Rendre jelentős növekedésről számolnak be a bankkártya-elfogadói piacra frissen belépő szereplők.

Hirdetés

A Takarékbank, illetve az integrált takarékszövetkezetek által üzemeltetett POS-készülékek száma az elmúlt évben közel 50 százalékkal nőtt, jelenleg 890 készüléknél tartanak. A Budapest Bank tájékoztatása szerint a viszonylag új szolgáltatásuknak immár több mint ezer partnere van. Az elfogadói piac legújabb szereplője az UniCredit Bank, a pénzintézet tavaly szeptemberben indult, és Komócsi Sándor termék- és szolgáltatásmenedzsment ügyvezető igazgató szerint az eddig megkötött kártyaelfogadói szerződések és a telepített terminálok száma egyaránt dinamikusan növekszik.

Hogy a korábbi nagyok sem maradnak ki az új piacokról, azt mindennél jobban mutatja, hogy a piac legnagyobb szereplője, a mintegy 18 ezer szerződéssel és 31 ezer pos-terminállal rendelkező OTP Bank is havonta több száz új szerződést köt Hargitainé Várhegyi Terézia tájékoztatása szerint.

A korábbi nagy "kettős", az OTP és a K&H esetében általánosnak volt mondható az a trend, hogy a nagy kereskedelmi multiknál szinte kizárólag OTP-automaták működtek, míg például a szállodaiparban és a vendéglátóhelyek zömében általában K&H-automatán keresztül folyt az autorizáció. Bár a helyzet az új szereplők megjelenésével alapvetően változott, az OTP tájékoztatása szerint a bank a mindennapi költések szempontjából fontos szegmensekben (hipermarketek, élelmiszerboltok, drogériák, üzemanyagtöltő állomások) továbbra is biztosan őrzi piacvezető pozícióját.

Az új piacra lépők - Budapest Bank, Erste - azzal szembesültek, hogy az üzletláncok jelentős részében már működik pos-terminálos bankkártya-elfogadás, ám a kisebb üzletekben ennél jóval alacsonyabb a lefedettség. Ahogy azt a Budapest Banknál elmondták, ők elsősorban ezeket a kisebb üzleteket tekintik elődleges célcsoportjuknak. A Takarékbanknál elsősorban a vidéki kis- és közepes vállalkozások a fő kártyaelfogadó ügyfelek.

Egyre inkább elvárás

Az elmúlt években jelentős változás és növekedés figyelhető meg a hazai kártyás vásárlások terén, amit a kártyaelfogadó hálózatokat üzemeltetők és a kereskedők is éreznek. A Budapest Bank szerint egyre nagyobb az elvárás az ügyfelek részéről a kártyás fizetésre, így egyre több kereskedő fordul a kártyaelfogadást biztosító bankokhoz. Hargitainé Várhegyi Terézia szerint egyre több esetben olyanok keresik meg a bankot, akik korábban elutasították a kártyaelfogadási szolgáltatás bevezetését az üzletükben. Komócsi Sándor szerint a kereskedői partnerek egyre felkészültebbek: jellemzően több banknál is alaposan tájékozódnak a választás és a szerződéskötés előtt.

Azt, hogy a bankok egyre inkább versenyeznek az ügyfelekért, mindennél jobban jelzi, hogy az elmúlt évek során nem emelkedett az a minimális kártyás forgalmi elvárás, amit a bank elvár a kereskedővel szemben. Az OTP-nél ez az érték továbbra is havi 100-300 ezer forint között mozog, a Takarékbanknál pedig azt mondták, hogy csak havi 100 ezer forint alatt kérnek havi fix díjat. Ezt az összeget ma lényegesen könnyebben ki lehet termelni, mint mondjuk 2002-ben, amióta lényegében mozdulatlan a forgalmi elvárás szintje.

Hogy mennyibe kerül a kártyás fizetés a kereskedőnek? Nos, már ezen a téren is verseny van. A Budapest Bank ügyfelei választhatnak a standard, a bruttó forgalom 2,5 százalékában meghatározott tranzakciós díj, illetve a sávos árazás - minél nagyobb a forgalom, annál kevesebb a jutalék - között. A bank közlése szerint a sávos konstrukció esetén 1,8-3 százalék között mozoghat a jutalék mértéke. A díjfizetés mellett ingyenes a pos-telepítés és az oktatás.

Az UniCredit Banknál a kártyaelfogadói szolgáltatás díjai a kereskedő forgalmától függnek, a legtöbb esetben egyedi megállapodásban rögzítik a szolgáltatási díjakat, amit ilyenkor többek között a kereskedő tevékenysége, a várható forgalom nagysága és az igényelt terminálok mennyisége is befolyásol. A verseny hatását a jutalékszintekben talán az OTP érzi a legjobban. Ahogy azt a banknál elmondták, a jutalékok folyamatosan csökkennek, főleg a bank nagyobb, kiemelt partnerei esetében.

A potenciális partnerekkel folyó tárgyalásokon a bankok szerint továbbra sem jó hívó szó, ha a banki szakemberek arra próbálnak hivatkozni, hogy a kártyaelfogadás költségei összességében olcsóbbak a készpénzkezeléssel járó költségeknél (nyilvántartás, őrzés, szállítás), mivel ilyen jellegű kimutatások egyelőre nem állnak rendelkezésre. Azt ugyanakkor kivétel nélkül valamennyi elfogadói hálózatot üzemeltető bank fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kártyaelfogadás a fizetőképes kártyabirtokos vásárlókat vonzza, akik kimutathatóan többet költenek kártyával, mint amennyit készpénzzel vásárolnának. Komócsi Sándor független piackutatási adatokat idéz, amelyek szerint akár 20 százalékkal is nőhet a kereskedő forgalma.

Ahány ház, annyi tulajdonos

Az elfogadó hálózatokat üzemeltető bankok eltérő üzleti modellel dolgoznak a terminálokkal kapcsolatban. A régi versenyzőknél, így az OTP Banknál a terminálok túlnyomó többsége a bank tulajdonában van, amiért a pénzintézet kis összegű - forgalomfüggő - havi bérleti díjat számol fel. Az OTP tapasztalata szerint olyan kártyaelfogadók vásárolják meg a terminálokat, akik a kártyaelfogadáson túl a terminálon egyéb, például törzsvásárlói tranzakciókat is intéznek.

A Budapest Bank hálózatában üzemeltetett terminálok nagy része az üzemeltető cég (First Data), kisebb részben a bank tulajdonában van. Az UniCreditnél a pos-készülékeket a bank szolgáltató partnere biztosítja az ügyfelek számára, így a bank tulajdonában nincsenek terminálok. A pénzintézet lehetőséget kínál arra is, hogy ha a kereskedő rendelkezik megfelelő típusú saját tulajdonú terminállal, akkor azzal kapcsolódjon a szolgáltatásba, de ez ma még ritkán fordul elő - noha egyes vélemények szerint ezzel még jobban erősödhetne a verseny, hiszen a kereskedő gyorsabban tudna váltani, ha egy másik elfogadó jobb kondíciókat kínál.

A lista másik oldalán a Takarékbank áll: a velük szerződött 10 kereskedőnél minden terminál a kereskedő tulajdonában van, igaz, az elfogadói hálózat oroszlánrészét biztosító takarékszövetkezetek saját tulajdonú terminálokat helyeznek ki az üzleti partnerekhez. A kereskedőknek maximum 3 százalékba kerül a kártyaelfogadás