Újabb rejtélyeket vet fel a perui meteorit
2008. március 14. 13:09, péntek
Még mindig okoz meglepetéseket a 2007 szeptemberében Peruban becsapódott meteorit. A tudósok szerint az eset átértékelheti az űrkőzetekről szerzett ismereteket.

Hirdetés

2007 szeptemberében nagy visszhangot keltett egy űrből érkező tűzgolyó, ami átszáguldva a légkörön, Peruban csapódott be egy kis falu közelében. A helyiek első alkalommal láthatták amint egy űrobjektum krátert üt a talajban. Az esetet rejtélyes megbetegedések követték, a tudósokat azonban sokkal inkább a szemtanuk leírása lepte meg a geológiai következményekről. A meteorit sokkal gyorsabban repült, mint azt a tudósok lehetségesnek tartották egy ilyen objektum esetében, és nem utolsósorban túlélte a légkörbe való belépést, ami szintén nagyon ritka - a meteorok általában darabokra hullanak a rájuk nehezedő erőhatások következtében.

Nem csoda, hogy a tudóstársadalom első hallásra koholmánynak vélte az egész felhajtást, később azonban egyre többen erősítették meg a tényt, valóban meteorit csapódott be Peruban. A kétkedők egyike volt Peter Schultz is, a Brown Egyetem bolygó geológusa, aki végül elutazott a helyszínre, hogy alaposan szemügyre vegye a krátert. "Az ilyen típusú, törékeny kőzetekről szerzett ismereteink fényében egyszerűen hihetetlennek tűnt a dolog. A légkörön áthaladva olyan terhelés nehezedik rájuk, hogy általában darabokra esnek, ez azonban nem így viselkedett" - nyilatkozott a SPACE.com-nak.



Schultz a becsapódás után néhány hónappal jutott el a kráterhez, ahol perui tudósokkal és a kormány képviselői társaságában folytatta le vizsgálatát, az eredményeket kedden, a 39. Hold- és Bolygótudományi Konferencián tárta a hallgatóság elé a Texas állambeli League Cityben.

Schultz törésvonalakat fedezett fel a homokszemcsékben, valamint a talaj és egy kőmeteorit keverékét azonosította a Carancas mellett fekvő 15 méteres kráter körül. Ezek az adatok, valamint a nagy területen szétszóródott törmelék mind arra utal, hogy a meteorit rendkívül nagy sebességgel érkezett, a becsapódás pillanatában óránként körülbelül 24000 kilométerrel száguldott. A kőmeteorit, ami egy szilikátos kőzetdarab, meglehetősen gyakorinak mondható. Általában ez a típusú űrobjektum lelassul a légkör légellenállásának következtében, a földet éréskor egy átlagos zuhanó objektum a Földön tapasztalható normál terminális sebességére lassul, ami leginkább egy lyukat üt a talajban, krátert azonban semmi esetre sem. Eddig legalábbis így tartották a tudósok. "A rejtély az, hogy miért nem lassult le és hogyan ért le sértetlenül, hogy egy krátert üssön. Ezekre a kérdésekre kell megtalálnunk a választ" - mondta.

A tudósok számos elméletet állítottak fel a lehetséges történésekről. Feltehetőleg a légkörbe belépett meteorit a nagy hő hatására megolvadt, melynek hatására megváltozott az alakja, sokkal aerodinamikusabbá válva, ami ellenállóvá tehette az erőhatásokkal szemben, így sikerült egy darabban túlélnie az utazást. Ezen felül az áramvonalas alak a sebesség megtartásában is segíthette az objektumot. "Ekkor viszont az a kérdés, hogy a többi hasonló objektumnál miért nem következik be ilyen alakváltás?" - fejtegette Schultz. "Talán különleges körülmények kellenek hozzá, mint például a belépés szöge."

Az egyedinek tűnő eset megváltoztathatja a tudósok nézeteit a meteoritok viselkedéséről, illetve a kráterek kialakulásáról szerzett ismereteinkre is hatással lehet, összegezte tapasztalatait Schultz.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. márc. 19. 09:34 | válasz | #41
túl kicsi volt hozzá
2008. márc. 19. 08:25 | válasz | #40
Nekem leginkäbb csak egy problemäm van... Annyi cuccunk van a vilagvegetööl valo felelem következteben, ami a meteoritok talälkozäsät figyeli a földdel. Azok ezt miert nem eszleltek?
2008. márc. 18. 17:00 | válasz | #39
cikk: Schultz ... a talaj és egy kőmeteorit keverékét azonosította ...

arrakistor: ...egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kőzet meteoritról, csak egy ...

tényleg lehetséges, hogy jobban vágod a témát innen a gép mögül, mint egy egyetemi geológus, aki ott volt? ez nem semmi! :)
2008. márc. 18. 12:36 | válasz | #38
Talán lyukat keresett a földben, mert ő is tudja hogy a Föld tágul, és meg akarta ézni hogy vajon milyen körülmények között él az alattunk levő civilizáció.
2008. márc. 15. 21:58 | válasz | #37
a földön néhány nap után is már megkezdődik a talaj, víz és szélerózió következtében a kráteres becsapódások elváltozása, nem kell hozzá "néhány hónap" a helyszínre való kiérkezésig, mint ebben az esetben történt... és főleg, hogy egy pocsolyát látok a képen , ennyi erővel a kutatást végző tudós, Mr. Schultz a vízzel reakcióba lépett fém-oxidokon és a földi talajban található természetes szilikátok és vízzel alkotott keverékes saras trutymákján kívül , mi az öreg-Ördögöt találhatott amott ???
2008. márc. 15. 21:49 | válasz | #36
ez jó
2008. márc. 15. 21:46 | válasz | #35
ismerem a vegyületeket, de nem minden kőzet meteorit van vegyületből, és nem minden meteorit kőzet meteorit, és egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kőzet meteoritról, csak egy szín tiszta (fél-)(nehéz) fémekből álló meteoritról... ilyen elemek is keletkeznek bolygók és csillagok belsejében ... és egy-egy ilyen bolygó, vagy csillag váratlan felrobbanása , hirtelen szétszakadása (egy másik hasonló méretű égitest ütközése következtében) az elemek, színtiszta, vegyületektől mentes állapotát őrzi meg , és az űr végtelen hidegében , gyorsan kihűlnek, és tovaszáguldanak a szélrózsa minden irányában a legkülönbözőbb méretekben a kilóméteres darabtól a porszemen át a kisbolygó méretű darabokig, és egészen addig száguldanak a végtelen űrben , amíg egy másik hasonló méretű, vagy nagyobb égitest (mint pl.: a Föld) nem metszi a haladási irányukat. bla bla bla. ésatöbbi satöbbi.. a többit pedig már leírtam.
2008. márc. 15. 20:25 | galéria | válasz | #34
Vizet ne felejts el beleönteni :|
0nmo  
2008. márc. 15. 16:21 | válasz | #33
egyértelmű, hogy a nagy csillagközi űrjeti pottyyantotta ide, most meg rohög, hogy nem tudjuk, hogy miért, meg ilyen nincsen is:DDDDD
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. márc. 15. 15:59 | galéria | válasz | #32
Pedig hidd el, 70km magasan annyira repül, hogy ha nem döntik be, a -200 m/s függőleges sebességből pár másodperc alatt +200 lesz, és már újra 100 km-en van :)
2008. márc. 15. 12:13 | galéria | válasz | #31
2008. márc. 15. 11:44 | galéria | válasz | #30
2008. márc. 15. 09:14 | válasz | #29
nem kötözködésből, de az űrsikló nem repül, hanem szabályzottan esik. már ugye a pályájáról úgy indul el lefelé, hogy jó helyre "essen". csak manőverezni tud.
Kornan  
2008. márc. 15. 07:42 | válasz | #28
Nem is rossz 5let,csak pár szemtanú kell hozzá, meg tudni kell ,hogy mi a különbség egy szimpla gödör és egy kráter közt és már jönnek is a gazdag túristák.A kráter köré ilyen üzletláncot kell építeni,hogy a túristák itt hagyhassák a pénzüket.Ilyeneket árulnának ott:kráterkávé,meteormetélt,kőzetkoktél,becsapódásburger... és természetesen a szuvenírekről is gondoskodni kell :DDDDDDDDDD
progee  
2008. márc. 15. 05:46 | válasz | #27
de hogy jön ide a mars?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2008. márc. 15. 03:20 | galéria | válasz | #26
Űrsikló az úrsikló tehát repül, a belépési szöge a kiinduló pálya magasságától függ, és az se számít semmit annyira, mert a zuhanás sebességét a légkörben szabályozni tudják. Egyébként lepattanna a légkörről simán, ezért is döntik be a siklót akár több mint 90 fokban (a legnagyobb bedöntés asszem 110 fok volt), hogy a felhajtóerő ne felfelé hajtsa hanem oldalra, sőt ugye 90 fok fölött már lefelé nyomja.
2008. márc. 15. 00:28 | galéria | válasz | #25
Hány éves vagy? 12?
Tudod, hogy mi az öltés? Varrtál te már életedben tűvel, cérnával?
Kukoricára kellene téged térdepeltetni, kisfiam.
2008. márc. 15. 00:25 | válasz | #24
hmmm .. ezek a szmájlik az előző hozzászóllásomhoz tartoznak

2008. márc. 15. 00:24 | válasz | #23
Idézet : A tudósok számos elméletet állítottak fel a lehetséges történésekről.


Nos a mai tudomány 90%-a fikciók alapján létezik ... Bizonyítani vajmi keveset tudnak , viszont ha a vélt tényektől eltérő tapasztalás történik mint esetünkben is , akkor jönnek az újabb fantáziálások , melyet éretlen tinik tudatcsapongásaihoz tudnék hasonlítani ... : jön a sok baromság , aminek semmihez semmi köze sincsen , minden csak fikció , és kitaláció .
2008. márc. 15. 00:18 | válasz | #22
Amint látom te is bejöttél okoskodni .. Köszönjük a témához kapcsolódó hozzászóllásodat . Ebből mindenre fény derül :D
2008. márc. 15. 00:17 | válasz | #21
Ez a magyarországon várható átlagélettartam , egy főre vetítve .. Jobb helyeken az egy emberöltő fogalma kb 60-70 év :D
2008. márc. 14. 22:46 | galéria | válasz | #20
"Mellesleg nem értem miért hoztad fel az űrszondák sebességét."

azér', hogy legyen viszonyítási alapunk.
2008. márc. 14. 22:45 | galéria | válasz | #19
Mars vissza az általános iskolába, kölök!
amee21  
2008. márc. 14. 22:43 | válasz | #18
ilyet én is ások a kertembe!:):):):):):):):)még meteor sem kell hozzá:):):):):
Csi9aa  
2008. márc. 14. 20:30 | válasz | #17
Látom ehhez is úgy értesz mint minden máshoz :)

Kár hogy a kőzetmeteoroknak sok köze nincs a fémekhez mint anyagokoz (vegyületekről gondolom még nem hallottál, általános suliban eleinte valóban csak az elemeket tárgyaljátok), és kár hogy a csodás "megoldásod" a problémára a cikk szinte pontos idézete ;)
Cleanx  
2008. márc. 14. 19:40 | válasz | #16
Azert ,mert 35 evesen nagy valoszinuseggel mar nemzel egy utodot.
Az utodod 35 evesen ismet esigytovabbesigytovabb....
2008. márc. 14. 18:54 | válasz | #15
teljesen egyértelmű mi történt: az űrben egy 40000 km/órával haladó ~1 méter átmérőjű fémgolyó , amely túlnyomórészt fémekből áll (vas, titán, króm és félnehézfémek) valahonnan egy külső naprendszer régen felrobbant szupernóvájának a belsejéből kb. 90 fokos szögben belép a Föld légkörébe , a sztratoszféra felső rétegeiben hirtelen 10000 km/h-t veszít a sebességéből a gyors és nagy erőhatás következtében az alacsonyabb forrásspontú fémei elpárolognak belőle és a maradék , nagyobb olvadáspontú fémek képlékennyé válva elnyújt formájúra alakítják ömagukat , majd végül egy kb. 40 cm hosszú és a legvastagabb ponjtán 1 cm átmérőjű hosszúkás , cseppalakú izzó fémdarab vágodik a földbe 24000 km/h-s sebességgel.
2008. márc. 14. 18:35 | válasz | #14
Ekkorát rég nem röhögtem!
Kösz endale
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. márc. 14. 17:42 | galéria | válasz | #13
-4000 km/h tudtommal. De nem szerencsés az űrsiklót /kiváló aerodinamika, fokozatos lassulás, nem "becsapódásszerű" visszatérés jellemzi/, egy db kőhöz hasonlítani.
Mellesleg nem értem miért hoztad fel az űrszondák sebességét. Egyáltalán nincsennek arra felkészítve, hogy a Föld légkörébe kelljen berepülniük.
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. márc. 14. 17:38 | galéria | válasz | #12
Ne kötekedj feleslegesen ;-)
Az emberöltő egy fogalom, 35 évet jelent.
2008. márc. 14. 17:34 | válasz | #11
Miért csak 35 év? Te találtad ki? Miért nem 70 év?
2008. márc. 14. 17:06 | galéria | válasz | #10
És tényleg:
Belépő űrsikló = 7.777,778 m/s = 28.000 km/h (17.500 mph)
DE: az űrszondák bőven e felett száguldoznak.

"Az ember által épített eddigi leggyorsabb űreszköz, a Helios-2 legnagyobb sebessége 253 000 km/h volt, ami a fénysebesség 0,0235%-a. Ez az űrhajó tehát 17 000 év alatt érné el a Proxima Centaurit. Ha egy emberöltőt 35 évnek veszünk, akkor ez majdnem 486 nemzedéket jelent."
2008. márc. 14. 16:59 | galéria | válasz | #9
Lásd még
Mardel  
2008. márc. 14. 16:28 | galéria | válasz | #8
De azért jó hogy "figyelté", hogy meteorit fog becsapódni a földbe. A "figyelő" tudósoknak meg a hírekből kell megtudni wtf történt.
Kornan  
2008. márc. 14. 16:00 | válasz | #7
És ha már a belépés előtt rendelkezett olyan alakkal,ami aerodinamikusnak mondható, akkor még át sem kellett alakulnia.Szerintem túl sok változó van itt,hogy bármilyen következtetést is le lehessen vonni a meteorokra vonatkozóan egyetlen becsapódásból.
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. márc. 14. 14:29 | galéria | válasz | #6
Nem. -.-
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. márc. 14. 14:28 | galéria | válasz | #5
Minél gyorsabb, annál nagyobb erővel hat rá a légkör közegellenállása.
Aztán ott a másik kérdés, a beérkezés szöge. A leírtak alapján nagyon úgy tűnik, hogy nagyjából úgy érkezhetett a légkörbe, mint egy űrsikló vagyis se nem lapos szögben /lepattant volna/, se nem túl meredek szögben, akkor meg minimális az esély, hogy nem esik darabokra.
2008. márc. 14. 14:28 | válasz | #4
Nem?
2008. márc. 14. 14:26 | válasz | #3
Hát erre csak azt bírom mondani hogy nem Aszteroida-volt.

Lehetséges hogy
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2008. márc. 14. 14:12 | válasz | #2
Nem lehet hogy azért volt gyorsabb a becsapódó meteor, mert a világűrben is gyorsabb volt, mint a többi meteor? Esetleg ekkora sebességgel a Naprendszeren kívülről érkezett. Ez könnyen eldönthető egy összetétel elemzéssel.
endale  
2008. márc. 14. 13:56 | válasz | #1
Remélem ez a Schultz benéz ide a fórumra estefelé. Itt általában a sok polihisztor válaszaiból 4-5 óra alatt megszületik a válasz a világ minden kérdésre.