A technológia fejlődésének köszönhetően mára gyakorlatilag nulla költséggel tudják kínálni népszerű szolgáltatásaikat a nagy online cégek. Úgy tűnik, a fogyasztó ezzel csak jól járhat - de vajon milyen hatással van az ingyenesség terjedése a piacra?

Hirdetés

"Ingyenológia", vagyis Freeconomics - a free és az economics szavak összevonásával képzett új kifejezéssel ismerkedik most az internetes társadalom. A terminus szülőatyja Chris Anderson, az egyik legtekintélyesebb technológiai folyóirat, a Wired felelős szerkesztője, aki többek között a brit Economist "The World in 2008" című kiadványában 2008-at az ingyenesség évének nevezi, lapjának legutóbbi számát pedig ennek jegyében ingyenesen adja ki.

Anderson a klasszikus közgazdaságtani elméleteket alkalmazza a web-biznisz világára - a hagyományos megközelítés szerint egy versenyző piacon (márpedig az internet ilyennek tekinthető) az árak hosszú távon a termék előállításának határköltsége (egy további egység előállításának költsége) felé közelednek. A technikai fejlődésnek köszönhetően ez a határköltség az olyan területeken, mint a sávszélesség, az internetes tárhely vagy akár a processzorokhoz használt tranzisztorok, gyakorlatilag nullának tekinthető. Utóbbiak ára számítások szerint 18 hónaponként megfeleződik, és mivel a folyamat az 1960-as években tíz dollárról indult, mára töredék centeknél tartunk. A tárhely ingyenességével kapcsolatos legújabb, gyakorlati fejlemény pedig a Yahoo! bejelentése - az internetes óriáscég mostantól korlátlan tárhellyel rendelkező e-mail-postafiókot kínál.

A Freeconomics kulcskérdése az ingyen kapható és a nagyon olcsó termékek közötti különbség - ugyanis ha akár egyetlen centet is kellene fizetni az adott szolgáltatásért, már egy egészen más piacról lenne szó. A keresleti rugalmasság korántsem ugyanakkora 1 dollár 1 cent és 1 dollár, illetve 1 cent és 0 cent között - ezt a jelenséget hívja Josh Kopelman kockázati tőkés "filléres szakadéknak". A legnagyobb cégek, mint a Google vagy a Yahoo! ezt a különbséget használják ki, ennek köszönhetően állhatnak az internetbirodalom élén.

Mindez természetesen korántsem jelenti azt, hogy közben ne keletkeznének hatalmas vagyonok. Ennek egyik eszköze az alaptermékek és a kiegészített verziók árkülönbsége - jó példa erre a Flickr fotómegosztó site, mely alapesetben ingyenesen kínál tárhelyet a fényképek feltöltésére, az extra szolgáltatások ugyanakkor 25 dollárba kerülnek. A legtöbb site az 1 százalékos modellt alkalmazza - ha egyetlen fogyasztó fizet a többletszolgáltatásért, azzal 99 másik ingyenes felhasználó költségeit is kiegyenlíti. Ez pedig éppen azért tud működni, mert a vállalatok számára a 99 felhasználó igényeinek kielégítése gyakorlatilag nulla költségű.

Összefügg ezzel a "kereszttámogatás" rendszere - bizonyos termékek (például alapkészülékek) ingyenesek, míg a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokért fizetni kell, innen a profit. Ez természetesen nem újdonság, számos termék piacán alkalmazták már - az újdonság mindössze az, hogy milyen nagy méretekben használják ezt az eszközt a webes cégek. Hatalmas bevételek származnak a hirdetésekből is, ami szintén nem újdonság, hiszen például a hagyományos sajtótermékek sem az olvasókkal fizettetik ki költségeiket, hanem alapvetően az olvasókat adják el a hirdetőknek, a hatékonyság azonban itt is újszerű: a Google minden kattintás után pénzt kap a hirdetőktől, az Amazon minden tranzakció után, a Yahoo! pedig oldalletöltésenként.

Az elméletnek természetesen azonnal megjelentek a kritikusai is - több szakértő az ingyenesség mögé bújtatott monopolizált piac létére hívta fel a figyelmet. Az Alex Iskold Technology Blog szerint például a Gmail esetében a Google-nak dollármilliós költségei vannak, de méreténél fogva egyszerűen megengedheti magának, hogy ingyen kínálja a szolgáltatást, kiszorítva ezzel a versenytársakat (erre válaszol a Yahoo! a korlátlan tárhellyel, a Gmail esetében ugyanis jelenleg mintegy 6 és fél gigabájt a határ). A kezdő vállalkozások számára szinte áthatolhatatlan fal magasodik a piacra lépés elé - az ingyenességgel ugyanis nagyon nehéz felvenni a versenyt, e miatt az iparág veszíthet innovatív erejéből.

Ha az egész online ipar nem is áll át a közeljövőben az ingyenességre, a zeneiparban mindenképpen drámai folyamatok zajlanak le már most. Tavaly hatalmas port kavart az angol Radiohead zenekar akciója, amely lehetővé tette a hallgatók számára, hogy maguk döntsék el, mennyit fizetnek a lemez letöltéséért - vagyis akár ingyen is megszerezhették legálisan. Mivel ezt a lépést nem egy kevesek által ismert alternatív zenekar, hanem a világ egyik legnépszerűbb bandája lépte meg, az egész zeneipar felbolydult - idén pedig több másik nagy követi a Radiohead példáját.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »