A Stonehenge ásatásai és a hozzájuk kapcsolódó elemzések és radiokarbon vizsgálatok szerint a terület eredetileg temetkezési helyként funkcionált, évszázadokon át töltve be ezt a szerepet, egészen az első nagy kövek felállításáig.

Hirdetés

A korábbi ásatások során előkerült elhamvasztott maradványok kormeghatározása azt mutatja, hogy már i.e. 3000 környékén is zajlottak itt temetések, ekkor készültek a Stonehenge körül az első árkok. A temetések legalább 500 éven át zajlottak, amikor a rejtélyes kört alkotó hatalmas köveket felállították, nyilatkozott a kutatás egyik vezetője, Mike Parker Pearson, a Sheffield Egyetem régész professzora. "Most már egyértelmű, hogy a temetések nem csupán a Stonehenge kezdeti szakaszában játszottak nagy szerepet" - mondta a professzor, hozzátéve, hogy eddig a tudósok többsége úgy vélte, hogy ilyen célokra csupán egy évszázadon át használták a kőkört.

"A Stonehenge kialakulásától kezdve egészen csúcspontjáig, a Kr.e. harmadik évezred közepéig temetkezési hely volt. A hamvasztásos temetések kora a Stonehenge homokkövekből emelt Sarsen korszakáig datálható, valószínűleg csak egy a sokból, ami az emlékmű használatához köthető, és azt mutatja, hogy a monumentum inkább a holtak birodalma lehetett" - olvasható Parker Pearson állásfoglalásában.

A kutatók Durrington Walls-nál is folytattak ásatásokat, melyről feltételezték, hogy idényjelleggel lakott kunyhói a Stonehenge-hez köthetők. "Egészen kivételes település, soha sem láttam ehhez hasonlót" - mondta Parker Pearson. A falu látszólag az életet szolgálta, míg a Stonehenge az ősök birodalmát jelképezte, véli a professzor. Legalább 300 kunyhó volt a faluban, de könnyen elképzelhető hogy számuk elérte az ezret is, melyek a téli és a nyári napforduló környékén népesültek be. A faluban volt egy fa oszlopokból álló kör, amit Déli-körnek neveztek el. A téli napforduló felé tájolták, ezzel pontosan a Stonehenge ellentétévé vált, ami a nyári napforduló napfelkeltéje felé nézett.

A kutatás szerint az első hamvasztásos temetésről kis gödrökben, az Aubrey-gödrökben felhalmozott csontok és fogak tanúskodnak, melyek i.e. 3030-2880 között kerültek a földbe, ez arra az időszakra tehető, amikor a monumentumot a Salisbury-fennsíkba vágták. A környező árkokban találtak egy 25 év körüli nő maradványait, ami i.e. 2570-2340 körülire tehető, ez volt a "legfrissebb" hamvasztás, mondta Pearson Parker, ez a nagy homokkő kövek első elrendezésének idejére tehető, amiből kialakult a tényleges Stonehenge.

Az ásatást lefolytató csapat elsőként vetette alá radiokarbon kormeghatározásnak a Stonehenge hamvasztásos temetkezési maradványait, melyeket az 1950-es években ástak ki és a közeli Salisbury Múzeumban tárolnak. Volt egy korábbi ásatás is az 1920-as években, ám az ott kiásott maradványokat vissza is földelték, mivel nem tulajdonítottak nekik tudományos értéket.

A kutatók becslése szerint 240 embert temettek a Stonehenge-en belül, mindegyiküket hamvasztással. Andrew Chamberlain, a kutatócsapat tagja szerint a hamvasztások egyetlen kivételezett család és rokonsága természetes halálait tükrözheti, feltehetően egy uralkodó dinasztia nyughelye lehetett. Ezt támasztja alá, hogy a Stonehenge legelső szakaszában nagyon kisszámú temetés zajlott, a szám azonban - feltehetőleg a leszármazottak szaporodásával - az elkövetkező évszázadokkal növekedésnek indult.

"Nem hiszem, hogy hétköznapi embereket temettek el Stonehenge-nél, egyértelműen különleges helyszínnek számított abban az időben. Azt kell feltételeznünk, hogy akit itt eltemettek, az jó ajánlólevéllel rendelkezett" - tette hozzá Parker Pearson.

A Stonehenge tényleges építése és célja továbbra is rejtély, erre a professzor április közepén befejeződött ásatásából származó leletek adhatnak majd választ, melyeket különböző brit intézetek között osztottak szét elemzés céljából.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »