Nyugati szomszédunknál az az abszurd helyzet állt elő, hogy ugyan mind a bécsi, mind a grazi közműcégnek több ezer kilométeres optikai hálózata van, azonban ezek kapacitásának a töredéke sincs kihasználva.

Hirdetés

Ennek oka az érintett cégek szerint, hogy az optikai hálózat-fejlesztések nem kapnak kellő politikai támogatást, így a hozzáféréseiket sem tudják megfelelő módon reklámozni és eladni. "Jelenleg összesen 780 magánelőfizetőnk van, év végéig a számuk elérheti az 1500-at" - közölte Hubert Gölles, a Grazer Citykom vezetője. A vállalat a Grazi Közművek egyik leányvállalata. Gölles hozzátette, hogy a következő öt évben is csupán 5000-re nőhet az előfizetőik száma. Pedig a jelenlegi maximális letöltési sebesség 24 Mbps, míg a feltöltési sebesség maximum 2 Mbps. Vagyis nem a gyenge műszaki értékekkel van a baj.

Grazban van Ausztria legsűrűbb, összesen 650 kilométer hosszúságú optikai kábelhálózata. Ennek ellenére alig van érdeklődő, ennek oka, hogy nagyon drága a végső, vagyis a hálózat végpontjától a házakig való bekötés. Ezt a helyi szakemberek utolsó mérföldnek nevezik. Ezen a szakaszon egy méter optikai kábel lefektetésének ára 180 euró. "Egy többlakásos lakóháznál így a beruházás összköltsége elérheti minimum a 10 000, maximum az 50 000 eurót. Emiatt a fejlesztés főleg az üzleti ügyfeleknek éri meg" - szögezte le Hubert Gölles.

Bécsben ugyanilyen dilemmával küzd a helyi közműcég. Christian Ammer, a Bécsi Közművek szóvivője szerint az osztrák fővárosban már 1400 kilométernyi optikai hálózatot fektettek le, ennek többsége azonban Dark Fiber, vagyis használaton kívüli vezeték. További 2200 kilométernyi üres cső van a földben, amelyekbe olcsón lehetne behúzni a kábeleket. A gondot itt is a végpontoktól a házakig húzódó szakasz ára jelenti. Ennek ellenére Bécsben 2009 végéig 50 000 ügyféllel számolnak - ambíciózus célkitűzés.

Nem véletlen, hogy míg Ausztria az 1990-es évek végén még a szélesávú internethozzéférések számát tekintve az éllovasok közé számított, mostanra visszaesett. Ennek oka pedig nem a hiányzó technikai háttér, hanem a politikai akarat. Joeri M. van Bogaert, az Európai "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" Tanács (FTTH Council Europe) nevű szakmai szervezet elnöke nemrég kijelentette: Ausztria könnyen elveszítheti Kelet-Európa kapujának szerepét, mivel Prágában, Ljubljanában és Budapesten jóval előrébb tartanak az internethálózat kiépítésében, mint Bécsben. Ez pedig egy darabig aligha fog változni.