Fényt derítenek Stonehenge titkaira
2008. április 2. 10:14, szerda
Több mint négy évtized után hétfőn vette kezdetét az első ásatás Stonehenge gyűrűjének belsejében. A kéthetes régészeti munka egyszer s mindenkorra megkísérli pontosan megállapítani az építmény korát és felfedni a benne rejlő titkokat.

Hirdetés

Stonehenge feltárhatja titkait a legújabb ásatások nyomán, amelyekre 44 évi szünet után először kerül sor Nagy-Britannia legismertebb régészeti helyszínén. A kutatók szeretnék megállapítani többek közt a hatalmas homokkő oszlopokon belül elhelyezkedő kisebb kékkő-kör jelentőségét. A tudósok szerint ezek a - hiedelmek szerint mágikus erővel bíró - kövek rejtik Stonehenge valódi rendeltetésének titkát. A monumentum az ősi építészet egyik lélegzetelállító példája, amit a legalapvetőbb technikákkal emeltek évezredekkel ezelőtt. Sokan egy Nap-templomként tekintenek a Stonehenge-re, amit a helyi gazdálkodó társadalom épített, számukra ugyanis a fény és a meleg nélkülözhetetlen volt a túléléshez.

Nemrég Mike Parker Pearson professzor azonban teljesen más megvilágításba helyezte a kőszerkezetet, szerinte a hely nem az életnek, hanem a halálnak adózott, lehetőséget nyújtva az ideérkezőknek, hogy kommunikáljanak őseik szellemével. Stonehenge eredetileg nem a külső nagy homokkő tömbökkel keletkezett, hanem egy jóval kisebb kékkő körrel, ezt fogja megvizsgálni a mostani ásatás, amit a BBC finanszíroz. Ennek köszönhetően az egész munkálatot filmre veszik a csatorna Timewatch című műsora keretében, amit ősszel fognak bemutatni.

A brit szigetek pogány múltjához kötődő régészeti helyszín feltárása olyan kényes téma, hogy a mostani kutatásokhoz a kabinet beleegyezésére volt szükség. Legutóbb itt 1964-ben végeztek ásatásokat. A mostani projektet az ország két vezető Stonehenge szakértője, Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem professzora és Geoff Wainwright professzor, a Brit Régészeti Társaság prominens alakja vezeti. A két tudós meggyőződése, hogy a Salisbury-fennsík meghatározó építménye egyfajta "neolitikus Lourdes" - egy olyan hely, ahová a gyógyulást keresők zarándokoltak. Ezt több bizonyíték is alátámasztja.

Az újonnan felfedezett neolitikus maradványok jelentős részén tisztán láthatók a csontok kóros elváltozásának jelei. Találtak koponyán elvégzett beavatkozásra utaló jeleket, és számos csonttöréses, végtagsérüléses emberi maradványt. A modern technikák már azt is kimutatták, hogy a csontok egykori tulajdonosai nagy utakat tettek meg, hogy eljussanak a délnyugat-angliai helyre, ami arra utal, hogy betegségeikre valamilyen természetfeletti segítséget kereshettek, amit a szigetország más pontjain nem kaphattak meg.

Darvill és Wainwright azt is kiderítette, hogy a Stonehenge közepén található kövek a 250 kilométerre fekvő nyugat-walesi Perseli-hegységből származnak. Az ősi feljegyzések szerint a walesiek mágikusnak tartották a hegy köveit és az ott található vizet, aminek elsősorban gyógyító képességeket tulajdonítottak.

Darvill és Wainwright azt reméli, az ásatás be fogja bizonyítani, hogy ugyanez a hiedelem áll Stonehenge építése mögött, várakozásaik szerint a kőépítmény szent belső körének eredeti burkolata kékkő törmelékből állt. Az ásatás minden eddiginél pontosabban meghatározhatja Stonehenge építésének időpontját, különös tekintettel a kettős kékkő-körre, ami minden bizonnyal elsőként került lefektetésre. Ennek a körnek az eredeti elrendezése már egyáltalán nem látható, a most látható kékkövek jóval később kerültek a helyükre.


A rejtélyes első kör korát az 1990-es években már megpróbálták meghatározni, az akkori vizsgálatok szerint i.e. 2550 környékén készülhetett, ennél pontosabb időpont megállapítására azonban nem volt lehetőség, mivel a korábbi ásatások során eltávolított anyagokat alig dokumentálták, ezért nem lehetett teljes bizonyossággal adott jegyekhez és rétegekhez társítani azokat. A mostani munkálatok egy 3,5 x 2,5 méteres területet fognak feltárni, olyan eredeti kékkő darabok után kutatva, melyeket időben pontosan be tudnak azonosítani.

A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé. "Úgy vélem valóban az ismeretlenbe lépünk be - nem tudjuk, mit találunk odalent, hiszen nagyon sok idő telt el azóta, hogy bárki is kutatta volna ezt a területet" - mondta Darvill. A héten és a jövő héten lezajló ásatást másfél éves kemény előkészítő munka előzte meg, Wainwright professzor szerint összességében pedig hatévnyi kutató munkájukra tehet majd pontot. A kékkövek elárulhatják mikor és miért épült az első kőkör, valamint felfedhetik az ősi projektet tető alá hozó társadalmat is.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. ápr. 14. 16:22 | galéria | válasz | #45
Ez azért van, mert egy kupac szar van ott, ahol a hatalommal kéne bánni.
A szar meg nem csinál semmit, csak büdös, és gustustalan.
Sajnos az ország erkölcsi söpredéke irányit minket.
2008. ápr. 06. 09:25 | galéria | válasz | #44
off
Horvátokat, albánokat meghítták a nédóba (NATO).
MaKEDÓNOKAT NEM. Mér? Mer a görögöknek nem tetszik az ország neve. Érted? Nem tetszik a pofájuk. FYROM. És vétót emeltek. Amikor Romániát vagy Szlovákiát bevették a nédóba, a budapesti kormány nemhogy vétót nem emelt, hanem hallgatott, mint szar a fűben. Pedig nem a nevükkell lett volna kifogás - mér nem híjják őket Tótországnak és Oláhországnak? például - hanem egy picinyke autonómiát kellett volna legalább kiharcolni.
Te érted ezt?
Vagy már csak a budapesti szmog miatt tudunk fölháborodni, kedves grínpíszesek?
OFF
2008. ápr. 05. 17:52 | galéria | válasz | #43
Sok ember töprengett ezen, az emlékezet homályába vész, hogy mikortól. A sötét erő igenis létezik, még ha nem is látjuk, de a hatását érzékeljük - a bőrünkön. Kell-e ennél nyomósabb érv a létezése mellett?
A démonológia amúgy egy nagyon nehéz tudományág, nem is tudja mindenki megérteni.
remark  
2008. ápr. 05. 17:17 | galéria | válasz | #42
Kb. azota tudnak a jol ertesultek az ilyen trukkokrol amiota ezek a trukkok leteznek.
Ugyhogy nem gondoltam hogy valami ujjal alltam elo, de megis, a mostani beszelgetesben fontosnak tartottam ramutatni, hogy amit az atlagember a "termeszetes" folyamatoknak gondol, legyen szo vilagpolitikarol vagy vilaggazdasagrol, az az esetek szamottevo reszeben nem "termeszetes" folyamat, hanem nehany ember vagy csoport altal megtervezett es levezenyelt folyamat, es mint ilyen, elkerulheto es megakadalyozhato. Ehhez mindossze egy potens tarsadalom kellene, es nem egy olyan mint a mostani.
De en optimista vagyok, es ugy gondolom hogy minden csak ido kerdese. Hogy oszinte legyek meg itt az sg-n is erezni hogy dolgok altalanos megitelese (vagy hogyan is kellene ezt megfogalmazni) honaprol honapra formalodik, es nem is akarmilyen iranyban, hanem egyre inkabb tavolodik a hivatalos allasponttol. Ami pozitiv.
Az viszont mar nem annyira pozitiv, hogy sokan alternativakent kizarolag eroszakos megoldasokat latnak. Most nem allok neki veszmadarkodni, szerintem tudod hogy mire gondolok.
A lenyeg hogy nekem nem tetszenek ezek a folyamatok, es sokat toprengek egyebkent azon hogy mit lehetne tenni ezek ellen...
2008. ápr. 04. 21:28 | galéria | válasz | #41
Különben semmi újat nem írtál.
Régi taktikája az ilyen tőzsdeguruknak, hogy megpróbálják bedönteni egy-egy ország vagy régió gazdaságát, aztán kaszálnak, mint egy aratógép.
Lásd: Nagy-Britannia (csak korlátozottan, mert azért egy stabil gazdaság), Argentína, Mexikó, Indonézia, Oroszország, stb.

Én erről már 1992-ben vagy '93-ban olvastam - nem fogod kitalálni! - a Népszabadságban.
Azóta is próbáltam még egyszer elolvasni azt a cikket, de sehogy sem találom. Nem tudom a pontos számot.

Na, ott ezeket a krachokat írta le valaki szépen, és szó volt olyan zárt gazdaságokról is, amelyeket ezzel a módszerrel nem lehet kiütni. Konkrétan nem Malajziáról volt szó, hanem Kínáról. Az okfejtés roppant érdekes volt, mert azt mondja: Kína a zártsága miatt nem fektethető vállra, de megcsapolható elsősorban Hongkongon keresztül.
remark  
2008. ápr. 04. 16:02 | galéria | válasz | #40
Vagy lehet hogy inkabb ugy kellett volna fogalmaznom hogy: Most nem Sorosrol irtam konkretan, hanem a jelensegre probaltam meg felhivni a figyelmet. De Soros jo _pelda_.
remark  
2008. ápr. 04. 15:39 | galéria | válasz | #39
Igen, az ilyen emberekrol beszelek. Soros "Gyuri" is frontembernek tunik, par honapja volt is egy erdekes nyilatkozat sorozata...
2008. ápr. 04. 13:52 | galéria | válasz | #38
Ugye Soros Gyuriról beszélsz?

2. Ez is érdekes, dronZérónak tetszeni fog: Jézus-tábor
remark  
2008. ápr. 04. 10:08 | galéria | válasz | #37
"Én ilyenekre gondoltam, hogy pl tőzsdén egy elemző kijelenti, hogy ez és ez a részvény esni fog, erre sokan beparáznak, elkezdenek eladni, és lám, tényleg esik a részvény ára..."

Amire en gondoltam az meg az, hogy pl. ha a tozsdet nezzuk, akkor szoktak mondani hogy van a gazdasagnak egy egyfajta ciklikussaga. Minden egyes gazdasagi valsag alkalmaval arra hivatkoznak hogy hat igen, egyszer lent, egyszer fent. Van olyan "szakerto" aki ugy fogalmaz, hogy "a gazdasagi eletnek van egy termeszetes ciklikussaga".
Termeszetes ciklikussag. Valamit "termeszetesnek" akkor szoktak nevezni, mikor azt probaljak meg kifejezni hogy az adott dolog "magatol" mukodik ugy ahogy, es a folyamat nem befolyasolhato, ergo nem tehetunk semmit, mikor a dolog eljon, akkor eljon. Ahogy a hurrikan is a vilag egyik termeszetes kepzodmenye, tudjuk hogy van ilyen, tudjuk hogy neha megjelenik es letarol varosokat, de semmit nem tudunk ellene tenni.
A gazdasgi elet ciklikussagarol ugyanezt mondja ki a dogma. Egyszer jol megy, egyszer nem megy jol. Amikor jol megy, akkor vannak nyertesek (es elhallgatott, hatterbe tolt vesztesek milliardjai), es mikor nem megy jol, akkor bizony javareszt csak vesztesek vannak (es eltitkolt nyertesek, akik vagyona hirtelen megtobbszorozodik). Es az elmelet szerint az dologgal kapcsolatban semmit se lehet tenni, mert ez a gazdasagi elet termeszetes velejaroja.
Aztan mikor szamtalan esetben bebizonyosodik hogy a valsagokat egy kicsiny csoport tervezte el es vezenyelte le, annak erdekeben, hogy mindenki mas veszteseget ok tehessek zsebre, akkor az ember megerti hogy kinek es miert all erdekeben azt terjesztenie a gazdasag ciklikussagarol hogy az termeszetes. Es miert van az, hogy az olyan "szakembereket" emelik ki a tomegbol akik a gazdasag ciklikussagat alatamaszto elmeleteket gyartanak le, es kepesek a valosagot kulonfele szempontok alapjan ugy lemodellezni, hogy az elmeleteik ezeken a modelleken mukodjenek. Az ilyeneket kiemelik, es neha meg egy nobel dijat is hozzajuk vagnak.
Es az egyszeru ember mit tehet? Megmondjak neki kerek perec, hogy a gazdasagi elet ciklikussaga az egy olyan kerdes amelyikben o nem kompetens, o ezt nem tudhatja, es o ezt nem ertheti. A szakember meg egy ezer oldalas konyvet ir amelyben bebizonyitja, hogy az a gazdasagi elet termeszetes velejaroja, hogy emberek elveszitsek mindenuket, foldonfutova es nincstelenne valjanak, ehezzenek. Ez termeszetes dolog. Maskeppen nem lehet elni itten a Foldon. Ez egyertelmu. Hiszen a professzorok bebizonyitottak...

A te peldadra visszaterve: mikor a piciny csoport elhatarozza hogy na most itt az ido a valsagra, akkor tobbfele eszkoz all a rendelkezesukre. A tozsde remhirek terjesztesevel torteno fejreallitasa csak az egyik. De a remhirek terjesztese kovetkezteben bekovetkezo valsagot nem onbeteljesitesnek kellene nevezni, hanem jo elore reszletesen kitervelt strategianak. Itt semmi semi "ön"-beteljesito. Itt a dolgok tobbsege egy terv reszekent tortenik ugy, ahogy.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 04. 00:07 | válasz | #36
"Szerintem az, amikor előre is tudják hogy mi fog bekövetkezni, az nem önbeteljesítő jóslat."

Az nem. Én ilyenekre gondoltam, hogy pl tőzsdén egy elemző kijelenti, hogy ez és ez a részvény esni fog, erre sokan beparáznak, elkezdenek eladni, és lám, tényleg esik a részvény ára...

"Mondok pár ilyen "hozzáértő modellezőt":"

Vannak tévedések. Nekünk az a dolgunk, hogy az ő hibáikból tanuljunk... és elkövessük a sajátjainkat.

"Így van az, hogy a döntés a legtöbbször hiedelmeken alapul."

Igen, abban egyetértünk, hogy legtöbbször a döntéshozónak fingja nincs arról, amiről épp dönt.
remark  
2008. ápr. 03. 20:25 | galéria | válasz | #35
"Itt teljesen általánosak az önbeteljesítő jóslatok."
Szerintem az, amikor előre is tudják hogy mi fog bekövetkezni, az nem önbeteljesítő jóslat. Annak viszont, akit a tervezésből és a végrehajtásból kihagytak, önbeteljesítő jóslatnak tűnnek ezek az esetek.
Én személy szerint már nem hiszek a véletlenekben.

"Én nem csak a régi vallásokon mosolygom... :P"
Én sem, de próbálom elkerülni az ilyen kijelentéseket. ;-)

"Az eredeti modelleket még olyanok állítják fel, akik értik is"
Mondok pár ilyen "hozzáértő modellezőt": Sigmund Freud (->tömegmanipuláció és konzumerizmus), John Forbes Nash (->"önző én"-re alapuló agresszív gazdaságmodell), Sayyid Qutb (->terrorizmus), Hitler (->...), Leo Strauss (->neokonzervatizmus).
Ezek az emberek olyan modelleket állítottak fel, amiket ők bizonyára jól értettek, csak éppen a modelljeiknek a valósághoz nem volt sok közük. De ezt, hogy a valósághoz nincs sok közük, a tömeg, akit ezen emberek teóriái megmozgattak, erről mit sem tudtak.
A felsorolt emberek közül van olyan akit hivatalosan is elmebetegnek nyilvánítottak, és van olyanis akiről egyértelmű hogy nem volt ki a négy kereke.
Mégis, munkájukkal meghatározták a XX. század történelmét. Téves elméleteiket az elit felkarolta és saját céljaira használta fel.

"Akkor van gond, ha a döntés is már a hiedelmeken, nem a modellen alapul."
Mire az elmélet, vagy dogma eljut a döntéshozókig, a végrehajtásért felelős menedzsmentig, azaz a hatalmon lévő kormányokig, már rég senki se tudja hogy az igaznak hitt elmélet nem más mint egy hamis dogma. Így van az, hogy a döntés a legtöbbször hiedelmeken alapul.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 03. 16:27 | válasz | #34
"pl. meggyozodesem hogy ma, a tudomanyos, gazdasagi, politikai es mas kerdesekben is kulonfele dogmak alapjan szuletnek dontesek,"

Ennél egy fokkal azért összetettebb a dolog, pláne gazdaság és politika támájában. Itt teljesen általánosak az önbeteljesítő jóslatok. (Ja, igen, utolsó mondatodban te is írod.)

"Es ahogy ma mosolygunk a "regi vallasokon", ugy eljon majd az ido, mikor a mi furcsa hitunket fogjak megmosolyogni. ;-)"

Én nem csak a régi vallásokon mosolygom... :P

"a dogmak alapjan modell keszul,"
Szvsz inkább fordítva. Az eredeti modelleket még olyanok állítják fel, akik értik is, aztán ahogy távolodik a forrástól a laikusok felé, egyre inkább dogmává válik.
Akkor van gond, ha a döntés is már a hiedelmeken, nem a modellen alapul.
remark  
2008. ápr. 03. 16:16 | galéria | válasz | #33
Hitvilag alatt pedig nem kizarolag vallasi dolgokat ertettem, hanem sok minden mast is, pl. meggyozodesem hogy ma, a tudomanyos, gazdasagi, politikai es mas kerdesekben is kulonfele dogmak alapjan szuletnek dontesek, azaz olyan elmeletek alapjan amelyeket az elmelet hirdetoi igaznak es altalanos ervenyunek allitanak be, mikozben azok nem igazak, vagy nem altalanos ervenyuek. Igy a kerdes inkabb az, hogy az ember hisz-e bennuk, vagy nem. Ezt ertettem "hitvilag" alatt.

Es ahogy ma mosolygunk a "regi vallasokon", ugy eljon majd az ido, mikor a mi furcsa hitunket fogjak megmosolyogni. ;-)

A baj egyebkent ma ott van, hogy fel sem fogjuk hogy az eletunk minden teruletevel kapcsolatban ezen dogmak alapjan hoznak donteseket. Azaz a valosagrol, hogy "kezelheto" legyen, a dogmak alapjan modell keszul, majd a valo vilag dolgait a modellek alapjan meghozott dontesekkel probaljak igazgatni. De persze ezen dontesek csak annyiban mukodnek a valosagban amennyire a modell jol reprezentalja a valos helyzetet.
Igy pl. a tarsadalmi kontroll ugy valosul meg, hogy a "megfelelo" modelleket allitjak be igaznak es egyetemlegesnek, es ekkor a donteshozatal szintjen mar nem is kell nagyot hazudni, mert a dolgok igyis-ugyis az elvart iranyba haladnak...
remark  
2008. ápr. 03. 15:37 | galéria | válasz | #32
En csak annyit mondok hogy ma megy a celtalan pazarlas. Ami a birodalomepitok szempontjabol nem pazarlas, hanem birodalomepites, de mivel en nem akarok birodalmat epiteni, ezert szerintem pazarlas.
Errol a birodalomepitesi megaloman agyremre fogjak idovel azt mondani hogy "ez meg minek kellett?"

Az egyik jo peldaja a Fold nevu urjarmuvon uralkodo perverz prioritas-rendszernek az az, hogy a "szonda-ipszosz" altal megkerdezett populacio 99%-a magatol ertetodonek veszi, hogy a technologiai fejlesztesek donto tobbseget a hadsereg finanszirozza, es hogy az uj technologiak civil szferaban torteno alkalmazasa csak masodlagos jelentosegu, elsodleges jelentosege a civil szfera ELLENI alkalmazasnak van.
Es mikozben az eroszak a civilizacionk motorja, azt is teljesen termeszetesnek tartjak, hogy a Fold nevu urjarmu utasai kozul nagyon sokan eheznek.
Ma meg nem mindenki latja be, hogy ez teljesen abberalt gondolkodas, sot, aki megis kimondja hogy ez nonszesz, az megnezheti magat.

Vagy a masik pelda amit sokszor eszembe jut. Milyen egy onmagabol kifordult tarsadalom az, amely muanyag gyerekjatekokat keszit kis gyerekeknek majd olyan cimkevel ellatva teszi ki a boltok polcara amely buszken hirdeti hogy a termek rakkelto anyagokat tartalmaz?

Ugyhogy az, hogy ma megmosolyogjuk (?) egy regvolt civilizacio ertelmetlennek tuno cselekedeteit, nem garancia arra, hogy mi nem ugyanilyen ertelmetlen dolgokkal utjuk el az idonket. Lesz aki majd minket mosolyog meg...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 03. 15:08 | válasz | #31
Aláírom, a vallási célú "kinek van nagyobb fasza" játékot nem szeretem. De igazából ezzel kezdtem, hogy (többek közt) a kvázi céltalan monumentumokból következtetünk a hitvilágra.

Azért a mai megközelítése az építsünk-minél-nagyobbat témának azért jóval közelebb van a praktikussághoz, mint az ókorinak. Egy telekre lehet családi házat is építeni, meg felhőkarcolót is. Manhattanben viszont nem túl célszerű családi házat építeni... :)

A hídjaink még szép nagyok, csak azok nem fognak 5000 évet kibírni. Vagy ha kibírják (karbantartás mellett), akkor meg nem fognak rajta csodálkozni, hogy "emmeg mi?"... :)

toto66  
2008. ápr. 03. 14:39 | válasz | #30
remark  
2008. ápr. 03. 14:03 | galéria | válasz | #29
Vegulis akkor _semmi sem_ celtalan, csak azok mondjak hogy az, akik nem ertik hogy mi a dolgok celja, vagy azok, akik nem ertenek egyet a celokkal es ily modon akarjak kifejezni ellenerzeseiket.

Pl: mi celja van barmilyen "monumentumnak"? Szimbolikus jelentesuk van csak. Egy uzenetet kozvetitenek. Ahogy regen a piramis volt az eszkoz a "megfelelo" uzenet tomegekhez valo eljuttatasanak, ma a csillogo villogo cegszimbolum-falloszimitacio-felhokarcolok juttatjak el a "megfelelo" uzenetet az emberekhez. De ez mindennel kapcsolatban igaz. Az USA-t is "meg lehetne vedeni" a jelenleginel joval kevesbe grandiozus hadsereggel, dehat ez a grandiozus-monumentalis-hadsereg is reszben csak a "megfelelo" uzenetet kozvetiti az vilag szamara. ;-)

Minden marketing. Meg szinhaz. Es ki hatarozza meg hogy mi celtalan, es mi nem? Hat a rendezo. (Pedig lehetne ezt mashogy is...)
2008. ápr. 03. 13:47 | válasz | #28
az már nem hit,hanem hát :)
remark  
2008. ápr. 03. 13:45 | galéria | válasz | #27
Hidd el 5000 ev mulva senki se fogja erteni hogy a mai, gyerekcipoben levo civilizacionk miert forditott kritius eroforrasokat ertelmetlen monumentalizmusra, amit raadasul olyan hitvilaggal tamogatunk meg amit majd civilizacio fejlodesevel egyre kevesbe fognak majd elfogadni az emberek...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 03. 13:44 | válasz | #26
:)

De épp ez a különbség. Hogy a mai "piramisoknak" hétköznapi funkciójuk van. Nem csak azért építünk valami nagyot, hogy nagy legyen. Ha kell egy irodaház, vagy híd, és az nagy, annak van oka. Tehát nem építünk hegyet egyetlen halottnak, nem azért nagy az épület, mert az isten háza és annak nagy illik...

Na jó, Dubai extrém eset, de egyrészt megtehetik, másrészt a turzmus is hétköznapi funkció...

Bár ebből a szempontból a Stonehenge is vallásos-turisztikai látványosság volt eredetileg is... :)
remark  
2008. ápr. 03. 13:38 | galéria | válasz | #25
"ugyanis a fény és a meleg nélkülözhetetlen volt a túléléshez"

Pont mint ma... ;-)

remark  
2008. ápr. 03. 13:36 | galéria | válasz | #24
"És pont a céltalan monumentalizmusból következtetünk a hitükre..."

Es a MA celtalan monumentalizmusabol milyen hitre lehet kovetkeztetni? :-)
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 03. 13:07 | válasz | #23
A mondat hossza már-már az érthetőség rovására megy...

Szerintem olyan rettenetes műszaki tudás nem kell egy kupac kő egymásra pakolásához... Ma sem azért használunk gépeket, mert képtelenség lenne kézi erővel megcsinálni, hanem mert ezerszer lenne drágább, és tízszer annyi ideig tartana. Régen meg volt idő ilyesmire, a rabszolga meg ingyen dolgozik...

És pont a céltalan monumentalizmusból következtetünk a hitükre...
2008. ápr. 03. 13:05 | válasz | #22
Hat azok a turistak tenyleg nagyon szegenyek, merthogy egyebkent meg sem lehet kozeliteni a koveket. Kb. 20-25 meteres tavolsagbol lehet oket szemugyre venni!
Szal onnan meg "nagyon erdekesek"!:)
2008. ápr. 03. 11:46 | válasz | #21
Ami igazán érdekessé teszi ezeket szvsz. az az, hogy egy indulú, még leginkább földművelő civilizáció a piramisok, húsvét-szigeteki fejek, stonhengek mai tudásunk szerint általuk csak nehezen megvalósítható monumentalizmusát választotta kifejezőeszközéül és mindezt sok esetben olyan szellemvilágra, túlvilágra, sámánizmusra alapozva, amit a civilizáció fokával egyre kevésbé fogadunk el.
2008. ápr. 03. 10:46 | galéria | válasz | #20
"A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé."
2008. ápr. 03. 10:24 | válasz | #19
2-3 méter ásás után megtalálják majd anettka őseinek koponyacsontjait....:)
szurka  
2008. ápr. 02. 21:44 | válasz | #18
hát egy párszor megpróbálták újraépíteni:
http://www.world-mysteries.com/alignments/mpl_restorations.htm
2008. ápr. 02. 20:23 | válasz | #17
MO-n tök mindegy, mibe kezdenek bele, az úgyis évekig fog tartani. Pl. Törökszentmiklósnál egy igen rövid útszakasz (vasúti felüljáró) újrabetonozása már hónapok óta tart. Persze, egy munkást sem láttam, mikor arra jártam, már miért is lennének kint ilyen cudar időben. :S
snorbi  
2008. ápr. 02. 20:05 | válasz | #16
Szegény turisták, akik pont az ásatáskor mennek oda... :(
Tripax  
2008. ápr. 02. 17:40 | válasz | #15
Nekem meg a Tóth Ottó mondta. De ténleg.
2008. ápr. 02. 16:42 | válasz | #14
csak akarnak fényt deriteni.
akyyy  
2008. ápr. 02. 16:35 | galéria | válasz | #13
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 02. 16:09 | válasz | #12
Ja, nemtommér aszittem Toncsi...
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. ápr. 02. 15:57 | galéria | válasz | #11
Ezt Péter mondta...
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2008. ápr. 02. 15:56 | válasz | #10
És a haverod is 50+ éve mérnök?
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. ápr. 02. 15:54 | galéria | válasz | #9
Akkor mi az igaz?
És ha nem igaz miért hallani azt több helyről is?
Midas  
2008. ápr. 02. 15:52 | galéria | válasz | #8
Megkerdeztem egyik havert ez nem igaz azt mondja.
toto66  
2008. ápr. 02. 15:19 | válasz | #7
Én is így hallottam...
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. ápr. 02. 15:13 | galéria | válasz | #6
A főnököm azt mondt, hogy a stonehnge nem állt sok ezer évig úhy ahogy most látjuk.
Volt kint angliában és ott hallotta, hogy a köveket kb 60 éve állították fel.
Valóban ott voltak egy kupacban a kövek, de szakértők hada állította helyre, úgy ahogy sejteni lehetett, hogy valaha álltak.
Állitólag a helyreállításni munkákat Churchill is megtekintette.
Erről tud valaki valamit?
ziipp  
2008. ápr. 02. 14:34 | válasz | #5
assdf  
2008. ápr. 02. 14:08 | válasz | #4
ne aggódj ilyenünk nekünk is lesz :)
ezer év múlva majd kiássák a félig kész 4es metrót, és nem fogják érteni hogy minek készült, mert a feljegyzések és a falfirkák szerint 500 évig épitették, romba döntötte az egész európai kontinens gazdaságát és mégsem lett sohasem kész...
és majd a fejüket vakarják hogy ezzel vajon mi volt a szándékunk, és hogy biztos azért nem lett kész ennyi pénz erőforrás és idő beleölése után sem, mert a zufok nem akarták hogy a furás során belebotoljunk a titkos föld alatti bázisukba, ezért akadályozták meg hogy a 4es metró elkészüljön :)
2008. ápr. 02. 13:04 | válasz | #3
Egyértelmű, hogy UFO-leszállóhely volt. ;) Vagy csak azért építették, hogy a későbbi korok emberei a fejüket vakarják miatta. :)
2008. ápr. 02. 12:20 | galéria | válasz | #2
Eddig semmi új.
Azt, hogy ősi BÚCSÚJÁRÓ HELY volt Stonehenge rég tudtuk.
Hasonló építmények - bár kisebb méretben - máshol is vannak Európában (Bulgáriában, a romániai Sarmisegetuza Szászváros környékén, és valószínűleg Görögországban is rejtőznek ilyenek a föld alatt).
toto66  
2008. ápr. 02. 10:21 | válasz | #1
Jó!