Hold-távcső holdporból
2008. június 12. 21:41, csütörtök
Hatalmas távcsöveket állíthatunk elő a Holdon, viszonylag egyszerűen, elkerülve a vaskos alkatrészek Földről történő szállításának hatalmas költségeit.

Hirdetés

Aligha van olyan csillagász, akit ne hozna lázba egy optikai távcső felállításának lehetősége a Holdon. A légkör nélküli égitesten nem kell bíbelődni az elmosódásokkal, olyan pengeéles felvételekhez juthatnának, amiről ma csak álmodni mernek, mindezt olyan nagyításokkal, ami a földi távcsövekkel soha nem lesz elérhető. Az álom beteljesítésének a legnagyobb akadálya a szükséges alkotóelemek eljuttatási és összeszerelési költsége a szomszédos Holdra. A NASA tudósai azonban kitaláltak valamit, ami drasztikusan lecsökkentené a kiadásokat. A megoldáshoz állítólag csak egy kis szénre, némi ragasztóanyagra és egy nagy adag holdporra lesz szükség.

"Hatalmas távcsöveket állíthatunk elő a Holdon, viszonylag egyszerűen, elkerülve a vaskos alkatrészek Földről történő szállításának hatalmas költségeit. Mivel a legtöbb anyag por formájában már ott van a helyszínen, alig kell valamit feljuttatnunk, amivel rengeteg pénzt takaríthatunk meg" - magyarázta a technikát kiagyaló kutatócsapat vezetője, Peter Chen, a Goddard Űrközpont munkatársa. Hogy hogyan? Erre is választ adtak az Amerikai Csillagász Társaság St. Louisi ülésén.

A kutatók, akik szénszálas kompozit anyagokból készítenek tükröket, egy kísérlet során botlottak bele a por alapú anyagba. A szénszálakat szén nanocsövekkel helyettesítették, epoxit és kő őrleményt keverve hozzá. Utóbbi összetételét és szemcseméretét tekintve megegyezett a Hold porával. Meglepetésükre egy erős, a beton sűrűségével vetekedő anyagot kaptak, ami üveg helyett is használható, és szinte bármilyen méretű tükör előállítható belőle. Ezután további epoxi rétegeket adtak hozzá, majd az anyagot szobahőmérsékleten megpörgették. Az eredmény egy 12 colos lap lett egy távcső tükrének parabolikus alakjával, mindezt pedig minimális erőforrások ráfordításával sikerült megkapniuk, tette hozzá Chen.

"Ezután már csak be kellett vonnunk a tükröt egy kis alumíniummal, és íme, lett egy nagy fényvisszaverő képességű teleszkóp tükrünk. A módszer a bőséggel rendelkezésre álló holdpornak köszönhetően könnyedén felnagyítható a Holdon, akár 50 méteres átmérőjű tükröket is készíthetünk vele" - magyarázta Douglas Rabin, Chen kutatótársa. Egy ekkora obszervatórium mellett a jelenlegi legnagyobb optikai távcsövünk, a 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias is eltörpülne.

Chen szerint egy 50 méteres Hold-távcsővel a csillagászok rögzíthetnék az exobolygók színképeit és észlelhetnék a légkör biológiai állapotjelzőit, mint az ózont vagy a metánt. Ami azonban ennél is kecsegtetőbb, két vagy több ilyen távcső együttes működésével közvetlen képeket kapnánk a szomszédos csillagok körül keringő Föld-szerű bolygókról, melyek fényességbeli változásaiból már következtetni lehetne a távoli bolygón elhelyezkedő óceánokra és kontinensekre is.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. jún. 21. 11:50 | galéria | válasz | #38
kb. 36k km
xyl  
2009. jún. 20. 01:53 | válasz | #37
Amúgy szerintem kell venni egy jó nagy krátert (van belőle egyéb), egy megfelelő parabolikus sablonnal szépen megprofilozni, vékony rétegben kibélelni valamivel, majd csíszolni, jó sokat. Persze, az iránya örökre vasalva.
2008. jún. 19. 14:26 | galéria | válasz | #36
Bármely tetszőleges magasságon van egyensúly, keringési sebesség kérdése.
Alacsony pályán nagy sebesség kell, hogy egyensúly legyen a Föld vonzása és a centripetális erő közt, magas pályán elég a kisebb sebesség.
Akuma  
2008. jún. 19. 14:20 | galéria | válasz | #35
Én meg úgy tudtam, hogy az összes műhold ugyanolyan távolságra van a Földtől, mivel vagy berántaná a Föld (lepottyanna) vagy pedig kirepülne a világűrbe... Csak egy adott magasságon van egyensúly. Amit most nem merek megmondani mennyi, pedig sejtem...
L3zl13  
2008. jún. 16. 11:03 | válasz | #34
De a kém műholdak nem 20000km-re vannak, hanem 200-ra. Vagy ha geoszinkron pályán vannak nagyobb távolságon, akkor meg lényeges, hogy mindig ugyanazon a hosszúsági fokon legyenek, ami a Hold esetében ugye nem megoldható.
Egyszóval 10x akkora tükör átmérő, 1000x nagyobb távolságról. Nem hinném, hogy van értelme.
Ráadásul tökéletes 50m-es tükröt a Holdon is ugyanolyan nehéz megcsinálni, mint itt a Földön.
Az Ottani elkészítéssel csak a szállítási nehézségek oldódnak meg, az elkészítés továbbra is problémás.
2008. jún. 15. 11:55 | galéria | válasz | #33
Én is erre gondoltam. A különbség legfeljebb annyi, hogy a Holdon nagyobb távcsövet lehetne gyártani.
2008. jún. 14. 15:31 | galéria | válasz | #32
"A légkör nélküli égitesten nem kell bíbelődni az elmosódásokkal, olyan pengeéles felvételekhez juthatnának, amiről ma csak álmodni mernek"

A Hubble-t sem zavarja a légkör... Innentől kezdve az amiröl csak álmodni mernek kijelentés eléggé érvényét veszti.
2008. jún. 13. 22:06 | galéria | válasz | #31
gugli, "Apollo 16 ufo"

UFO No Longer Unidentified

Fél perc volt.

Legyen nektek a ti igétek szerint, de hülyeségeket nem kell terjeszteni.
2008. jún. 13. 21:59 | galéria | válasz | #30
2008. jún. 13. 21:55 | galéria | válasz | #29
Meg az Apollo 11-es részt is :)

Buzz Aldrin Explains Apollo XI UFO Sighting
2008. jún. 13. 21:36 | galéria | válasz | #28
Az E.T. rész a poén kedvéért.
2008. jún. 13. 21:35 | galéria | válasz | #27
Oksa ez nagyon faya dolog. Igaz ? --> de az utóbbi 50 évben több olyan jelenséget regisztráltak már amik nem teszik kizártá hogy földönkívüliek lehetnek a holdon. Ezeket a jelenségeket a mai napig nem tudták magyarázni a tudósok. Ezalatt gondolok az Apollo programra, és kiemelném az Apollo 11-et. (1969) Csak nehogy E.T. leszerelje majd a távcsöveket XD
2008. jún. 13. 21:28 | válasz | #26
Amúgy is jó lenne ezt az egész háborúskodást sürgősen beszüntetni.
uniu  
2008. jún. 13. 19:41 | válasz | #25
Nemtom, de egy 50 méter átmérőjű tükrös távcső komolyabb képed atdhat mint egy 20 000 km-en lévő sokkal kisebb lencsés.
L3zl13  
2008. jún. 13. 16:28 | válasz | #24
Szvsz az általad említett felhasználásban nincs annyi haszon, mint azt gondolod.
Bármilyen jó is ez a távcső, ilyen távolságból nehéz lesz jobb képeket csinálnia mint a pár 10 esetleg 100 km-re keringő normál kémműholdak.
Emellett még ott van, hogy max naponta 1x halad el egy adott hosszúsági fok fölött, és még akkor sem merőlegesen lát rá a megfigyelt területre a hold pályájából adódóan.
Ráadásul mire elkészülne, a jelenlegi tervek szerint már bázisokat telepítenek a Holdon (és nem csak az amcsik tervezik szerintem), tehát az elérhetősége sem lesz annyira nehéz.
uniu  
2008. jún. 13. 14:05 | válasz | #23
Azt meg kifelejtettek a cikkbol, hogy az a tutti tavcso igazan jo kemtavcsokent is mukodne a Fold iranyaban, raadasul igen nehezen elerheto tavolsagban. Szal valoszinuleg meg lesz epitve.
2008. jún. 13. 13:45 | válasz | #22
2008. jún. 13. 13:42 | galéria | válasz | #21
Távcső:
1. lencsés távcső (Galilei)
2. tükrös távcső (Newton)
2008. jún. 13. 13:03 | válasz | #20
én csak egy dolgot nem értek, tudtommal a távcsövek átlátszó lencsékből állnak vagy legalábbis az is kell hozzá
2008. jún. 13. 12:40 | válasz | #19
Komolyan mondom... tanulj már meg olvasni. Igen, részben azt írtam, amit idéztél, de ezzel együtt: "Az űrkutatásban és a fegyverkezésben résztvevő cégek közt elég jelentős az átfedés." Tehát ha űrkutatunk, akkor a fegyverkező cégek is pénzüknél maradhatnak, kutatásra is több fordítódik és fegyverkezésre is kevesebb. Na? Sikerült megérteni vagy külön lexikonba magyarázzam el?
rolika  
2008. jún. 13. 11:20 | galéria | válasz | #18
na, akkor most szüntessük be az összes háborút, és építsük meg azokat a tükröket :)
2008. jún. 13. 10:56 | galéria | válasz | #17
ezt a por+szénszál=üvegszerű anyag dolgot nem nagyon értem
erről van esetleg több infó? vagy szigorúan titkos?

MuldR  
2008. jún. 13. 10:36 | válasz | #16
Mar megvan mire fogjak hasznalni eleinte.
Szallodak, kaszinok.
Utana johet a kiserlet es majd az utan minden mas.
emp  
2008. jún. 13. 09:43 | válasz | #15
Az a helyzet, hogy holdbázist csak azért, hogy legyen, meg ki lehessen pipálni, soha a büdös életben nem fognak kifejleszteni. Ennek a dolognak kicsit inverzbe kell működni. Tehát az nem fog menni, hogy legyen holdbázisunk, aztán majd kitalálunk valamit hozzá, ha már úgyis ott vagyunk. Holdbázis csak akkor lesz, ha meg van, hogy mit akarnak, kész a technológia és sokan nagyon akarják azt ott messze... Pl. a tudósok egy ilyen távcsövet és akkor majd kifejlesztik távcsőhöz a holdbázist...
R0sc0  
2008. jún. 13. 09:28 | galéria | válasz | #14
persze és hívjuk magunkat buckalakóknak!
MuldR  
2008. jún. 13. 08:44 | válasz | #13
Ez nem tovabbgondolas, errol mar cikkeztek, hogy egy robot holdpor es napenergia segitsegevel kb ingyen fel tudna epiteni egy holdbazist.
Mar csak ki kell fejleszteni a robotot es odajuttatni. :)
brueni  
2008. jún. 13. 08:43 | válasz | #12
azér egy 50 méter átmérőjű tálban megpörgetni valami lötyit és közben szobahőmérsékleten tartani, ahhoz kell egy gyárépület.

most akkor mi egyszerűbb felvinni egy gyárat, meg munkásokat, vagy felvinni egy nagy tükröt.

ma már úgyis mindent felfújnak, miért nem fejlesztenek inkább felfújható teleszkópot?
N3ro  
2008. jún. 13. 08:01 | válasz | #11
Arra nem gondoltak, hogy ha a feketemunkások elkezdenek dolgozni a Holdon ezeken a tükrökön, ahhoz azé "kő" egy infrastruktura( betongép, kalapács, kapa). Ami nem 2 kiló.
ziipp  
2008. jún. 12. 23:34 | válasz | #10
Nekem tetszik ez az ötlet. Tovább gondolva akár egy jövőbeli Hold bázis alapanyaga is lehet a holdpor. Az mondjuk más kérdés, hogy mi értelme lenne egy Hold bázisnak a /flex-en kívül, de azért jól hangzik. :)

vargagergo13 - már rég láttam ennyi r-t és g-t egy névben. :o)

2008. jún. 12. 23:22 | válasz | #9
Akár csak egy Java játék... a szemem elött lebeg ahogy a NASA holdbázis a meteoritok elöl futkorászik a holdon
2008. jún. 12. 22:59 | válasz | #8
"Egyszersmind a fegyverre költött pénz tudományra megy." Lásd II. Világháború?
Európa ugyan romokban hevert, de feltaláltuk az atombombát címszóval (és a későbbiekben a békés célú megoldásként az atomerőművekben született újjá a maghasadás? Erre célzol?
2008. jún. 12. 22:55 | válasz | #7
http://index.hu/tudomany/urkutatas/hold080526/
Vagy hülyeséget beszélek?
2008. jún. 12. 22:52 | válasz | #6
Úgy is szétvernék a meteoritok!
2008. jún. 12. 22:09 | válasz | #5
Az űrkutatásban és a fegyverkezésben résztvevő cégek közt elég jelentős az átfedés. Úgyhogy ha emberek mennek oda, akkor a fegyverkészítő cégek pénzüknél maradhatnak úgy is, hogy kevesebb fegyvert gyártanak. Egyszersmind a fegyverre költött pénz tudományra megy.
2008. jún. 12. 21:57 | válasz | #4
Nem kell nekünk kimenni, inkább csinálják meg a robotok az olcsóbb.
Ja az nem jó, azokra fegyvereket kell szerelnünk!
2008. jún. 12. 21:55 | válasz | #3
Még a végén tényleg találnánk valamit...
2008. jún. 12. 21:55 | válasz | #2
Ez eddig szép és jó,de ilyeneken akkor kéne gondolkodni,amikor már lazán kitudunk oda menni,és ott hónapokat eltölteni.
2008. jún. 12. 21:55 | válasz | #1
Erre fölösleges áldozni, inkább öljük egymást az olajért!