Hibernáció kén-hidrogénnel
2008. április 6. 13:26, vasárnap
Ha a testhőmérséklet 30 Celsius alá csökken, az megzavarhatja a szív ritmusát. A metabolizmus azonban úgy tűnik lelassítható kén-hidrogén belélegzésével is.

Egy három éves Mars expedíciónál aligha számít, milyen jó viszonyban vagyunk űrhajós társainkkal, egy ilyen hosszan tartó összezártság a legjobb kapcsolatokat is alaposan próbára teszi. Ez pedig nem is az első számú probléma, ami miatt a szakértők szerint a legénységnek célszerű lenne a hibernáció állapotában eltöltenie a jövő hosszú távú űrutazásait.

Hatalmas költség és hely kellene - maradjunk a Mars utazásnál - három évre elegendő élelem, oxigén és széndioxid tisztítóberendezések szállítására, hogy csak a túléléshez szükséges alapdolgokról beszéljünk, meg sem említve a vizelet és a fekália feldolgozásának nehézségeit.

A Harvard Egyetem orvosi karának aneszteziológus professzora, Warren Zapol szerint a legjobb lenne mindezt kiküszöbölni, aminek az egyik módja lehetne a legénység kabinjának hirtelen lehűtése. Ha azonban a testhőmérséklet 30 Celsius alá csökken, az megzavarhatja a szív ritmusát. A másik lehetőség Zapol szerint az igen kellemetlen szagú gáz, hidrogén-szulfid, vagy kén-hidrogén belélegzése lenne. Kollégáival az Anesthesiology Journal hasábjain számol be a záptojás és a mocsaras területek által létrehozott gáz egereken megfigyelt élettani hatásairól. A kén-hidrogén a vizsgálatok szerint a véráramlás megállítása nélkül lassítja le a metabolizmust.

"Az egerek nem alszanak, ha megpiszkáljuk őket, akkor reagálnak" - magyarázta Zapol a Discovery News-nak. "Nem tudom belülről nézve milyen érzés lehet, talán olyan, mintha egy lassított világban élnénk"

A hibernációs módszerek egészséges embereken, vagy éppen az űrhajósokon való kipróbálását számos kérdés megválaszolásának és több évnyi kutató munkának kell még megelőznie, az eljárásoknak azonban lehet egy másik, korábban bevethető alkalmazási területe, a traumás sérülések, amikor a balesetet szenvedő élete forog kockán. "A harctéri sérülések hatvan százaléka végződik halállal, mivel a harcmezőn nem állnak rendelkezésre az ellátáshoz szükséges vérkészítmények és egyéb folyadékok, ezért mire egy kórházba érnek a sebesülttel addigra már halott, vagy olyan súlyos állapotba került, ahonnan nincs visszaút" - mondta Zapol. "Ha a trauma korai szakaszában sikerülne lefagyasztani vagy leállítani a sérült szerveit, akkor az ütőerek, vagy más sérült területek stabilizálása után újraindíthatnánk a szervezetet"

A sürgősségi eseteket ellátók korábban már próbálkoztak a test hűtésével, azonban a hatékony testhőmérséklet eléréséhez annyi jégre, vagy hideg vízre van szükség, hogy a technika egyszerűen kivitelezhetetlen, különösen egy harci övezetben, éppen ezért lenne hatékony egy gáz halmazállapotú anyag.

Zapol állatkísérleteiben az egerek metabolikus értékei, mint az oxigénfogyasztás és a széndioxid kibocsátás a gáz belélegzése után már 10 perccel erőteljesen lecsökkentek. Az állapot egészen addig fennmaradt, amíg a gázt adagolták a rágcsálóknak, a normál állapotba való visszatéréshez is mindössze 30 percre volt szükségük. Az egerek szívverése közel a felére csökkent a gáz belélegzése alatt, anélkül, hogy jelentősebb változás állt volna be vérnyomásukban vagy a szívverésük erősségében.

A légzés szintén lecsökkent, a véroxigénszintben azonban nem történt változás, ami arra utal, hogy a létfontosságú szervek az eljárás alkalmazásával nincsenek ki téve az oxigénhiány esetében fellépő veszélyeknek, állítja a kutatás.

Következő lépésként nagyobb állatokon is elvégzik a kísérleteken, az újabb alanyok valószínűleg bárányok lesznek.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. ápr. 09. 12:02 | válasz | #173
Kepler törvényeiben nincs is említve tömeg. Talán a Newton-féle gravitációs erőtörvényre gondolsz. Természetesen kölcsönösen egymást vonzzák a testek, ez benne van a képletben. De newtoni pontosságnál nem befolyásolja a pályát, hogy a Földről vagy egy űrhajóról van szó. A Nap egyszerűen ekkora bazi nagy
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 09. 11:32 | válasz | #172
De egyébként tökfelesleges a szócséplés, ki kéne nyitni egy könyvet, vagy akár egy wikipediát, és utánanézni. Hamar rájönnél, hogy hol a hiba a gondolatmenetedben, ha már nekünk nem hiszel...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 09. 11:31 | válasz | #171
Alapfeltevéseidben tévedsz.

A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhető.)

"a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..."
"És az egyik ebből a szabadesés..."

Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amiről te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehető állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.

És nem, még mindig nem két sebesség eredője a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintő irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merőleges, a Nap felé mutat.
2008. ápr. 09. 11:21 | galéria | válasz | #170
Na, ja, de a pálya kialakulásakor számít nem csak a központi csillag tömege, hanem a bolygóé is. Ez benne van Kepler törvényeiben is.
toto66  
2008. ápr. 09. 11:12 | válasz | #169
Nos ha igaz, hogy a Föld éppen olyan sebességgel kering a Nap körül mint monjuk a Hold (leszámítva hogy az a Földkörül is kering), akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg...
És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredője a pálya!
És az egyik ebből a szabadesés...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. ápr. 09. 10:31 | válasz | #168
Indoklás?
2008. ápr. 09. 10:17 | válasz | #167
Nem sérülne semmi. Másrészt a #166-ban már magad is cáfolod.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. ápr. 09. 09:31 | válasz | #166
Erre mondják a németek, hogy jól összehasonlítottad az almát a naranccsal. Gravitációs kéttest-probléma, vagy Kepler-probléma a neve a dolognak. A keringő test tömege elhanyagolható a központi égitestéhez képest, mint pl. a Föld tömege és a kavics tömege egyaránt elhanyagolható a Napéhoz képest. Egyébként az űrhajókban sem lenne súlytalanság, ha igazad lenne, mert az űrhajót másképpen vonzaná a Föld mint az űrhajóst, hiszen más a tömegük. Ezért az űrhajó egyik oldalához tapadnának az űrhajósok, mert más pályán "mozgatná" őket a Föld mint az űrhajót. Persze ettől lenne egy eredő erő az űrhajón belül, csak úgy magától gyorsulna energiabevitel nélkül, erről álmodik Egely Gyuri, csak sajna nem így van.

Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtől, nem az egyes keringő test tömegétől, ez itt a lényeg.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. ápr. 09. 09:23 | válasz | #165
Mert tegyük fel, hogy egy X tömegű tégla kering a Nap körül. Mi lenne ha keringés közben kettéfűrészelnénk? Kapnánk két X/2 tömegű féltéglát. Ha valóban függene a keringő test tömegétől a keringés pályája, akkor amint kettévágtuk a téglát, irányt váltanának a darabjai, csak úgy maguktól. Akkor is, ha nem adtunk nekik kezdőlökést, vagyis sérülne a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás elve. Továbbá miért különbözne ez a helyzet attól, hogy a két féltégla össze van tapadva? Szóval a pálya nem függhet a keringő test tömegétől, csak a Napétól.

Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitől származik, lehet hogy Newton.
2008. ápr. 09. 09:14 | válasz | #164
Egészen jól belegondoltam, és azért írtam azt, amit írtam. Próbáljuk meg extrém esettel bizonyítani, hogy inkább te tévedsz. Ha az öklömnyi kő helyére mondjuk egy 10-szeres naptömeget képzelünk, akkor is igaz lenne? Mert a tömeg nem számít? Ugye, hogy nem igaz?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. ápr. 09. 09:03 | válasz | #163
Nagy félreértésben vagy, a keringő test tömege nem számít. A Naptól a Föld távolságában a Föld is, és az öklömnyi kő is egy év alatt tesz meg egy kört. Ha picit belegondolsz, ez így logikus.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 20:26 | válasz | #162
"Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... "

Így van.

"Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... "

Ez viszont nem igaz. A szabadesés gyorsulása 9.81m/s^2. Földre, mint bolygóra, meg tengerszint feletti magasságra (valójában távolságra a tömegközépponttól) jellemző érték.

Adott égitestre, mondjuk a Nap körül meg:
a=grav. állandó * Nap tömege / távolság^2
Ugyanebből a képletből jön ki a 9.81 is, csak a Föld tömege van benne, meg az átlagos földsugár.

"És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben..."

De nem! Még mindig nem. Másik topikban már elkezdtük ezt, hadd ne fejtsem ki még egyszer! A súlytalanság az ,ami: a súly hiánya. Az az erő, ami a mozgásodat szabadesésben gyorsítja, nem súlyerő, bár a nagysága pontosan akkora. Nem nevezhetjük súlynak, mert az definíciószerűen az az erő, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Szabadesésben meg ilyen nincs. Tehát súly sincs. Csak egy gravitációs erő, ami gyorsítja a zuhanást...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 20:15 | válasz | #161
Ezt nem mondtam.

Csak rra céloztam, hogy a testek csak úgy nem szoktak tömeget változtatni, pláne nem bolygóméretről kavicsra... Ezért a mozgás és energia-egyenletekben ugyan benne van a tömeg is, de az egyenlet mindkét oldalán ugyanakkora értékkel, így egyszerűsíthetünk vele, elég a sebességeket és gyorsulásokat figyelembe venni, nem kell az erőkkel szórakozni. Így lesz kinematika a kinetikából. Körmozgáshoz elég.

De igazából ez asztrofizikára nem igaz, ott folyton képben van a tömeg is, abban teljesen igazad van.
2008. ápr. 08. 19:45 | galéria | válasz | #160
Pontosan.
Az omega.
2008. ápr. 08. 19:05 | válasz | #159
Ezzel egy picit azért vitatkoznék. Gondolj csak bele: nem mindegy, hogy mekkora a tömeg. Ha a Földet kicserélnéd egy pillanat alatt mondjuk egy öklömnyi kőre, az olyan szépen letérne a Föld keringési pályájáról, mint a vihar (persze ha a kőre ugyanaz a nagyságú és irányú pillanatnyi erő hatna, mint a csere előtt a Földre. Ez persze nonszensz, ez csak elméleti fejtegetés)! Ezért nem lehet a tömeget figyelmen kívül hagyni. Tehát az öklömnyi kő nem tudna a Föld keringési pályáján a Föld keringési sebességével keringeni.
toto66  
2008. ápr. 08. 18:54 | válasz | #158
"A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli "
Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben...
2008. ápr. 08. 18:06 | galéria | válasz | #157
Pontosan.
A gyorsulás, az gyorsulás, függetlenül attól, hogy egy bazi nagy tömeg gravitációs vonzása okozza, vagy egyenletes mozgásról átvált valami gyorsuló mozgásra.

A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli - mindig van egy centrifugális erős, amely rápasszíroz a forgásközponttal ellentétes falra, felületre, így OLYAN MINTHA gravitációs HATÁS ÉRNE. És minél gyorsabban forogsz, annál erősebb ez a gravitációs hatás.

Ebből persze leehtne meredek következtetéseket levonni, de ezt a dús fantáziájú fórumozókra hagyom.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 17:15 | válasz | #156
Nem kell "le"menni az erőkig, a tömeggel folyton leosztunk mindkét oldalon, úgyhogy elég a sebességekkel/gyorsulásokkal számolni...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 17:13 | válasz | #155
Részemről inkább ez, mint a zsidózás.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 17:12 | válasz | #154
"és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak""

Már leírtam, leginkább a kifejezés használatával van bajom. Szabadesést leginkább csak homogén gravitációs mezőben tudunk értelmezni. Zuhanó kalapács, fel-fel dobott kő... Ha van a gravitációs mezőre merőleges sebességkomponens, akkor inkább hajítás. De ez is inkább csak analógia, asztrofizikában nem úgy hívjuk, hogy hajítás, vagy szabadesés. Addig oké, hogy "szabad", mert más erő nem hat rá (elhanyagoljuk), meg végülis "esés" is, mert a gravitáció hatására történik, de valahogy az űrben mozgó bolygókra nem tudom azt mondani, hogy "esik".

"Az ellipszis pálya ..."

Ez így igaz, csak hívjuk már "gravitációs erő irányá"-nak, ha lehet! :)

"Érthetőbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következő pillanatban levő helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merőleges sebesség vektor...."

Ez viszont nem teljesen korrekt. A mozgás irányára merőleges vektor az gyorsulásvektor, nem sebesség. Mivel merőleges a sebességvektorra, így nem gyorsít/lassít, hanem irányt változtat.
2008. ápr. 08. 16:24 | galéria | válasz | #153
jaj, ti annyit tudtok okoskodni...
2008. ápr. 08. 16:07 | válasz | #152
Az általad két különböző hozzászólásból összemosott dologra kissé zagyva lett.
"Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?" - én ilyet nem írtam. Pont azt írtam, hogyha nem keringene valami a Nap körül, hanem nulla lenne a sebessége, akkor szabadeséssel esne bele a Napba.
Az égitestek általában elliptikus pályán keringenek (gyk: a kör speciális ellipszis)
A röppályák az erőhatások miatt olyanok, mint amilyenek, nem a sebességük miatt. A sebesség is vektormennyiség (és lényeges is), de ha már sebességgel akarsz számolni, akkor inkább impulzussal számolj. Ugyanis a tömeg és a sebesség a lényeges. Azért tud valami keringési pályán maradni, mert az erőhatások eredője mindig érintőleges.
toto66  
2008. ápr. 08. 15:31 | válasz | #151
A szabadesést (a középont felé mutató sebességvektort) a gravitáció hozza létre.
A szabadesés gyorsulása, pedig nem más mint a centripetális gyorsulás...
toto66  
2008. ápr. 08. 15:28 | válasz | #150
Érthetőbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következő pillanatban levő helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merőleges sebesség vektor....
A két vektor hosszának arányától függ a pálya
toto66  
2008. ápr. 08. 15:16 | válasz | #149
Ugyan azt írjátok le amit én...
Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?
Milyen közeg lassítaná, és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak" Az ellipszis pálya egy olyan sebesség miatt van amelynek az íránya a szabad esés írányára mindig merőleges és a szabadesés gyorsulása miatt...
Ha az első sebbeség minnél nagyobb annál elnyúltabb az ellippszis, egész addig amig át nem megy hiperbolába, ha meg (a kör pályánál) lassabb spirál pálya lenne. (a spirál a Napban végződne).
2008. ápr. 08. 14:15 | válasz | #148
Ha a Föld valami miatt lefékeződne (a pályán maradáshoz szükséges keringési sebessége csökkenne), akkor belezuhanna a Napba. Persze nem nyílegyenesen, hanem spirálisan. Ha nullára csökkenne hirtelen a sebessége, akkor pontosan a Nap felé zuhanna.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 14:07 | válasz | #147
Az a mondat így is-úgy is zagyva, tökmindegy volt, hogy hol kötök bele.
2008. ápr. 08. 14:06 | válasz | #146
Szerinted a Nap és a Föld között nincs gravitációs erő?
Egyébként ugyanaz az elv, mint a műholdak esetében.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 14:04 | válasz | #145
gravitációs állandó x földtömeg x naptömeg / Föld-Nap táv négyzet

Ez egy erő, a Föld tömegközéppontjára hat, a mozgásának irányára merőleges, pont a Nap felé mutat. Ettől az erőtől "kanyarodik" körpályára a Föld.
2008. ápr. 08. 14:04 | válasz | #144
""de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért" - szövegértés nem megy? Jól fogalmazta meg, csak egy kicsit körülményesen.
toto66  
2008. ápr. 08. 13:21 | válasz | #143
A négyzetes dologban igazad van, de mi tartja pályán a Földet?
toto66  
2008. ápr. 08. 13:10 | válasz | #142
Ok!
2008. ápr. 08. 13:04 | galéria | válasz | #141
húúúúhaaaa, hát most nem tudom, hogy mit reagáljak... állítólag segít a gyógyszerezés.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 12:59 | válasz | #140
"Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk"

Ez igaz

"de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"

de, azért

"hiszen minden írányból azonosan hatna ránk"

ami ugyanaz.

Felfoghatjuk a Földet egy nagy golyónak, aminek a felszínén állunk. Akkor nem mindegy a sugara a gravitáció szempontjából.
Illetve kezelhetjük csillagászati léptékben, egy pontszerű tömegnek, akkor mindegy a sugara.

Ha a Föld tömegközéppontjában vagy, akkor mindkét modellt követve 0 a gravitáció, egyrészt a gömb anyagának a "széthúzó" gravitációja szempontjából, vagy azért, mert a pontszerű tömegtől 0 a távolság.

"másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk."

Hát, ööö, nevezzük inkább ferde hajításnak. Ha már mindenképp középiskolás házifeladat szintű analógiát akarunk ráerőltetni... Szerintem az ilyen fogalmaknak, hogy szabadesés, leginkább csak állandó irányú gravitációs mezőben van értelmük (tehát a Föld felszínén, a görbületét elhanyagolva), térben a gravitáció már inkább vektoros erőösszegzés. Pl nincs "lefelé" irány, amerre a gravitációnak kijelölt iránya van és amerre szabadesés végbemegy...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 12:48 | válasz | #139
"Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt."

Ez hatalmas tévedés. Newton jól felírta azt a képletet, működik az rendesen. (persze ha nem végtelen tömegekről, fénysebességről, ilyesmiről beszélünk)

Az összefüggés a gravitációs erőre:
F=G(m1*m2)/r^2
vagy a gyorsulásra:
g=G*m2/r^2

Az bizony négyzetes. És ezért tökmindegy, hogy 6757km, vagy 6757km és 1 méter négyzetével osztasz.

"Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám."

A Föld tömege meg egy nagyon nagy szám. A matematika ilyen trükkös dolog, hogy egyszerre kezeli a kettőt... :P
toto66  
2008. ápr. 08. 12:45 | válasz | #138
Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk, de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk, hanem mert egyrészt a Föld tömegvonzásának eredője 0, hiszen minden írányból azonosan hatna ránk, másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk.
toto66  
2008. ápr. 08. 12:35 | válasz | #137
"Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?"
Nem ez a lényeg. Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt. Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám.
A másodikra:
Persze az emberben ez az érzet, de én a fogalmat nem így értettem. Azért használtam érzetet, mert valójában a világegyetem összes anyaga fejt ki ránk gravitációs erőt, mégha az sokszor kimutathatatlan is...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 12:21 | válasz | #136
Nem, a súlytalanság képzetét a súlytalanság okozza. Hogy a belső szervek nem nehezednek az alattuk lévőre, nem a megszokott érzést adják. "Megemelkedik" az ember gyomra.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 08. 12:19 | válasz | #135
"Nos ha ez így lenne akkor 1 m-re a Földtől lenne mondjuk 10m/s*s a gyorsulás 2 m-re ez 10/4m/s*s, ami nem igaz tehát valamit félre olvastál..."

Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?

toto66  
2008. ápr. 08. 11:11 | válasz | #134
De, csak dolgozom közben, és nincs időm végig írni.
Sippie  
2008. ápr. 08. 11:08 | galéria | válasz | #133
toto, ez egy hsz-be nem fért volna el? :D
2008. ápr. 08. 10:03 | válasz | #132
Nah, megint a szokásos "szinvonal" Tipikusan témába vágó hsz-ekkel tele.
toto66  
2008. ápr. 08. 09:51 | válasz | #131
Így súlytalanság képzetét a szabadesés okozza, és nem a világűr velejárója...
toto66  
2008. ápr. 08. 09:47 | válasz | #130
Tehát ugyan az a rendszer nagyben mint a Földkörül keringő objektumok rendszere...
toto66  
2008. ápr. 08. 09:46 | válasz | #129
És az egész naprendszerben igaz: minden szabadeséssel esik a Nap felé, ha távolodni akarsz a Naptól gyorsítanod kell!
toto66  
2008. ápr. 08. 09:04 | válasz | #128
Azért írtam, hogy elég eltérő a naprendszerber a gravitációs erő, ezt felhsználták már űreszközök gyorsítására is (pl:Voyager)!
toto66  
2008. ápr. 08. 08:59 | válasz | #127
A Föld távolsága átlagosan kb.: 149 000 000 Km
Ebből adódik hogy a Nap gravitációja a Földre 1/400-a annak mint ami a Naptól 1m-re hatna rá...
toto66  
2008. ápr. 08. 08:50 | válasz | #126
A gravitáció 100 000 000 000/6,67 m távolságban csökken 1/4-ére...
Ami 14 000 000 Km!
2008. ápr. 08. 08:24 | galéria | válasz | #125
A korábbi hozzászólásoddal kapcsolatban: nyilván hatnak valamennyire a bolygók, csillagok, de attól mondjuk, hogy a 10 g 9,9 lesz, nem hinném, hogy annyira sokat nyomna a latban.
toto66  
2008. ápr. 08. 08:09 | válasz | #124
Volt erről egy cikk régebben az SG-n.
Valahogy a lőkéshullámokat használná fel.
toto66  
2008. ápr. 08. 08:01 | válasz | #123
Hát igen a gravitációs állandó maradt ki...
toto66  
2008. ápr. 08. 07:57 | válasz | #122
"Nah most 5 perc google után valami olyan találtam ,hogy a gravitációs mező ereje a a távolsággal négyzetes arányban csökken.Valószínűleg egy idő után meg is szűnik"
Nos ha ez így lenne akkor 1 m-re a Földtől lenne mondjuk 10m/s*s a gyorsulás 2 m-re ez 10/4m/s*s, ami nem igaz tehát valamit félre olvastál...
Persze a távolsággal csökken a gravitáció, de nem ennyire, valami kimaradt a képletből, megnézem!
2008. ápr. 08. 05:53 | válasz | #121
''Ja és hogy mi a lópikulának odamenni a Marsra?
Úgy értem 1X, hogy kitűzzük az amcsi zászlót.
Mert a tartós bázisnak azért én is látnám értelmét, de az ilyen amcsi elnökválasztási kampány részeként megvalósuló projekteknek nem.''

-Például azért, hogy egyszer majd terraformáljuk...

(Vagy ha már itt szétlőttünk mindent, akkor majd ott folytassuk.)
2008. ápr. 08. 05:46 | válasz | #120
''Mountain stone weta can survive being frozen for months at a time in a state of suspended animation down to temperatures of -10°C. This is because their haemolymph (the insect equivalent of blood) contains special proteins which prevent ice from forming in their cells''
Sippie  
2008. ápr. 08. 02:42 | galéria | válasz | #119
vagyis recesszió, nem szecesszió késővan
Sippie  
2008. ápr. 08. 02:39 | galéria | válasz | #118
a hippikorszak olyan volt mint manapság az emo korszak (csak kicsit nagyobb :D)... sokan követték a példát, de ugyanúgy vannak kivételek akik meg nem. Most erre alapozni egy tudományos szecessziót szerintem fölösleges. Zsenik meg mindig fognak születni, akik majd feltalálják a nekünk jó dolgokat. Bár jó lenne ha a hadi kiadásokon kívül költenének orvostudományra is, mert sokat érünk egy fejlett vadászgéppel, vagy atombombával, ha közben megdöglünk rákban.
Sippie  
2008. ápr. 08. 02:20 | galéria | válasz | #117
ez a legkisebb a gond... tápanyagot intravénásan simán lehet adagolni.
Sippie  
2008. ápr. 08. 02:15 | galéria | válasz | #116
szerintem irreális időintervallumról beszélsz... ha azt nézzük hogy az első repülőgépektől kezdve, az első űrhajóig kb 60 év telt el, akkor ez a többszáz éves várokazási idő amit te írsz egy baromság.
Aviak  
2008. ápr. 07. 23:47 | válasz | #115
Hát én meg nem csókolnám csipkerózsikát, miután fölébred, ha pár évig kénhidrogént szívna.
2008. ápr. 07. 23:12 | galéria | válasz | #114
Csak halkan jegyzem meg, hogy lehet még csócsálni, de a téma igazából ki van tárgyalva.
Én nem jelentkeznék önkéntesnek, hogy kénhidrogénnel hibernáljanak, mert még szeretnék éldegélni valamennyit.

A másik: az anyagok ("szerek") az állatokra más-más módon hatnak. Mondom a releváns példát: a monguz, vagy szurikáta köztudomásúan (?) legyőzi a mérges kígyókat: kobrát is.
De előfordul, hogy a kígyó megmarja, és ilyenkor a földhöz vágja magát, majd 10 perc múlva felocsúdik, és megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ennyi idő alatt bontja le a szervezete a mérget. Na ezt csináljátok utána!
Amúgy, annyira nem hülyeség, mert hallottam olyan, hogy valahol messze Afrikában, talán a mesebeli Abesszíniában van egy törzs, amelynek tagjai azzal szórakoznak, hogy megmaratják magukat a skorpióval, de csak csínyján, és mindig növelik az adagot. Ááállítólag több ilyen maratás után immunisak lesznek egy öreg, beteges skorpió marására.
Gomb?
2008. ápr. 07. 22:49 | galéria | válasz | #113
Könnyen lehet....
Mindenesetre, kíváncsi vagyok, arrakistor meg fog-e jelenni mostanság, vagy netán letiltották?

2008. ápr. 07. 22:37 | válasz | #112
Ha ez igaz, akkor provokátor.
LPG  
2008. ápr. 07. 22:35 | válasz | #111
Hogyan kell elképzelni egy atom-meghajtású űrjárművet? Hogyan hasznosítja a folyamatot?
LPG  
2008. ápr. 07. 22:20 | válasz | #110
domez128 = arrakistor
LPG  
2008. ápr. 07. 22:18 | válasz | #109
Utoljára kérlek, hogy olvasd vissza ezt a fórum topicot. Talán akkor rájönnél hogy tök fölöslegesen és alap nélkül cseszegetsz engem, ráadásul csak engem. Én _is_ elmondtam a véleményem valamiről, és azt hiszem abszolút nem "zsidóztam" hanem maximum róluk mondtam el a véleményem egy részét. Nem utálom őket, hanem ugyanúgy lexarom őket, ahogy a magadfajtát. Ha ez nem tetszik neked, szíved joga. HA BEFEJEZTED a hülyeségeidet, talán átadhatnád a helyet a fórumhoz kapcsolódó dolgoknak. Ugyanis a szót te terelted el barátom, nem én!
LPG  
2008. ápr. 07. 22:13 | válasz | #108
Rettentő felháborító, hogy nincs moderáció a fórumon...csak fel kelljen háborodni valamin végre. Vigyázz Epikurosz mert te is egy mocskos náci leszel, ha sokat jár a szád - már most túl mentél minden határon.

Szerintem jól látod a dolgokat. A nagy dolgokhoz erős alapok kellenek, az irány egyszerűen pocsék.
2008. ápr. 07. 22:11 | válasz | #107
Megtettem te seggfej , de igazából semmi nem indokolja a zsidózásodat ..! Ja ,,, ha akarunk mindenbe bele lehet magyarázni mindent . De tudod mit ,én vagyok a hülye , hogy szóba állok egy ilyen primitív ősemberrel …..!!!!
LPG  
2008. ápr. 07. 22:07 | válasz | #106
Valamennyi mindenhol van. A galaxisokat mi tartja össze? Ehhez nem értek..
LPG  
2008. ápr. 07. 22:04 | válasz | #105
Olvasnád vissza a fórumot te faszkalap.
2008. ápr. 07. 21:54 | válasz | #104
ez az egész totyik egy szegénységi bizonyítvány. az sg-n nincs moderáció? nincs senki, aki az ilyen gusztustalan arcokat egyszerűen kitörölje? hihetetlen számomra, hogy ilyen alacsony a színvonal. szégyen.
2008. ápr. 07. 21:52 | válasz | #103
Nézd , te így látod a dolgokat , ehhez szíved joga , bár szerintem téves a látásod . De miért kell egy tudományos vagy legalább is annak induló és látszó cikkből kihozni az antiszemitizmust és a rasszizmust ? Mindegy mi az írás alapja vigyünk bele egy kis zsidózást ? Igaz , ez ma elég trendi ….!!!!!!
2008. ápr. 07. 21:51 | galéria | válasz | #102
kicsit zagyvára sikerült, de most nincs türelmem tisztázni.
2008. ápr. 07. 21:45 | galéria | válasz | #101
Bravó, feltaláltAD A spanyolviaszt.
2008. ápr. 07. 21:43 | galéria | válasz | #100
Mondjuk, a témához ez a zs-zás annyiban hozzátartozik, hogy Európa, USA fejlődése nem jó irányba tart, kb. 1990 óta. Ha elvégzem a kivonást:
1990-1968 = 22 év
+kb. 20 év (mert már egyetemisták voltak), vagyis 40-45 év között.
Szóval 1990. körül és után jutott el a kábítószerező hippi nemzedék oda, hogy a belőle jövő politikusok kerültek erős hatalmi pozíciókba, tudományos intézmények, cégek stb. élére. És elkezdődött a romlás korszaka.
Egyesek ezt demokratizálásnak hívják, de az erkölcsi erőforrások olyan felélése zajlik, hogy kb. 30 év múlva az a korszak köszönthet ránk, mint ami volt 1784 után Franciaországban. Háborúskodásra, nagy szavakra lesz energia, de érdemi fejlődésre nem nagyon. Ugyanis, az űrkutatás nem abból áll, hogy na adjunk neki, lőjünk fel egy rakétát, hadd menjen a Marsig. Az űrkutatáshoz kell a szellemi bázis, a háttéripar, az oktatás, a robotoló adófizetők. A barbárok erre nem fognak vállalkozni. Irán lehet, hogy össze tud szerelni pár atombombát, sőt, akár űrhajót is, de tartós fejlődést produkálni nem tud.
Na, de hogy jön ide Izrael? Izrael '90 előtt a körkörös védelmét fejlesztgette, de még korábban Dél-Afrikával együttműködve gyártotta atombombáit. Az együttműködés logikus, hisz 2 apartheiden alapuló államról volt szó. A DAK bukott, Izrael maradt. Európára meg ráadták a demokrácia ruháját, amely rövid távon jónak tűnt, de hosszú távon én nem vagyok nagyon optimista. Na, fecsegtem eleget.
Kornan  
2008. ápr. 07. 21:35 | válasz | #99
Nah most 5 perc google után valami olyan találtam ,hogy a gravitációs mező ereje a a távolsággal négyzetes arányban csökken.Valószínűleg egy idő után meg is szűnik.
2008. ápr. 07. 21:24 | válasz | #98
Nem az a kérdés , hogy lén ki vagyok ! Hanem az hogy TE kivagy , milyen alapon zsidózol , egy teljesen más témájú ügy kapcsán , miért kevered bele a zsidóságot ? De neked aztán teljesen mindegy , a lényeg , hogy te
vagy arabozol , vagy zsidózol . Ráadásul , még hülyeségeket is írsz ,nem kéne okoskodnod , nem áll az jól neked ! Azt hiszem ez nem humorérzék kérdése . Jó lenne , ha már ezzel a témához írsz , maradj a tárgynál
toto66  
2008. ápr. 07. 21:16 | válasz | #97
Egyébként a sebesség fontosabb a tömegnél, ha a keringést nézzük.
Pl.: azok az égitestek (mérettől függetlenül) a Napba hullottak amelyeknek kicsi volt a sebességük a naphoz képest, illetve (szintén mérettől függetlenül) azok az égitestek elhagyták a naprendszert amelyek túl gyorsak voltak, a kettő között pedig a pályára álltak vannak...
De ehhez mindenképp kell a gravitáció...
toto66  
2008. ápr. 07. 21:11 | válasz | #96
" gravtiácós erő bolygók,csillagok esetében meddig terjed,vagy ,hogy gyengül-e valahonnan azt nem tudom."
A naprendszerben legalább olyan gravitáció működik, hogy egy Jupiter nagyságú bolygót is pályán tud tartani, tehát egyáltalán nem mondhatjuk, hogy a naprendszerben nincs, vagy csak nagyon kicsi...
LPG  
2008. ápr. 07. 21:08 | válasz | #95
Bocs Kornan, nem neked írtam a választ. (#93)
LPG  
2008. ápr. 07. 21:04 | válasz | #94
Miért ki vagy te? Olvasd vissza a fórumot. Aztán megtudod, hogy "hogy jön ide már megint a zsidóság".
Hát úgy, hogy egy szellemileg veled hasonló szinten álló barátod úgy adta elő magát, mint most te. Másrészről viszont teszek a véleményedre, humorod meg abszolót nincsen.