Jóideje nem történt sávszélesség emelés, viszont harmadával mégis nőtt a bekötött háztartások száma. A vezetékes mellett a mobil szélessávú szolgáltatások jelentős tényezővé váltak. A netkultúra terjedésében kicsit döcögős, de alapjában véve sikeres 2007. után lássuk, milyen eredményeket várhatunk az idei, 2008-as esztendőtől.

Kivételesen legyünk optimisták az elmúlt év teljesítményének értékelésekor és vessünk egy pillantást a tavaly decemberben bemutatott Eurostat jelentésre, mely az európai internethasználat legfrissebb adatait szolgáltatja. E szerint a kimutatás szerint 2007. év végén hazánkban a háztartások 38%-a rendelkezett interneteléréssel (ebből 33% szélessávú), amivel nem csak a fél szemmel folyton méregetett cseheket előzzük meg, hanem az európai szuperhősnek tartott Írországot is magunk mögé utasítottuk. A felmérés szerint ráadásul a különböző funkciókban, mint keresés, email küldés, telefonálás, fájlcsere és weboldal készítés, nagyjából hozzuk az EU27-ek átlagát, sőt csevegésben felette is vagyunk valamivel. Így az sem igaz, hogy Magyarországon mindenki szellemi termék tolvaj, hiszen ebben is éppen átlagosak vagyunk - a hollandok, luxembourgiak és észtek bőven többet warezolnak, mint mi.

Egy másik, már hazai kimutatás szerint pedig - melyről a közelmúltban szintén beszámoltunk - itthon 33%-kal nőtt a szélessávú elérések száma. AZ NHH jelentése szerint 1,325 millió vezetékes szélessávú előfizetés működött év végén ha­zánk­ban (összesen 3,8 millió háztartást tart nyil­ván a KSH 2006-ban Mo.-n), amihez még hozzá kellene számolni a mobil szélessávú előfizetések számát is, de erről egyelőre nem áll rendelkezésre audi­tált adat. Az egyetlen információ az NHH felől, hogy tavaly novem­ber­ben körülbelül 200 000 felhasználó inter­ne­te­zett 3G modemmel vagy adat­kár­tyával. A pontos szá­mokat viszont mind­három szolgáltató üzleti titokként kezeli. Amennyiben viszont foly­tatódik idén is a tavalyi/ tavaly előtti növe­ke­dé­si tendencia, akkor egy év múlva 1,6-1,7 millió veze­tékes széles­sávú kap­cso­lat lehet Magyarországon, ami a mobil internettel együtt akár a 2 milliós lélektani határt is könnyen túllépheti majd.

Annyi bizonyos, hogy több cégvezető próbálta meg sajtóeseményeken belénk sulykolni, hogy az év végén már több mobil net-előfizetést kötöttek, mint fix vonalasat. Habár egy kicsit sem bízunk a nem független sugdolózásokban, de a külföldi trendeket figyelembe véve bizonyára szélsebesen terjed majd a mobilinternet itthon is. Az árak vállalható szintre csökkentek, és a Vodafone agresszív politikájának köszönhetően az adatforgalmi korlátok is többször nőttek, és valószínűleg bővülnek majd tovább is. A fix szélessávval szemben - még akkor is ha WiFi kapcsolattal van megerősítve - komoly előnye a mobilinternetnek, hogy valóban szabad. Kicsit maradivá kezd válni az a mondat, hogy "Ok, persze, amint hazaérek átküldöm a fájlokat." A "heavy usereket" leszámítva a mai csomagok szinte tökéletesen fedik egy átlagfelhasználó igényeit, emiatt egy éven belül a három mobilcég a legnagyobb internetszolgáltatók listájára is feliratkozhat.

Ez természetesen főleg a DSL előfizetések növekedése ellen hat, a kábelinternet sávszélesség előnye és többnyire kedvezőbb ára miatt a rézdrótos net kétfrontos háborút vív. A sávszélesség emelés ügyében viszont a tavaly év eleji csatározások óta csend van, leszámítva a még fejlődő mobilinternetet ez valószínűleg így is marad még egy rövid ideig. A UPC számára egyébként is problémákat okoz a csúcsidei forgalom - a p2p letöltések miatt - a gerincvonalakon túli részeken, ezért nem valószínű, hogy még tovább emelnék az egyes előfizetők sávszélességét, habár technikailag lehetséges lenne. A DSL szektorban ugyanakkor komolyabb befektetést igényel egy újabb ugrás, amiről biztosan jó előre tudni lehet majd ismét.

Mivel a 6-8-10-20 Mbit-es sávszélesség otthoni felhasználásra több, mint elég, ezért talán egy időre tényleg vége ennek a háborúnak, viszont egy új terület nyílhat ki. Jelenleg a T-Online hálózatot használó ADSL felhasználók 150 Gbyte, míg a UPC előfizetők 250 Gbyte havi adatforgalom felett extrém felhasználónak minősülnek, viszont az egyre több és jobb minőségű multimédiás tartalom megjelenésével párhuzamosan ez a két szám erősen szűk keresztmetszetnek bizonyulhat.

A legegyszerűbb példa, hogy a legnépszerűbb videómegosztó, a YouTube állítólag rövidesen bevezeti a nagyfelbontású videókat rendszerében, ami önmagában ugrásszerűen növelheti a felhasználók adatforgalmát, de ha az akár illegális, akár legális forrásokat nézzük, tisztán látszik, hogy a HD felbontású tartalmakat egyre többen részesítik előnyben a nagyméretű LCD képernyőkre való áttérés miatt. A szolgáltatókat ez valószínűleg nem hatja majd meg, viszont amint a szűk néhány százalékos "letöltő társadalmon" kívül is látható igény mutatkozik a több adatra, akkor minden bizonnyal tágulnak a keretek.

Idén viszont nagyot szólhat még a különböző jogvédő szervezetek lobbija, akik újabban internetszolgáltatókat fenyegetnek a kalózkodás elősegítése vádjával, illetve az EU hivatalait is bombázzák igényeikkel egy esetleges kötelező p2p forgalom monitorozással kapcsolatban. Annak ellenére, hogy körülbelül annyi értelme lenne a szolgáltatókat bevonni a kalózkodás elleni harcba, mint az Állami Autópálya Kezelőt megbüntetni azért, mert valaki lopott árut szállít a kocsijában, a korábbi tapasztalatok alapján a nemzetközi jogvédő szervezetek addig nem nyugszanak, amíg komolyan nem foglalkoznak az ügyükkel, vagy esetleg határozottan le nem seprik őket az asztalról.

Technikailag a szélessáv kérdéséhez tartozik az IP alapú televíziózás is, ami a T-Online számára 2007-ben nem volt sikertörténet, idén viszont ez változhat. A szolgáltató ugyanis nem köti tovább T-Online ADSL előfizetéshez a T-Home TV csomagját, ami nagyban növeli a potenciális piacot. A cég csomagvariációi sokkal rugalmasabbak a többi televízió szolgáltatóénál, ami szintén csábító lehet. A legnagyobb durranás persze néhány HD minőségű TV csatorna mihamarabbi bevezetése lenne - a technológia hazai élharcosa meglepő módon a Magyar Televízió lesz, hiszen már az olimpiát is nagyfelbontásban fogják közvetíteni.