Akármi lett volna is az uniós pénzügyminiszterek jövő keddi tanácskozásának tervezett napirendje, egy ponttal biztosan kiegészül, ez pedig az adóelkerülés - közölte a német tárca szóvivője.

Hirdetés

A témának a február közepén kirobbant legfrissebb adócsalási sztori ad aktualitást, miután lassan globális méretűvé duzzad a titkos liechtensteini számlák eredetileg német belügynek tűnő botránya. A német titkosszolgálat, pénzügyminiszteri jóváhagyással, ötmillió euróért vett meg egy banki adatokat tartalmazó CD-t a nagyhercegi család tulajdonában levő Liechtenstein Global Trust (LGT) bank egy volt alkalmazottjától; mint azóta kiderült, a lemezen levő adatok számos ország adóelkerülő polgáraihoz vezethetnek el.

Tudjuk, ki volt - jelentette be kényszerűen az LGT, miután már nyilvánvalóvá lett, hogy tőle lopták el azokat az adatokat, amelyek alapján a német adóhatóságok megkezdték nyomozásukat. Közlésük szerint egy volt alkalmazottjuk, Heinrich Kieber lehetett a hunyó, aki 2001-2002 között dolgozott a 77 ezer nemzetközi ügyfelet kiszolgáló, 100 milliárd svájci franknyi vagyont kezelő bank vagyonkezelő részlegénél.

A 42 éves Kieber nem bankár: korábban egy olyan informatikai cégnél volt, amely dolgozott az LGT-nek, onnan vették fel elektronikus archiválási munkákra a bankhoz, bőséges hozzáférési lehetőségekkel. Nem sokkal később azonban mennie kellett, mert kiderült, hogy fedezetlen csekkel fizetett egy spanyolországi ingatlanszerződésben - ezért a liechtensteini bíróság 600 ezer svájci frank büntetésre ítélte. Kieber ezek után nemcsak az LGT-t hagyta el 2002 novemberében, hanem az országot is, előbb azonban négy cd-re kimentette az általa beszkennelt ügyféladatokat.

Ezt követően először Liechtensteinben próbálta meg értékesíteni a lemezeket, megkeresve magát Hans-Adam nagyherceget is, és a több évig tartó alkudozás után a bank eljutott vele odáig, hogy bírósági ítéletben visszaszerezte a lemezeket, melyeket meg is semmisítettek. Ám, mint mostanra kiderült, volt másolat - ezt vették meg a német hatóságok, ami ellen aztán már hiába tiltakoztak Vaduzban. Kieber most valahol külföldön él , és a német titkosszolgálat jóvoltából új identitással élvezi vagyonát.

A 2003 előtti LGT-ügyletekre vonatkozó CD-n mintegy 1400 számla szerepel (a kedvezményezettek száma több mint 4500), közülük azonban csak 600 a német, így Berlin felajánlotta, hogy más országok adóhatóságai is hozzáférhetnek az információkhoz. A cseh, a finn, az olasz, illetve a spanyol hatóság tegnap jelentette be hivatalosan, hogy él a lehetőséggel, a brit adóhatóság (HMRC) pedig még vasárnap megerősítette a BBC-nek a Sunday Times értesülését, hogy a németektől függetlenül fizetett azért, hogy információkhoz jusson a liechtensteini kerülőt választókról (a lap 100 ezer fontos vételárról tud). "Most már mindenki számára világos kell hogy legyen, nincs hová elbújniuk az adóelkerülőknek" - nyilatkozta egy nappal később a HMRC elnöke, Dave Hartnett. A hivatal vizsgálódásai kiterjedhetnek azokra a gazdag oroszokra is, akiknek Nagy-Britanniában (is) kellene adózniuk - figyelmeztetett egy adójogász a Guardiannek nyilatkozva -, ők most lehet hogy megpróbálják más adóparadicsomokba átvinni számláikat.

A francia költségvetési minisztérium annyit tett közzé, hogy egy 200 fős lista birtokában ők is vizsgálják a "Liechtensteinben esetleges adóelkerülési szándékkal bankszámlát nyitókra" vonatkozó információkat - Párizs helyzete e téren azért is kényes, mert a francia jegybank felügyeli a monacói pénzintézeteket is. A hercegséget Liechtensteinnel és Andorrával együtt a "nem együttműködő adóparadicsomok" közé sorolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD); államfőjével, Albert herceggel éppen tegnap találkozott Angela Merkel német kancellár, s egyik előre bejelentett fő témájuk az adóelkerülés volt.

Az európai országok közül bekapcsolódott már az adócsalók utáni hajszába Hollandia és Svédország is, a stockholmi adóhatóság ugyanakkor közölte, hogy nem fizetett semmilyen értesülésért és nem is kapott adatokat Németországtól, hanem saját vizsgálódásai, illetve más OECD-országok adóhatóságaitól szerzett információk alapján kutakodik mintegy száz svéd adófizető gyanús számlái után. A dán kormány még önérzetesebb nyilatkozattal reagált a német ajánlatra: ők lopott holminak tekintik a liechtensteini adathordozót, és nem is akarják azt látni.

A tengerentúlról Ausztrália, Új-Zéland, Kanada is jelezte, hogy lecsap a vaduzi számlákra, több helyen már házkutatásokat is tartottak (Kanada a német infókra támaszkodik, az ausztrál hatóságok viszont közölték, hogy ők már a német botrány előtt léptek). A legnagyobb súllyal azonban természetesen az USA léphet fel: adóhatósága, az IRS közleményben tudatta, hogy több mint száz állampolgárnál vizsgálódnak liechtensteini bankszámlák után.

Azt nem árulták el, hogy honnan származnak az információik, a Der Spiegel azonban valószínűsítette, hogy ők már korábban megalkudtak a cd eladójával, mert tavaly nyár óta hirtelen sikereket érnek el ezen a területen. Maga az IRS úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú adómegállapodások és információcsere-egyezmények hálójára támaszkodnak, ezzel párhuzamosan a hatóság vezetője, Linda Stiff figyelmeztetést adott ki: mindenki, akinek elrejtett jövedelme vagy nyeresége van, a saját érdekében tegyen mielőbbi és teljes feltáró nyilatkozatot.

Hasonló figyelmeztetések más országokban is elhangzottak - akár nem hivatalos formában is -, a botrány gócpontjában, Németországban azonban már az is megtette a hatását, amikor nyilvánosságra került az első leleplezett liechtensteini számlás kiléte. Klaus Zumwinkel, a Deutsche Post vezérigazgatója kénytelen volt lemondani posztjáról, miután a rendőrségen gyanúsították meg azzal, hogy egymillió eurót menekített ki vaduzi számlákra. Azóta már csaknem kétszázan jelentkeztek a hatóságoknál, hogy szeretnék rendezni ilyesfajta adótartozásukat - napok alatt váratlan euró-tízmilliók érkeztek be az adóhivatalhoz és a Zumwinkel ügyében illetékes ügyész közlése szerint az összeg napról napra nő, becslései szerint összesen 200 millió euróról lehet majd szó.

Hans-Ulrich Krück azt is közölte a sajtóval, hogy vizsgálódásai négy kisebb bankra is kiterjednek - ebből három németországi -, ezeket azzal gyanúsítják, hogy segítettek megtalálni ügyfeleiknek a Liechtensteinbe vezető utat. A nem német bank a svájci Vontobel, legalábbis a Financial Times úgy értesült, hogy arról szerzett be az ügyészség bizonyos az ügyhöz tartozó információkat, és személyi kapcsolatok is vannak a zürichi székhelyű pénzintézet, illetve az LGT között. A Magyarországon is jelen lévő Vontobel határozottan terjeszkedett a private banking üzletágban az utóbbi években - emlékeztetett a brit gazdasági napilap -, elsősorban a gazdag német, osztrák és kelet-európai ügyfeleket célozva meg.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »