Viszlát mosógép, viszlát tisztítószerek!
2008. március 6. 14:55, csütörtök
Amerikai és ausztrál kutatók öntisztító bevonatokat fejlesztettek ki, amiket szinte mindenen alkalmazhatunk, a textíliáktól a gépkocsik szélvédőjéig bezáróan.

Hirdetés

A kényelem mellett a nanotechnikával elért új anyagok csökkenthetik a környezetre káros tisztítószerek használatát, miközben elpusztítják a káros baktériumokat. Három csapat egymástól függetlenül dolgozta ki az öntisztító anyagokat. Walid Daoud, az ausztrál Monash Egyetem tudósa szerint az öntisztító tulajdonság nemsokára teljesen természetes lesz a textileknél. Csapatával selymet és gyapjút vontak be anatáz titán-dioxiddal, ami pigmentként már ma is széles körben jelen van különböző termékekben.

Az ausztrálok a reklámok jól ismert vörösbor tesztjének vetettek alá kezelt és nem kezelt anyagokat, majd napfénynek tették ki őket. 20 óra elmúltával a vörösbor foltok szinte teljesen eltűntek a nanotechnikával kezelt anyagokról, míg a nem kezelt anyagokon - ahogy azt várni lehetett - gyakorlatilag teljesen változatlanul éktelenkedtek. A napfény a bevonattal reakcióba lépve szobahőmérsékleten szétbontja a szerves molekulákat, melyek megfestik az anyagot, széndioxiddá és vízzé alakítva azokat.

Az ausztrálok már fel is vették a kapcsolatot egy jó nevű ruhagyárral, hogy elvégezzék a szükséges gyártási teszteket, így hamarosan akár a piacon is megjelenhet az új termék, fejtegette optimistán Wing Sze az ausztrál csapat tagja, hozzátéve, hogy az anyagok nem jelentenek veszélyt a környezetre és viselőjükre, miközben megtartják a selyem és a gyapjú kinézetét és érzetét.

Az Egyesült Államokból Indiana és Wisconsin állam egyetemei készítették el saját öntisztító anyagaikat. Wisconsin kutatói más területekben gondolkoznak, ők a házak homlokzatait, az ablakokat, a gépkocsik szélvédőit és egyéb hasonló felületeket céloztak meg anyagukkal. "Rengeteg dolgon alkalmazható: szélvédőn, ablakokon, repülőgép szárnyakon" - sorolta a kutatást vezető Tom Krupenkin, a Wisconsin Egyetem professzora, aki munkatársaival úgynevezett "nanoszögekből" készítette el öntisztító bevonatát.

A különös elnevezés abból adódik, hogy az anyag mikroszkóp alatt egy félig beütött szögekből összekalapált réteghez hasonlít leginkább. A nanoszögek azért maradnak tiszták és szárazak, mert a felületi feszültség által összetartott vízmolekulák nem tudnak közéjük csúszni. Az anyag nem csak a vizet tartja távol, de lepergeti az olajat, az oldószereket és más szénhidrogéneket is, így egy kisebb zápor, vagy egy darab rongy azonnal eltávolítja a szennyeződéseket a nanoszögekkel ellátott felületről. Erre a megoldásra azonban még várnunk kell, mivel Krupenkin szerint az eljárás igen kényes, és nem szeretnék elkapkodni a piacra dobását.

Jeffrey Youngblood, a Purdue Egyetem anyagtudósa, aki többek közt egy párásodás ellen védő bevonaton, valamint egy, a tartályhajókból szivárgó olajat könnyen és biztonságosan "felitató" eszközön dolgozik, úgy véli az öntisztító anyagok hamarosan mindenhol teret fognak nyerni. "Már most megjelentek az első öntisztító technikák, az elkövetkező tíz év hatalmas terjeszkedést ígér" - összegzett Youngblood.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2008. márc. 08. 18:13 | válasz | #51
Hat ez nem felfedezes, ez nem talalmany, hanem egy mas altal kitalalt, kifejlesztett technologia felhasznalasa, de ez sejtheto volt a nanocsoves cuccok utan.
Amugy jo dolog.
qdot  
2008. márc. 08. 08:15 | válasz | #50
Nem tudom, hogy észrevettétek-e, de a képen a "szögek" 500 nm vastagságúak, vagyis 0,5 mikrométer.
A 100 nm alatt szokás nanotechnológiáról beszélni.
Ezek a "szögek" mikro technológiával készültek.
Ez egy marketing fogás kb olyan mint a nanotechnológiás sampon stb.
Nanotechnológiával ma már mindent megpróbálnak eladni marketingesek.
2008. márc. 08. 00:09 | galéria | válasz | #49
Ez azonban durva:
"Bioelektromágneses és génkommunikációs berendezés"
Meg van oldva a génsebészet, a genetikusok mehetnek nyugdíjba.
2008. márc. 07. 21:38 | galéria | válasz | #48
Azon a lapon sok érdekes információ van még, érdemes elolvasni.
Arra a tényre, hogy a szója nem annyira nyerő, én már rég figyelmeztettem a publikumot. Annál is inkább, mivel sok badizó olyan fehérjekoncentrátumot használ, amely szója alapú. A tej veszélyeivel kapcsolatban írtak azzal a kitétellel állják meg helyüket, hogy a ma termelt tej nagyon eltávoldott a természetes termelési módtól, így egyértelműen nem ajánlom én sem a bolti tejet. A biót is csak akkor, forralás után, ha a páciens fel tudja dolgozni a tejcukrot. Én már nem, ezért ritkábban iszom tejet, akkor is csak laktózmenteset.
2008. márc. 07. 21:11 | galéria | válasz | #47
Te, uniu, te nekem egyre szimpatikusabb vagy. :-)
Ezért a linkért adósod vagyok egy sörrel, mert igazából bennem is megfogalmazódott a kérdés, mármint, hogy az ezüsttel fertőtlenített víz hogyan hat a bélflórára, és a szerző érinti ezt a témát is.

Nekem egyébként a svájci Katadyn cég által gyártott és a sportüzletekben forgalmazott ezüsttablettám van, amely nem öli meg a vírusokat. Ugyaqnennek a terméknek van olyan vátlozata, amely viszont vírusok ellen is hatásos, de csak amiatt, mert nátrium dikloro-izocianurát van benne!

Ezek egyébként nem ezüst-kolloidok, hanem: "nátrium ezüst-klorid komplex, ezüst ionokkal (0,1%)"

Tehát, az általad belinkelt oldalt figyelembe véve ezek nem belső használatra valók, hanem a víz fertőtlenítésére.

Nekem amúgy az ezüst-kolloidokkal kapcsolatban is vannak kételyeim, mert hiába atomi az ezüst, ha egyszer bejutott a szervezetbe, ott már szabad a pálya, én erősen kétlem, hogy az ezüst nem képez ionokat.
2008. márc. 07. 16:15 | válasz | #46
"szétbontja a szerves molekulákat"
szép lassan megemészt a ruhánk...
uniu  
2008. márc. 07. 16:09 | válasz | #45
Irigykdek...főleg ha a víz vírusokkal tele :)) Amugy a vírusokat is kinyírja. Lásd.
hiftu  
2008. márc. 07. 15:04 | galéria | válasz | #44
Azt nem lehet, mert akkor mi lenne a kis kinaiak megélhetésével?
2008. márc. 07. 14:56 | galéria | válasz | #43
műanyag lehetett.
---

Naaszóval, van a
Condradnal 10k Ft.-ért már UH-s tisztító, de a 3 l-es nagytelejsítményű kütyü már több, mint 100k. ha lenne olyan, amelyiknek 5 kg ruha a befogadóképessége, akkor meg is érné, mert nem fogyaszt mosóport.
2008. márc. 07. 14:39 | válasz | #42
Vagy járhatna mindenki pucéran, akkor nem lenne gond a ruhák tisztántartásával, nem ?:))
2008. márc. 07. 14:38 | válasz | #41
Az embert nem bontja le? Ha meg csak a külső oldalon bont, akkor mi van a belsejével?

2-3 éve figyeltem meg, hogy a ruhaboltokban keresgélve, több ruha megfogása után, nagyon érzékennyé váltak az ujjaim, az vajon milyen bevonattól lehet?
2008. márc. 07. 14:36 | galéria | válasz | #40
Na, ez lenne az ideális mosógép:
ultrahang (UH) +ibolyántúli sugarak (UV) + ózon (O3) ezüstdobbal felszerelt mosógépben.
Esetleg lehetne még alkalmazni indiai mosógolyókat (nem emlékszem a nevükre, valamilyen növény: szappandió, vagy mosódió).
2008. márc. 07. 14:32 | galéria | válasz | #39
Hülyeséget írtam: ezüstszálas a zoknim, az ezüst az, amely hazavágja a baktériumokat és , ja a vírusokat nem, épp emiatt a jobbfajta víztisztítóknál alkalmazzák.
Csak, hogy irigykedjetek: nekem van ezüst (klorid?) víztisztító tablettám. egy csomag 4500 Ft-ba került. ha mennék harmadik világbeli országba jó lenne.
Ezüst étkészletem persze nincs, emiatt meg nem kell irigykedni.
2008. márc. 07. 14:29 | galéria | válasz | #38
Rézszálas ruha kell - már van ilyen! nekem is van ilyen zoknim - és akkor minden meg van oldva.
2008. márc. 07. 12:09 | válasz | #37
na... csak most vettem észre gamecube86 wiki linkjét... így az egész hozzászólásomnak nincs is lényege. KÉREM KAPCSUJJA KI.
2008. márc. 07. 12:08 | válasz | #36
A Titán, illetve azok az anyagok amikből kinyerhető, nagyon is gyakoriak a Földön, csak az előállítás körülményes, tekintve, hogy a Titán olvadáspontja közel kétszerese az aluminiumnak. Leggyakoribb formáját a Titánium-Dioxid-ot használják szinte minden fehér festékben. Alkalmazása széleskörben elterjedt már az elmúlt évtizedek során. Jól ötvözhető, könnyű, rugalmas, ellenálló fém. A Titán fémötvözetkénti első nagyobb mérvű alkalmazása a 60-as években volt, amikor az USAF kifejlesztette az SR-71 Blacbird kémrepülőt(RS eredetileg csak egy hülye politikus fordítva mondta egy sajtótájékosztatón, ezért megváltoztatták). Ennek sárkánya teljes egészében Titánból készült, mivel az Al nem elég erős, hogy kibírja a Mach 3 feletti hő és súrlódási terheléseket.
Építészetben a 90-es években használták először nagy mértékben, a bilbaoi Guggenheim múzeum építésénél, ami köszönhetően a Titán egyedi fényvisszaverődési és fénytörési tulajdonságainak, impozáns látványt nyújt a nap minden szakában... Éjjel persze nem annyira.
A titán valóbán drága, és rosszabb időszakokban ára megközelití az arany árát, de manapság egyre újabb gyártási/előállítási módszereknek köszönhetően mérséklődik az ára.
Ha valamit hibásan tudok, tessék szólni.

2008. márc. 07. 11:53 | válasz | #35
hu.wikipedia.org/wiki/Tit%C3%A1n_%28elem%29
2008. márc. 07. 11:50 | válasz | #34
Nem csak ausztrálok, hanem németek is csináltak már ilyet. Vagy a nanosuit nem onnan ered?
toto66  
2008. márc. 07. 11:40 | válasz | #33
Azoknak születésüktől van nano rétegjük, nem is kell mosdaniuk C:
toto66  
2008. márc. 07. 11:39 | válasz | #32
Vizsont a falfirkák ellen hátha jó lenne!
2008. márc. 07. 11:38 | válasz | #31
azt meg egy UV-c fénnyel világított ózonkamrában tisztára gőzölöd és bacik sem lesznek rajta. egy két kezelés után mondjuk ruha sem, de ez már részletkérdés:)
uniu  
2008. márc. 07. 11:04 | válasz | #30
Ezt konnyen igazolni lehetne. Meg kellene vizsgalni a Mo.-i kisebbseget, es ra lehet jonni, hogy van-e karos hatasa az aluminiumnak vagy a reznek :))
uniu  
2008. márc. 07. 11:01 | válasz | #29
Az ekszerekre ratapadt szennyezodeseket leszedi akkor pont a zsirral ne birkozna meg ? Az ujjamrol is leszedte a koszt amikor az is beleert a tisztito vizebe:))
Rena11  
2008. márc. 07. 10:54 | válasz | #28
addig oké hogy eltünnek a foltok de a ruháinkat nem csak a foltok miatt mossuk mi van a szagokkal baktériumokkal
2008. márc. 07. 10:53 | galéria | válasz | #27
Baromagyú kutatók! Arra egyik se gondol hogy a textilt viselni is kell? Nem úgy van hogy átalakítom tetszés szerint a szövetet.Hány ember kapott súlyos allergiát bizonyos ruhák viselésétől!
2008. márc. 07. 10:15 | galéria | válasz | #26
És a zsíros szennyeződéseket mi oldja fel? Az UH nem oldószer.
toto66  
2008. márc. 07. 08:36 | válasz | #25
"nagyobb mennyiségben a szervezetbe jut, kivéve talán a vasat"
Elég nagy daraban egészségtelen (pl.: kés). (:
2008. márc. 06. 23:09 | galéria | válasz | #23
Szóval, JPÉ alapján: a vasat kivéve, amelyre szükség van a vörös vértestek felépítéséhez, valamint a cinket, amely a bőr egészségében (és férfiaknál a spermiumok termelésében) játszik szerepet, szükség van nyomelemekre: Mn, Cr, Cu, V stb. de a többi fém közül csak azokkal nincs probléma, amelyek nemesek: arany, ezüst, platina, és a titán, mert ezek nem lépnek reakcióba, a testnedvek nem oxidálják annyira őket, nem kerülnek be a szervezetbe. A Hg, Pb, nagy mennyiségben a Cu is egészségre ártalmasak.
2008. márc. 06. 23:04 | galéria | válasz | #22
Dez,
Ha jól emlékszem itt már volt vita az alumíniummal kapcsolatban.
Bár leeht, hogy az indexen, az Olajsütőkkel kapcs. hoztam fel ezt a kérdést, és valaki ott torkolt le emiatt.
A lényeg: én olyan tanulmányokról olvastam, melyek szerint az alumínium oka lehet az Alzheimer-kórnak. Mit ad Isten, az Alzheimer-kór épp akkor terjedt el jobban, amikor nagy divatja volt az Al konyhai edényeknek. Azonban, egyszercsak eltűntek: sem tányér, sem fazék, sem pohár meg evőeszközök nem volt már a boltokban. Nem állítom, hogy egészségügyi okokból, talán a repülőgépipar happolta fel az összes alumíniumot, és a konyha hátrasorolódott.

Az viszont meglepett, hogy mostanában megint kezd visszaszivárogni az Al a konyhába. A vízforralóm, a vízzsűrőm külsejének egy része Al, az olajsütő edénye is az, de teflonnal van bevonva stb.
Szóval, eléggé zavarban vagyok.
Nekem az ösztöneim azt súgják, hogy az Al nem egészséges, ha nagyobb mennyiségben a szervezetbe jut.
Amúgy semmilyen fém sem okés, ha nagyobb mennyiségben a szervezetbe jut, kivéve talán a vasat.
uniu  
2008. márc. 06. 20:25 | válasz | #21
Az sem biztos, hogy a felülete oxidálódik szobahőmérsékleten. De attól még lehetnek oxidjai pl ami a cikkben szerepel. A karórák anyaga full titán. Van még egy vegyülete a titánnak amiből szerszámokat készítenek(titán-karbid talán,sárga színű). Számámra a legmeglepőbb tulajdonsága az volt, hogy rendkívül rugalmas.
dez  
2008. márc. 06. 20:20 | válasz | #20
Az alumínium - nyomelemnyénél nagyobb mennyiségben - tényleg mérgező.
2008. márc. 06. 20:04 | válasz | #19
Földkéreg
A titán egyébként nem is annyira ritka. Az ezüst és arany nagyságrendekkel ritkább
2008. márc. 06. 19:56 | válasz | #18
Kb. mint az alumínium. Csak ez ráadásul hőálló, olyan szilárd mint a legjobb acélötvözetek, és harmada a fajsúlya, mint a vasnak.

Titániumötvözetekből készítik a sugárhajtóművek forgórészét is.

Aránylag ritka, nehezen előállítható fém, a világpiacot az oroszok ellenőrzik, ők állítják elő kb. a kétharmadát a forgalomban lévő fémtitánnak.
2008. márc. 06. 19:11 | galéria | válasz | #17
Én nemtom, hogy a titán mennyire oxidálódik, de mivel implantátumoknál előszeretettel használják, az oxidréteg nagyon stabil lehet.

Amit tudok még: annyira szövetbarát, hogy az emberi szervezet nem dobja ki, hanem szépen körülfonja, befogadja, megtapad rajta. Ez azért eszméletlen!
Ha elfogy, hozni kell a Titánról.
Ultrahangos tisztítókütyüt valahol már láttam, talán a Metro áruházban, vagy inkább a www.conrad.hu áruházban, már nem emlékszem.
uniu  
2008. márc. 06. 18:45 | válasz | #16
@arrakistor: ahhh... boldogító tudatlanság. Sokaknak meg kellett volna már halniuk eddig, ugyanis a titán-dioxid fő alkotóeleme pl. a fogkrémeknek is. A titán protezisekről pedig ne is beszéljünk...

@Epi: nem az elemi titánról van szó hanem az oxidjáról!
uniu  
2008. márc. 06. 18:41 | válasz | #15
Van is ilyen mosógép. De az ultrahangos ékszertisztító már mindennapi.
2008. márc. 06. 18:23 | galéria | válasz | #14
Azon morforndírozom magamban, hogy ultrahanggal miért nem leeht ruhát mosni. Mintha hallottam volna hasonlót.
2008. márc. 06. 18:22 | galéria | válasz | #13
A titánbevonat karóráknál is előfordul. Akkor ez hogy van?
A másik: ha nanbevonat, akkor a mennyiség nem sok, akár elég titán is lehet ehhez a Földön.
2008. márc. 06. 17:42 | válasz | #12
a nanoszöges anaygot pedig egyértelmüen nem ruháknál használnák fel
2008. márc. 06. 17:40 | válasz | #11
tudtommal a titán elég ritka és drága fém, főleg ahhoz, hogy minden ruhat azzal vonjanak be. masrészt kétségeim vannak affelől hogy egy ilyen bevonat tartósan ellenállna a mindennapi használatnak pl egy farmeren...
2008. márc. 06. 17:30 | válasz | #10
akik annyira őrültek, hogy szeretnek vörösborban fürdeni, azok tanuljanak meg mosni. ennek így semmi értelme, mert azért ez nem helyettesíti a mosást.
inkább azon agyaljanak, hogyan lehetne öntisztító budit csinálni..
2008. márc. 06. 17:16 | válasz | #9
Jah, marha nérgezö lehet...

http://en.wikipedia.org/wiki/Titanium_dioxide

Javaslom átfutni az Applications bekezdést...
2008. márc. 06. 17:11 | válasz | #8
Arrakistor ne is próbáld megfejteni :P Nyílván NEM publikáltak minden részeletet mivel NEM céljuk, hogy bárki otthon öntisztító ruhát készítsen magának.
2008. márc. 06. 16:52 | válasz | #7
Mindazonáltal nem mindennapi használatra, pl.: egyes szakmák esetében, mint védőruházat, vagy egyéb speciális tevékenység végzéséhez még jók lehetnek.
2008. márc. 06. 16:50 | válasz | #6
"Csapatával selymet és gyapjút vontak be anatáz titán-dioxiddal..." "...hozzátéve, hogy az anyagok nem jelentenek veszélyt a környezetre és viselőjükre" ...

én ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a titán-dioxid, a titán, mint elem, és annak összes sója, vegyülete roppant káros és mérgező az élet minden formájára nézve. Ezenkívül pedig nem hinném, hogy valaha ezt a megoldást tömeggyártásban alkalmaznák, mert a titán elég ritka fém a földön és éppen ezért nem túl olcsó.
Továbbá nem hiszem azt sem, hogy hatékony lenne ez a megoldás a ruhák valódi tisztántartásához, valamint a tényleges mosást a lepergetés által meg is nehezítik. Ezenkívül a titán mosószerrel (mosószeres lúgokkal) alkotott vegyületei nemcsakhogy tönkreteszik a mosógépet, de a környezetbe, folyókba, talajba jutva nagyon károsak lehetnek és hosszantartó károsodást okozhatnak, a talajra nézve , akár teljes elsivatagosodást is okozhatnak.
2008. márc. 06. 16:33 | válasz | #5
"párásodás ellen védő bevonaton" ez tök jó lenne főleg a paintballos maszkokon
2008. márc. 06. 16:25 | válasz | #4
Nem azért, de már a nano korszak előtti időben is lehetett olyan mosást (gyantás) kérni egy autónál, ami után legalább egy hónapig lepergett róla minden víz.
Ruháknál kifejezetten (fehérneműknél különösen) előnyös a nedvszívó képesség, vagyis ruhaneműre ez alkalmatlan, hacsak nem esőköpenyt akarnak vele készíteni.
A szennyeződéseknek csak kis része szerves, vagyis a szervetlen vegyületeket nem tudja lebontani, és akkor úgyis mosás a vége. Akkor meg mire jó?
toto66  
2008. márc. 06. 15:07 | válasz | #3
Pedig a címe igéretes, mert a mosószerek nagyon szennyezik az élővizeink!
toto66  
2008. márc. 06. 15:06 | válasz | #2
Hacsak nem az embert is bevonják "nanoszögekkel" C:
toto66  
2008. márc. 06. 15:05 | válasz | #1
Ruhának alkalmatlan, mert a műszálas ruhákkal is az a baj, hogy nem veszik fel a verejtékből származó nedvességet, és ezáltal "megpunyad" benne az ember...