Bedokkolt az új európai teherűrhajó
2008. április 4. 10:28, péntek
Közel egy hónap navigációs tesztsorozatára tette fel a koronát csütörtökön a Jules Verne teherűrhajó, amikor teljesen automatikus rendszerével sikeresen bedokkolt a Nemzetközi Űrállomásra.

Hirdetés

A csatlakozási művelet utolsó szakaszát csigatempóban végző automata szállítójármű (ATV) magyar idő szerint tegnap 15 óra 52 perckor kapcsolódott össze az állomás Zvezda moduljával. Az alaposan megtervezett manőversorozat több mint négy órán át zajlott. "Nincs utasítás" - közölte az állomás orosz repülésirányítója, Jurij Malencsenko a dokkolás előtti pillanatokban. Malencsenko volt az, aki a Zvezdából egy irányítópanel mellől kísérte figyelemmel a manővert, készen arra, hogy gond esetén kiadja a csatlakozást leállító utasítást. Erre egészen addig lett volna ideje, míg az ATV egy méteres távolságon belül nem kerül az állomáshoz. Ha ez után szakítja meg a manővert az már több kárt okozott volna, mint hasznot. "A paraméterek nominálisak, várjuk a kapcsolódást" - folytatta az üzenetet a kozmonauta, majd nem sokkal később jelentette, hogy az összekapcsolódás megtörtént. Utóbbi hallatán a toulouse-i ATV irányító központban tapsvihar tört ki.


"Az ATV sokkal több, mint egy egyszerű teherhajó" - mondta Daniel Sacotte, az Európai Űrügynökség emberi űrrepülési, mikrogravitációs és felderítési programjának igazgatója. "Ez egy intelligens és sokoldalú űrhajó, ami most bizonyította példátlan képességeit". Sacott szerint a Columbus laboratórium beüzemelésével és a sikeres ATV manőverrel Európa végre teljes jogú tagnak érezheti magát az űrállomás programban. A NASA igazgatója, Mike Griffin elismerését fejezte ki európai kollégáinak a dokkolást követően. "Rendkívül büszke vagyok, és elégedett európai partnereinkkel az automatikus összekapcsolódás sikeres demonstrációját illetően. Ez a teljesítmény újabb példája a nemzetközi együttműködés által elért fejlődésre" - mondta.


A csütörtöki randevú előtt a Jules Verne automatikusan repült át több irányponton, kizárólag GPS navigációs rendszerére és négy lézeres műszerére hagyatkozva. Az űrhajó 14 óra 33 perckor kapcsolt át a GPS adatokról optikai módba, ekkor 249 méterre volt az állomástól. A dokkoló rendszert az előző hét szombatján és hétfőn is átfogóan tesztelték, biztosítandó a csütörtöki éles bevetést. 15 óra 15 perckor már 20 méterre közelítette meg az űrkomplexumot. Ezen a ponton 20 percet időzött, megfelelő állásba igazítva dokkoló szondáját a Zvezda végében található fogadó kapuval.


A Jules Verne ATV az orosz modulból nézve, 246.5 méteres távolságból

Ezt követően 11 méterre csökkentette a távolságot, várva a földi központ engedélyére a manőver befejezéséhez, amit másodperceken belül meg is kapott. A végső megközelítés 7 cm/másodperc sebességgel zajlott, kevesebb, mint 10 cm pontossággal - ezeket a számokat annak fényében kell értékelni, hogy az egységek közben 340 km magasan, 28 000 km/órás sebességgel száguldottak. Az ATV ezután engedte ki dokkoló szondáját - ami 10 méter távolságra nyúlik ki, legszélesebb pontjánál az átmérője 4,5 méter -, ami szép lassan becsatlakozott a Zvezda fogadó kapujába és behúzta a busz méretű űrhajót, mely nyomáskiegyenlített tároló részében több mint 1100 kilogramm szárazrakományt juttatott el az űrállomásra.

Az átrakodás első előkészületeire a mai nap kerül sor, de az ATV szombaton sem tétlenkedik: rakétái segítségével pályakorrekciót hajt végre az űrállomás számára. Az ellátmány, az alkatrészek, az új ruhák tényleges átvitele, valamint a friss víz átpumpálása hétfőn veszi kezdetét. Később a hurcolkodást folytatják az űrállomáson felhalmozódott hulladék kihordásával, illetve az elhasználódott vízkészletek visszapumpálásával az ATV tartályaiba. A Jules Verne négy hónapot tölt az ISS-hez csatlakoztatva.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tripax  
2008. ápr. 07. 22:07 | válasz | #27
Bocs megverték.
Tripax  
2008. ápr. 07. 22:06 | válasz | #26
Áruld már el hogy van ez a megveték az oroszokat rész :D
2008. ápr. 07. 12:54 | galéria | válasz | #25
Hát pont ez a probléma. Hibás ill. rossz motiváció. Azonkívül pont ezért tart ott jelenleg a Hold kutatás ill. más (pl Mars) égitestek kutatása: sehol, a béka segge alatt. Megverték a ruszkikat, cél teljesítve, missziók leállítva, Pénz megvonva az űrkutatástól, akta lezárva, the end. Ha abból indulunk ki, hogy 69-ben leszálltak a Holdon, most 2008-ban már Holdbázison kellene állandó emberi jelenléttel dolgozniuk a kutatóknak, pl egy Mars-misszió keretein belül hajót indítani az alacsony gravitációs Hold-ról, és/vagy ennek a hajó üzemanyagául szolgáló hidrogént, oxigént bányászni a Holdon található jégből, vagy akár a Hold sötét oldalának pozitív hatását kihasználva az optikára (sötét ugye) teleszkópot telepíteni oda, olyan megfigyeléseket végezni ezzel, hogy amikor a Hubble képeitől összepisálták magukat, ettől összefosná az összes csillagász magát a gyönyörtől, stb, millió dolgot fel lehetne sorolni még. Ezzel szemben mi van most? Újból tanulják a Holdra való leszállást... hát én ezért nem fogom megköszönni a hidegháborúnak az alatta véghezvitt fejlesztéseket, űrkutatási eredményeket.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. ápr. 06. 01:54 | galéria | válasz | #24
Persze, így kellene. LEO-ra scramjet/rakéta hajtóműves, csak személyszállító űrsiklók, és külön teherszállító táv/automatikus teher űrsiklók ember nélkül, előbbihez hasonló hajtóművel, így mivel a nagy hajók nem térnek vissza a légkörbe azoknak hőpajzsot se kell cipelni(bár a belépő siklókra is elég lenne kisebb hőpajzs, ha "skip reentry"-vel lépnének be) de a nagy űrhajókra bizony kell a rakétahajtómű, mert ionhajtóművel nagyon lassan lehetne egyre magasabb földkörüli pályára kerülni, majd napkörüli pálya magasságát emelni, így több évtized lenne mondjuk a jupiter elérése (smart-1-nek 13 hónap kellett a holdhoz, úgy hogy nem is LEO-ról, hanem GTO-ról indult). Rakétahajtóművel lehet csak egy normális elnyújtott utazó pályát kialakítani, amivel már elviselhető ideig tart az utazás, ionhajtóművet rakétahajtóművel való indulás után korrekcióra, és egy kis plusz sebesség elérésére lehet használni.
Midas  
2008. ápr. 05. 13:45 | galéria | válasz | #23
grat
2008. ápr. 05. 11:38 | galéria | válasz | #22
Buszke vagyok!

ESA rlz!
2008. ápr. 04. 22:33 | válasz | #21
Háború nélkül nem szép az élet :P

Amúgy ez hatalmas előrelépés szerintem.
2008. ápr. 04. 20:41 | válasz | #20
biztos félrefordították, mert az egész szerkentyű 4,5 méter átmérőjű. viszont mikor egy hónapja volt hír, hogy páláyra állt, akkor a wikipedian találtam még kis ábrát is, hogy egy apró kis fémkúpot lő ki csatlakozáskor és az utolsó pár métert már madzagon lógva teszi meg. annak a fémdarabnak az átmérője lehet kb 4,5 centiméter. úgy emlékszek 11 vagy 12 méter távolságban lövi ki.
2008. ápr. 04. 17:53 | válasz | #19
...en szeretnek elmaszkalni innen, jo messzire, ahol nem el egy politikus sem!
2008. ápr. 04. 17:52 | válasz | #18
Na azért azt se feledjük el, hogy igencsak sokat köszönhetünk a fegyverfejlesztéseknek és a rivalizálásnak. Gondoljunk csak a hidegháborúra. Gondolod, hogy csak a felfedezés kedvéért embert küldtek volna a Holdra(valószínűleg igen, de nem 1969-ben). Aztán ott van még a rakétahajtómű, az atombomba-reaktor. Szóval nem azt mondom, hogy öldökölnünk kell egymást, de azt be kell látnunk, hogy a háborúk általában felgyorsítják a technológiai fejlődést.

Szerintem, azért elég nagy szó, hogy a közel sem egységes Európa ilyen űrhajót tudott építeni.
toto66  
2008. ápr. 04. 16:37 | válasz | #17
Hát ha akkora, hogy "pest megyében kő kövön nem marad" akkor fújhatjuk a kutatást meteoritkutatásilag...
De az is igaz, hogy az emberek "szétmászkálnak" a naprendszerben azzal fejlődik az ilyen kastasztrófáknak a kutatási lehetősége is, hiszen ott kint még reálisabb esélye van egy ilyen találkának (mivel olyan pályákon is haladnak az űrjárművek amelyeken nem 4 milliárd éve kering bolygó, kiűrítve a nagyobb objektumoktól azt...
2008. ápr. 04. 15:15 | válasz | #16
Hát én már azzal is elégedett lennék, ha egy kis pénzt a meteoritkutatásba fektetnének, mert jelenleg még mindig bármikor, anélkül hogy előre tudnánk, a fejünkre potyoghat egy akkora jószág, hogy itt pest megyében kő kövön nem marad.
Szerintem ez fontosabb lenne, mint szétmászkálni a naprendszerben.
2008. ápr. 04. 14:18 | galéria | válasz | #15
Pontosan.
2008. ápr. 04. 13:24 | galéria | válasz | #14
Én ezzel nem értek egyet. Hogy mekkora azon lehet vitatkozni, de igenis "fegyvertény" ill. én inkább előrelépésnek nevezném. Eddig nem volt teljesen automata teherűrhajó de most lett - ezt hogy neveznéd akkor ha szerinted nem előrelépés? Hja, hogy ettől még nem landoltunk a Proxima Centauri rendszerben? Sajnos az élet nem szélesvásznú, ahol 1hét alatt fölépítenek két hiperszuper űrhajót és megmentik vele a világot... De lehet ezen változtatni. Tessék levelet írni a Bushnak, meg Bin Ladennek, meg az összes szarkavaró államfőnek, hogy béküljenek ki és fegyverek helyett inkább űrkutatásra költsenek! Tudom naív vagyok... :)
NEXUS6  
2008. ápr. 04. 13:07 | galéria | válasz | #13
Én is jobban szeretném ha pl kis, többször-felhesználható űrsiklók vinnék fel az embereket LEO-ra, onna meg ion-hajtóműves nagy batárok hordanák szét az embereket szerte a Naprendszerbe, és az egész űrtevékenységhez mindent, már onnan fenntről biztasítanánk, energiát, nyersanyagot, mindent.

De nem ez a helyzet! Lehetne, de nem ez. Kb amit Irak szétgyalázására költött a nyugat abból meg lehetne valósítani, de nem arra költötték.

Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Európának.
T0nk  
2008. ápr. 04. 12:58 | válasz | #12
Ezt a dokkoló szondás dolgot szerintem valaki erőteljesen félrefordította. Nincs ott semmiféle behúzodckodás.
Hun7eR  
2008. ápr. 04. 12:37 | válasz | #11
Sokkal többet nem tehetnek, ha kiadják az utasítást a dokkolás leállítására, akkor az ATV önműködően eltávolodik az állomástól és biztonságos távolságban parkolópályára áll, ahol lefuttathatók az ellenőrzések rajta, majd a hibajavítások és ha ez kész, akkor megkísérelhetik a dokkolást újból végrehajtatni vele, vagy visszatéríthetik a légkörbe. Erről ír az SG-n megjelent beharangozó is.
Alexease   2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 03. 10. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. ápr. 04. 12:29 | galéria | válasz | #10
Annak akit jobban erdekel a tema, es vizualis tipus: ESA TV, tobb 100 GByte High/HD minosegi film a temaban (publikus cim!):
ftp: esa.contentcoders.com
login: esa
password: ftp4esa

WinT  
2008. ápr. 04. 12:27 | válasz | #9
Gondolom azért tehetnek többet is, csak jó esetben nincs rá szükség.
Hun7eR  
2008. ápr. 04. 12:23 | válasz | #8
Van itt még egy tévedés... A Progresszek valóban pilóta nélkül repülnek, az összekapcsolódás azonban emberi irányítással, konkrétan távirányítással zajlik, miközben az ATV teljesen automatizált, azaz az állomás megközelítésétől egészen a dokkolásig szükségtelen az emberi beavatkozás, annyit tehetnek csak hogy leállítják a manővert.
aRoma  
2008. ápr. 04. 12:02 | válasz | #7
de eu szempontjából igenis, fejlődés!

2008. ápr. 04. 11:24 | galéria | válasz | #6
szép volt, hajrá európa :]
Cat  
2008. ápr. 04. 11:13 | galéria | válasz | #5
Te ezt hatalmas fegyverténynek tartod, szerintem meg pusztán létszükséglet, egy kötelező gyakorlat letudása, ami nélkül az űrállomás életképtelen lenne. Ez nem fejlődés, ez csak a jelenlegi helyzet fenntartása és konzerválása. A fejlődés az ezután kezdődne.
Thrawn  
2008. ápr. 04. 11:05 | válasz | #4
"Egy-egy AT V maximálisan 5,5 tonna száraz terhet (élelmiszerek, különböző technikai eszközök, az új kísérletekhez tartozó felszerelések, ruhák, személyes tárgyak, ajándékok, postai küldemények stb.), 840 kg vizet, 100 kg gázt és 4,7 tonna üzemanyagot képes az űrállomáshoz feljuttatni"

Csak kijön az a 11 tonna.
NEXUS6  
2008. ápr. 04. 11:02 | galéria | válasz | #3
Tudsz még szerkeszteni?
Merhogy van 1-2-3 tárgyi tévedés.
Az ATV tömege 20 tonna, az Ariane5 terhelhetősége is kb ennyi, merhogy azzal lőtték fel.
A Verne kb 8 tonna terhet vitt fel és 6,5 tonna szemetet fog az állomásról eltávolítani.
A Progress terhelhetősége kb 2,5 tonna, a jármű tömege is kevesebb 8 tonnánál.

Ja amúgy a Progressek 1978-tól vannak vagy is nem 40, hanem 30 éve.

De a hír igaz valóban ez Europa első teher űrhajója!;)))
Pont az első.
Cat  
2008. ápr. 04. 10:49 | galéria | válasz | #2
Dehogy, amit ez megcsinált, azt a progresszek 40 éve meg tudják csinálni. Az űrrepülőket se váltja ki, mert csak azok képesek 11 tonna terhet egyszerre felvinni, annyit, mint 2 Jules Verne. Amiben ez első, hogy ez az első európai teherűrhajó. Pont :)
NEXUS6  
2008. ápr. 04. 10:39 | galéria | válasz | #1
Hát ez az űrhajó nem olyan látványos mint a zürrepülő, de legalább olyan fontos az űrálomás szempontjából. Ráadásul miután végleg leállítják az ürrepülőket, jó darabig ez lesz a legnagyobb teher és szemétszállító;) jármű.