Adatátvitel rádióhullámok helyett fénnyel
2008. június 11. 21:05, szerda - Forrás: SG.hu
A Siemens kutatóinak sikerült 100 Mbit/s-ig terjedő sebességtartományban látható fénnyel adatokat átvinni.

Hirdetés

A kutatók a már elterjedt rádiós WLAN-technika mellett a fénnyel működő vezetéknélküli adatátvitelt is lehetővé akarják tenni. Ennek hátterében az sávszélesség és a gigabites otthoni hálózatok rugalmassága iránt állandóan növekvő igény áll, melyek az internet-szolgáltatások igénybevételéhez szükségesek.

A szabad térben való adatátvitel nagy teljesítményű fehér fényű fénykibocsátó diódákkal (LED) sikerült, egyelőre 1 méter távolságra. A mai otthoni hálózatok szűk keresztmetszetté válhatnak, ha nagysebességű optikai hálózatok "táplálják“ azokat, amelyek fel- és letöltési sebessége is meghaladhatja a 100 Mbit/s értéket. Ilyen adatsebességek adódhatnak pl. a nagyfelbontású TV-adásokból vagy telemedikai alkalmazásokból.

A vezetéknélküli otthoni hálózatok számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy például a három független WLAN-frekvenciasávot sok épületben többszörösen is használják a felhasználók, így adatcsomagjaik között ütközések keletkeznek. Erre a problémára a látható fény (frekvencia)engedélymentes és eddig nem használt alternatív médiumként kínálkozik. A szabad térben az adatátvitel fehérfény-LED-ekkel valósulhat meg, amelyek kitűnnek hosszú élettartamukkal, robusztus mechanikai felépítésükkel, alacsony üzemi feszültségükkel és a normál izzólámpákénál nagyobb energia-hatékonyságukkal. Az adatok átvitele egyszerűen a LED által kibocsátott fény variálásával (modulációjával) történik. A vevőoldalon egy fényérzékelő alakítja vissza a fényjeleket elektromos impulzusokká.

Ennek a témának szentel figyelmet 2008 januárja óta az Omega elnevezésű európai kutatási projekt, amelyet egy 20 európai ipari és tudományos partnerből - köztük a Siemensből- álló konzorcium működtet. A kutatók most főleg a fehér LED-es adatátviteli sebesség növelésére koncentrálnak. 2007 végén többek közt a szabványosítási tevékenység is megindult e téren, mégpedig az IEEE 802.15 (Institute of Electrical and Electronics Engineers) keretében, amit a Samsung kezdeményezett. A tervek szerint 2010 végére el is fogadhatnak egy szabványt.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

Rövidhírek, sajtóközlemények
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Caro  
2008. jún. 13. 09:17 | válasz | #7
Azért ez nem teljesen így van. A félvezető lézerek gyakorlatilag azonnal világítanak, amint folyik áram rajtuk, a gázlézereknél viszont még a begyújtás is bizonytalan! A hangolás pedig nem a lézeren múlik, a He-Ne lézer nem hangolható önmagában, csak több módusa van neki, de ezek diszkrét csúcsok.
A hangolható (festék) lézerekhez egy fluoreszcens anyagra van szükség, lehetőleg folyadékra, valamint egy reflexiós rácsra.
A reflexiós rács forgatásával beállítható, hogy csak milyen frekvenciákra legyen rezonáns ez az elrendezés. Amikor a primer nyaláb (valamilyen nagy frekvenciás lézer pl. nitrogén-lézer) fénye megvilágítja a fluoreszcens anyagot, akkor az folytonos spektrumban kezdi visszasugározni a fényt (ezért kell, hogy folyékony legyen). A ráccsal pedig kiválasztjuk, hogy milyen frekvencián működjön ez a másodlagos lézer.
2008. jún. 13. 02:06 | válasz | #6
A gazlezereknek a felgyujtasi-kioltasi sebesseg is nagysagrendekkel jobb es nemelyiknek a spektruma kivant hullamhosszra hangolhato ami kozel zajmentes is (pl. HeNe). Igy a napfenybol erkezo fennyel jelentosen csokkentheto az interferencia is.
Caro  
2008. jún. 12. 12:43 | válasz | #5
Nagyon jó, remélem jobban elterjed. Itt legalább nem kell attól tartani, hogy lehallgatnak, ha nem látják az adót, akkor legalábbis biztosan.
Egyébként létezik lézeres optikai adatátvitel, 3-5 km-ig jó azt hiszem.
A baj inkább a levegővel van, bár nem tudom, mennyire zavaró. A fehér LED azért jó, mert több csúcs van a spektrumában, és így a vételi oldalon ezeket lehet koincidenciában mérni, tehát a zajt csökkenteni lehet.
2008. jún. 12. 10:34 | válasz | #4
és gondolom ezt az 1 métert is zárt helyen érték el. kültéren a napfény megbolondítaná az összes vevőt.
2008. jún. 12. 10:33 | válasz | #3
Nem rossz ötlet! Gondoljatok csak bele: hamarosan az otthonok és irodák világítását is felváltják a led-es fényforrások. Ezeket felhasználva, azok fényét modulálva bármely bevilágított helyen elérhető lenne a hálózat házon belül!
Petka  
2008. jún. 12. 10:28 | galéria | válasz | #2
Szerintem ennek semmi értelme. Nem tudom elképzelni, hogy felülmúlná a WLAN-t.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. jún. 12. 09:54 | galéria | válasz | #1
Talán lézerrel kéne semi a led helyett, ami szem szóródik szét, így nem csak 1m-re sikerülne.