A Német Alkotmánybíróság sürgősséggel tárgyalt egy nyolc személy által, a telekommunikációs adattárolással kapcsolatban benyújtott beadványt és precedens értékű döntést hozott.

Hirdetés

Az ítélet értelmében a német kormány és a parlament köteles visszaállítani a jogszabály elfogadása előtti állapotot. A testület szerint ugyan továbbra is lehetőség van a távközlési forgalmi adatok gyűjtésére, azonban a rendőrség és más hatóságok ezt kizárólag súlyos bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén tehetik meg (vagyis például fájlcserélőkkel szembeni fellépés esetén nem) és ezekkel az információkkal sem tehetnek meg bármit.

A bíróság ugyanakkor jóváhagyta az internetszolgáltatók és a telefontársaságok adatgyűjtését, ám kikötötte, hogy ezek kiadását a hatóságok mely esetekben kezdeményezhetik. "Brigitte Zypries igazságügyi miniszter a távközlési adattárolást a parlament akarata ellenére vezette be. Éppen emiatt és az ítélet tükrében távoznia kell" - reagált a Német Alkotmánybíróság ítéletére Patrick Breyer, az Adattárolási Munkakör (AK Vorrat) nevű német civil szervezet munkatársa.

Az AK Vorrat egyúttal azt követelte, hogy a német kormány azonnali hatállyal állítson le minden, az állampolgárok távközlési és utazási szokásaival kapcsolatos adatgyűjtést. "Egy szabad jogállamban az állampolgárok utáni ok nélküli, tömeges, számítógépes hajsza egyszerűen nem fogadható el" - áll többek között a szervezet közleményében.

Érdekesség egyébként, hogy a határozatot nagy megelégedéssel fogadta Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter is. "Elégedett vagyok az első fokú döntéssel. Remélem, hogy a karlsruhei bírók másodfokon sem változtatnak az álláspontjukon. Bízom abban, hogy a másodfokú ítéletig megszületik a kérdésben az Európai Bíróság határozata is. Az állam világos választ kapott: nem sértheti meg az emberek alapvető jogait " - mondta a döntés kihirdetése után Peter Schaar német adatvédelmi biztos.

Mint ismeretes, a huszonöt európai uniós tagállam igazságügyi miniszterei 2006 februárjában szavazták meg az egységes távközlési adattárolásról szóló tervezetet. A jogszabály értelmében legfeljebb két évig tárolják a vezetékes, mobil- és VoIP-beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait. Ezek közé az információk közé tartozna az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, valamint az internetezésről szóló naplófájlok. Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) korábban már bírálta a kötelezettséget, mondván az irányelv technikailag "teljesen hülyeség".

Ráadásul számos kérdés megválaszolatlan maradt, például, hogy mely hatóságok és mikor férhetnek hozzá az adatokhoz vagy hogy kik viselik az adattárolás költségeit. Wilfried Gansterer, a Bécsi Egyetem munkatársa pedig nemrég egy újabb kérdést vetett fel, miszerint az internetszolgáltatóknak a spam e-maileket is meg kell őrizniük?