Lézerrel a fúziós energiáért
2008. május 23. 12:47, péntek
10 millió Celsius fokra hevített egy anyagot a világ legnagyobb teljesítményű lézere. A Vulcan egy másodperc töredékére a világ elektromosság termelésének százszorosát koncentrálta egy parányi területen. A kísérlet célja egy koncepció demonstrálása volt, ami kulcsszerepet játszhat a jövő atommag-fúziós reaktorainál.

Hirdetés

A britek egy, a Vulcannál is erősebb lézerlétesítményt terveznek, amivel tanulmányozhatják a lézerfúzió életképességét, mint a jövő egyik lehetséges energiaforrását. A HiPER (High Power laser Energy Research) egy nagyszabású beruházás, amivel a tudósok jelenlegi ismereteiket tesztelhetik, magyarázta a kísérleteknek helyet adó Rutherford Appleton Laboratórium vezetője, Peter Norreys professzor.


A tervezett HiPER létesítmény

Az atommag-fúzióra egyfajta csodaszerként tekintenek egyre nagyobb energiaszükséglettel küszködő világunkban. A folyamat üzemanyaga deutérium és trícium, a hidrogén két izotópja. Amikor ezek az izotópok magas hőmérsékleten összeolvadnak, kis tömegveszteség mellett irdatlan energiamennyiség szabadul fel, a folyamat melléktermékei pedig nem radioaktívabbak a kórházi hulladéknál. Ugyanez a folyamat megy végbe a Nap belsejében, ahol a hatalmas gravitációs nyomás teszi mindezt lehetővé nagyjából ugyanazon a hőmérsékleten, amit a mostani lézeres kísérlettel elértek.

A Földön azonban, ahol a nyomás sokkal alacsonyabb, a fúzió előidézéséhez kénytelenek lennénk a hőmérsékletet növelni, nem kevesebb mint 100 millió Celsiusra. Erre az egyik lehetőség az ultra erősségű lézerek, mint a Hiper, ami felhevíti az apró gömbökben elhelyezett üzemanyagot, a megfelelő hőmérsékleten pedig a nyomás hatására robbanásszerűen bekövetkezik az atommagok összeolvadása. Ez tehát az elv, melynek életképességében elég sokan kétkednek.

A tervezet egy másik projektből, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium NIF (National Ignition Facility) létesítményéből szeretne erőt meríteni. A 250x150 méter alapterületű NIF a tervek szerint 2010 és 2012 között fogja bemutatni lézerek által táplált fúzióval elért energiatermelési képességét. Ha sikerül bizonyítania, a technológia versenyre kelhet a jelenleg favorizált, forró plazmát és szupravezető mágneseket alkalmazó megoldással, amit a Dél-Franciaországban épülő 10 milliárd eurós ITER-ben (Nemzetközi Thermonukláris Kísérleti Reaktor) fognak alkalmazni.

A lézeres kísérletben a Vulcan egy petawatt (1000 billió watt) energiát fókuszált egy az emberi hajszálnál tízszer keskenyebb pontra. Az impulzus 1 pikoszekundumig, a másodperc billiomod részéig tartott, 10 millió Celsiusra hevítve a célpontot, ami a fenti tételeket követve egytizede a nukleáris fúzióhoz szükséges hőmérsékletnek. A kísérletet egy nagy sebességű kamerával rögzítették. "Az anyag alapvető kölcsönhatását akartuk megismerni a lézer impulzusokkal" - mondta Norreys professzor a BBC-nek adott interjúban. A professzor elmondása szerint elsősorban azt igyekeztek felmérni, hogy mennyi energiát sikerült átvinni a lézerből a célponthoz.

"A lézerenergia hatékony összekapcsolása a célponttal elengedhetetlen a gyors robbanásos fúzióhoz, és egyike a legfőbb kérdéseknek, amitől a Hiper tervezése függ" - magyarázta dr. Jonathan Davies a portugál Instituto Superior Technico kutatója, aki maga is részt vett a kísérletben.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. máj. 24. 19:37 | válasz | #97
Elkészült a NIF (az oldalon elég sok érdekesség, tájékoztató anyag van kicsiknek és nagyoknak) 2010-től foglalkoznak a fúziós kísérletekkel.
Röviden
2008. máj. 31. 17:50 | galéria | válasz | #96
"A Vulcan egy másodperc töredékére a világ elektromosság termelésének százszorosát koncentrálta egy parányi területen."

Nem részletezem miért baromság ez.De baromság elemi fizikai ismeretekkel is.
2008. máj. 30. 20:36 | galéria | válasz | #95
Az erőmű ára az nem volt leírva. Ne tudd meg, hogy milyen piszok drága egy ilyen. Nem mindenhol van ám sivatag. Ja és nem egyenletesen ad ez sem...
dez  
2008. máj. 28. 17:20 | válasz | #94
Rossz helyre jött.
dez  
2008. máj. 28. 17:18 | válasz | #93
A cikkben említett cég: http://solartran.com.au/
dez  
2008. máj. 28. 16:14 | válasz | #92
Így a látogatottság is jóval magasabb lett mellesleg.
dez  
2008. máj. 28. 16:12 | válasz | #91
Asszem itt volt szó róla, hogy "a napenerigia egy vicc". Szóval: http://www.sg.hu/cikkek/60296
dez  
2008. máj. 28. 16:12 | válasz | #90
Aham, csak azóta megjelent pár ütős gamer oldal, hardcore elemzőkkel, stb., profilt kellett váltani. :)
ge3lan  
2008. máj. 26. 22:22 | válasz | #89
SuperGamez, írták is már.
www.supergamez.hu így is bejön még az oldal.
2008. máj. 26. 22:01 | galéria | válasz | #88
Ezt már kérdezte tőlem más is. Nem tudtam válaszolni..
2008. máj. 26. 20:40 | válasz | #87
OFF TOPIC
Volt, hogy mi az SG rövidítése: StarGate... mi más?
SG Kockák Egységben az erő! Hozzátok létre az első fúziós reaktort!
ON TOPIC

Nekem már az is elég, hogy egyáltalán foglalkoznak vele, nem kell mindig az eredményeket nézni :)
2008. máj. 26. 17:47 | galéria | válasz | #86
Ismerem személyesen őt, többször is hosszan elbeszélgettem vele, órát is halgattam nála is és a tanszék tagjaitól is többet.
Zodd  
2008. máj. 26. 14:01 | válasz | #85
Igen ő a BME kisérleti reaktorának a vezetője.
Valóban nagytudású ebben a témakörben.
2008. máj. 25. 19:06 | galéria | válasz | #84
Mai ajánlatom:
Michio Kaku: Az idő rejtelmei (sorozat)
Kattanj rá az m1-en, most!
2008. máj. 25. 19:05 | válasz | #83
olvasva rengeted intelligenciával megáldott kedves fórumozó hozzászólásait, a következőket tudom elmondani:
úristen, lézerrel gyújtott h bomba. atommal sokkal egyszerűbb....
2008. máj. 25. 14:46 | galéria | válasz | #82
Igen, érdemes végignézni.
2008. máj. 25. 12:58 | válasz | #81
igen ezt láttam. valóban nem pakson dolgozik, de azt hiszem a szava legalább annyit ér:) már régen volt, hogy minden részletre emlékezzek.
kicsit hosszú a videó, de azt hiszem olyan kérdéseket feszeget, amiket érdemes olyantól is hallani aki valóban ért hozzá, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom a linkelt videót.
2008. máj. 25. 12:30 | galéria | válasz | #80
Ez volt az nem?
Ő nem Pakson dolgozik, de tényleg nagyágyú a témában.
2008. máj. 25. 11:24 | válasz | #79
az mtv1-en volt egy riport még pár hónapja jó későn éjjel a paksi atomerőmű egyik fontos emberével, volt egy olyan mondata, hogy ő atomerőmű mellett élne inkább, mert a szénerőműben ugye elégetik a több millió éve föld alatt pihenő szenet, némi szennyeződéssel és az időközben felvett radioaktív részecskékkel együtt. ilyen módon a radioaktiv részecskék is kijutnak a légkörbe, és az erőmű környékén szépen dúsul. azt mondja, hogy egy szénerőmű környékén az így kialakult sugárzás simán többszöröse annak ami egy atomerőmű mellett mérhető. szóval én is az atomot támogatom pláne, hogy a paksi atomerőművet úgy tervezték, hogy bármikor mellé lehet pakolni még 2 blokkot.
paksi atomerőmű honlapján a reaktorbalesetekről. csernobil is le van írva pontosan.
2008. máj. 25. 11:13 | galéria | válasz | #78
Leírtam mi volt. Olvasd el. Ezen felül minden más lényeges eltérés az én verziómtól téves, felesleges terjeszteni.
2008. máj. 25. 09:32 | válasz | #77
A sugarhulladek-szennyezesrol annyit, hogy a regi eromuvek hulladekabol nemi hokuszpokusz utan az uj fejlesztesu eromuvek lazan eleldegelnenek. Nem ertem hol itt a hiba. Amugy ha valasztanom kellene, hogy egy szen, vagy atomeromu kozeleben eljek inkabb az atomot valasztanam, eltem szeneromu kozeleben hmmmm.... nem kivanom senkinek sem.

2008. máj. 25. 09:29 | válasz | #76
amúgy: amennyire én emlékszem még valami leállítás dolog is vlt csernobilban, de aztán mégis vissza kellett kapcsolniuk mert szóltak nekik fentről, hogy nem jó mert nincs áram a fél országban... nos hát ezt ugye nem lehet, le-föl kapcsolgatni egy atomreaktort, azt hiszem legalább egy nap kell az újraindításig.
2008. máj. 25. 09:24 | válasz | #75
"A paksi blokk ugyan olyan gyártmány, ugyan olyan típus, mint a csernobili. "

ez nem így van, legalábbis legjobb tudomásom szerint. és akkor s hatalmas emberi hülyeség kellett a katasztrófához. Én pedig azt mondom, hogy most már talán hiába is lenne a hülyeség, még úgy sem lehetne baj.
És ez a probléma, ez az amit kevesen tudnak. Különben Molnibalage kimerítően írt a témában, nem ismételném, de lényeg a lényeg: nincsen rendesen elmondva, hogy mi micsodam és mi mennyire veszélyes, és ez a baj, ezért félnek az emberek az atomerőművektől és az onnan kapott energiától.
Az egyetlen, sajnos valós probléma az a radioaktív hulladék elhelyezése. Ugyan nem lenne nagy probléma ez sem, de mégsem akar senki egy ilyen mellett éln, különben meg tudom érteni valahol.
dez  
2008. máj. 25. 00:17 | válasz | #74
[bocs, de az ugyanolyan egy szó - csak mert így két szóban más a jelentése]
2008. máj. 25. 00:09 | válasz | #73
off:
kiégetett olajat kell használni alaposan többször átszürve... sokkal jobb mint a tiszta és így már "olcsóbb" is, főleg ha van ismerős egy étteremben... a legalitás meg olyan amilyen... és van ismerek olyat aki 20éve ezzel hajtja...
amúgy csak a reakció miatt írtam ide, hogy aszondta, hogy" ha tényleg annyira jó lenne mindenki ezt használná" valami motorról volt szó és fingom sincs róla, hogy jó-e vagy sem, 1*űen csak szétesik az agyam akkor mikor valaki így nyilatkozik, erre írtam hogy Nekem is mondták ezt régen a növényi olaj meghajtásra... bele se gondolnak az emberek csak rábasszák, hogy ha igaz lenne mindenki ezt tenné... hát ennyi...
2008. máj. 24. 23:45 | galéria | válasz | #72
"A paksi blokk ugyan olyan gyártmány, ugyan olyan típus, mint a csernobili."

A Csernobili az egy "1,5 körös" RBMK rektor volt grafit moderátorral ahol a hűtővíz elforr részben, míg a paksi egy kétkörös nyomotvizzes rektor. Kapitális tévedést írtál le barátom...

Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt szovjetúnió tagállamain kívûl nem található meg sehol és ott is NAGYON komolyan át lettek alakítva, hogy alapvetõ kezdvezõtlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak. Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.

Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben mûködés közben lehet cserélni a fûtõelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelõ idõben kivéve a hasadó anyagot FEGYVERMINÕSÉGÛ (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerhetõ. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál elkészült és már nem lett volna rájuk ezekre szükség.. Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. ALAPVETÕEN különbözõ konstrukció.

Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hûtõközeg szökése estén a teljesítménye nõ! Ez alapvetõen gáz. A másik, hogy a hûtõközeg képeselforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még 400-450 fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hõcserélõben adja át a hõjét a szekunder körnek ahol vizet forralank és megy a turbinára. A létezõ legsúylosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból gõz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos
ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hûtõközeg is egyben. Azt tudni
kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem jók. A víz lassítja le a neutronokat. Tehát egy baleset után a további hasadások MEGSZÛNNEK! Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hõt, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.

Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott KÍSÉRLET és nem ÜZEMSZERÛ mûködés közben következett be! Ezt sajnos sokan nem tudják! Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és elõírást SÚLYOSAN megszegtek. A kísérlet célja "vicces módón" épp egy baleset idején bekövetkezõ lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hûtõvíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot (az erõmû saját mûködéséhez is termel áramot!) akkor is legyen hûtve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levõ turbia MOZGÁS energiáját hasznosítanák addig amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak. A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön erra a célra kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott... Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek. Innentõl tömörre veszem és nem is emlékszem fejbõl
mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó
rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette
amire õk számítottak. Már EKKOR le volt kapcsolva több biztonsági
berendezés is! Csakhogy vagy egy sajtos jelensége a reaktorok ez fajtájának
amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta be az
USA-ban, hogy ilyen reaktorok épülhessene! A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az
lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rõl felugrott
10000% hõteljesíményre. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még
megpróláták az utolsó lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba,
hogy megállítsák a szabályzott láncreakciót. Csak a nagy hõ miatt a rudak
"alagutai" eldeformálódtak és nem estek be (azér használtak ejtést, mert a
gravitáció mindig mûködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg). A
hûtõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású gõz lett belõle. Igenám csak ott
voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei. Akkor egy kis kémia. Mi is volt
régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... BAMMMMM! A rektor
ekkor szállt el. A több száz tonnár rektorfedelet több száz méterre
találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg
égett napokig és terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt. A
katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy
több biztosági réteg van. Pénzhiány miatt ezen mérnöki gátak közül többet
kispóróltak. Zseniális...
Mi levonandó tanulság?

- Képzelten emberek (egyszerû mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna, ahogy milyen biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? SEMMILYEN! Ma már ez technikailag lehetetlen!

- A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, SEHOL máshol nem épültek ilyenek. Politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejtetjük, hogy hol és miként végezte...

- Ennek megfelelõen ma már sziumlációs megerõsítõ tréningeken kell részt vennie a rektor kezelõ személyzetének ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak. A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.

- Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.

- Ehhez hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban. Tehát a rektorok biztonságát TERMÉSZETI törvények garantálják!!!
2008. máj. 24. 23:25 | válasz | #71
A paksi blokk ugyan olyan gyártmány, ugyan olyan típus, mint a csernobili. Az viszont tény, hogy hasonló katasztrófa lehetetlen, mivel mindegyik csernobilihoz hasonló erőművet ellátták megfelelő épülettel (amiből már robbanás esetén nincs kiszóródás). Amőgy a csernobili _szándékos_ volt, konkrétan egy félresikerült kísérlet eredménye, aminek az idejére kikapcsolták a biztonsági rendszert.
A Greenpeace pedig rendszeresen bizonyítja atom témában, hogy arrafele senki nem hallott még az atomerőmű működéséről.
2008. máj. 24. 23:11 | válasz | #70
srácok, srácok...
Először is a mai atomreaktorok (konkrétan Paksra gondolok) nem úgy működnek mint a Csernobili. Nem igazán látom, hogy mi állja az útját további reaktorok felhúzásának. Hasonló katasztrófa lehetetlen. Abban sem vagyok biztos hogy szándékosan elő lehetne e idézni.
Attól nem kell félni, hogy a katonaság felhasználja... Mármint, szar lenne ezzel a technológiával egy háborúban találkozni, de ha már oda kerül a sor hogy ilyesmikkel dobálóznak... Nos, most is képesek lennénk kipusztítani magunkat, ha oda kerülne a sor.
Mellesleg még az első postokban felmerült a Greenpeace, meg ilyenek. Tudom, hogy mindig vannak indokok, hogy miért kell tiltakozni és miért nem, de... hát, hogy is mondjam... inkább a szén? Már amíg egyáltalán lehet választani. Én áttérnék az atomra és majd pártíz év múlva jöhetnének a fúziósok, remélhetőleg addigra meglennének.
Ha meg már ennyire eloffoltunk akkor én mégtovább mennék. A hidrogénes autó sajnos nem túl jó ötlet, de ott se nagyon van választás. Aki látott manapság benzinkutat, az a saját bőrén érezheti a "válságot". Bocs a szóért, elcsépelt, de itt taán mégis ezt kell használni.
Hogy ezek mind hogy jönnek? Hát talán valami megoldás-féle lehet majd egyszer belőle. Mert ha mondjuk holnaptól nulla lenne az olaj/földgáz amit hasznáhatunk, akkor nem csak a kocsk nem mennének de áram se lenne... legalábbis reggel és este biztos nem. Az ilyesmiket érdemes végiggondolni, mielőtt nagyon elutasítunk egy új dolgot. Főleg hogy még sehol nem tart, de már nem tetszett sokaknak. Szerintem go for it.
2008. máj. 24. 22:09 | válasz | #69
"Ezzel a fejlesztéssel max azt érik el, hogy töredéke lesz a felezési idő."

Kíváncsivá tettél: hogyan érik el?
2008. máj. 24. 17:05 | válasz | #68
Ha jól emlékszem az első elérhetősége ez volt: budapest.hu/supergamez. De ez már nagyon régen volt. Akkoriban még regisztráció nélkül is hozzá lehetett szólni, de ez később megváltozott. Kérdezzétek Mortimert, mert ő a kezdetektől itt volt.
viCtah  
2008. máj. 24. 15:46 | válasz | #67
nekem is ez rémlett, de nem mertem baromságot írni :)
köszkösz
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. máj. 24. 15:39 | válasz | #66
Nekem azt írták a nagy öregek, hogy SuperGamez, de ki tudja.
2008. máj. 24. 15:38 | válasz | #65
Deutérium...Star Trek rulez :))
2008. máj. 24. 13:45 | galéria | válasz | #64
RE: utolsó mondatod

Nem vagy egy reménytelen eset. :-)
dez  
2008. máj. 24. 12:32 | válasz | #63
Most már közelebb van az 500-hoz, de volt ez másként is.
Meg gondolom nem literes kisker áron vették.
Mindenesetre nem csak menne vele az autó, hanem sokan használták, még ha tilos is volt. Talán keverték is valamilyen arányban, nem tudom.

Minden országban nem kis különadó van az üzemanyagárban.
viCtah  
2008. máj. 24. 12:12 | válasz | #62
pont témához kapcsolódó, hogy többen most itt offoltak sg miatt, mostanában úgy is ezen gondolkodtam: Minek is a rövidítése az sg??? Mikor elkezdtem ide járni, még az egész szót be kellett írni.
2008. máj. 24. 12:02 | galéria | válasz | #61
Most mennyi az olaj ára? 400 Ft? Kicsit drágább, mint a másik két hajtóanyag... Az egy dolog, hogy ESETLEG menne vele az autó, csak kisebb teljesítménnyel és az élettartamát is megnézém. Mivel az égési folyamat nem egész a tervezett módon zajlana le az eredetihez képest, megnézném, hogy a motor meddig húzza. Arról nem is beszélve, hogy az olaj viszkozitása ehnyén szólva más, mint a diesel olajé vagy a benziné.

A és a magyar törvények miatt ezt nem is lehet, mert a motor hajtóanyagok után valami hülye adót kell fizetni. Volt ebből valami gond is 1-2 éve. A magyar jog- adó- és bankrendszer mellesleg egy rakás szar.
dez  
2008. máj. 24. 11:57 | válasz | #60
Dádádádááám: olajjal. :)
2008. máj. 24. 10:57 | galéria | válasz | #59
Mivel? Nem lehetne teljes értelmes mondatokban fogalmazni, hogy érteni is lehessen? Napraforgó mivel?
R0sc0  
2008. máj. 24. 10:52 | galéria | válasz | #58
magyarországon 10 millió focista, 10 millio politikus meg 10 millió atomfizikus él. ennyi.
2008. máj. 24. 04:18 | válasz | #57
"ha igaz miért nem csinálja mindenki azt?" ezt még akkor vágták a fejemhez, mikor 10 éve emlegettem valakinek azt, hogy a disel autó elm1 napraforgóval... talán hasonló okokból...
2008. máj. 24. 01:36 | válasz | #56
Az sg-s okostojások ismét összedugták kocka fejüket. Hamarosan elkészítik az első fúziós reaktort.
2008. máj. 24. 01:07 | galéria | válasz | #55
Naná!
Ide (mármint a legbelső körökbe) nem lehet amúgy bekerülni csak úgy. Ide meghívják az embert.
És ez még nem minden:
"Sokan voltak a meghívottak, de kevesek a kiválasztottak."
Bumm!
2008. máj. 23. 22:29 | válasz | #54
netán te is láttad a Love Hina-t?:):) Su is mindenre ezt kérdezte.
2008. máj. 23. 22:25 | válasz | #53
Megy ám a kockulás!
kvp  
2008. máj. 23. 21:38 | válasz | #52
"Viszont, NEM elegendő csak elektronokat használni, két okból. Egyfelől a szükséges energiamennyiségű elektron a folyamatot megzavaró tértöltést hordoz, msáfelől nem az elektronhőmérsékletet kell növelni. Viszont felgyorsított protonokkal nem egyszerű 10-a-mínusz-tizediken sec időtartamú impulzust csinálni. Nem tudok róla, hogy valakinek sikerült volna."

A Bussard fele fuzios reaktorban sikerult. Elektronnyalabokat hasznaltak a hidrogen ion-ok (azaz a protonok) felgyositasara. (a magnesek gyorsitottak az elektronnyalabot, az elektronnyalab pedig a protonnyalabot) A rendszerbol kinyert energia jo resze ho es feny, mindketto atalakithato elektromos energiava. A megoldas egyetlen hatranya, hogy megfelelo szabalyzas nelkul a reaktor leolvasztja magat. A regi Farnshworth-Hirsh fele rendszernek az volt a baja, hogy a stabilizalo racs nyelte el a gyorsito energiat. Ezt csereltek ki toroid magnesekre, mint ahogy az elso Farnshworth fele rendszerben is csak gyorsito magnesek voltak, viszont ott meg linearis valtozatban, tehat egy lepcsos rendszer volt. (katodsugarcsoveket hasznaltak) A Bussard fele rendszer addig cirkulaltatja a plazmat, amig eleg energiaja nem lesz a fuzihoz. Hasonlo magneses rendszert terveztek az ionhajtomuvekhez is, mivel az elektrodinamikus iongyorsitas ott is nagymertekben noveli a rendszer hatekonysagat az elektrosztatikus megoldashoz kepest.

http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard

ps: Mivel a rendszer alapelve eleg egyszeru, ezert akar hazilag is elkeszitheto, ha kihagyjuk a stabilizalo rendszert es a sugarvedelmet. (igy biztosan le fog olvadni a reaktor, de a kiserlet megismetelheto es a keletkezett sugarzas is merheto)
2008. máj. 23. 20:58 | válasz | #51
Nekem csak egy kérdésem lenne: meg lehet enni? :)
neoG  
2008. máj. 23. 19:58 | válasz | #50
jajj Te kis "butus"!ez az EZSGÉ!Azok a nagy tudósok akik az ilyeneket véghezviszik csak szeretnének ide bekerülni:)))
Havok  
2008. máj. 23. 19:00 | válasz | #49
Mennyire érdekes, hogy itt mindenki jobban ért ehhez a témához mint azok a tudósok akik ezt véghezvitték.
haxy27  
2008. máj. 23. 18:52 | válasz | #48
ez nem fér bele egy rakétába nem kell majrézni
2008. máj. 23. 18:25 | galéria | válasz | #47
Milyen példának? Most is van termonukleáris fegyver. Akkor mégid mi változna ettől a lézertől? Nos?

"A veszélyt pedig a későbbi életlehetőségekre értettem"

Mármint a bevetésük után vagy egy üzemszerű erőmű működés közben? Nem akarlak megsérteni, de összevissza írogatsz mindenféle összefüggés nélkül. Ne dobálózz számokkal csak úgy példának hoztam beszólásokkal, mert nem vezet sehova. Szóval, mit is akartál igazából írni? Mert összefüggést én nem látok az írásaidban egy grammit sem.
Akuma  
2008. máj. 23. 18:10 | galéria | válasz | #46
Attól még nem baromság, mert te minden igyekszel félreérteni! Fogd vissza magad kisöcsém! A 200megatonnát példának írtam, de úgylátom marha rossz napod van, hogy mindenbe igyekszel belekötni!
A veszélyt pedig a későbbi életlehetőségekre értettem. Mivel erősen radioaktív marad a környék, de hihetetlen, hogy ilyenbe képes vagy belekötni..... jól megmutattad mekkora pöts vagy! Csak gratulálni tudok!

"Nem dobálózik az ember ilyenekkel. Mondjon bármit is, hőzőngés és asztal csapokodás ide vagy oda."

Na ne nevettes már! Mégis ki hőzöng és csapkodja azt a bizonyos asztalt? Tudsz te még tükörbe nézni?
ge3lan  
2008. máj. 23. 18:08 | válasz | #45
Tényleg értelmetlen. Nem az első eset, a cikk írójának lövése sincs a teljesítmény jelentéséről :)
2008. máj. 23. 17:56 | válasz | #44
Mivel "vótmá" ez a téma:
ha a trícium-deutérium plazmaszál megszakad az erőműben, nem történik radioaktív robbanás, nem lesz II. Csernobil.
J. Attila után: "máma már nem hasad tovább,
aludj el szépen kis Balázs."
A lézeres kísérletben meg nem tud meggyulladni a levegő, mivel vákuumban lehet csak ilyen kísérleteket csinálni.

Az a baj, h kutatásokra elcsesznek ekkora energiákat (gondolom, nem azért építették, h egyszer az életben működjön). Inkább foglalkoznának a "hagyományos" atomreaktorok biztonságának fejlesztésével és építésével.
A több millió C fokos plazmával (ami ugye a TOKAMAK rendszerben erős mágneses térben és vákuumban van) erősen elgondolkodtató feladat vizet forralni...
DompR  
2008. máj. 23. 17:30 | válasz | #43
A k.vanagy különbség, hogy a bombás neutronnak SOKKAL több neutron-barátja van, mint a háttérneutronak. A háttérsugárzás miatt max meg tudjuk határozni valaminek a korát, a bomba után maradt neutronok meg eléggé elrontanak mindent, amibe ütköznek. Csak szemléltetés: egy zerget kiröhögsz, de ha van ötmillió kis pajtása, rövid úton megmurdelsz.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. máj. 23. 16:55 | galéria | válasz | #42
1. Úgyértettem miért nem ERŐSEN radioaktív minden? Felszabadul pár neutron, és akkor hirtelen csökken a felezési ideje minden anyagnak, és ÚGY is MARAD? És radioaktívabbá válnak az anyagok a h bombás neutrontól mint a sima kósza neutrontól? Biztos valami szuperneutronok keletkeznek :D
Mellesleg a háttérsugárzás elég összetett dolog, nem csak ebből áll...
Ja és persze a fúzió során keletkező gyors neutron pont nem jó a maghasadás előidézéséhez.

2. Húha ezt hogy sikerült leszűrnöd 1 mondatból? Bár énis tudok ilyet, nekem is erős kétségeim vannak afelől, hogy tudod-e miről beszélsz.
2008. máj. 23. 16:47 | galéria | válasz | #41
A SEgway is qrvajó, és mégsem használja senki. Mert drága. Inkább bicsajoznak a fiatalok.
2008. máj. 23. 16:35 | galéria | válasz | #40
Kötekedni, azt tudsz.
WoHu  
2008. máj. 23. 16:20 | válasz | #39
"A lézeres kísérletben a Vulcan egy petawatt (1000 billió watt) energiát fókuszált egy az emberi hajszálnál tízszer keskenyebb pontra. Az impulzus 1 pikoszekundumig, a másodperc billiomod részéig tartott"

Ez így, ebben a formában semmit nem mond. A watt mióta az energia mértékegysége? Ha meg teljesítmény, és az egy petawatt teljesítményt 1 pikoszekundumig tartani tudta, akkor összvissz 1 joule energiát adott át a céltárgynak? Elég kicsinek kell lennie a céltárgynak, ha ettől 10 millió °C-ra hevült...
Cikkíró úr, ez megint igen bulvárosra sikeredett.
2008. máj. 23. 16:12 | válasz | #38
2. Hát az a zöld fény, mint a Simpson családban
DompR  
2008. máj. 23. 15:56 | válasz | #37
1. Azt háttérsuárzásnak híják. Elég sok van belőle...
2. Tudode mi a radioaktív sugárzás? Mert efelől erős kétségeim vannak.
2008. máj. 23. 15:51 | galéria | válasz | #36
Hányszor linkeled még be ez a motort? Ha olyan kurva jó miért nem használja senki???
2008. máj. 23. 15:48 | galéria | válasz | #35
Egy fúziós erőmű működéséből fakadóan nem működhet bombaként, ahogy egy atomerőmű sem. Te nagyon tájékozatlan vagy.
2008. máj. 23. 15:47 | galéria | válasz | #34
Ennyi baromságot egy postban...

"Akkor jöhetnek is a 200megatonnás hidrogénbombák..."

Eddig se korlátozta semmi, hogy ekkora hatóerő legyen. Másrészt teljesen felesleges.

"A hidrogénbombáknak amúgy az volt a hátrányuk, hogy egy kis atombomba gyújtotta be őket, tehát majdnem annyira veszélyes volt, mint egy valódi urán vagy plutónium atombomba."

??? Azt meg, hogy érted hogy veszélyes? Mármint tárolni? Több termonukleáris robbanófejjel is történt igen komoly baleset és semmi nagy kér nem lett. Ismertessek párat?

"Ezzel a fejlesztéssel max azt érik el, hogy töredéke lesz a felezési idő. => Használni is fogják, ha kitőr egy újabb világháború és akkor ember csak elvétve marad ezen a bolygón.."

No offense, de a modern termonukleáris fegyvereknél már RÉGEN ez a helyzet. Nagyon kicsi a visszamaradó radiokatvitás. Mellesleg nem tűnt fel az elmúlt 60 év történelme? Nem dobálózik az ember ilyenekkel. Mondjon bármit is, hőzőngés és asztal csapokodás ide vagy oda. Mellesleg szerinted mekkora volt ez a lézer és mekkora egy mai kompakt 250kt-ás hatóerejű robbanófej? Egy ekkora robbanófej ma kb. 150 kg. és Elfér egy közepes méretű rakéta elején. Rakétástul az egész nincs 1 tonna vagy ha nagyobb akkor az nagyrészt a hordozó jármű üzemanyaga és szerkezeti tömege. Lásd BMG-109 és AGM-86. Ezek ráadásul brutál messze elerpülnek.

Szóval mégegyszer. Baromság
brueni  
2008. máj. 23. 15:46 | válasz | #33
a villám mér nem gyújtja be a légkört?
2008. máj. 23. 15:29 | válasz | #32
Tömören. Bevisznek x energiát és x+y jön ki a fúzió miatt, hő, vagy egyéb más formájában.

Az elektromosra történő átalakítás viszont bajos.

Mondok erre egy primitív példát. Víz alatti ívkisülés. Több..sokkal több energia jön ki mint amennyi bemegy. Miért nem próbálkoznak először ezt vissza alakítani?

A légkörben is iszonyat mennyiségű töltés jön létre, amit ugye villámok formájában meg is kapunk. Miért nem próbálják meg, hogy x elektromágneses energiát eljuttatnak, valamekkora frekvneciával, és valószínű több verődne vissza amit tekercsekkel be lehetne fogni.

Miért nincs próbálkozás piezo kristályos energia cellák létrehozására?
Ugye nyomás hatására elektromos energiát ad le, viszont elektromos energia hatására összehúzódik.
Ha fogok egy rugalmas alapot, a közepére teszek 1 kristályt amibe áramot vezetek, a körülötte lévő cellákat elvileg összehúzza, majd ha visszanyerik eredeti formájukat, mind energiát adnak le, többet mint amennyit abba az 1be bele fektettem. Nem?

Bingo fuel

Perendev mágnes motor
2008. máj. 23. 15:22 | galéria | válasz | #31
Legalul, baloldalt van egy videó, na olyanra gondoltam.
2008. máj. 23. 15:18 | galéria | válasz | #30
Emlékezzünk: 7 éve történt. Azóta: síri csönd.
2008. máj. 23. 15:11 | válasz | #29
"mióta?"

Amióta világ a világ.

"Miért nem radioaktív akkor minden? Merthogy természetben is szédeleg jópár."

Éppenséggel az, háttérsugárzásnak hívják.
2008. máj. 23. 15:10 | galéria | válasz | #28
Különben is, kristálykoponya kell a sikerhez.
2008. máj. 23. 14:56 | galéria | válasz | #27
Szerintem meg sokkal egyszerűbb ultrahanggal csesztetni a vizet, és a beinduló magfúzió által felmelegített vizet simán bevezetni a cirkóba.
2008. máj. 23. 14:53 | galéria | válasz | #26
Tutti-frutti:
Az a gyémántprizma kellene ide, amelyet a Kongó c. filmben egy hülye p..a (vagy srác) kidobott a léghajóból a dzsungelbe.
2008. máj. 23. 14:49 | válasz | #25
Egyfelől nagyon üdvözlöm a fúziós kutatásokat.

Másfelől viszont nem szabad megfeledkezni a fissziós energia felhasználásáról sem! Ugyanis az emberiségnek nincs annyi ideje az energiaválságig, amennyi a működő fúziós erőművek nagy tömegű elterjesztéséhez szükséges.

A puszta kifejlesztés még nem elég (még ott sem tartunk), hanem fokozatosan el kell terjeszteni, és ezzel egyidejűleg A TELJES gazdságot és civilizált életet fokozatosan át kell állítani az elektromos energia felhasználásra.
2008. máj. 23. 14:44 | válasz | #24
Nem kell visszatartani, a lézeres fúziós kisérletekben a tehetetlenség tartja össze nagyon rövid ideig (nagyságrendileg 10-a-minusz-tizediken sec) a gömböcskét.
Innen ered az elnevezés is, amivel a jelenleg sikerrel kecsegtető fúziós kisérleteket két, jól elhatárolható csoportját megkülönböztetik: inerciális összetartás (inertial confinement) és mágneses összetartás, utóbbi a "TOKAMAK" néven ismert alapelv.

Másik kérdés: hogyan fogják az energit kinyerni a rendszerből: IGEN JÓ KÉRDÉS!
A különféle fúziós reakciók közül a mai kisérleti rendszerek csak az ún. D+T fúziót (deutérium+tricium) tudják valamilyen, enyhén reménytkeltő mértékben megvalósítani (pozitív energiamérkeg még itt sincs).
A D+T reakció nagy problémája, hogy a felszabaduló energia (17.6MeV) majdnem 3/4-e a kb. 14MeV-es gyorsneutronra jut. Azt előbb le kell lassítani (ehhez sok anyag kell, amiben az energia bizony eloszlik, vagyis apró méretű fúziós reaktor nem lesz), utána el kell nyeletni valamiben (mert a szökdöső lassú neutronok komoly sugárvédelmi problémát okoznak).

A jelen cikkben leírt kísérlet még nagyon embrionális állapotban van, a keletkező energia kicsatolása csak jóval később lesz kérdés.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. máj. 23. 14:37 | galéria | válasz | #23
mióta? Miért nem radioaktív akkor minden? Merthogy természetben is szédeleg jópár.
2008. máj. 23. 14:26 | válasz | #22
"Azért mert nem marad sugárzás, csak tiszta pusztítás."

Fúzió során rengeteg iszonyúan gyors és iszonyat sok neutron szabadúl fel, ez pl. minden az utjába kerülő atomot rádioaktívvá tesz.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. máj. 23. 14:19 | galéria | válasz | #21
Azért mert nem marad sugárzás, csak tiszta pusztítás.

Visszatartani meg úgy fogják, ahogy eddig. Tekercsekkel. Energiát meg vízmelegítéssel -> turbinákkal nyernek belőle.
2008. máj. 23. 14:19 | válasz | #20
Ha a 100 milló °C fölötti hőmérsékletek nem gyújtottákbe, amit a H-bomba kisérletek során felszabadultak, akkor 10 millió sem fogja.
2008. máj. 23. 14:17 | válasz | #19
Jó ember! Ha egy repülőbe nem fér bele, akkor majd bele fér egy kisebb teherbírású objektumba.
DompR  
2008. máj. 23. 14:15 | válasz | #18
Az mért jó a katonáknak, hogy ezentúl lézerrel gyújtják be a h-bombát? Mert az nagyon nem jött le...

A kísérlet meg szép, szép, de megmagyarázná valaki hogy fogják visszatartani a plazmát? És hogy fognak energiát kinyerni belőle? Gyk.: nem kötözködöm, csak nem értek hozzá.