten, akkor ez már legalább a lehetséges dolgok körébe tartozik. Még szerinted is ;)
2008. jún. 24. 18:54 | válasz | #73
"Nincs, Oláh is arról beszél, hogy ami a levegőben van, azt baszhatjuk, koncentrált, tiszta szén-dioxid kell."

Először is, még ha azt is mondta volna, amit állítasz, akkor is fent van. Tehát a "nincs", az nem stimmel. Másrészt, ő a következőt mondta:

"De más utak is vannak, a szükséges szén-dioxidot a levegőből vagy akár a gyárkémények füstjéből is ki lehetne nyerni. És ki is fogjuk, ha majd megéri - állítja a tudós."
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 18:47 | válasz | #72
"Ez viszont fent van a légkörben."
Nincs, Oláh is arról beszél, hogy ami a levegőben van, azt baszhatjuk, koncentrált, tiszta szén-dioxid kell.

"volumeni kérdés."
Meg gazdasági, technológiai. Ilyen energiahordozók témában nem szoktunk millió köbmétereket ide-oda öntözgetni. Hordókról beszélünk. Nem kurvannagy medencékről, völgygátakról, erőművekről.

"Azt, hogy a légkörből milyen sebességel nyerhető ki, azt ma senki nem tudja."
Azt se, hogy hogyan. Lásd Oláh cikk. Ja, de egy jó módja van, ző'dséget kell ültetni.

""csak" az átalakítás veszteségét kell minél jobban minimalizálni"
Hjah, végeredményében erről szól az emberiség technikai fejlődése. Onnan kezdve, hogy tábortűz.
2008. jún. 24. 18:32 | válasz | #71
A benzinhez való olajat tipikusan a mélyből nyerik ki. Ott a felhozáshoz is energia kell. Ez viszont fent van a légkörben.

Hogy a te korábbi példádat hozzam, ez esetben nincs szükség felnyomni a vizet a toronyba, ugyanis alap, hogy fent van. Hogy a víztornyos példánál maradjunk, ez olyan, mintha a víztorony (mondjuk egy felhőkarcoló tetején) a felhőkből nyerne vizet magának. Akkor se kéne felszivattyúzni a vizet, leengedni mégis le lehetne.

A vízierőmű millió köbméter víze volumeni kérdés. Nyilván minél nagyobb, annál nehezebb megvalósítani, de a vízzel is hasonlóan van.

Azt, hogy a légkörből milyen sebességel nyerhető ki, azt ma senki nem tudja. Ilyen dolgok ma nagyon gyerekcipőben járnak.

Számok nélkül ezen szerintem sincs mit rágódni (és lehet az is, hogy ma nincs meg hozzá a kellő hatékonyság, de elvi szinten a dolog lehetséges, "csak" az átalakítás veszteségét kell minél jobban minimalizálni), de te simán átsiklottál a felett, hogy ez csupán egyetlen példa volt, arra, hogy az átalakított metanolból nem feltétlen csak az égetése során lehet energiát nyerni. Az égetése során csupán biztosan lehet. De addig míg elégeted, akár huszonnyolcféleképpen lehet hasznosítani, csak ki kell találni, hogy miként.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 18:14 | válasz | #70
Oké, akkor mostantól nincs értelme tovább beszélgetnünk, számok nélkül. Ha nekem nem hiszel, számold ki magadnak. Én biztos vagyok benne, hogy legalább a Holdról kéne önteni lefelé...
Kell hozzá a H2O+CO2-ből metanol folyamat energiaigénye, egy metanol motor teljesítménye és fogyasztása, meg egy átlagos vízerőmű ejtési magassága, vízhozama és teljesítménye.
...
De most ezt tényleg komolyan gondolod? Szerinted benzinből miért nem csinálnak "víz"-erőművet? Ne viccelj már, egy motorhoz hány liter üzemanyag kell, hogy rendesen működjön? És egy vízerőműhöz hány millió köbméter víz? Szerinted milyen sebességgel lehet a metanolt gyártani? Mennyi idő alatt gyűlne össze szerinted annyi, amit már megéri leönteni? Hogy tárolnád?

Ne vergődj már ezen. Vagy tényleg ülj le, és számold ki.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 18:00 | válasz | #69
Igazam van, és rossz a következtetésed. :P
Mi is a problémád a zárt és nyílt rendszer definícióival?
Ráadásul hogy a tökömbe jön ide az élet energiaigénye? Vagy már mindegy, csak belém legyen kötve?

Felőlem beszélgethetünk erről is...
Pontosan azért lehetséges élet a Földön, mert nem zárt a rendszer, folyamatos energiabetáplálás folyik. A világegyetem egészére igaz, hogy egyre alacsonyabb energiaállapotba kerül, de a Föld "lokálisan" egyre magasabba. Amíg a Nap tart.
Abból ugye már nem nyitunk vitát, hogy az élet a Nap miatt jöhetett létre?

Viszont visszakanyarodva az előző témára, a probléma az,hogy ez a rengeteg beáramló energia nekünk kevés sajna. Az elmúlt ~kétmilliárd év napenergiáját, meg több százmilliárd éves szupernovák nehézelemeit éljük fel, szörnyű sebességgel. És azon ez a CO2-feldolgozás semmit nem segít, hiába metanolt, energiahordozót gyártunk.
2008. jún. 24. 17:42 | válasz | #68
Elvileg lehetséges. Az esésből kinyert energia nagysága és a kémiaihoz viszonyított aránya pedig nagyban függ a magasságkülönbségtől, de minél nagyobb az oda és vissza alakítás hatásfoka (az égetése például magas hatásfokú), annál alacsonyabb magaslaton megvalósítható. A folyadék tömegének nagysága csupán volumeni kérdés. Ha van olyan magaslat, ahol az esésből kinyerhető energia meghaladja az átalakításokból származó veszteséget kis volumenben, akkor ott jó eséllyel nagyban is. A világ számos pontján vannak több száz méteres magaslatok és szakadékok.

De amit most vázoltam az csupán egyetlen lehetőség. A lényege, hogy a széndioxidból átalakított metanolból minél több energiát nyerjünk ki. Erre mutattam egy példát.
2008. jún. 24. 17:36 | galéria | válasz | #67
Ha igazad lenne, az élet nem is létezhetne, mert roppant energiaigényes, pazarló jelenség.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 17:31 | válasz | #66
Idézet Tőled:
"Ne okoskodj annyit, koma."

Éppen hogy nyílt rendszerben. Zárt rendszerben nincs olyan, hogy veszteség, minden energiáról tudod, hogy hol van. Itt meg van környezet, aminek leadódik a hő, amiben "elveszik" az anyag és az energia.
Ráadásul még zárt rendszerben is _csak_ olyan körfolyamatot tudsz csinálni, ami pontosan ugyanannyit ad vissza, mint a kezdeti állapot, plusszal kijönni belőle ott sem lehet. Energiamegmaradás, ugye.
Úgyhogy: csendben maradtál volna...
:P
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 17:21 | válasz | #65
Reális lehetőségeket veszünk számba, vagy fantáziálunk?

Ezzel a töredékét tudnád csak termelni, ha egyáltalán megvalósítható lenne. De nem millió köbméterekről beszélünk, mint egy vízerőmű esetében, a nagy felületű metanol párolog és mérgező, meg a cikkben pont arról van szó, hogy a levegőben nincs annyi CO2, hogy egyáltalán lehessen valamit kezdeni vele.Amúgy is csak nagy mennyiségben, koncentráltan termelt CO2 lenne hasznosítható, gyárak, borászat, akármi mellett.

De a kémiai energia mellett teljesen eltörpülne ez a kis helyzeti. Kb, mintha azt javasolnád a borászatnak, hogy a hegyoldalban a pincéiből ne teherautón vigye a bort a városba, hanem gurítsa le a hordókat, hogy megtakarítsa a CO2-kibocsájtást, miközben az erjedés közben százszor/ezerszer több keletkezik. Egyrészt hihetetlenül nyakatekert megoldás és nagyon nem praktikus, másrészt a nyereség eltörpül az egész folyamat arányaihoz képest.
2008. jún. 24. 17:03 | galéria | válasz | #64
Zárt rendszerben.
2008. jún. 24. 17:01 | válasz | #63
De a széndioxid a levegőben van, igaz? Tegyük fel, megfogják a légköri széndioxidot egy mély szakadék pereménél. Átalakítják metanollá ott fent, majd amolyan "vízesésként" lecsurgatják a szakadékba. Ezt az energiát lent előbb "vízienergiaként" kinyerik, majd odalent MÉG el is égetik utána a metanolt. Ez így a szintkülönbség változása miatt elvben több energia kell legyen, mint önmagában a széndioxid metanollá alakítása, nem? Ha mélyebben égetem el, mint ahol átalakítottam és a magasságkülönbség energiáját kinyerem, akkor az elvben (hatákonyságon múlik) pozitív végeredményt ad, nem?
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 16:11 | válasz | #62
"ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél."

Ez valószínűleg hülyeség, bocs.
Nem tudom, hogy mi lesz az egyik szénatommal, valószínűleg valami "megeszi" a metanol-előállítás során, reakcióba lép vele és leköti, melléktermék lesz.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 16:04 | válasz | #61
Semennyivel. Nem lehet úgy energiahordozót gyártani, hogy plusszal gyere ki belőle. Mindig van veszteség, és ami energiát rááldoztál, annál mindig, törvényszerűen kevesebbet tudsz majd csak kinyerni.
2008. jún. 24. 15:43 | válasz | #60
Tegyük fel, hogy a metanolt nem rögtön égeted el, hanem mondjuk duzzasztod, szintkülönbséget csinálsz neki és "vízerőműként" használod először. Mennyivel nőhet a hatásfoka? Ha még utána el is égeted?
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 15:14 | válasz | #59
"Nézd, ha már ennyire szőrszállhasogatunk, akkor áruld el nekem, hogy biztos, hogy létezik a világon megújuló energiforrás?"

Nem, a világegyetem a tökéletes entrópia felé törekszik. A legstabilabb állapotba, a lehető legalacsonyabb energiaszintre. Igen, a Nap is elfogy egyszer.

"Úgyhogy ha nem haragszol én sehol nem mondtam, hogy energiát a semmiből csinálunk. Azt mondtam, hogy széndioxidból csinálunk levegőt és energiát."

Igen, én meg azon tépem a számat, hogy _ez_így_nem_igaz_!
Akkor mondd azt, hogy "uránból, vízből és szén-dioxidból oxigént és energiát termelünk", akkor korrekt. De nem, még ezt sem, mert vagy energiát termelünk, vagy oxigént. Az energia felszabadításakor visszakapjuk a szén-dioxidot, mert az egész körfolyamatban a széndioxid+víz a legalacsonyabb energiaállapot.

"A kérdés az, hogy egységnyi metanolból nyerhető energiával át lehet e alakítani a széndioxidot egységnyi metanollá."

Nem, ez az ami képtelenség. A vízerőművel meghajtott, vízerőművet tápláló vízpumpa,vagy a bicikli dinamójáról táplált, a biciklit hajtó villanymotor esete. Nem lehet, képtelenség.

"Mivel utóbbira azt mondják, hogy nem kíván nagy energiát, a metanolból pedig elég hatékonyan lehet kinyerni, így nem feltétlen lehetetlen."

Az "utóbbi" a _metánból_ előállított metanolrül beszél, ami viszont a metánt igényel. Amikor elégeted, a metán energiáját hasznosítottad. Viszont metánt soha, sehol nem kapod vissza, utánpótlás szükséges. Ezt az energiatermelést nem nevezheted szén-dioxidból energiává alakításnak, maximum metánerőműnek. Ami energiaszintbeni különbség van a metán és a metanol közt (a fajhőjük különbsége), azt meg _bele kell rakni_. Oláh erre mondja, hogy kisebb energia kell hozzá, mint a vízbűl kivenni a zox... hidrogént, és abból csinálni metanolt.

"Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt - tudsz előálltani széndioxidból -, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid.
A beszurt rész nálam értelemszerű, neked ezek szerint le kell írni. Bocs."

Nem, a mondatod értelmét felfogtam enélkülis, még mindig ugyanazt jelenti: képtelenség, örökmozgó. Nem hiszem el, hogy nem látod át.

Nem tudom már több módon elmagyarázni. Lassan feladom. Ha nem értedmeg, nemérted meg.
2008. jún. 24. 14:50 | válasz | #58
"Amit írsz, mind-mind _üzemanyaggal_ működik. A szénerőműben a szén fogy, az atomban a hasadóanyag. Mindkettőt úgy bányásszuk, hogy nagy az energiatartalma, aztán az erőműben ezt kipréseljük belőle. Gyakorlatilag képtelenek vagyunk magunk energiát _termelni_, csak felhasználjuk, ami van, meg némi veszteséggel átalakítgatjuk más formába. És minden fogy, szépen, lassan. Ha sikerülne a fúzió, az ezen változtatna annyit, hogy a világegyetem leggyakoribb anyagát, a hidrogént fogyasztanánk. A másik "rendszer" a megújulóenergiaforrások, amik így vagy úgy, áttételesen mind a Nap energiáját hasznosítják."

Nézd, ha már ennyire szőrszállhasogatunk, akkor áruld el nekem, hogy biztos, hogy létezik a világon megújuló energiforrás? Csak jelzem, hogy a Nap üzemanyaga is elfogy egyszer, de még az egész Világegyetemé se biztos, hogy nem. Már az előző hozzászólásomban leírtam, h "z első atomerőműbe is kívülről vittek be energiát, igaz? Szenet vagy olajat. Van belőle energia? Van. Még az első olajerőművekhez is kívülről vittek be energiát. Sőt, te magad, mint ember is kívülről kapsz energiát, de a Nap is kívülről kapott energiát. Elmehetünk egész a Nagy Bumm környékéig és ott is csak azért ragadunk le, mert nem tudjuk mi volt előbb."

Úgyhogy ha nem haragszol én sehol nem mondtam, hogy energiát a semmiből csinálunk. Azt mondtam, hogy széndioxidból csinálunk levegőt és energiát.


Szóval jó lenne, ha bevetnéd az értő olvasást is, nem csak az önmagában kivett mondatokat. Például szó szerint valóban azt írtam, amit idéztél, mert nem volt kedvem kilómétes fogalmazásnak. De add hozzá, hogy utána azt írtam, hogy "A kérdés az, hogy egységnyi metanolból nyerhető energiával át lehet e alakítani a széndioxidot egységnyi metanollá. Mivel utóbbira azt mondják, hogy nem kíván nagy energiát, a metanolból pedig elég hatékonyan lehet kinyerni, így nem feltétlen lehetetlen."

De a kedvedért kifejtem az a mondatot is.

"Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid.""

Ezzel arra gondoltam, hogy:
"Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt - tudsz előálltani széndioxidból -, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid."
A beszurt rész nálam értelemszerű, neked ezek szerint le kell írni. Bocs.

"Másrészt halkan jegyezném meg, hogy így a CO2-t _sem_ fogyasztod, mert annál a lépésnél, hogy "metanolból energiát" (ez a metanol elégetését jelenti), ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél."

Ettől még a széndioxid fogyhat, feltéve, hogy a metanolból nyert energia 50 %-nál kevesebb kell az újratermeléséhez. (értelemszerűen itt is a széndioxidból való metanolnak az újratermeléséhez)

dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 14:19 | válasz | #57
Amit írsz, mind-mind _üzemanyaggal_ működik. A szénerőműben a szén fogy, az atomban a hasadóanyag. Mindkettőt úgy bányásszuk, hogy nagy az energiatartalma, aztán az erőműben ezt kipréseljük belőle. Gyakorlatilag képtelenek vagyunk magunk energiát _termelni_, csak felhasználjuk, ami van, meg némi veszteséggel átalakítgatjuk más formába. És minden fogy, szépen, lassan. Ha sikerülne a fúzió, az ezen változtatna annyit, hogy a világegyetem leggyakoribb anyagát, a hidrogént fogyasztanánk. A másik "rendszer" a megújulóenergiaforrások, amik így vagy úgy, áttételesen mind a Nap energiáját hasznosítják.

"Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid."

Na pontosan ez lenne az örökmozgó. Nem tudod alakítgatni az energiát oda-vissza veszteség nélkül, mindenképp kevesebbet kapsz a végén, mint amiből kiindultál. Egy ciklus végén nemhogy legalább ugyanannyi, hanem lényegesen _kevesebb_ metanolod lesz. Ez nem kérdéses, ez _biztos_.
Másrészt halkan jegyezném meg, hogy így a CO2-t _sem_ fogyasztod, mert annál a lépésnél, hogy "metanolból energiát" (ez a metanol elégetését jelenti), ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél. (A vízbontós-hidrogéngázos módszernél csak ugyanannyit kapsz vissza, nyilván.)
2008. jún. 24. 13:52 | válasz | #56
Senki nem beszélt örökmozgóról. A rendszerbe a széndioxidnak folyamatosan kell belekerülnie kívülről.
2008. jún. 24. 13:49 | válasz | #55
Figy. az első atomerőműbe is kívülről vittek be energiát, igaz? Szenet vagy olajat. Van belőle energia? Van. Még az első olajerőművekhez is kívülről vittek be energiát. Sőt, te magad, mint ember is kívülről kapsz energiát, de a Nap is kívülről kapott energiát. Elmehetünk egész a Nagy Bumm környékéig és ott is csak azért ragadunk le, mert nem tudjuk mi volt előbb.

Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid.
Széndioxidból tudsz metanolt csinálni, eddig stimt.
Metanolból energiát, eddig is stimt.
A kérdés az, hogy egységnyi metanolból nyerhető energiával át lehet e alakítani a széndioxidot egységnyi metanollá. Mivel utóbbira azt mondják, hogy nem kíván nagy energiát, a metanolból pedig elég hatékonyan lehet kinyerni, így nem feltétlen lehetetlen. Ha lehetséges, akkor a metanol közegen keresztül lehet a széndioxidból oxigént is kinyerni áram termelése mellett. Innentől meg hatékonyság kérdése a fenntarthatósága.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 13:38 | válasz | #54
"Ne okoskodj annyit, koma.
A szélerőművek fölös energiáját kurrens módon tárolják így."

Óbazmeg, nemezt pofázom? Hogy mindenképp kell _külső_ energiaforrás, legyen az atom, elektomos, kémiai, helyzeti, bármilyen energia? Hogy _máshol_ megtermelt energiát lehet _tárolni_, de az nem megy, hogy előállítjuk az üzemanyagot, amivel majd jól meghajtjuk az üzemanyagot termelő erőművet? II. típusú perpetuum mobile sem létezik. Ne védjétek már, olyan rossz olvasni, ahogy érveltek mellette. Lehetetlen. Nincs.
Na.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 13:30 | válasz | #53
És még:
"4b. "Oláh György kidolgozott egy metódust, amellyel minimális energiaráfordítással lehet a földgázból metanolt gyártani" Ha ez igaz, akkor a metanolból nyerhető energia lehet akár több is, mint az előállításához szükséges."

Ez annyit jelent, hogy nem a vízbontással viszel be hidrogént, hanem metánnal. Magasabb energiaszintű vegyület, kisebb ráfordítással lesz belőle metanol.
De a metánt _önmagában_ is elégetheted, nem kell belőle metanolt csinálni,tudsz vele energiát termelni. Tehát vittél be külső energiát, nem tekintheted zárt rendszernek, nem mondhatod azt, hogy tessék, szén-dioxidból energia, mert az az energia metánból van. Avízbontásosmódszernél meg a vízbontásból (meg a CO2 szétszedéséből).

De nem az energiatermelésen van a hangsúly, hanem azon, hogy el tudjuk tüntetni a CO2-t.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 13:09 | válasz | #52
Működhet, csak akkor szép lassan elfogy. Termelsz x energia befektetése árán (hasraütök) 0.7x energiatartalmú metanolt. Visszatöltöd. Termelsz vele márcsak .49x energiatartalmú metanolt. Visszatöltöd. 0.343x. Ezzel az igen nagyvonalú 30% veszteséggel számolva 7-8 kör után kifulladt, elfogyott az energia, és hasznos, "kivehető" energiát még egyetlen wattórát sem termelt.

_Nincs_ _örökmozgó_. Ennyi.
2008. jún. 24. 13:02 | válasz | #51
Sőt, akár a napenerőművek esti működése is hagyatkozhatna ilyenekre.
2008. jún. 24. 12:37 | galéria | válasz | #50
"Mintha azt mondanád, hogy a vízerőművel megtermelt árammal felpumpálhatjuk a vizet a tározóba, hogy aztán majd megint áramot termeljen. Ilyet nem lehet csinálni."

Ne okoskodj annyit, koma.
A szélerőművek fölös energiáját kurrens módon tárolják így.
2008. jún. 24. 12:33 | válasz | #49
1. ez az erőmű működhet metanollal is

4b. "Oláh György kidolgozott egy metódust, amellyel minimális energiaráfordítással lehet a földgázból metanolt gyártani" Ha ez igaz, akkor a metanolból nyerhető energia lehet akár több is, mint az előállításához szükséges.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 11:31 | válasz | #48
Nem. Nem. Még mindig nem.

1. Erőművel (atommal, vagy szénnel, olajjal, vízzel, széllel nappal, akármivel, de atom a legjobb erre, mert annak amúgy is nagy a vízszükséglete, úgyhogy bontható víz is van a környéken tuti,de a vízerőmű is tuti) megtermeled az energiát.
2a. Vizet bontasz, hogy legyen elemi hidrogén, ekkor keletkezik oxigén melléktermékként.
2b. Metánt szerzel.
3. Belepumpálod az energiát, felbontva a széndioxidot, metanolt termelve. Ez stabil, nem bomlékony, ezért szállítható és vissza lehet nyerni az energiát majd később. Itt nem keletkezik oxigén, mert a metanolba (CH3OH) kell.
4a. Metanolból -szintén energia ráfordítással- összetettebb szénhidrogént állítasz elő.
4b. Elégeted a metanolt, visszanyerve az előállításával befektetett energiát. Végtermék a szén-dioxid és a víz.

Minden lépés során van veszteség is. Az egész folyamat végig zabálja az energiát, de azért van benne ráció, mert szén-dioxidot használ fel, és tárolhatóvá teszi az energiát. De _mindenképpen kevesebbet_ tudsz csak visszanyerni, mint amibe az egész került. Ha nem így lenne, akkor az örökmozgó, megszegi az energiamegmaradás törvényét. Mintha azt mondanád, hogy a vízerőművel megtermelt árammal felpumpálhatjuk a vizet a tározóba, hogy aztán majd megint áramot termeljen. Ilyet nem lehet csinálni.
2008. jún. 24. 10:35 | válasz | #47
ja igen szóval

"szén-dioxidból üzemanyag, abból energia illetve víz(gőz), utóbbi pedig részben oxigén" és az meg adja magát, hogy a felhasznált energia egy részét akár a szintén a folyamatban keletkező vízbontására is lehet használni, így szén-dioxidból energia és oxigén is keletkezhet. a hatásfok az persze valszeg nagyon alacsony.
2008. jún. 24. 10:33 | válasz | #46
"A mi metanolos technológiánk azért is előnyös, mert bármilyen energiát tud használni: a napenergiától a szél- és vízenergián át az atomenergiáig." szintén Oláh György

http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080618-Olah-Gyorgy-metanolgazdasag
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 10:27 | válasz | #45
Így van. Csak kell mellé egy atomerőmű. És a bemeneti oldalon van még rengeteg víz, meg némi hasadóanyag.
2008. jún. 24. 10:12 | válasz | #44
szén-dioxidból üzemanyag, abból energia illetve víz(gőz), utóbbi pedig részben oxigén
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 24. 09:29 | válasz | #43
Nem.

"szén-dioxidból energiát termelve" nem lesz semmi. Energiát befektetve metanolt lehet belőle csinálni. A szén-dioxid meglehetősen alacsony energiaszinten van, ugye a szerves vegyületek szén-dioxiddá égnek, miközben energia szabadul fel. Az oxigén nagyon szereti a szén elektronjait, sok energia kell, hogy elengedje, ezt semmiképp nem tudod megkerülni, akárhány szakaszt is idézel be.

Oláh úr ír sok mindenről ebben a cikkben, több lehetőséget is számba véve. De sehol sincs arról szó, hogy szén-dioxidból energiát termelve lenne oxigén.
2008. jún. 24. 08:47 | válasz | #42
Nézd, én az írásomban konkrétan Oláh György találmányára gondoltam (tény rosszul emlékeztem, a kimenet víz és nem tiszta oxigén), amelyik szén-dioxidból úgy állít elő üzemanyagot, hogy (ahogy írtam én elsőre oxigénre emlékeztem) víz keletkezik. Szén-dioxidból meg ha (oxigén, de még ha) víz is keletkezik, akkor az oxigén felszabadítással jár. (a szén-dioxid molekulára tekintve) De ahogy mondtam nem egész pontossan emlékeztem. Mondjuk alapvetésében ez különösebben változtat, szén-dioxidból energiát termelve nem oxigén, hanem (túlnyomórészt) víz vagy vízgőz lesz.

"Hogy mi értelme van földgázból metanolt gyártani (ráadásul az energia nagy részének elpocsékolása árán), az első hallásra nem igazán világos. Ám van rá tudományos magyarázat: a metanol ideális üzemanyag, elégetése során leginkább vízgőz keletkezik, és a robbanómotorokban éppúgy felhasználható, mint az épp divatba jövő, kicsi és környezetbarát üzemanyagcellákban. Ráadásul Oláh György kidolgozott egy metódust, amellyel minimális energiaráfordítással lehet a földgázból metanolt gyártani.
Az általánosan használt, energiafaló eljárásban a földgázt elégetik, majd az így nyert szén-dioxidból csinálnak hidrogén hozzáadásával több lépésben metanolt - az Oláh-féle módszerben ezzel szemben a földgáz fő komponensét, a metánt közvetlenül metilalkohollá alakítják... De más utak is vannak, a szükséges szén-dioxidot a levegőből vagy akár a gyárkémények füstjéből is ki lehetne nyerni. És ki is fogjuk, ha majd megéri - állítja a tudós... A légkörben ugyan egyre több a szén-dioxid - főként ennek következménye a globális felmelegedés -, de ahhoz még így is kevés, hogy "bányászni" lehessen: mindössze 37 ezred százalék. De vannak helyek, ahol sokkal magasabb koncentrációban fordul elő: például az erőművek vagy a kémiai üzemek kéményében. Természetesen ott is meg lehetne fogni, két legyet ütve egy csapásra: csökkenne a környezetszennyezés, és viszonylag olcsón jutnánk hozzá az alapanyaghoz.
A metanol - mint jelenleg a kőolaj - nemcsak energiaforrás, hanem általános alapanyag lehet: gyárthatnak belőle etilént, propilént, olefineket (bármit, amit jelenleg a kőolajból). Előnye még, hogy a benzinnel gond nélkül elegyíthető, és a keverék a hagyományos benzinmotorokban is használható. "
kow83  
2008. jún. 24. 06:57 | válasz | #41
nap kommentje :D
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 23:41 | válasz | #40
Ebben az esetben ne írkáljon ide, ha részeg! :P :D
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 23:40 | válasz | #39
Ez is egy nézőpont, és van is benne valami, de az szerintem teljesen téves, hogy Kína leszarja a multikat. Azokból él ugyanis. Beenged fűt-fát gyárat építeni, ellátja a világon a legolcsóbb, mesterségesen alacsonyan tartott bérű munkaerővel, aztán lenyúl magának minden technológiát amit odavisznek, és legyártja szarabb minőségben, de még olcsóbban. De ez a kapcsolat kölcsönös: a multinak nagyon jó, hogy olcsón gyártja a saját minőségét, és nem nagy ár, hogy fel fog bukkanni olcsóbb és szarabb ugyanaz, mert más a vásárlói réteg. Kínának meg nem kérdés, hogy miért jó, technológia, saját áru haszna, stb. Viszont cserébe hajszolja-elnyomja a lakosságát.
Nézőpont kérdése, hogy most akkor ki térdelt le kinek, egy kínai munkás a futószalag mellől leginkább azt látja, hogy az országa csontig nyal a multinak. A multi vezetősége meg nyilván úgy érzi, hogy Kína pofátlanul sokat enged meg magának, és el kell tűrniük.

Az más kérdés, hogy Kína emellett még megteheti azt is, hogy azt gyárt, amit csak kedve tartja, a kapacitása és tudása megvan arra is.

Emellett úgy beszélsz "a multik"-ról, mint valami nagyon csúnya és gonosz dologról. "Ők", akik a rosszak. És milyen multik? Mert a MOL is multi, a Toyota is, meg a McDonalds is. Ezek, így, egy kalap alatt? És mindnek, egytől-egyig érdeke, hogy ne legyen villanyautó? Mintha nem lenne már minden nagyobb gyártónak hibridmeghajtású autója... Ha nem az olajcégek érdeke a villanyautó, akkor az autógyáraké.
2008. jún. 23. 23:19 | galéria | válasz | #38
valamittel ne kezdj ki, kedves dronk0, mert én is látom, hogy jobban vágja a vegytant, mint te.
2008. jún. 23. 23:17 | galéria | válasz | #37
500k-ért nekem is kell. Azzal járnék az Ázsia Centerbe.

Kínai kocsin, kínai ruhában mennék kínai cuccokat venni a kínai eladóktól. :-)
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 23:16 | válasz | #36
Oké, és ezekből hogy jött az le neked, hogy közben energiát lehetne termelni? Esetleg _visszanyerni_ egy keveset abból, amit a folyamat során bevittél.

Lásd:
"A mainál biztonságosabb atomenergia (lehet, hogy egyszer még a fúzió felhasználására is sor kerül), valamint más alternatív energiaforrások kiaknázása rendelkezésünkre bocsáthatja a víz elektrolíziséhez szükséges elektromos energiát. Ilyen a napenergia felhasználása megfelelő helyeken, mint pl. a sivatagi területeken. A szél, a hullámok, az árapály stb. energiája potenciálisan mind- mind felhasználható. Ami a jelent illeti, meglévő erőműveink, akár fosszilis üzemanyagokat égetnek, akár atomenergiát használnak, a csúcsidőszakokon kívül termelhetnének energiát, ami a víz elektrolíziséhez felhasználható. Így biztosítva a szükséges hidrogént a CO2 oxigénnel telített szénhidrogénné vagy szénhidrogén-üzemanyagokká való újrafeldolgozásához. "

Illetve az tényleg fasza, hogy "benzinné" alakítva lehet tárolni kvázi az atomenergiát, nemmellesleg megszabadulni egy jó adag szén-dioxidtól. Műnövény. :D Fény helyett atommal, répa helyett benzint termel. Nobel-díj teljesen jogos.

(A termodinamika főtételeinek megszegése azért ugye más kategória lenne... :P )

Ha meg vágod, akkor az előzőt tekinthetem szándékos provokációnak? :D
2008. jún. 23. 23:07 | galéria | válasz | #35
Na, persze, ahogy te nézed kedves dronkZero. A multik nagyon jól élnek az olaj körüli hajcihőből. Nekik nem érdekük a villanyautó, nem is nagyon szorgalmazzák. Kínával kereskedek, több partnerem van, járok ki, tudom, mi megy ott. A napi egy dollár jövedelem, meg az azalatti... DE! Ha a kínai pártvezetés úgy gondolja, hogy jó dolog a villanyautó, akkor gyártja, és senki nem tud beleköpni a levesébe..... Ha a magyar pártvezetés gondolja, hogy jó a villanyautó, akkor vagy nem gyártja, mert megmondják neki a lobbisták, hogy az nem jó ötlet, vagy ha gyártani kezdi még-is, akkor
1./ a következő választásig ki sem húzza,
2./ porig ég a villanyautógyár.
Így értettem, amit írtam. Kína nem azért akar villanyautót, mert környezetvédő, nem azért, mert emberbarát, hanem mert a villanyautóval az országa olajfüggését csökkentheti. Ezért lehet kínai szélgeneratort is venni, és ezért van tele az ország már most szélgenerátorokkal, kezdve a 200W-ossal, egészen az 50kW-osig. Azokat sem környezetvédelmi okokból telepítik, hanem gazdasági okokból. A kínai villanyautó pedig 50-60km-rel tud menni, és nettó 400'000Ft az ára, a fogyasztása meg 3Ft/km, a magyar villanyárakkal......
KELL NEKEM EGY OLYAN KISAUTÓ.....!
2008. jún. 23. 22:58 | válasz | #34
A széndioxid újrafeldolgozása metil-alkohollá vagy dimetil-éterré lehetővé teszi oxigéndús metánszármazékok előállítását is, amelyek üzemanyagként szintén nagy jelentőséggel bírnak. A metil-alkohol és a dimetil-éter mellett a dimetoximetán, a trimeroximetán, trioximetilén, dimetil-karbonát, metil-formát is szóba jöhet potenciálisan mint üzemanyag a mi közvetlen oxidálású, hatékony üzemanyagcellánkban. A széndioxid fordított üzemanyagcella révén történő recirkulálása hasznos üzemanyaggá azzal kecsegtet, hogy még meglévő fosszilis üzemanyag-tartalékainkat is újrahasznosíthatóvá teszi.

A szén-dioxidból előállított etilén (akárcsak a propilén) kézenfekvő lehetőséget ad a benzin jellegű szénhidrogének készítésére éppúgy, mint egyéb szén-hidrogének és származékaik egész széles skálájának előállítására, amelyekre mindennapi életünkben támaszkodunk.

http://epa.oszk.hu/00700/00775/00013/1999_12_01.html
2008. jún. 23. 22:47 | válasz | #33
Khm, szoktam olvasni. Oláh György amúgy már Nobel-díjas.

Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFA) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiaforrások :(nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 20:51 | válasz | #32
"Van egy módszer, amivel CO2-ből oxigén felszabadítással energiát lehet termelni."

Ha van ilyen módszered, akkor gyorsan vetsd papírra, aztán nyugodtan mehetsz is a Nobel-díjért.

Bár a növényeknek eléggé kurvasok napenergiára van szükségük, hogy ezt megtegyék, meg mondjuk az a két kettős kovalens kötés eléggé masszív, szétverni sem könnyű. De ha van rá módszered, én szívesen látnám, ahogy megváltja a világot, ráadásul ingyen energiát termel. Nem is kellene többé növényzet a Földre, az erőműveink állítanák elő a friss oxigént. Mi meg a lélegzetünkkel táplálnánk.

Ez nem is csak egy ócska Nobel-díj, ez a Valamit-kor hajnala. Amikor már az emberiség belakta a galaxist, és a Föld már csak a ködös múlt homályába vész, a te nevedre akkor is emlékezni fognak!

(Kéne könyveket olvasgatni, úgy a középiskolás fizika-kémia-biológia tankönyv vonalon, azokban egész érthetően le vannak az ilyen dolgok írva...)
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 20:34 | válasz | #31
"Itt egy példa, egy olyan országból, ahol a kormány lesz--ja a multikat: "
Hogy micsoda?!
Kína, mint olyan ország, ami leszarja a multikat, és ráadásul még kurvára környezetvédő is? Te melyik párhuzamos dimenzióból írkálsz nekünk?!

Csak azért, mert mi többiek egy olyan univerzumból írunk, ahol épp Kína az, amelyik diktatórikus módszerekkel akár gyerekeket is napi nagyonsok órában dolgoztat, emellett a bolygónk _LEGNAGYOBB_ üvegházgáz kibocsájtója.

Remélem nálatok Mo. a győztesek közt volt a II.Vh-ban...
...
(Ezt nem hiszem el! Nyugtassatok meg, hogy nem komolyan gondolta! Ennyire nem élhet ember álomvilágban!)
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 20:25 | válasz | #30
"egyszerüen nincs olyan technológia melyel kcisit dárgábban ki lehetne váltani a fosszílis energiahordozókat, nagy tömegben."

Atom? Csak amíg kihúzzuk a fúzióig...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. jún. 23. 20:24 | válasz | #29
Jééézusom, mi megy itt...
Zocsi  
2008. jún. 23. 20:14 | válasz | #28
Vanabban valami, amit Soundmaker mond. Baj, hogy még mindig nem a maradandó értékmegörzés motiválja az embereket (és most a pozícióban ülőkre gondolok, mert a "paraszt" úgyis azt csinálja, amit mondanak neki. a dúsgazdag iparmágnások, akiknek a nevét csak kevesen ismerik meg leszarják... ők profitra játszanak - mert pénz függők, kezeltetni kéne őket), hanem a cashflow!!
CO2-t meg krva egyszerűen lehetne kivonni a levegőből... Sok-sok-sok fát kell ültetni, és nem kivágni. Illetve ha nem csak fát, de rengeteg zöld növényt, ahová csak lehet, és nem pedig lebetonozni mindent. A beton úgyis krvára szennyező, ha az előállítását nézzük és házaink jelentős része ebből készül...
A záramos autó krvajó dolog, mert konektorról tölthető kb. csak a gond az, hogy még drága az áram. Kicsit több kutatási pénzt kellene a hideg/meleg fúzióba fektetni, meg a megújuló energiaforrásokba. Bérbeadni bérbe lehet azt is, szóval a pénze meglenne a befektetőnek, nem is kevés...

2008. jún. 23. 10:35 | válasz | #27
De fiúk lányok... Ez is csak egy PR kampány... hát nincs is akkora gáz lehet tovább szennyezni a földet!!!!! Ennyi a lényeg úgyis helyreáll az ózonlyuk :D

Na erről ennyit.. :D
2008. jún. 23. 08:29 | galéria | válasz | #26
A mamutok nem a hegyekben éltek :)
NEXUS6  
2008. jún. 22. 15:22 | galéria | válasz | #25
Alitsuk vegre helyre a klimat, amilyen a civilizacio elott volt! Mamutokat a Karpatokba!:))))
2008. jún. 22. 11:10 | galéria | válasz | #24
Mindenki agyal.
2008. jún. 22. 11:03 | válasz | #23
Ne írjunk ebbe a fórumba mert a hsz-ek eltárolásához háttértár kell, és annál hamarabb kell bővíteni a szervereket, és annál több áramot és CO2-őt juttatunk a levegőbe! Az egész internet monnyon le!

(vicc volt, igazad van amúgy:)
2008. jún. 22. 10:38 | válasz | #22
Van egy módszer, amivel CO2-ből oxigén felszabadítással energiát lehet termelni. Az például segíthetné direktben a CO2 kibocsátás visszájára fordítását, csökkentését. Persze bármit is lépünk, ma akkora volumenben termelünk energiát, hogy annak belső arányain csak szintén nagy volumenű beruházások tudnak változtatni.
2008. jún. 22. 00:23 | galéria | válasz | #21
Ja, és amiket én forgalmazok, az is segít a környezestvédelemben, mert a szerves hulladékot lebontja biológiai úton, dehát a kormány nem támogatja, a cégvezetők meg csak csúszópénzért akarják megvenni, mert lesz--ják a környezetvédelmet, meg azt is, hogy ezzel olcsóbban működhetne a cégük....
http://www.sannitreehungary.hu
2008. jún. 22. 00:19 | galéria | válasz | #20
Szerintem van olyan technológia, amivel ki lehet váltani a foszilis energiahordozók elégetését, pl. az atommal. A gépjárművek meg mehetnek árammal.
Itt egy példa, egy olyan országból, ahol a kormány lesz--ja a multikat:
http://detail.china.alibaba.com/buyer/offerdetail/143680084.html
A kiskocsi árammal megy, km-enként kb. 2Ft-ba kerül az "üzemanyag", amit atom-szél-nap-vizi stb. úton lehet előállítani.
Dehát az olajmultik....... akiknek legfeljebb az unokáik a déli sarkra költöznek, ahol pálmafák lesznek, az európaiak meg vagy kibírják a nyáron aktuális 60-80Co-ot, vagy kipusztulnak.
2008. jún. 22. 00:17 | válasz | #19
100 métert? van aki arra is rest, hogy egyáltalán külön gyűjtsön, nem hogy még gyalogolni is..
2008. jún. 21. 23:07 | galéria | válasz | #18
Mit ér a sok kutatás ? Pár kutató az nem fogja megváltoztatatni a világot !!! Erre csakis az emberiség képes. A tudósok csak vezényelni tudják az emberiséget, kitalálhatnak egy adott problémára megoldást, de ezek alkalmazása, és hogy hogyan, az csakis az emberiség kezében van. Mit érnek a kutatók ha a legtöbb ember arra is lusta, hogy 100m - t gyalogoljon a szelektív hulladékgyűjtőig ?
Mberke  
2008. jún. 21. 22:15 | válasz | #17
Az ózonlyuk a 90-es évek vége óta elkezdett "begyógyulni". Igazából nem is volt lyuk hanem az ózonréteg vastagsága a sarkoknál 50%-kal csökkent.
Ez tényleg nagy probléma volt és a világnak tényleg sikerült összefogni a probléma megoldásában.
A jelenlegi mérési eredmények bíztatóak és a tendenciák azt mutatják, hogy teljesen helyre fog állni a kezdeti állapot.
Azért nem számokltak az éghajlati modellek eddig az ózonlyuk beforrásával, mert eddig azt hitték, az ózonlyuk csak kis mértékben hat az éghajlatváltozásra. Hát ez a kutatás pont ezt cáfolja meg. Úgy látszik érdemes ezzel is kalkulálni.
Egyébként az ózonlyuk probléma sokkal könnyebben megoldható feladat volt mint a globális felmelegedés. Csak a CFC gázok helyett más hajtógázt és hűtőközeget kellett alkalmazni. Pont azért használták eredetileg a CFC-ket mert azt hitték veszélytelen, valmint mert olcsó volt. Jelenleg sajnos a CO2 kibocsájtást nem lehet ilyen könnyen csökkenteni, egyszerüen nincs olyan technológia melyel kcisit dárgábban ki lehetne váltani a fosszílis energiahordozókat, nagy tömegben.
djw  
2008. jún. 21. 21:56 | válasz | #16
az ózonlyuk gyógyulása lehet h csak számítási hiba :-)
2008. jún. 21. 19:32 | válasz | #15
Na ez az.
Én azért legalább azt megvárnám hogy az ózonlyuk elkezdjen begyógyulni, és csak utána mondanák okosokat, mert egyenlőre erről még kurvára szó nincs, hanem egyenlőre csak az ózonlyuk növekedése lassul.
2008. jún. 21. 19:05 | válasz | #14
Ez tényleg jó hír, de addig nagyon sok víz lefolyik még a Dunán... ha folyni fog még egyáltalán akkor.
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. jún. 21. 19:00 | galéria | válasz | #13


Amúgy nagyon jó hír! Őszintén örülök!
dez  
2008. jún. 21. 17:21 | válasz | #12
Azért tegyük hozzá, hogy ez minimum 50 év, mire elkezd helyreállni az ózonréteg, és lehet, hogy időközben történnek még érdekes dolgok a klímával.
JoeYi  
2008. jún. 21. 17:16 | válasz | #11
Ezen most nagyon jót nevettem :D ty man.
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2008. jún. 21. 16:33 | galéria | válasz | #10
Örülök, amikor ilyet olvashatok.
2008. jún. 21. 15:48 | galéria | válasz | #9
Hát, ha még a te szád zárul be... :-)
(Vicc volt)
Ja, és azé a srácé, a másik témában.
2008. jún. 21. 15:36 | válasz | #8
épp néhány napja gondolokoztam van az ozon lyuk tragédia, manapság a globális felmelegedés a trendi.
de arra sose gondoltam h nem h szennyzzük hanem még hagyuk h begyógyuljon...
ebből látszik h el lehet érni a dolgokat ha összefognak a nemzetek
Chocho  
2008. jún. 21. 15:13 | válasz | #7
Azért jellemző a tudományos világ pesszimizmusára:

"Son szerint a legtöbb IPCC modell nem veszi figyelembe az ózonréteg várható gyógyulását és a folyamat éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásait..."
dez  
2008. jún. 21. 14:03 | válasz | #6
Hát persze, hogy jó.
2008. jún. 21. 13:08 | galéria | válasz | #5
Ez most pont, hogy jó, ha bezárul nem?
2008. jún. 21. 13:04 | válasz | #4
végre valami jó hír
2008. jún. 21. 12:59 | galéria | válasz | #3
Hi-hi :-)
Amúgy, mi lesz az ausztrál napszemüveggyártókkal?
poizon  
2008. jún. 21. 12:45 | válasz | #2
Attól, hogy valami változik, még nem biztos hogy baj lesz. Főleg hosszú távon nem.
2008. jún. 21. 12:30 | válasz | #1
Ha lukas az a baj, ha be van foltozva az a baj. El mehet e természet a picsába.