Aligha vitatható, hogy az egyik legfurább élőlény a kacsacsőrű emlős, ami úgy néz ki, mintha valaki pusztán egy jó móka kedvéért rakta volna össze. Végre elkészült a szőrős tojásrakó géntérképe, ami legalább olyan különleges, mint tulajdonosa, aki valóban egy genetikai egyveleg.

Hirdetés

Ez ugyanis részben madár, részben hüllő és részben tejet adó emlős. A 18500 génből és 2,2 milliárd bázispárból álló genom kidolgozása évekbe telt, azonban jóval többet nyújthat, mint pusztán a biológusok kíváncsiságának kielégítése, állítják a tanulmányt elkészítő kutatók. "A kacsacsőrű emlős genomja rendkívül fontos, mivel ez a hiányzó láncszem saját magunk és más emlősök fejlődéséről szerzett ismereteinkben" - magyarázta Chris Ponting, az Oxford Egyetem munkatársa. "Segítségével visszatekinthetünk a múltba, amikor még minden emlős tojást rakott, kicsinyeik azonban tejen nőttek fel."

A Kelet-Ausztráliában és Tasmániában honos félig-meddig vízi életmódot folytató kacsacsőrű emlős ugyanattól a közös őstől vált el körülbelül 170 millió évvel ezelőtt, akitől az emberek is. A lény olyannyira különleges, hogy amikor az első kitömött példányok a 18. század végén megérkeztek Európába, a biológusok azt hitték, hogy csupán a preparátor próbál gúnyt űzni belőlük egy hód testének és egy megtermett kacsa csőrének összetoldozásával. A most befejeződött tanulmány azonban az állat DNS-ében is tisztán visszatükrözi ezeket az ellentmondásokat.


A kacsacsőrű emlős - mivel tejet termel és testét vastag szőr borítja - az emlősök osztályában kapott helyet, annak ellenére, hogy emlői nincsenek, a nőstény a has bőrrétegén keresztül táplálja kicsinyeit. Vannak hüllőkre jellemző jegyei is, a nőstények tojást raknak, a hímek pedig a kígyókéhoz hasonló méreggel védekeznek támadóik ellen, ami a hátsó lábuknál található sarkantyúszerű nyúlványból jut az ellenfél testébe. Ha pedig már a lábnál tartunk, nem szabad elfeledkezni az úszóhártyákról, valamint a jellegzetes lapos csőrről, ami valóban olyan, mintha egy kacsától zsákmányolták volna. Ezek az állat madárszerű jegyei, melyhez társul a nemüket meghatározó génszekvencia, ami szintén a madarakkal rokonítja a kacsacsőrűt. Míg az embereknél két nemi kromoszóma van, a kacsacsőrű emlősnél ez a szám nem kevesebb mint tíz, állítja a tanulmány.

"Sokkal erőteljesebb keverék, mint azt korábban feltételeztük" - kommentálta az eredményeket a cambridge-i Európai Bioinformatikai Intézetben elvégzett génelemzés vezetője, Ewan Birney, hozzátéve, hogy az állat rendelkezik egy olyan jeggyel is, ami egyedül álló a tojásrakó emlősök között, ez pedig az úgynevezett elektromos impulzusok érzékelése. Szemeiket, füleiket és orrlyukait bezárva képesek csőrükben elhelyezkedő érzékeny receptoraikra hagyatkozni, melyek a vízalatti vadászatot segítik, a receptorok ugyanis érzékelik az izom összehúzódások által keltett elektromos mezőket. "Összevetve a kacsacsőrű emlős géntérképét más emlősökével tanulmányozni tudjuk azokat a géneket, melyek konzerválódtak az evolúció során" - mondta Richard Wilson, a Washington Egyetem kutatója.

Fogságban a kacsacsőrű jellemzően 17 évet él, természetes környezetükben férgekkel, rovarlárvákkal, és apró rákokkal táplálkoznak, naponta testsúlyuk 20 százalékát fogyasztva el. A hímek 50 centiméter hosszúra nőnek, átlagosan 2 kilogrammot nyomnak,. A nőstények ennél 20 százalékkal kisebbek és könnyebbek. A kinyert genom egy Glennie névre keresztelt nősténytől származik Új Dél Walesből, akiről bővebb információk itt találhatók.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »