Hazatértek Kuvaitból a magyar cyberkatonák
2008. március 19. 22:32, szerda
Sikeres két hónapos bevetést tudhat maga mögött a magyar Kürt zRt. legális hacker csapata, akik a 42 millió ügyféllel bíró, 6 milliárd dolláros árbevételű Zain telekommunikációs csoport kuvaiti leányvállalatának IT biztonsági átvilágítását végezték el. Az arab vezetőknek leesett az álla, miután négy másik cég auditját követően a cég szakemberei számos durva lyukat találtak a hackelés során.

Hirdetés

A legális hackelésről nemrégiben írtunk, igaz akkor olyan kontextusban, hogy a hazai cégek hogyan készíthetik fel saját IT gárdájukat az esetleges támadásokra. Ennél jóval komolyabb szintet jelent az, mikor egy arra alkalmas cég a cyber támadások teljes arzenálját felvonultatva stressz-tesztnek teszi ki a megrendelő cég teljes IT infrastruktúráját. A legtöbb cég az ilyen feladatokra "gépi" megoldásokat használ, melyek ugyan végigmérik az alapvető hiányosságokat, de képtelenek rugalmasan alkalmazkodni az adott környezethez. Ráadásul ezen a területen nincs sima ügyfél, nincs egyszerű probléma, nem jó a dobozos termék, nem lehet univerzális megoldásokban gondolkodni.


Kuvait, we have a problem. Melyikkel kezdjük?

A Kürt talán ezért is érzi még jobban az egyetemekről kitóduló IT szakembereken a hazai felsőoktatás gyenge teljesítményét, hiszen nekik olyan emberek kellenek, akik képesek komplexen gondolkodni, problémákat észrevenni, feltárni és megoldani. Az arab világban eddig adatmentés témában tudtak felmutatni referenciát, az IT biztonság vonalon viszont "noname", ismeretlen cégként vágtak neki a Zain projektnek. Ebben a térségben a referencia viszont kritikusan fontos, ezért választották azt az utat, hogy egy ottani befektetővel közösen létrehoznak egy irodát, akik adják a kapcsolatokat és az embereket, míg a magyar központ küldi a tudásbázist és a vezető szakértőt. A százezer dolláros nagyságrendű projekt sikeréhez ennél viszont többre volt szükség.

A legelső fal, amibe ütközhet egy európai cég, az a kulturális sajátosság, amit az arab világban tapasztal. Egyrészt az arab vezetők csak azt hiszik el, amit látnak, őket nem érdeklik a becslések, felmérések, jóslatok. Meg tudod mutatni vagy nem? Másrészt a cégmodellek is merőben különböznek a nyugati vállalatoktól: csak piramisrendszerben tudnak elképzelni hierarchiát, a középvezetői szinttől felfelé pedig már mindenki szent és sérthetetlen minden döntésében. Ez azon túl, hogy önmagában is biztonsági kockázat, megnehezíti egy legális hacker csapat feladatát is, hiszen a feltárt hibákat azzal számolva kell tálalni, hogy ami kiderül, az több fontos ember székét is megingathatja.


Itt már mindenki boldog

A megrendelésre történt mesterséges cyber háború decemberben kezdődött és két hónapot vett igénybe. A Zain eredendően nem várt túl sok eredményt, hiszen korábban több piacvezető cég is végzett felméréseket náluk. A munka elsőként Magyarországról indult, ahonnan többnyire a behatolás tesztek történtek, majd a csapat egy része kiutazott Kuvaitba, ahol a social engineering (emberi tényezők vizsgálata) vizsgálatok mellett a teljes rendszert átnézték kívülről-belülről, illetve a távolról sikeres támadásokat helyben is ellenőrizték.

A hacker csapat egy ilyen küldetésen pontosan ugyanazt csinálja, mint a rosszindulatú támadók élesben. A jó hivatásos hacker amellett, hogy ismeri a jogi- és etikai következményeket, be is tartja azokat, hiszen az ő célja a cég védelme és nem kizsebelése. Ismer minden behatolási módszertant, friss tudással rendelkezik a legújabb eszközökről, rendszerekről, technológiákról és ha teheti, mindig egy lépéssel a fekete kalaposok előtt jár. A Kürt-ös munkatársaknak annyira jól ment a vadászat, hogy "véletlenül" sikerült nekik a külső webszervereket teljesen leállítani, de a többi feltárt hiba ismertetésébe is belepirult a cég egyik-másik vezetője.

A konkrét hibák és rések ismertetése sajnos túlmenne az üzleti titok határán, de annyi kiderült, hogy a vállalat szakemberei kitartó munkával szép lassan átvették az irányítást a cég több ezer eszközös rendszere felett, hozzáférve szinte bármilyen dokumentumhoz, amit a cég féltve őriz. A megrendelők fejében ilyenkor felvetődhet a kérdés, hogy ugyan tényleg be lehet jönni, de ha eddig nem jött senki, akkor most vajon miért történne meg? Erre a válasz: Van autód? Van benne légzsák? Mikor használtad utoljára?


Ali, te tényleg ráklikkeltél arra a phishing linkre?

Ugyanis tökéletes rendszer nincs. Legfőképp azért nem, mert mindegyik hálózatnak a végpontjain buta emberek ülnek, akiket könnyen meg lehet szívatni bármivel. Ezt hívják social engineeringnek, melynek során egy egyszerű telefonhívással ki lehet szedni komoly jelszavakat a céges hálózathoz. A Kürt tapasztalatai szerint 10 jelszószerző teszthívásból 6 sikeres volt, ami elég komoly arány. És ekkor még nem is beszéltünk a phishing akciókról, aminek során egy valamirevaló hacker képes küldeni a valóságossal teljesen megegyező mailt, amire a céges alkalmazott automatikusan válaszol és küldi a kért adatokat. Anélkül hogy tudná, éppen kirabolja a cégét.

A legális hackerek így többnyire rossz híreket közölnek a megrendelővel. Szinte elhanyagolható az esély arra, hogy makulátlan rendszert találjanak. Épp ezért nem is szokták szeretni őket túlzottan. A Kürt munkatársait is többször szívesen megverték volna, pedig csak azt csinálták, amit kértek tőlük. Egy korábbi megrendelésükkor még orákulumként jósoltak is, ami az IT-ban többnyire kamu, ezért az illető magyarországi nagyvállalat nem is vette komolyan. A jóslat az volt, hogy két hónap múlva össze fog omlani a rendszerük nagy része. És két hónap múlva megtörtént. Valószínűleg az IT vezető arcáról lefagyott a mosoly.

Az ilyen történetek után viszont az illető cég bizonyára komolyan veszi majd a biztonsági tanácsokat, sőt ezek után egyértelmű, hogy nem engedik el a céget, hanem visszavárják. A történet többnyire nem fejeződik be a vizsgálatot követő prezentációval, hanem folyamatos tanácsadás, konzultációk és workshopok mellett állandó felügyeletet is tudnak biztosítani. A korrektség persze megkívánja, hogy a lyukakat feltáró cég ne legyen azonos azzal, aki azt befoltozza, ezért ezt a munkát nem ők végzik. A foltozás után viszont ismét egy újabb próba következhet. Amiről többnyire kevés szó esik, hogy a felkészült legális hackerek képesek egy már megtörtént behatolás utáni nyomozást is elvégezni, kiderítve azt, hogy ki, mikor és mihez fért hozzá, milyen kárt okozott és hogyan csinálta. Tiszta sci-fi.

A magyar siker mindenképp büszkeségre, elismerésre ad okot, hisz egy a miénktől teljesen különböző kultúrában tudtak meggyőző eredményeket felmutatni, ráadásul nem egy elmaradott vidékről van szó, ahol az olcsó "keleti" (nekik északi) informatikusokat keresve leltek magyarokat. Egy ilyen siker után a Kürtöt és a hasonló minőségre képes egyéb magyar cégeket valószínűleg kézen fogva vezetik majd körbe a sejkek egymáshoz.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Mcsiv  
2008. márc. 22. 19:09 | válasz | #42
Részben neked is igazad van, de be kell látnod, hogy ha közgázt tanulsz, rengeteg olyan mellékterület jöhet be leendő munkád során, ahol a kriminalisztika, illetve a többi szar nem mindig, de néha néha visszaköszönhet. Ezek azok a szükséges rosszak, mint középiskolában a pitagoras tétel, vagy a sinus cosinus dolgok bemagolása. Nem valószínü hogy sűrün fogod használni, de ha kell, akkor bizony csúnyán kifog húzni a szarbol, már csak akkor is, ha nem konkrétan annak a felhasználását nézed, hanem valaminek az elvén indulsz el, hozzá segít, hogy egy adott területbe is legyen betekintésed.
zseko  
2008. márc. 22. 01:56 | válasz | #41
Én szerintem gond van a magyar oktatással. Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy sok felesleges dolgot tanítanak az iskolákon.

Azt írtad:
"Mindenki arrol ír, hogy mindennel foglalkoznak, mindenbe betekintést kapnak, de semmilyen mélyebb tudást nem kapnak egy területről. Szerintem ez így tökéletes, egy adott szakterület megtanulása, elsajátítása hosszú-hosszú évek, aktívan csak az adott szakterület gyakorlása, tanulása. 4 egyetemi év alatt kapsz egy olyan tudásanyagot, amivel el tudsz indulni valamelyik szakirány felé és nemtöbb, nem is kell több ennél. Aki valamilyen területtel akar foglalkozni, az az alapokat megkapja, láthatja hogy merre induljon el, onnantol már a saját szorgalmán múlik, hogy mennyire mélyed el az adott területben."

Részben egyetértek veled, de: én azt gondolom, hogy választottam egy szakirányt, ami érdekelne, ennek ellenére rengeteg olyan dolgot akarnak megtaníttatni velem, ami amellett hogy nem is érdekel, még csak nem is látom hogy köze lenne a választott szakirányhoz. Pl, én közgázt tanulok, miért is jó nekem kriminalisztikát tanulni? Vagy a számítógépvírusok, esetleg digitális képfeldolgozás még, ami tantárgyam van. Jó-jó, lehet mondani, hogy alapműveltség, megy egyéb zöldségek, de azt már elviekben meg kellett kapjam a középsuliban, így joggal várnám, hogy a választott szakmámhoz kapcsolódó anyagokat tanuljam. Így elvesznek tőlem több évet, amiért cserébe szinte semmit nem kapok, mert én azt az alapot amit adnak, nem nevezném igazi alapnak, csak egy felszínes dolognak. te is írod, hogy :

"de nem egyszer láttam már olyat, hogy az egyetemről frissen kikerült informatikusok sz@rhoz sem értettek."

Ilyen oktatás mellett nem is csodálom. Ha kevesebb lenne a "mellékzönge", és több az adott szakhoz kapcsolódó tényleges tantárgyi oktatás, úgy vélem nem alakulna ki ilyen helyzet.

(nem a nézeted ellen szól, csak erre tudtam a legjobban válaszolni)
2008. márc. 20. 23:54 | galéria | válasz | #40
Az összeomlás jóslat hitelessége: Azért a Kürt nem mai név a piacon. És nem kis tudás van mögöttük. Már megcsináltak olyan dolgokat, amiről mindenki azt mondta: lehetetlen. Nem hackelés téma.

Az oktatás színvonala? Hát vonala az van... Viszont szívesen állítanám megoldandó feladatok elé az elméleti és gyakorlati IT oktatással foglalkozókat. Szerintem töredékük menne át. És olyantól aki a seggével tanult nem lehet annál többet megtanulni.

Életem rémálma volt egy számítógép és szoftver használatról szóló verseny. Az én dolgom volt felügyelni a diákokat, egyikként. Egyszeri megbízás lett. Egy órás időtartamra szólt végül.

Mert a felkészítő tanárok egyike azt találta mondani: "Milyen ügyesek! Olyan programmal kell dolgozniuk, amit meg se mutattam nekik!" Ez történetesen a versenykiírás egyik alap programja volt. Az asztalt időben kivették a kezemből.

A versenyt kiíró illetékes arra a javaslatomra: Olyan tanár nevezhessen csak csapatot, aki a feladatot meg tudja oldani maga is, az volt a válasz: "Nem kell tovább foglalkoznod a versenyekkel. Dolgozz tovább nyugodtan."

Ez engem nem nyugtat meg még ma sem, pedig már majd 10 év volt. Ugyanúgy nem, mint az, hogy az alapvető oktatás a szövegszerkesztés, táblázatkezelés szinten kezdődik. És azért használ az ország MS Office programokat, mert a tanárok nem hajlandók más program menüjét végigolvasni. Ez a mai gazdasági helyzetben megengedhetetlen. Nem beszélve arról, hogy a helyettesítő nyílt forráskódú változat klasszisokkal többet tud.

És ez csak a legalapvetőbb lépés... Akkor várhatunk egyáltalán bármit is?
2008. márc. 20. 23:43 | válasz | #39
Helyesen: "Zrt."
Mcsiv  
2008. márc. 20. 19:28 | válasz | #38
nah igen, szóval módosítsuk az előző mondókát arra hogy:
"Az a jó programozó, akit nem kell megtanítani programozni, hanem magátol is tud"
assdf  
2008. márc. 20. 18:23 | válasz | #37
A dolog ennél azért összetetteb. Nézünk csak néhány példát az informatikai képzés világából:

-vannak olyan diákok akiknek van érzésük a programozáshoz de viszont lusták tanulni igy a többi tárgyat letojják, a tanárokat is és ennek a maguk feje után. A tévhit ellenére belölük nem biztos hogy jó programozó lesz (és szivnak is majd a cégek rendesen velük), mivel lehet hogy jobban programoznak mint a többiek, de mivel alapvetően nem türnek rendszabályozást igy olyan gány kódot is irhatnak hogy képtelenség lesz kibogozni hogy mit is akart (ettől függetlenül müködhet a kódjuk) a bugokról már nem beszélve... nem leányálom
-vannak olyanok akik beseggelik az anyagot és mindenből 5ösre vizsgáznak, cserébe fogalmuk sincs a dolgok gyakorlati részéről és isten kiméljen meg ezektől a "szakemberektől".
-És persze megtalálható a két véglet is (persze ők vannak kevesebben), amikor az illető jól is tanul és jól is programozik, illetve akik szarul teljesitenek és programozni sem tudnak

szóval összegezve hogy egy tanárom idézzem aki egyszer ironizálva tekintett az oktatásra:
a mai magyar müszaki felsőoktatás elavult felesleges tárgyak tömkelegéből áll minimális életszerü gyakorlati oktatással, de cserébe a diák emberanyag is évről évre gyengébb és selejtesebb...
(ezt egyébként akkor mondta mikor a főiskolán, másodikban, egy srácnak a táblánál kellet volna integrálnia, és kiderült hogy nem képes papiron egy kétjegyü számot kétjegyü számmal elosztania...)
eax  
2008. márc. 20. 16:57 | válasz | #36
Megerositem.
(Ez az, amit a HR-esek csak "frissdiplomas-szindroma"-kent emlegetnek ;) ).
wender  
2008. márc. 20. 16:57 | válasz | #35
Mcsiv egyet értek veled.

A felsőoktatás nagy részére az élni és élni hagyni hozzáállás jellemző. Igazából senki nem akarja bolygatni a viszonyokat.


Mcsiv  
2008. márc. 20. 15:44 | válasz | #34
A. ez hogy jön ide?
B. Az, hogy a jegyeknek semmi közük (köszönő viszonyban sincsennek) a szakmában alkalmazható tudással.
zolis  
2008. márc. 20. 15:34 | válasz | #33
Bocs, kell kérdeznem néhány dolgot:
- hány éves vagy?
- milyen a végzettséged?

Egyébknt pedig mi a bajod a jó jegyekkel?

Mcsiv  
2008. márc. 20. 15:29 | válasz | #32
"Az a jó programozó, akinek jó jegyei vannak és kész!"
Hát csak remélni merem, hogy te nem informatikusnak tanulsz
zolis  
2008. márc. 20. 15:28 | válasz | #31
Uupsz, általánosságban ment, nem 'aDannyBoy'-nak!
zolis  
2008. márc. 20. 15:27 | válasz | #30
Mit kell ezt túlbonyolítani. Tanulni kell és kész. Aki nem tanul, az megbukik. Ja, és kapacitás kell hozzá, nem idő. Van olyan, aki egész idejét a kocsmában tölti, mégis vörösdiplomája lesz, más meg tyúkszemes seggel sem bír egy kettest összehozni. Szálljunk már le a felsőoktatásról...Nem elég az amit néhány HSZ-el ezelőtt leírtam?
2008. márc. 20. 15:01 | válasz | #29
így van, gyerünk, csak töröljétek a postjaimat!!! a szólás szabadsága, je!!
Mcsiv  
2008. márc. 20. 14:42 | válasz | #28
pontosabban szakmai konferenciával:)
Mcsiv  
2008. márc. 20. 14:42 | válasz | #27
de legalább végre valaki igazat ad nekem, reméltem hogy nem csak én látom így a dolgot. Lehet hogy osztatlan sikert lehetne csinálni egy nagy piálós, háttérben zenélgetős, massziv konferenciával:D
2008. márc. 20. 14:26 | válasz | #26
motiváció gondok vannak
anno hökös koromban mi próbáltunk mindenféle először okos tartalmakat adni, aztán inkább érdekes tartalmat (előadások, beszélgetések, egyéb programok)
aztán rá kellett jönni, hogy semmi más nem arat osztatlan sikert, mint az eszeveszett piálós bulik koncerttel vagy DJ-vel

talán még a filmvetítésre volt érdeklődés, de szakmába vágó, egyébként érdekes előadás, ha nem volt kötelező, akkor bukott.

ezek után nehezen tudom elképzelni, hogy sokan a tálcán kínáltat is elutasítva, otthon magukat képeznék. Persze mindig volt/van/lesz egy vékony réteg, akikre ez nem igaz, na nekik egyszerűbben megy majd a nagybetűs rajt.
Mcsiv  
2008. márc. 20. 13:55 | válasz | #25
Hát, van erre egy tökéletes mondás: "Mindenkinek arra van ideje, amire időt szakít". Mellesleg, ha ennyire nincs szabadideje az egyetemi fiatalságnak, miert vannak teltházas egyetemi bulik hétköznap, meg úgy mindig?:D A nincs időm, nincs ez, nincs az csak duma, az ember mindig szereti sajnáltatni magát.
Kornan  
2008. márc. 20. 13:48 | válasz | #24
Igen ezzel egyetértek,hogy önmagadtól kell megtanulnod sok dolgot,de ha 3,5 vagy 4,5 év alatt el akarod végezni a sulit,akkor nemnagyon marad időd pl évközbe mindenfélét tanulgatni.Nem lehetetlen ,csak akkor nagyon kell szeretned az informatikát,hogy a kevés szabadidődet ami maradt további tanulásra fordítsd.Az alapok amiket oktatnak nemsokra használhatóak,hamar elfelejti az ember,szerintem a tárgyak fele kb időpazarlás.Persze vannak normálisak is.Programozás gyakot pl hasznosnak találom minálunk,pesze csak ha ezt akarod majd csinálni.Szerintem sokkal jobb lenne,ha az informatikusoknak ,csak többnyire választható tárgyak keretében tanítanának nem informatikát és a órák nagy része gyakorlat lenne.De erre pl nálunk nemnagyon lenne kapacitás.

Egyetértek Retek utolsó mondatával ,hogy nem feltétlen a pénz segítene a magyar felsőoktatáson,már nekem is eszembejutott a tandíjjal kapcsolatban.

Kint tombol a hóvihar! :)
Vogel  
2008. márc. 20. 13:36 | válasz | #23
Nem hiszem hogy annyira ráér a diák magát fejlesztgetni iskolaidő alatt. Eléggé elfoglalt az ember ha nem hozott magával vmi tudást. Nem a középsuli feladata hogy terelgessen egy irányba? Nálam a felsőoktatás jelentette a szakirányú képzést de tévedtem. Mindenki önfejlesztést javasol.
Nálunk is volt olyan hogy csajszi bedarálta a java-t 4esre de fingja nem volt róla. Ez olyan dühitő -.-

Kornan  
2008. márc. 20. 13:35 | válasz | #22
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. márc. 20. 13:28 | galéria | válasz | #21
Itt egyébként a deriváláson, integráláson kívül még lehetne azt is kérdezni, hogy ki hányszor használ delta kapcsolást, decimális törtből bináris lebegőpontos átalakítást, jószág (vagymi) meg piac akármi elemzést, meg hasonló hülyeségeket.
Mcsiv  
2008. márc. 20. 13:25 | válasz | #20
"de 1 iskolát tudok magyarországon ahonnan kikerülve egy informatikust nem kell betanítani"
Pont ezt mondtam, saját magát kell képeznie az egyetemi évei alatt. Aki ezen évek alatt nem képes magátol fejlődni, az ezek után sem fog tudni. Én nem vennék fel olyan informatikust, aki nem volt képes megtanulni magátol egy-két dolgot, mert mint ahogy most a webfejlesztésnél bejöttek új dolgok (Ajax tömeges alkalmazása pl.) az a munkahelyén sem lesz képes fejlődni, így használhatatlan marad az ember.
"Ezt halottam mindíg hogy az alapokat adják meg és utánna jó lessz."
Az alapokat megkapod, látod hogy hol mi van, aztán fejlődhetsz "Akiket ismertem és jó programozók ma is, azok maguktól könyveket, netet bújva tanulták meg" úton.
"A munkátok hány %-ában használtok deriválást, integrálást"
Nem sokban, de középiskolában a pitagoras tétel, a sinus cosinus számolásokkal nyűglődtél, és lááám, nekem jópárszor jol jött még a munkám során.
Ez a kellő rossz, amit ha megtanulsz nincs baj, max egy két helyzetben egyből tudod hogy mit kell tenned, illetve jópár esetben egyszerűbben tudsz megoldani egy feladatot, mintha magad keresnéd rá a megoldást.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. márc. 20. 13:24 | galéria | válasz | #19
BMF-nik? :D
2008. márc. 20. 13:02 | válasz | #18
Ezt halottam mindíg hogy az alapokat adják meg és utánna jó lessz. Akkor kérdeznék valamit Informatikusok válaszoljanak elsőnek. A munkátok hány %-ában használtok deriválást, integrálást? vagy még sorolhatnám. Szopatják a népet idióta dolgokkal és közben olyanok akik már suli melett programozóként, informatikusként dolgoztak folyamatoson szoptak a magolás miatt. A 4.5 diplomával rendelkező infós csaj mikor bekérdezett egy-két dolgot pc-vel kapcsolatban azt hittem lefordulok a székről.. Hagytam is a fenébe az iskolát. Nem az volt fontos ki érti, hanem ki tud többet bemagolni. Egy rohadt pc-t nem tud összerakni, nemhogy wint telepíteni. Linux-ot meg sem említem. Akiket ismertem és jó programozók ma is, azok maguktól könyveket, netet bújva tanulták meg. Persze röhögünk amerikán, meg más országokon, és istennek képzeljük el magunkat, de 1 iskolát tudok magyarországon ahonnan kikerülve egy informatikust nem kell betanítani, hanem el tudja látni a feladatát.

Ezt más értelmesebb országokba úgy oldják meg, hogy munkahelyről járatnak továbbképzésre. Nem az a lényeg hogy 4-5 év alatt belédvert dologgal élj egéssz életedben, hanem egy kezdő tudás amivel el tudod látni megfelelően a munkádat. És ha elkezdtél dolgozni ezen területen, akkor jön a tanulás többi része.
2008. márc. 20. 12:33 | galéria | válasz | #17
Jó jegyektől még nincs tudás :D De a tudás nem jár jó jegyekkel, én szerintem informatikában talán a legszükségtelenebb a magolás, az az a tantárgy amiben a GYAKORLAT a legfontosabb, most lehet hogy megtanulsz mondjuk egy függvényt és ki kerülsz az egyetemről de a függvényt nem tudod bele építeni egy project-be mit csinálsz?(kirugnak XD) , de ha gyakorlatban megismered, megtapasztalod a hibákat, lehetőségeket,következményeket AKKOR LEHETSZ CSAK igazán jó informatikus( SZERINTEM)
Mcsiv  
2008. márc. 20. 12:30 | válasz | #16
Én pont a másik oldalt látom, 6 éve dolgozok aktívan IT területen, felsőfoku szakirányu végzettségem nincs ilyen témában, de nem egyszer láttam már olyat, hogy az egyetemről frissen kikerült informatikusok sz@rhoz sem értettek. Én nem a megfelelő tanítás hiányában látom a hibát, hanem a diákok hozzáállásában, mivel maguk sem tudják, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Mindenki arrol ír, hogy mindennel foglalkoznak, mindenbe betekintést kapnak, de semmilyen mélyebb tudást nem kapnak egy területről. Szerintem ez így tökéletes, egy adott szakterület (legyen az webfejlesztő/hálózati mérnök) megtanulása, elsajátítása hosszú-hosszú évek, aktívan csak az adott szakterület gyakorlása, tanulása. 4 egyetemi év alatt kapsz egy olyan tudásanyagot, amivel el tudsz indulni valamelyik szakirány felé és nemtöbb, nem is kell több ennél. Aki valamilyen területtel akar foglalkozni, az az alapokat megkapja, láthatja hogy merre induljon el, onnantol már a saját szorgalmán múlik, hogy mennyire mélyed el az adott területben. Ez egy ilyen dolog, le kell ülni, seggelni mint az örült az adott terület sajátosságait, illetve ha nincs normális munkája az illetőnek, szorgalomból, önfejlesztés céljábol saját projectet kell alkotnia, hogy a projecten belűl felmerülő problémákbol/megoldásokbol szintén használható tudást tudjon összeszedni. Összegezve: egyetemen mindenből kapsz egy kicsit, onnantol neked kell elindulnod abban a témában, amit szeretnél és ez így van rendjén. Aki nem képes önnön magátol tanulni, az nem marad meg a szakmában. Az IT alapvetően egy olyan terület, ami folyamatosan változik, újjabb technikák jönnek és ezeket akár munka mellett is képesnek kell lenni megtanulni. Elnézést a helyesírási problémákért, de nem volt időm végigolvasni mielőtt elpostoltam.
2008. márc. 20. 11:47 | válasz | #15
Lehet nem ismered a felsőoktatási rendszer. Én igazat adok ReTeK-nek, a mai magyar oktatási rendszeren nem a pénz segít. A tudás megvan, csak megfelelő szervezettséggel és módszerekkel kellene átadni. Na meg nekünk hallgatóknak is kicsit többet kellene tanulni, mert mi ott vagyunk a dolog másik végén. Aki a pénzt hiányát hangsúlyozza az oktatásban, annak tényleg fogalma nincsen mi van az oktatásban. Inkább meg kellene kérdezni a tanárokat, diákok. És őszintén nyiltan beszélni a dolgokról.
zolis  
2008. márc. 20. 11:09 | válasz | #14
Ezt így le lehet írni, de felelsleges. Az a jó programozó, akinek jó jegyei vannak és kész!
2008. márc. 20. 10:55 | válasz | #13
"A jóslat az volt, hogy két hónap múlva össze fog omlani a rendszerük nagy része. És két hónap múlva megtörtént." - az addig rendben van, hogy ez egy szép mesébe bújtatott reklám. De ezt azért mégsem kellett volna, ettől még hiteltelenebbé vált az egész.
Vogel  
2008. márc. 20. 09:56 | válasz | #12
Sztem én is ebbe a suliba járok ahol 40% közgáztanagyag IT mérnök szakon, gyakorlat alig, minden témakört érintenek, de semmibe sem merül bele. Elavult szoftverekkel tanítanak. 4 éve szarakodom ott (nem tudok magolni :()de még egy pc-t sem raktunk össze, csak a rizsa az elméletből. Többet tanultam fórumokon mint a suliban!
ReTeK  
2008. márc. 20. 09:21 | galéria | válasz | #11
Egyetemen gyakorlatból elég az aláírás. Egyértelműen látszik hogy nem tartják fontosnak csak az elméleti anyagot, de azt mocskosul. A magológépek átcsúsznak az elméleti vizsgákon, gyakorlaton meg csak bambulnak mert közük nincs a dolgokhoz, persze annyira nem hülyék hogy egy aláírás ne jöjjön össze nekik. Igen ők fognak végezni elsőnek és persze utálni fogják szakmájukat. A másik véglet aki például imádja a programozást az a hobbija, már diák évei alatt megél belőle, jó a problémamegoldó képessége, gyorsan átlátja a problémákat stb. viszont nem tud beseggelni egy lexikont fél nap alatt igen az ott lesz még vagy 2 évig (amiért fizetni fog ha az alap éveken túlhaladt, nem pedig ingyen ahogy azt sokan képzelik) Nem mondom akár még az első is megszeretheti vagy beletanulhat. Ami most van az egy elég „érdekes” oktatási rendszer és nem feltétlenül pénzzel lehetne feljavítani.
Kornan  
2008. márc. 20. 07:14 | válasz | #9
Hát nálunk a fősulin,most nem mondok nevet,eléggé felületesen oktatnak,meg sok olyan is ,amit a hallgatók 98%-a az életbe nemfog használni:fizika,elektronikák,villamosságtanok... Ezekekből is olyan felületesen tanítanak,hogy tanuld meg a képleteket és megtudd csinálni a mintafeladatokat analóg módon és akkor átmentél.Akit meg érdekel, az sem tudja csak az iskolába megérteni ezeket,hanem vennie kell többféle könyvet is,amikből esetleg megtanulhatja,de ha meg ilyenekbe fölöslegesen erőt pazarol,akkor jó eséllyel megbukik egy másik tárgyból.Több olyan tárgy is van aminek a neve hasznosnak hangzik ,de a felületesség,meg az elméleti oktatás miatt azzal sem megyünk sokra: pl ilyen a közgázak,vállalkozástanok,több informatikai tárgy is... Szal tényleg az elméleti oktatás jellemez sok tárgyat(képletek + mintafeladatok vagy definiciók,fogalmak) nálunk,meg a sok hülyeség eléggé lerontja a tanulási morált.És ezek miatt sokszor nincs idő semmibe belemélyedni,mert hülyeségekkel kell vacakolni.Kb a legtöbb ember úgy van vele,hogy csak legyen mindenből kettes.Szal körülbelül ilyen lehet a helyzet sok intézményben a magyar felsőoktatásban, ezért többnyire a friss alkalmazottakat megtanítják a dolgokra,persze azért valamit tudnia kell.Van pár ember ,aki jó képességű és a kevés szabadidejét is tanulásra szánja,informatika táborba megy nyáron,de kevés...
2008. márc. 20. 04:32 | galéria | válasz | #8
a baj nem az, hogy nincsenek kiváló szakemberek, hanem az, hogy kevés és az a kevés is sokkal több "selejttel/melléktermékkel" jár. felvesznek évente 1000 informatikust, abból végez 3 év alatt (BSc-n) mondjuk 150, 4 év alatt még 200 5 év alatt még 100, a többi meg közben elmegy bölcsésznek meg ilyesmi, vagy még később fejezi be (az mondjuk még 200 fő) ez rengeteg pénz, idő és energia elpazarlását jelenti .. az okai számosak, de főleg olyanokat lehet megnevezni, mint nem-kicsit-szar előtanulmányok középiskolában, rossz oktatók, túlbonyolított rendszer, lusta diákok/egyetemisták, motiváció hiánya, pályaválasztási tanácsadás totális nem-léte (lévén "hivatalosan" soha senki egy árva szót se szól arról, hogy mégis hova lene érdemes, ki mit szeretne, stb..)
2008. márc. 20. 02:46 | válasz | #7
hááát :) valaki vagy csinál valamit, vagy tanulja...
2008. márc. 20. 02:41 | válasz | #6
komoly .. a légkondis épületeken kívül biztos volt vagy 40 fok árnyékban
2008. márc. 20. 00:57 | válasz | #5
Phishing link LOL!!!
2008. márc. 19. 23:32 | válasz | #4
eleve a melósok jó része indiai IT munkás,
ráadásul egy multi cégnél, főleg egy ekkoránál sanszos, hogy a melletted ülővel az angolon kívül nincs más közös nyelvetek.

másrészt nyilván gondoskodtak ennek a feloldásáról is.
Cat  
2008. márc. 19. 23:25 | galéria | válasz | #2
Azért arra kiváncsi lennék, hogy egy magyar cég egy arab országban hogy végez social engineeringet, mert gondolom az arab telkócégnél dolgozó titkárnő, vagy alacsony beosztású munkatárs, akinek a jelszavát meg akarják szerezni telefonon/levélben, az nem tud feltétlen angolul.
2008. márc. 19. 23:03 | válasz | #1
Gratulálok a fiúknak! :)

Csak egy kérdés, ha itthon olyan rossz az egyetemi oktatás, akkor hol képzik mégis ezeket a nagy tudású srácokat? Oké, egyetem mellett tényleg foglalkozik vele, ez az élete, hobbija, de ezen kívül? mert azért itt olyan mértékü szaktudásra van szükség, amit fórumokról se könnyű elsajátítani, gyakorlással..