Ötven éve kering a Vanguard I
2008. március 19. 12:38, szerda
Az idén ünnepli 50. születésnapját a Vanguard I műhold, ami 1958. március 17-én hagyta el a Földet a floridai Cape Canaveral légitámaszpontról.

Hirdetés

Az első napenergiával működő űreszköz Amerika első hivatalos műhold programjának eredménye, ami 1955 szeptemberében vette kezdetét. A Vanguard I a legrégebbi Föld körül keringő mesterséges hold, elődei, a Szputnyik I és II, valamint az Explorer I már mind visszatértek a légkörbe.

A Vanguard I az 1957. júliusa és 1958. decembere között megrendezett Nemzetközi Geofizikai Év keretében került felbocsátásra a három nagy amerikai haderő közös vállalkozásaként. Eredetileg a három fegyvernemnek önálló elképzelései voltak a cél, azaz az első ember alkotta objektum űrbejuttatásának eléréséről, a legéletképesebbnek végül a haditengerészet projektjét tartották. A kormány döntése alapján a hadsereg biztosította az irányító és nyomkövető létesítményeket, a légierő a kilövő állást, a műhold kivitelezését pedig a Haditengerészet Kutató Laboratóriuma (NRL) végezhette el.

Eisenhower elnök hivatalosan a Nemzetközi Geofizikai Év zászlaja alatt egy tudományos kísérletet elvégző mester­séges hold földkörüli pályára állításával bízta meg az NRL-t. Ennek megfe­lelően a dr. John Hagen által vezetett csapat kifejlesztette a kilövő­eszközt, a műhold nyom­követő rendszerét valamint magát a műholdat, amit szintén a haditen­gerészet épített meg és tesztelt le. A Vanguard Projekt a felső légré­tegeket szondázó német V-2 és a Viking rakéták alkal­mazásából szerzett tapasz­talatokon alapult. Bár a célt nem sikerült elérnie - sőt, a legtöbben kudarcként könyvelték el, hiszen megelőzték a Szputnyikok, sőt a programot övező számos probléma miatt egy másik amerikai kezde­ményezés is előbb jutott el a világűrbe - a Vanguard I-nek mégis sikerült űrtörténelmet írnia.

Az alig több mint 15 centi átmérőjű mesterséges hold csupán 3 fontot, azaz 1,36 kilogrammot nyom, amit a Szuptnyikok közel egy mázsája mellett Nyikita Hruscsov csak "grapefruit" műholdnak csúfolt.

A kilövést követő 50 évben az apró műhold több mint 196 990 fordulatot tett meg a Föld körül, azaz 10,55 milliárd kilométert, ami a Föld és a Plútó távolságának másfélszerese. Ezalatt rengeteg információval szolgált a Föld méretéről és alakjáról, és több űrvilágcsúcsot is felállított. Az igen döcögősen, rengeteg kudarccal induló Vanguard I pályára állása számos másik amerikai és nemzetközi űrvállalkozás számára adta meg a kezdőlökést, miközben az NRL tudósai számára ugródeszkát jelentett több űrszonda sorozathoz, melyek a sugárzási jelenség különböző aspektusait tanulmányozták.

A Vanguard I-nél bemutatkozó technológiák meghatározók voltak a későbbi amerikai műhold programokban is, a legjelentősebb természetesen a napcellák alkalmazása volt. Az NRL bebizonyította, hogy a napcellák éveken át használhatók a rádióadók működtetésére. A Vanguard két adóval rendelkezett, ezek egyike hagyományos akkukkal, a másik a kísérleti napcellákkal működött. Utóbbi 7 éven keresztül sugárzott, míg a hagyományos akkus társa mindössze 20 napig bírta.


A Vanguard I az NRL tudósai körében

A Vanguard I elnyerte a legrégebbi ember alkotta még keringő műhold címet is, amit még jó ideig birtokolhat, hiszen elméletileg közel 200 éven át rója tovább a köröket a bolygó körül. Legnagyobb sikere, hogy teljes egészében teljesítette tudományos célkitűzéseit. A Vanguard I rendelkezik az első napenergiával működtetett tudományos csomaggal, ami rengeteg információt adott vissza a levegő sűrűségéről, hőmérséklet tartományairól és a mikrometeorit becsapódásokról. Fenntartott egy olyan stabil pályát, ami alapján a térképészek jelentős pontosításokat hajthattak végre a Csendes-óceán szigeteinek elhelyezkedéséről, és az apró szonda fedte fel, hogy a Föld valójában nem is igazán gömb alakú.

Bár a Vanguard 1964-ben "elnémult", továbbra is hasznára volt a tudományos társadalomnak és persze az amerikai nemzetvédelemnek is. A földi nyomon követésével értékes adatokhoz jutottak a Hold, a Nap és a légkör által a földkörüli pályára gyakorolt hatásokról, illetve kiépült egy világméretű nyomkövető rendszer, a Minitrack, ami a későbbi Space Surveillance System (Űrfelügyeleti Rendszer) alapjaiként szolgált, mellyel észlelhetők a be nem jelentett, az USA felett rádió-csendben haladó műholdak is.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. márc. 21. 12:49 | válasz | #19
"Föld valójában nem is igazán gömb alakú" - Mondtam én, hogy lapos és teknősök tartják a hátukon...
LPG  
2008. márc. 20. 20:42 | válasz | #18
Akkorra biztosan kifejlődik egy új intelligens élet a földön. (Illetve egy intelligens élet. )
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. márc. 20. 09:56 | válasz | #17
Az Űrhajózási Lexikon írja a 200 millió évet (Akadémiai Kiadó, 2. kiadás, 1984)
LPG  
2008. márc. 20. 07:11 | válasz | #16
Csak szeretem a pontosságot :-)
2008. márc. 19. 23:05 | válasz | #15
szerintem 200 vagy 8 millió év, ezen nem fogunk összeveszni ;)
Thrawn  
2008. márc. 19. 20:33 | válasz | #14
2008. márc. 19. 20:13 | galéria | válasz | #13
Élien Plánet!
2008. márc. 19. 20:12 | galéria | válasz | #12
Jujj!
Micsió Kaku osztja az észt a Discovery Science-n most!
LPG  
2008. márc. 19. 20:10 | válasz | #11
LPG  
2008. márc. 19. 19:57 | válasz | #10
"LaGeoS hold élettartama körülbelül nyolcmillió év" Írják ezt másutt..
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. márc. 19. 15:51 | válasz | #9
A LAGEOS holdak még 200 millió évig fognak keringeni, szóval ha ez lezuhan, marad még utána bőven.
2008. márc. 19. 15:45 | válasz | #8
Meg aztán akkor most most minek örülnénk ennyire, ha lezuhant volna?
T0nk  
2008. márc. 19. 15:39 | válasz | #7
654 kilométer magasan van a pályája legalacsonyabb pontja, ott már elég ritka a légkör, hogy bírja 200 évig visszatérés nélkül.
L3zl13  
2008. márc. 19. 14:48 | válasz | #6
Ennél hogyhogy nem kell állandóan pályát korrigálni, hogy ne zuhanjon le?
2008. márc. 19. 14:45 | válasz | #5
Csak egy apró fekete lyuk miatt átment a negatív téridő-kontinumba, majd egy fehér lyuk segítségével visszajött (még jó, hogy nem találkozott egy piros lyukkal, azok elég kutyák), szal nem komoly.
2008. márc. 19. 14:12 | válasz | #4
Bár a Vanguard 1964-ben "elnémult" ...hehe
2008. márc. 19. 13:51 | válasz | #3
az lett volna az igazán érdekes ha még most is működne :)
toto66  
2008. márc. 19. 13:20 | válasz | #2
Ez tetszik!
bertino   2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. márc. 19. 12:59 | galéria | válasz | #1
HBD