A NASA ismételten arra próbálja ösztönözni Európát, hogy fejlessze ki saját emberi űrhajóját, ami egy újabb alternatívát jelentene a világ - különösen az Egyesült Államok - számára a Nemzetközi Űrállomás elérésére.

Hirdetés

A NASA igazgatója, Mike Griffin már a sikeres ATV összekapcsolódáskor méltatta az európai technikát, "teljes jogú űrhatalomnak" titulálva kontinensünket, miután a automata teherűrhajó áprilisban emberi beavatkozás nélkül elnavigált, majd bedokkolt az űrállomásra. "Egészen kis lépés lenne a technika egy független európai emberi űrrepülési alkalmatossággá való továbbfejlesztése" - mondta Griffin, aki a francia parlamentben rendezett összejövetelen szólt az eseményen megjelent kutatókhoz és vezetőkhöz. Külön kiemelte mekkora jelentőséggel bírna egy újabb űrrepülési rendszer, amennyiben az űrállomás fenntartásában résztvevők valamelyikének valamilyen hiba miatt le kell állítani repüléseit, aminek a viszontagságait az USA már alaposan megtapasztalta.

Az űrállomás ellátása főként a robot űrhajóktól függ, ami az űrsiklók 2010-es nyugállományba vonulásával egyre erősödni fog. Az amerikai űrhajók következő generációja, az Orion kapszula leghamarabb 2015-ben szállíthat embert. Az átmeneti időszakban a NASA több százmillió dollárt fog fizetni az oroszoknak egy-egy fuvarért, amiből az ESA és Európa is bőségesen profitálhatna, különösen, hogy az USA még mindig fenntartásokkal kezeli Oroszországot.

Rajtuk kívül talán Kína jelenthetne alternatívát, bár azon túl hogy ők inkább a saját utukat járják, a két nemzet között kifejezetten feszültebb a viszony, figyelmeztet John Logsdon, a George Washington Egyetem űrpolitikai igazgatója. Ezzel szemben Európára szövetségesként tekintenek, nem véletlenül kérleli Griffin egyre eltökéltebben európai kollégáit, hogy csatlakozzanak a NASA űrkutatási programjához.

Visszatérve az űrhajóhoz, Philippe Berterottiere, a rakétákat biztosító Arianespace marketing igazgatója az AP hírügynökségnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy egészen egyszerű lenne kifejleszteni egy emberek számára alkalmas kapszulát, a költségek 3-4,5 milliárd dollár körül mozognának, Logsdon azonban kétli, hogy Európa képes lenne úgy elkészülni egy ilyen űreszközzel, hogy az ki tudja tölteni az 5 éves szünet jelentős részét.

Griffin nem titkoltan aggódik a fenti időszak miatt, bár elmondása szerint ez a periódus egyáltalán nem hasonlítható össze az utolsó Apollo repülés és az első űrsikló felszállása közötti 6 évnyi (1975-1981) kihagyással, mivel "a világ fejlett nemzeteinek tekintélyes űreszközei vannak", melyekkel fenntarthatják és megóvhatják a Nemzetközi Űrállomást. Griffin Mars-expedíciós terveibe is bevonná Európát, melynek hatására Nicolas Sarkozy, francia elnök februárban már kifejezte együttműködési szándékát.

A NASA Bush terveit követve 2020-ig térne vissza a Holdra, majd elindítaná első emberi expedícióját a Marsra, annak ellenére hogy az elképzelést koránt sem fogadta osztatlan siker az amerikai közvélemény részéről. "A Hold, majd a Mars felderítése nagy kihívás lesz, olyasvalami, amibe a NASA sem az erőforrásokat, sem az elhivatottságot tekintve nem vágna bele egymaga. Személy szerint a nemzetközi összefogás híve vagyok" - mondta Griffin.

A jövő hónaptól Franciaország elnököl az Unióban. Francois Fillion francia miniszterelnök nyilatkozata szerint megpróbálják Európa álláspontját az Egyesült Államokkal való együttműködés irányába elmozdítani, a költségek azonban meggátolhatják a franciák igyekezetét, a legtöbb európai űrügynökség ugyanis komoly költségvetési deficitekkel kénytelen szembenézni. Yannick d'Escatha, a francia űrügynökség, a CNES vezetője szerint az összeurópai űrköltségvetés éves szinten 9,24 milliárd dollár körül mozog, ami igen szerény a NASA szűkösnek tartott 17 milliárdjához képest.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »