CAD szoftverek és virtuális avatárok segítségével a jövőben sokkal rugalmasabban és gyorsabban történhet a ruhák tervezése és az emberek akár személyre szabott ruhákat is vásárolhatnak majd.

Hirdetés

A kutatók már évek óta dolgoznak olyan megoldásokon, amelyeknél a ruhák virtuálisan, számítógépes próbababák segítségével megtervezhetők, mely által nem kevés időt és energiát lehetne megtakarítani. Német szakemberek kifejlesztettek egy ilyen rendszert, amelynél az összes próba a számítógép képernyőjén történik meg és a próbababa egy avatár. A virtuális személy pontosan úgy néz ki, mint a vásárló, minden adata, szélessége, magassága stb. megegyezik vele. "A virtuális divattervezés egyre népszerűbb. Az elmúlt években elterjedt a CAD szoftverek használata a ruhakészítésben. A jövőben azonban már 3D-s tervezésre is lehetőség lesz" - közölte Martin Rupp, a Hohensteini Kutatóintézet ruházattechnológiai részlegének vezetője.

Arnulph Fuhrmann, a Fraunhofer Intézet Grafikai Adatfeldolgozási Intézetének (IGD) egykori kutatója már megalkotott egy olyan eljárást, amelynek keretében a különböző textilanyagokat valósághűen lehet modellezni. A szakember munkáját az Assyst GmbH, a világ egyik legnagyobb textilipari CAD szoftverfejlesztő cége támogatta. Fuhrmann később az Assyst GmbH munkatársa lett és létrehozta a Vidya 3D nevű CAD programot, amelynek algoritmusai képesek gyorsan kiszámítani például, hogy egy bizonyos textilanyagra milyen módon hat az emberi test.

"Az eddigi textilszimulációk kizárólag offline voltak elérhetők, ráadásul nagyon sok időt vett igénybe a próbababák elkészítése. Megállapítható volt többek között, hogy mely pontokon érinti meg egy anyag a testet. Jelenleg azonban már képesek vagyunk megmutatni a ruhák szabásmintáit a virtuális manökeneken. A célunk az, hogy később a modellek már mozogjanak és így bárki rendezhet majd egy virtuális divatbemutatót, ahol a számítógépek még a szoknya libbenését is bemutatják" - hangsúlyozta Arnulph Fuhrmann.

Az egyes anyagokat 16 különböző szempont és jellemző (súly, rugalmasság stb.) alapján azonosítják, így a számítógép pontosan tisztában lesz azzal, hogy egy adott szövet mennyire nyúlik. A program a ruhadarabokat maga helyezi el a testrészeken és különböző színekkel jelzi, hogy hol bő nagyon egy nadrág és hol túl szűk.


A szoftverben használt avatárok valódi emberek másai, akiknek a testéről úgynevezett testszkennerekkel készítették el a virtuális minták alapjául szolgáló adatokat. Jochen Balzulat, a Human Solutions nevű cég 3D-s testszkenner-részlegének vezetője leszögezte: vannak olyan divattervezők, akik még számítógépes szupermodelleket is meg tudnak teremteni. Ilyenkor a különböző avatárokból hozzák létre az ideális méretekkel rendelkező alanyt.

Az Európai Uniót szintén érdekli ez az új terület. A Leapfrog nevű, az EU által is támogatott programban 2009-ig harminc kutatóintézet és vállalat dolgozik egy virtuális ruhatervező és -készítő technika megalkotásán. A ruhákat varró robotok fogják gyártani és a szakembereknek csupán a felhasznált alapanyagot kell majd meghatározniuk.