 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Ez remek, de mi a helyzet a kőolaj magas forráspontú komponenseivel? Azok nem desztillálhatók bomlás nélkül. Ott fog maradni szegény rongyon egy csomó kátrány szerű dzsuva, amit az isten se vakar le. A hővel tisztítás szerintem ezért problémás. Én inkáb oldószert használnék, és későb regenerálnám. A melegítéshez használt energiával volna amúgy a legkisebb gond, ha van a rongyon sok jó olaj. Egy részét el kell égetni és kész. Vajon mennyire lehet környzetszennyező ennek a cuccnak a nagy volumenben történő gyártása? Nem volna jobb inkább a hagyományos, lefölözéses módszernél maradni, és hagyni egy kis olajat a vízben?
|
"De nem inkább ésszerűen kéne szállítani az olajat!?"
Hogyan? Mondj egy példát, ami észszerűbb/biztonságosabb!
"van más olcsóbb megújuló forrás"
Nincs.
Bármire is szeretnél átállni a kőolajról, iszonyú beruházást igényel. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség átállni megújuló energiákra, ez csak azt jelenti, hogy minden profitérdekelt vállalkozásnak sokkal olcsóbb a hagyományos energiahordozók megvásárlása, mint megújuló forrásokba pénzt fektetni.
|
"A cikk szerint a magas hőfokkal történhet a visszanyerés..mert azt kiemelték,hogy magas hőfokon sem sérül a nanoszál.
De a költség,hogy mennyit tárol és mennyibe kerül felfűteni."
Az a kérdés, hogy lehet-e sótalanítani az olajat úgy, hogy előtte nem szedtük ki a nano-felmosórongyból, ill. hogy kell-e, és lehet-e így vízteleníteni. Ha lehet, akkor nincs probléma, nem kell extra hevítést beiktatni.
Ha nem lehet, és mindenképpen ki kell szedni a hordozó nanopapírból, akkor jöhet szóba az extra hevítés.
Ha ez szükséges, még mindig el tudom képzelni, hogy elég egy hőcserélős megoldással más folyamat hőjét erre használni, és nem kell külön fűteni ezért.
Ha meg külön kell fűteni, akkor meg fizesse az extra költségeket az, akinek a hibájából a baleset történt, vagy a biztosítója. Ez egyébként az összes többletköltségre is érvényes.
|
"Úgy tudom, hogy a nanoszálak legalább olyan rákkeltőek mint az azbeszt. Merthogy túl vékonyak, és belélegezhetők...."
Asszem az a kérdés hogy mennyire törékeny vagy rugalmas az a nanoszál. Ha rugalmas, és nem töredezik, akkor nincs mit belélegezni, és nem lesz rákkeltő.
|
Igen köszi!
A cikk szerint a magas hőfokkal történhet a visszanyerés..mert azt kiemelték,hogy magas hőfokon sem sérül a nanoszál.
De a költség,hogy mennyit tárol és mennyibe kerül felfűteni.
Igazságszerint engem is a BIO része érdekel. Mert ígyis úgyis a medúzák voltak megközelítőleg az elsők,de biztosan ők lesznek az utolsók is a földön. Hacsak nem lesz globálison felüli atomháború.
Karmicsek:
Ésszerűen szállítani? Ahhoz mindenhova ésszerű vezetés kell...és nem alkoholista hajókapitányok. Nem is emlékszem,hogy mikor volt utoljára az,hogy nem alkohol okozta a balesetet tankerhajóknál.
Rákkeltő? Maga a rák búrjándást okoz,vagy elzáródást,eltömődést. Tulajdonképpen megállíthatatlan osztódást.(sejtszintü) Ami anyag ezt a folyamatot be tudja indítani,az rákkeltő.
|
Te a szén nanocsövekre gondolsz. Azt én is olvastam. De nem hiszem hogy ez is rákkeltő lenne. Bár... ma már minden rákkeltő. ... És ha az ... nem szagolgatni kell  .
|
De nem inkább ésszerűen kéne szállítani az olajat!?
Má nem azé mondom de:
1. van más olcsóbb megújuló forrás
2.ha költenének többet a biztonságra mikroszálas papír nélkül is megtérülne a pénz az olajból.
|
Úgy tudom, hogy a nanoszálak legalább olyan rákkeltőek mint az azbeszt. Merthogy túl vékonyak, és belélegezhetők....
|
Sztem mikroszkóp
|
"minek melegítenék? előbb párologna el a víz."
Aztán mondd, vizet szeretnél kinyerni belőle vagy olajat? 
Igen, el fog belőle párologni a maradék víz is. Na és?
Egyébként a cikk szerint nemigen megy bele a víz, ezért a víztartalommal szerintem nem sokat kell foglalkozni.
Viszont elég kétségesnek tartom, hogy sajtolással kellőképpen kitisztítható lenne az anyag.
|
minek melegítenék? előbb párologna el a víz. inkább sajtolják, ami kijön azt összegyűjtik nagy tárolókban, pár óra alatt elválik minden víz és olaj és lehet leszivattyúzni a víz színéről az olajat.
bár ennek szerintem is csak tankerbalesetkor lenne értelme..
"The voices are back... Excellent."
|
altenatív felhasználás:
kéztörlő a műhelyekben, olajos munkáknál
védőkesztűk külső bevonata a csúszásmentes fogásért.
|
király, gratula, az ilyet kell támogatni, hajrá...
|
"Kérdés...mennyibe kerül felhevíteni,hogy az olaj kipárologjon belőle..."
Hát elvileg semmibe, mivel ez történik az olajjal a finomítóban, ha normális úton - hajótörés stb. nélkül - kerül oda.
Viszont a gyakorlatban gondot okozhat a hordozóanyag, a "nanopapír", mivel a szokásos finomítók folyékony formában szokták fogadni az olajat, és nem papírtörlőn... Ezért ezt-azt majd át kell építeni, hogy így is menjen a dolog.
Igazi pluszköltségek - gondolom - a nanopapír előállítása (+újrahasznosítása), az olajszennyeződés felitatása ill. az extra szállítgatás során fognak keletkezni, de asszem ez még mindig jobb, mintha otthagynánk az olajat, ahova folyott. Ráadásul még a kifolyt "fekete arany" se vész kárba.
|
Exxon Valdez, a másik zöld társaság képviseletében. a lényeg persze ugyanaz, a veszteségek minimalizálása egy katasztrófa esetén.
nem ismerem a statisztikákat de mintha úgy rémlene, hogy ezekben az évtizedekben kezdenek annyira elöregedni a korábban épített, még nem duplafalú hajók, hogy azok veszélyessége ugrásszerűen megnő.
árnyalja a helyzetet, hogy a már fent is említett nagyok gondolom új és hatalmas hajókkal közlekednek már. a régi, kicsi hajók kis társaságok kezében vannak gondolom, akik annyira nem adnak a PR-ra, hogy felitassák az olajat ha kilöttyenne. lásd még füstölő IFA etc. esete.
|
Nem értitek ugye?
Ennek akkor lesz haszna, amikor egy tanker elsüllyed, és az olaj a tengerbe ömlik. Mint az Esso Valdez esetében. Akkor tízezer tonnaszám került a tengerbe a kőolaj, összekenve a környéket.
|
a vízben sok ugyan de a napi olajfogyasztának kevesebb mint 1%-a
ennek környezetvédelmi jelentősége van, az olajkészleteinket nem fogja megdobni
|
egy nullával kevesebb...sorry....de szterintem összbe megvan annyi.
|
Azért az a 2000000 tonna...és amiről még ugye nem szeretnek beszélni mennyiség aztért elég számottevő lesz az olajválságban. Ami ugye valjuk be nincs is messze.
Pláne,ha magától,felügyelet nélkül működik....
Kérdés...mennyibe kerül felhevíteni,hogy az olaj kipárologjon belőle...De élővilág szinten mindenképpen hasznosnak ítélem:) De nagy vagyok "grínpíszes"...csak realista:)
|
kell ez? hiszen már alíg van olaj?! (állítólag...)
|
A nevem Kong,Professzor Kong.
Megsütötte a nap a fejemet asszem.
|
Szerintem papír és ceruza :D
|
|
"Vannak más anyagok is, amik képesek kivonni az olajat a vízből, elválasztási képességük azonban nem olyan magas, mint az általunk előállított anyagé" - taglalta Stellacci. Más szavakkal a hagyományos anyagok a vízből is magukba szívnak több-kevesebb mennyiséget, csökkentve a szennyezőanyag befogadását. Az új anyag elvileg teljesen vízhatlan. "A mi anyagunk akár több hónapig is benne lehet a vízben, mégis száraz marad, ugyanakkor ha a vízben szennyezőanyag van, akkor azt magába szívja" - folytatta Stellacci.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Papírtörlő olajszennyezésekhez
Az aggyal játszanak a kozmikus részecskék?
Matematikai feladvánnyal is megküzdenek a baktériumok
Uralkodói temető lehetett Stonehenge
Étkezés robotkarral és majomaggyal
Helyére kerül az űrállomás legnagyobb modulja
Energiatakarékosság viktoriánus megoldással
Pasadena, a Főnix leszállt!
