 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
> legalább egy fotó kéne, vagy valami
http://www.ecodesign-beispiele.at/data/art/200_3.php
|
stremix: bocs, mindenben igazad volt Jobban utánanéztem és kiderült hogy csak a víszintes irányú mozgás okoz örvényt. Mea culpa.
Bár nekem is igazam volt abban, hogy a coriolis erő az egyenlítőnél is hat, illetve mindenhol hat a mozgás irányától függően. Pl. az egyenlítőnél is hat a függőlegesen lefelé áramló vízre, de nem okoz benne örvényt, hanem csak "megdönti".
|
> Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom.
Tanultam, de energetika <> meterológia. :-)
> 1. A Coriolis-erő épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentősebb, az egyenlítőnél nulla.
Hát ha egészen precízek akarunk lenni akkor a coriolis erő nagysága egyenesen arányos a szögsebesség vektor és a sebességvektor szorzatával. Vektoriális szorzat, ugyebár. Ezért is írtam be a pontosítást, mert coriolis erő a sarkok közelében is hat. Csak nem mindenki ismeri a vektoriális szorzatot. A meterológiában a nagy áramlások a föld felszíne mentén futnak, nem pedig függőlegesen. Éppen ezért a meteorológiában a coriolis erőnek a sarkok közelében minimális a hatása. Függőleges (sugárirányú) mozgás esetében pont fordítva van. Ha esetleg vitázni akarsz erről akkor meg ne szöveget írj vissza hanem formális képleteket, mert azok többet mondanak ezer szónál.
> 2. Ez a kitérítő-erő a vízszintes mozgásra hat, nem a függőlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet
Lásd föntebb. Arra a mozgásra hat aminek a szögsebességgel vett vektoriális szorzata nem nulla.
> A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.
A függőleges is, mert fefelé folyik. De egyébként épp most győztél meg arról, hogy a sarkok közelében is ki lehet használni a hatást. :-) Viszont ha pontosan akarjuk leírni a dolgot akkor a sebességvektor időbeli függvényét kell vizsgálni, illetve -2*m*szögseb*sebesség időbeli függvényét.
> 3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra.
Természetesen ez is csak akkor igaz ha a föld felszínével párhuzamos mozgásról beszélünk. A szél így mozog. De vannak más irányok is.
Chappy-nek:
> Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.
A coriolis erő merőleges a centripetálissal, ezért munkát nem végez. Tehát nem is lassíthat semmit. Pont.
Az árapály erőmű egyébként más, mert ott a hold tömegvonzása emeli föl a vizet, a "sima" vízerőműnél meg a nap. Az egyik lassítja a föld forgását, a másik nem.
 |
Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.
|
+lazacok (finomak)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Na, és mi van a pisztrángokkal, amelyek árral szemben úsznak felfelé a folyón? Levitáció vagy Coriolis-erő vagy vajmi más?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom. Pár dolgot tisztázzunk.
1. A Coriolis-erő épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentősebb, az egyenlítőnél nulla.
2. Ez a kitérítő-erő a vízszintes mozgásra hat, nem a függőlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet
megérteni. A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.
3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra. Minnél inkább a sarkok felé
haladunk, egyre nagyobb a kitérítő-erő. Az egyenlítőnél nulla.
Remélem a képből világos, hogy miért az óramutató járásával ellentétes az örvénylés az északi féltekén.
A Coriolis-erő miatt van az is, hogy a szél nem pontosan a nagyobb nyomású terület felől a kisebb felé halad hanem
jobbra kitér, sőt van amikor az izobárokkal (egyenlő nyomású területek) párhuzamos, ezt hívjuk gradiens szélnek.
|
> Mellesleg a coriolis erő nem nagyon hat a sarkokon, mert ott nincs a földnek
> kerületi sebessége, ezért (se) nem alakulnak ki hurrikánok a sarkok közelében.
Elnézést a pontatlanságért, amint mondtam az persze a föld felszínére merőleges ("függőleges") mozásra vonatkozott. A sakokon is van hatása a coriolis erőnek, más mozgási irányokban.
|
Kosheen-től a Catch az.
Ja és annyit, hogy nem a Coriolis erő feltalálója, hanem a felfedezője volt Coriolis bácsi.
|
Coriolis-erő gyorstalpaló:
Valamelyik együttes valamelyik számának volt egy olyan klipje, hogy a zenészek a forgó lemezjátszón állnak.
Képzeljétek el, hogy ti is ott álltok a forgó bakelitlemez szélén. Elkezdetek sétálni a lemez közepe felé. Viszont ahogy egyre beljebb sétáltok, egyre kisebb kerületi sebességű részekre tévedtek rá, amihez "hozzá kell lassulnotok". Ebből ti annyit éreztek, hogy folyamatosan el akartok esni a lemez forgásának irányába.
Az erő, ami "fel akar titeket lökni", a Coriolis-erő.
|
> A feltalálónak saját bevallása szerint nem akármilyen küzdelmet kellett
> folytatnia az akadémiával és a kormánnyal,
Igen el tudom képzelni az akadémián a gúnyos mosolyokat, hogy nehogymá egy ügyvéd meg akarja mondani a tuti frankót, hogy mi a frankó. Sajnos ezek a reflexek nagyon működnek, pedig igenis vannak polihisztor tipusú emberek, csak manapság ez nem elfogadott, ha van papírod róla, lehetsz jó benne, na de anélkül?...
|
> A működés lényege, hogy a folyó valamekkora sebességgel folyik, mielőtt eléri a
> hagyományos vízlépcsőt, vízturbinákat. Ennek a (majdnem) vízszintes irányú
> mozgásnak az energiáját hasznosítja az új turbina.
Ez természetesen nem igaz. Már csak azért sem mert a turbina előtt duzzasztógát (pl. íves völgyzáró gát) szokott lenni és ott a víz vízszintes sebessége szinte a nullával egyenlő. Az új turbina abban jobb, hogy a coriolis erő miatt létrejött forgási energiát IS hasznosítja. A hagyományos turbinák csak azt a mozgási energiát próbálják hasznosítani amit a víz akkor nyer, amikor elveszíti a magasságkülönbségből adódó helyzeti energiáját.
|
A szerzőnek: ja persze azért egy linket betettél a wikipedia-ra de az nem magyarul van. Persze van róla magyar leírás is pl.
Coriolis Erő
de ez sem valami közérthető egyszerű formában van leírva. :-(
|
Ha valakinek még mindig nem kerek:
A föld forog. A forgómozgás hatására a föld felszínén levő minden dolog folyamatosan sebességet változtat. Tehát a föld felszínén levő minden test ami a felszínhez rögzített vonatkoztatási rendszerhez képest állni látszódik, valójában gyorsul. Namármost gyorsuló vonatkoztatási rendszerben nem igaz az, hogy a magára hagyott test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez vagy nyugalomban van. A coriolis erő is így alakul ki: ha egy tárgyat a föld középpontja felől vagy felé mozgatunk, akkor a földhöz rögzített (forgó) vonatkoztatási rendszerből szemlélve a dolgokat egy erre merőleges (érintő irányú) erő hat rá, ami igyekszik a föld forgásával ellentétes irányba "gyorsítani" a testet.
Talán jobban meg lehet érteni ha az egész dolgot nem forgó vonatkoztatási rendszerből figyeljük, hanem állóból. Ha mondjuk a (forgó) föld sugara 5000km, és egy testet fölemelünk 5000 km magasba a fejünk fölé, akkor az adott test kerületi sebessége kétszeres lesz mint a miénk (mivel azonos középpontú de kétszeres sugarú pályán mozog). Közben a tömege nem változik, ami azt jelenti hogy több lett a mozgási energiája. Csak akkor tudunk bármit pontosan a fejünk fölé emelni, ha közben felgyorsítjuk a megfelelő kerületi sebességre. (Arra, amihez tartozó szögsebesség egyenlő a mi saját szögsebességünkkel, így hozzánk képest mozdulatlan marad. Ami igaz is, de a sebessége más!
Hogy okoz hurrikánt a coriolis erő, és miért forog a lefelé folyó víz? Azért mert a hurrikánban és a folyó vízben is részecskék mozognak függőlegesen. Ha egy részecske elmozdul függőlegesen akkor a coriolis erő eltéríti erre merőleges irányban, így elkezd forogni. Mellesleg a coriolis erő nem nagyon hat a sarkokon, mert ott nincs a földnek kerületi sebessége, ezért (se) nem alakulnak ki hurrikánok a sarkok közelében. Ezen kívül érdemes megemlíteni még valamit ami ebből következik: a coriolis erőt kihasználó turbinát nem érdemes a sarkok közelébe telepíteni...
A vízerőművekben úgy termelnek elektromos áramot, hogy a víz közben helyzeti energiát veszít. Először a helyzeti energiáját mozgási energiává alakítják, végül ezt elektromos energiává. A coriolis erőt úgy lehet kihasználni, hogy a vízerőműnek olyan turbinát építünk, aminek a tengelye függőleges. Így a (coriolis erő által bepörgetett) forgó víznek nem csak a függőleges mozgási, hanem a forgási energiáját is ki lehet használni. Természetesen nem midegy hogy merre forog a turbina. Ha "rossz" irányba forog akkor a hatás csökkenti a kivehető teljesítményt ahelyett hogy növelné. A jelenlegi erőművek leginkább vízszintes tengelyű turbinákat használnak.
A 27% teljesítménynövelés egy laborban mért adat. Kíváncsi lennék hogy a gyakorlatban mennyit lehet vele javítani a hatásfokon. Mindenesetre tök jó ötlet! :-)
NExus 6-nak, aki ezt írta:
>Szal ha igaz, akkor télleg ügyi, csak aztán nehogy leálljon a Föld forgása!;D
A coriolis erő mindenképp bepörgeti a vizet, akár felhasználjuk akár nem. Elvileg a föld perdülete állandó (ez a perdület megmaradás törvénye, hasonló a lendület megmaradáshoz), de a tehetetlenségi nyomatéka (ami hasonló a tömeghez, csak forgásra vonatkozik) nem állandó. Lokálisan szemlélve a dolgot: amikor a nap sok vizet elpárologtat és az felső légrétegekbe kerül, akkor a fölt teljes tömegének nagyobb része van a föld külső részeiben. Ez növeli a tehetetlenségi nyomatékot, de mivel a perdület állandó ezért elvileg a forgásának lassulnia kellene a vízpárolgás hatására. Aztán amikor a víz lehull a földre akkor a tömeg nagyobb része van a középponthoz közel, ezért a forgásnak gyorsulnia kellene. A valóság az hogy folyamatosan párolog és esik, ezért a tehetetlenség kb. állandó és a föld forgási sebessége is az. Amikor a coriolis erőt kihasználjuk (felhasználjuk a víz forgási energiáját is) akkor a turbinán keresztül úgy hatunk a földre, hogy a kettő perdülete közben állandó marad. (Az kell hogy maradjon mert az egy törvény hogy a perdület állandó...) Tehát nem kell attól félni hogy sok ilyen erőmű majd lelassítja a föld forgását. :-D
Na ennyi elég is volt már belőlem. Csak azért mertem ilyen sokat írni mert úgy látszik sokan nem értették mi az a coriolis erő, és a cikkben meg nem magyarázták el rendesen... |
A működés lényege, hogy a folyó valamekkora sebességgel folyik, mielőtt eléri a hagyományos vízlépcsőt, vízturbinákat. Ennek a (majdnem) vízszintes irányú mozgásnak az energiáját hasznosítja az új turbina. Emiatt a víz valamelyest lelassul mielőtt a vízlépcsőhöz ér, de ott a gravitáció "visszagyorsítja", és a hagyományos turbinák a szintkülönbségből adódó gravitációs gyorsulás okozta mozgási energiát hasznosítják.
|
egy ügyvéd jobb makettet is összedobhatott volna... 
|
a hagyományosnál csak a víz zuhanását használják ki. Gondolom csak erre képes a turbina. Itt energiát nyer a forgó mozgásból is.
|
Na a Galla modellezik?
- mondta a medve, és fejbe lőtte magát...
|
Szó se róla, de a hagyományos erőműveknél is pörög a víz mikor már a tubina közelébe ér. Ebben az egészben valami nagyon nem kerek..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
inkább mintha te nem értenéd: amellett, hogy zuhan a víz, még pörög is közben, ezzel remélnek plusz energiát nyerni.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
gondolom nem szólt nekik senki sem, hogy abban a mérettartományban a Coriolis erő nem valami jelentős
|
ilyet a tiszába biztos sok hurrikán képzödik ott
|
Egy világító asztali lámpáról?
|
Okos dolognak tűnik. Amúgy, ha pl a kólásüveget megtöltöd vízzel és úgy engeded le, hogy bepörgeted a vizet, az is gyorsabban kiürül. Persze gondolom azért, mert a levegőbuborék nem zárja el a kiáramló víz útját.
Szal ha igaz, akkor télleg ügyi, csak aztán nehogy leálljon a Föld forgása!;D
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
"Az új turbina a lefolyó víz forgó kinetikus energiáját használja fel szemben a hagyományos hidroelektromos erőművekkel, melyek a gravitáció hatására lezúduló víztömegből nyerik hajtóerejüket."
A hagyományos turbina is pont a víz kinetikus energiáját alakítja át forgómozgássá. A kinetikus (mozgási) energia meg a gravitáció hatására keletkezik.
Zavaros az egész, mintha aki a cikket írta, nem értené, hogy mit is mondanak neki.
|
Nem igazán tartom valósnak ezt a 27%-os hatásfok növelést. Legalábbis részletesebb magyarázat nélkül. Ami a 10 háztartást ellátó kísérletet illeti, legalább egy fotó kéne, vagy valami.
|
|
Kouris, aki főfoglalkozását tekintve ügyvéd, nemrég nyert állami támogatást az ausztrál kormánytól egy kísérleti darab kifejlesztésére, amit az ország keleti részén, Maryville-nél helyeznek majd üzembe. A feltalálónak saját bevallása szerint nem akármilyen küzdelmet kellett folytatnia az akadémiával és a kormánnyal, hogy meggyőzze őket az új turbinatervezet előnyeiről. A sors iróniája, hogy nem is olyan rég Európában megvalósították az elvet, igaz nem erőmű nagyságú méretekben, Kouris azonban majdnem leesett a székről, amikor meghallotta a hírt. A következő mozzanat a szabadalmi hivatal feltárcsázása volt, ahol megnyugtatták, az ő szabadalma öt évvel megelőzi az európai fejlesztést, így a Kouris Centri Turbine mint szellemi tulajdon prioritást élvez. Mindezek ellenére fájó pont az 51 éves feltaláló számára, hogy az elvet nem Ausztráliában valósították meg elsőként, hanem Ausztriában.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Hasznosítják az örvények erejét
Egyedül vagyunk?
Tojással borították az agyagkatonákat
Fejlődő atomerőművek, nehezebb üzemeltetéssel
A testrészek újranövesztésén dolgozik a Pentagon
Számszerűsítené az ESA az űrutazókra leselkedő sugárzás veszélyeit
Virtuális látogatás Pompejben
2012, a maja apokalipszis
