Megoldják a rakéta-pusztító hullámok rejtélyét
2008. április 13. 14:05, vasárnap
Évtizedek óta egy különös jelenség okoz fejtörést a rakétatudósoknak, ami hajlamos szinte bármikor egy hajtómű megsemmisüléséhez vezetni.

Hirdetés

A tudósok egészen eddig nem rendelkeztek kellő ismerettel a jelenség kialakulásáról, mivel nem sikerült a problémát kontrollált laboratóriumi körülmények között előidézni vagy megvizsgálni, amin most egy szimulátor és egy különleges kameratechnika változtat.

Az általános nézet szerint az égési folyamatot ellátó energia által létrehozott nagyerejű és instabil hullámok felelősek több amerikai és orosz rakéta meghibásodásáért. A tudósok más hajtómű- és energiageneráló rendszerek, például harcászati rakéták és gázturbinák esetében is észlelték ezeket a rejtélyes oszcillációkat. "Ez egy rendkívül kellemetlen jelenség" - mondta Ben Zinn, a Georgia Tech űrrepülő mérnöki karának professzora. "A szóban forgó akusztikus rezgések megsemmisítik a hajtóműveket, miközben nincs elegendő ismeretünk a kialakulásukról. A jelenség láthatóvá tétele egy lépéssel közelebb visz minket a megértéséhez"

A múlt vizsgálatai során már sikerült megfigyelni a probléma kezdeti szakaszait, a kutatók azonban kénytelenek voltak leállítani a hajtóműveket, mielőtt a hullámok teljes egészében kialakultak volna, súlyos károkat okozva a hajtóműben, veszélyeztetve a kutatók testi épségét. A szakemberek nem tudták egyértelműen megfigyelni a vizsgált hajtóművek belsejében végbemenő komplex folyamatokat.


Ben T. Zinn professzor

A Georgia Tech kutatói azonban kifejlesztettek egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű szimulátort és egy különleges képfeldolgozó technikát, ami segít megoldani a robbanást gerjesztő hanghullámok rejtélyét és kicsit közelebb vinni a tudósokat a jelenség megismeréséhez és megelőzéséhez. A Georgia Tech kutatócsapatának sikerült egyértelműen demonstrálnia, hogy a jelenség olyan akusztikus hullámok formájában ölt alakot, melyek az égéskamrában végzett nagy sebességű forgással gyűjtik össze pusztító erejüket. A megoldáshoz nagyban hozzájárult egy ukrán fizikus, dr. Olekszandr Bibik, a Georgia Tech meghívására érkezett kutató, aki az amerikaiakkal közösen kifejlesztett egy kísérleti képfeldolgozó technikát, ami részletes információt ad a hullámok kialakulásáról és viselkedéséről - anélkül hogy hajtóműveket robbantanának fel.

Először a kutatók elkészítettek egy alacsony nyomású égőkamrát, ami egy valós szimulátorként szolgál a nagyobb rakétahajtóművek számára. Ezután Bibik egy rendkívül nagy sebességű kamera és egy száloptikás szondasorozat kombinálásával vizualizálhatóvá tette a gerjesztett forgó hanghullámok kialakulását és viselkedését a hajtóműben, sőt a módszerrel meghatározhatók a hullámokat gerjesztő körülmények és azok kontrollálása is.

A nagy sebességű kamera a reakció zónát egy szűrő rendszeren keresztül figyeli, ami csak az égési zónában kialakult fény sugárzást engedi a kamera lencséjéig eljutni. Ez a stratégia kizár minden háttér fény interferenciát és tiszta képeket ad a hajtómű körül kialakuló égés- és hanghullámokról. Ezzel egy időben a különböző pontokon elhelyezett száloptikás szondák információt gyűjtenek a reakció során képződő oszcillációkról az égéskamra különböző területein.

Az új technikák alkalmazásával a kutatócsoport felfedezte, hogy a hullámok akkor nyerik a pusztításhoz szükséges energiát, amikor elérik a másodpercenkénti 5000 fordulatot. A szimuláció és a rezgések megfigyelhetősége nagy előrelépés a hullámok kialakulását megelőző technikák kifejlesztésében. A jelenség megismerése biztonságosabb taktikai és űrküldetéseket eredményezhet, illetve dollármilliókat takaríthat meg az égéskamrákat alkalmazó technológiák esetében.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2008. ápr. 15. 17:42 | válasz | #16
Oké, de ez nem csak simán forgatja. Meg nyilván megfelelő fordulatszámon működik.
NEXUS6  
2008. ápr. 15. 14:26 | galéria | válasz | #15
Vortex Rocket Engine
juhand  
2008. ápr. 14. 16:54 | válasz | #14
Hurrikán a hajtóműben :-)
NEXUS6  
2008. ápr. 14. 13:57 | galéria | válasz | #13
Nem feltétlenül, van olyan hajtómű ahol az égőtér belső felén egy örvényt alakítanak ki. Ami egyrészt javítja az égés hatékonyságát, másrészt nem engedi, hogy a nagy hőmérsékletű gáz közvetlenül érintkezzen a fallal.
dez  
2008. ápr. 14. 13:53 | válasz | #12
Inkább rossz irányba tereli a teljesítményt.
2008. ápr. 14. 12:42 | galéria | válasz | #11
Ez is valami protekciós lehet. Belobbizták.
intrex  
2008. ápr. 14. 11:00 | válasz | #10
rolika: ez ütött :) Ben Zinn :))
rolika  
2008. ápr. 14. 10:02 | galéria | válasz | #9
mivel is foglalkozhatna mással egy ben zinn nevű tudós, ha nem üzemanyagokkal :-)))
NEXUS6  
2008. ápr. 13. 23:15 | galéria | válasz | #8
Más kérdés, hogy ez az őrvény hogy képes esetleg extra teljesírményt adni a hajtóműnek!!!;;;:)))
dez  
2008. ápr. 13. 22:16 | válasz | #7
Elégés közben keletkező örvényről van szerintem szó.
2008. ápr. 13. 19:50 | galéria | válasz | #6
Üzemanyag szivattyú?
Scroll  
2008. ápr. 13. 19:26 | válasz | #5
Az 5000 fordulat/s-et hogy kell érteni? Mi forog egy rakétában? Egy sugárhajtóműben még érthető lenne...
kvp  
2008. ápr. 13. 16:43 | válasz | #4
A jet propulsion laboratory 1997-es anyaga is errol szolt, csak ok jobb felveteleket keszitettek. Nem igazan ertem miert kellett megismetelni a teszteket, hiszen az eredmenyeik publikusak. A lenyeg, hogy olyanra kell tervezni az egeskamrat, hogy az adott sebesseggel bearamlo uzemanyag es az adott sebesseggel kiaramlo egestermek eredo erejei ne okozzanak rezonanciat se a hossztengely iranyaban se arra merolegesen, se az egesterben ne jojjon letre orvenyles. (a belinkelt felvetelen ez utobbi latszik)
2008. ápr. 13. 16:04 | galéria | válasz | #3
Az "működő" űrtechnológia egyszerűbb, mint amilyennek gondoljuk, a "biztonságos" és "megbízható" meg jóval problémásabb, mint amire bárki is számított.

Hisz' fellőni egy embert 1961-ben már sikerült, azóta millió egy újítás/fejlesztés látott napvilágot és még mindig hatalmas a kockázata az űrrepülésnek.
2008. ápr. 13. 14:48 | válasz | #2
pff ezzel még nem számoltak?! csoda, hogy sikerült egyáltalán működő űrhajót csinálni :/
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. ápr. 13. 14:32 | válasz | #1