Egyelőre mintegy harmincezer faj került fel az Élet enciklopédiája nevű internetes listára, amely olyan kérdésekben is hasznos segítséget nyújthat, mint például az emberi öregedés vagy a betegségek kialakulása.

Hirdetés

A bárki által hozzáférhető fajlistát, amely awww.eol.org címen érhető el, 2007-ben kezdték összeállítani. A mintegy 100 millió dolláros támogatással készülő program a tervek szerint 10 év alatt feltérképezi a mintegy 1,8 millió ma ismert növény- és állatfajt. Már most hozzáférhető 25 részletesen kidolgozott - szöveges, képes és videókkal gazdagított szócikk, valamint harmincezer faj egyelőre vázlatos leírása.

"A legfontosabb üzenetünk a világ számára: 'íme, itt az első kísérlet az enciklopédia összeállítására, várjuk a visszajelzéseket, a kritikákat és megjegyzéseket'" - mondta James Edwards, a projekt ügyvezetője a Reuters hírügynökségnek. Az alkotók maguk között "makroszkópnak" nevezik a kezdeményezést, mivel egy ilyen hatalmas gyűjtemény nagyszabású összefüggéseket tárhat fel az általában szűk tudományterületeken mozgó tudósok számára. Például az emberi öregedéssel foglalkozók kísérleteikben sokszor aprócska élőlényeket - ecetmuslicákat, férgeket - használnak, hogy felfedjék az élő szövetben az idő hatására végbemenő folyamatokat.

"Minden végletével akarjuk feltérképezni az élőlények bizonyos csoportjait - például a legyekét" - mondja Edwards. A különféle légyfajok nagyon rövid vagy nagyon hosszú életciklusukkal összehasonlíthatóak lennének a hagyományos laboratóriumi muslicákkal, így genetikai és molekuláris magyarázattal szolgálhatnak az öregedés folyamatára.

A fajlista azonban segítséget nyújthat például egy fejlődő országnak, amelyben szúnyogok által terjesztett járvány tör ki, vagy sáskajárás fenyegeti. Ilyenkor az enciklopédia segíthet az adott rovarok viselkedésének, szaporodási, önfenntartási jellemzőinek megismerésében, így könnyebben szállhatunk szembe velük. "Az Élet enciklopédiája hasznos és olcsó kutatási segédlet, gyűjteménye a különféle adatbázisoknak, amelyek egyben sosem volnának elérhetőek az egyes tudósok számára" - mondja Jesse Ausubel, a projektet támogató New York-i Rockefeller Egyetem munkatársa.