A New Havenben rendezett Computers, Freedom, and Privacy 2008 (CFP) című konferencián a megjelent szakemberek szinte kivétel nélkül élesen bírálták a tartalomszűrésre vonatkozó elképzeléseket.

Hirdetés

"A szolgáltatók valóban váljanak segédseriffeké?" - tette fel a kérdést Michael McKeehan, a Verizon internetpolitikáért felelős vezetője. Szerinte mindez ugyanis azt jelentené, hogy hamarosan nekik kellene felkutatniuk az illegális tartalmakat, legyen szó erőszakos vagy pornográf videókról, képekről, szövegekről, illegálisan másolt zeneszámokról és filmekről, rasszista bejegyzésekről, üzleti titkokról, vagy akár a hatalomnak éppen nem szimpatikus megjegyzésekről és véleményekről.

McKeehan azzal érvelt, hogy ha a tartalomszűrő rendszereket egyszer kiépítik, akkor az infrastruktúrát nem hagyják majd kihasználatlanul és a különböző iparágak biztosan találnak majd új hasznosítási javaslatokat. Ráadásul ez a szemlélet oda vezethetne, hogy végül akár már családi fotókat is cenzúráznának. Azonban a felhasználók biztosan nem hagynák magukat, új titkosítási módszerek születnének, amelyek kijátszanák a szűrőket. A felszólalók ezenkívül bírálták a fejlesztőcégeket, mondván azok használhatatlan, illetve nem elég kiforrott tartalomszűrőket hoznak létre.

"Az internet az elmúlt években sokak számára szinte a túléléshez szükséges eszközzé vált. Vannak, akik például már kizárólag a világhálón keresztül telefonálnak és amennyiben ezek a tervek megvalósulnak, még vészhívások kezdeményezésére sem lennének képesek. Nincs meghatározva, hogy a feketelistákra kerülő felhasználók meddig maradnának a rendszerben és ki vezetné a listákat" - tette hozzá Michael McKeehan, aki egyúttal aggodalmát fejezte ki a brit és francia internetblokád-tervek miatt. A teljes internetes forgalom átvilágítása Paul Ohm, a Coloradói Egyetem Jogi Iskolájának professzora szerint sem kivitelezhető és az emberek internetezési szokásainak kiértékelése beláthatatlan következményekkel járna.

Steven Worona, az Educause főiskolai szövetsége szakértője visszautasította a zene- és filmipar azon állításait, miszerint a csökkenő bevételekért főleg a főiskolák, az egyetemek és azok hallgatói a felelősek. A legtöbb intézmény ugyanis már megfelelő ellenlépéseket tett és felhívták a tanulók figyelmét arra, hogy a másolt tartalmak letöltése törvényellenes. Az Arizonai Állami Egyetem például 200 000 dollárért telepített tartalomszűrő szoftvereket, ennek ellenére a neve még mindig szerepel a legnagyobb szerzői jogsértő főiskolák listáján.

"Olyan környezetre van szükségünk, ahol a világháló bővülhet. A tartalomszűrők viszont megakadályozzák ezt és az innovatív technikák elterjedését" - hangsúlyozta Brad Biddle, az Intel jogásza.